Barlangnap
MŰSORFÜZET 1994 július - augusztus
Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila
Felelõs Kiadó: Dr. Zámbó László, elnök
Privatorg Nyomda, Budapest
Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Az 1993. évi Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázat eredménye
A bíráló bizottság tagjai: Gádoros Miklós, Juhász Márton, dr. Lénárt László, Székely Kinga (a bizottság elnöke) és Dr. Szunyogh Gábor.
A bizottság áttekintette a pályázatra beérkezett anyagokat és megállapította, hogy a kiírásban előírtaknak 14 csoport és 9 személy jelentése felelt meg.
Tekintettel arra, hogy a Barlangtani Intézet kezdeményezésére a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a pályázat díjazására ez évben is 300.000 Ft-ot biztosított, a jelentős mértékben megemelt pályadíjak mellett lehetőség volt különdíjak, pénz- és tárgyjutalmak kiosztására is.
Fentiek figyelembevételével a bíráló bizottság az alábbi döntéseket hozta:
Csoportjelentések kategóriában:
I. díj Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csop. 50.000 Ft
II. díj Marcel Loubens Barlangkutató Egy. 40.000 Ft
Plecotus Barlangkutató Csop. 40.000 Ft
III. díj Alba Regia Barlangkutató Csop. 30.000 Ft
Különdíj:
Vulkánszpeleológiai Kollektíva (a kiemelkedő 20.000 Ft
dokumentációs munkáért)
Troglonauta Barlangkutató Csoport (a 20.000 Ft
tudományos kutatás terén elért eredményekért és a
dokumentációs munkáért
"Világörökség ajánló anyag" szerzői kollektíva a 15.000 Ft
kiemelkedő tudományos-dokumentációs
összefoglalásért)
MAFC Barlangkutató Csoport (dokumentációs 12.000 Ft
tevékenységéért)
Pénzjutalom:
Acheron Barlangkutató Szakosztály 8.000 Ft
Veszprémi Egyetem Barlangkutató Csoport 6.000 Ft
Tárgyjutalom:
Bakony Barlangkutató Egyesület
Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Csoport
Heliktit Barlangkutató Szakosztály
(Megjegyzés: az Erzsébet SC. Barlangkutató Szakosztály jelentése nem ért el díjazható szintet.)
Egyéni pályázatok kategóriájában:
I. díj ( 20.000 Ft) Szablyár Péter az 1987-1993. években készített dokumentációs tevékenységéért: 1987. 88. évi
központi kutatótábor, 1989. évi kongresszus, 1992. évi Kossuth napok dokumentumai, Barlangkutató
emlékkert
II. díj (12.000 Ft) Kraus Sándor - Jelentés az 1993. évi
barlangföldtani munkáimról
Sásdi László: Jelentés 1993. évi egyéni barlangkutató munkámról
III. díj (8.000 Ft) Stieber József - Éves jelentés a bódvaszilasi Dusa-hegyen végzett komplex kutatásaimról
Pénzjutalom:
Kalicza Tibor: 37. Barlangnap – Budapest
Barlangkutató emlékkert - video 6.000 Ft
Hardy Ágnes: Tapolca karsztvízrendszerének 4.000 Ft
vizsgálata
Boa Péter: Klimatológiai és sugárzásmérések a 4.000 Ft
Cserszegtomaji-kútbarlangban
Könyvjutalom:
Kocsis Ákos: Megfigyelések és kutatási eredmények a Rózsadombi karsztterületen
Micheller Szilvia: A barlangterápia lehetősége és szerepe az obstruktív légzőszervi megbetegedések kezelésében
Varga Miklós: Denevérek a Keszthelyi-fennsík barlangjaiban
A Pályázat hivatalos eredményhirdetésére a Barlangnapon került sor.
0-l0 0-25 0-25 0-25 0-l5
Csoport Összefogl. Feltárás, védelem Tud. Dokument. Csoportélet Összpont
Acheron 8 20 5 12 7 52
Alba Regia 10 20 22 5 15 72
Bakony
Bekey 10 25 25 20 12 92
Erzsébet
MAFC 6 12 8 20 15 61
Marcel L. 10 25 10 15 15 75
Plecotus 10 25 15 15 12 77
Pro Natura
Troglonauta - 22 23 5 16 66
Veszprémi 6 12 8 15 10 51
Vulkánszpel. 10 4 15 25 10 64
Megjegyzés: A Bíráló Bizottság az 50 pontot el nem ért csoportok pályamunkájánál a pontszámot a táblázatban nem tüntette fel. A pályamunkák rövid értékelését a Műsorfüzet következő számában közöljük.
Bíráló Bizottság
HÍREK
10 km felett a Pál-völgyi-barlang!
A Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1994. július 17-i leszállása (Kiss Attila, Tóth Attila, Zentai Zoltán, Kádár Zoltán) mérföldkőnek bizonyult a Pál-völgyi-barlang kutatástörténetében. A barlang DNy-i részén tavaly feltárt járatszakasz végpontját alkotó, hónapok óta ostromlott omladékzóna végre megadta magát, s az utolsó szűkület mögött szövevényes, szerteágazó járatrendszer nyílt meg; melyet aznap a kutatók kötéltechnikai felszerelés híján "csak" 500 m hosszban tudtak bejárni. A következő leszállások három hét leforgása alatt 2 km-re növelték az új szakasz megismert hosszát (amelyből 1.567 m-en már vázlatos felmérés is történt), a "kérdőjelek" azonban még mindig nem fogytak el: a jelenlegi - immár jó három órás, szűkületekkel, omladékokkal, kötélereszkedésekkel tarkított túrákkal elérhető - végpontok közül többet is a folytatás reményével kecsegtető, huzatoló újabb hasadékaknák vagy klasszikus mászással nem elérhető ablakok alkotják... E feltárással a Pál-völgyi-barlang nemcsak a ranglista második helyét hódította el a 8.743 m-es hosszal nyilvántartott Béke-barlangtól, de hazánk barlangjai közül másodikként, jó 400 m-rel túllépte a 10 km-es "álomhatárt" is!
A korábban ismert járatrendszerből jó 300 m-re kinyúló új szakasz főleg NyÉNyKDK irányítottságú, egymástól gyakran alig pár méterre húzódó, ablakokkal sajtszerűen egymásba oldott folyosóival, 10-25 m szintkülönbségű oldott járatokat összekötő függőleges aknáival meglehetősen eltér a barlang eddigi részeitől. A hasadékjellegű, helyenként 30 m fiiggőleges kiterjedést is elérő 2-5 m szélességű folyosók mellett gyakoriak a valószínűleg réteglapok mentén kioldódott, széles, de viszonylag alacsony járatok és a közel szabályos, 5 m átmérőt is elérő gömbfülkék. Ásványkiválásai között az általánosan elterjedt kalcitlemezek és a helyenként szép csoportokat alkotó borsókövek mellett olyan ritkaságok fordulnak elő, mint az eddig csak a Szemlő-hegyi- és a József-hegyi-barlangból ismert, kúpszerűen felhalmozódott kalcitlemezkékből álló, 1,3 m magasságot is elérő "karácsonyfák", vagy a Megalodus-barlang kiválásaira emlékeztető, paplanszerű kalcitbevonatok; a Budai-hegység viszonylatában egyedülálló gazdagságú és változatosságú cseppkőképződményei közül kiemelkednek a méteres hosszúságot is elérő szalmacseppkövek, sztalagmitok és cseppkőoszlopok, mely utóbbiak között narancssárgára és sötét rozsdabarnára színezett példányok is találhatók; valamint a helyenként tömegesen megjelenő, s akár 50 cm átmérőjű bokrokat is alkotó hófehér heliktitek. Látogatásának lehetőségéről a feltárás felderítő szakaszának lezártával, illetve a szükséges dokumentációs, állagvédelmi és járatbiztosítási munkálatok befejeztével, a Műsorfüzeten keresztül értesítjük a kutatótársakat.
Kiss Attila - Takácsné Bolner Katalin
Barlangnap
Az MKBT XXXVIII. vándorgyűlését 1994. június 24-25-26-án a Tatabányai Barlangkutató Egyesület, a MAFC ill. a Sass Lajos kommandó segítségével szervezte meg a Gerecse hegységben, Vértestolnán.
A rendezvényt 269 regisztrált, ill. kb. 100-120 sumákoló résztvevő látogatta meg. Ezen utóbbi igen népes populációt ezúton is üdvözöljük.
A viharos éjszakai programokon kívül lehetőség nyílt a környék barlangjainak bejárására is. Ennek során 841 főnek vezettünk túrát a környék 11 barlangjában.
A Barlangnapon lebonyolított versenyek eredményei:
Marcel Loubens Kupa
1. Terminátor (Papp Ferenc Csoport)
"Tatabánya önkormányzatától Életműdíj"
(az utóbbi 10 év legismertebb, legeredményesebb, legnépszerűbb kutatójának)
Kocsis Ákos
Legnagyobb keblű hölgyek versenye Nagy(keblű) Erika
Denevér verseny (1 üveg sör elfogyasztása fejjel lefelé lógva - időre)
1. Sári (Csóró) Károly - Tatabánya (10 mp.)
2. Torda István - MAFC (21 mp)
3. Nyári Péterné "Kölyök" (23 mp.)
A rendezvényt szponzorálták:
MATÁV, Geoinform Kft., Magyar Hírközlési Főfelügyelet, Tatabánya Önkormányzata, Tatabányai Városgondnokság, Vértestolna Önkormányzata, Csomortány Antal (Vértestolna), Interalpin Kft. Tatabánya
Külön köszönet Király Gábornak (BEAC) ill. az Edelrid Sportszergyárnak, akik igen nagy értékben szolgáltattak a verseny díjazásához felszerelést.
A tábor nem valósulhatott volna meg Sághi Imre, Fleck Nóra, Ézsiás György ill. Almády Zoltán segítsége nélkül.
A szervezők nevében Polacsek Zsolt
Tisztelt Barlangásztársak!
1994. május 30-val a Naszályi-víznyelőbarlang lezárásra került. Fokozottan védett barlangról lévén szó, látogatását a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság korlátozás alá helyezte. Október 15-től március 15-ig, az ott telelő nagyszámú denevérállomány miatt a barlang nem látogatható.
Kérünk mindenkit, aki szeretne a barlangban túrázni, hogy előzetesen, lehetőleg egy héttel előbb jelentkezzen a következő címen személyesen vagy levélben, vagy a következő telefonszámokon érdeklődjön keddenként 17-I9 óráig, hogy a kulcsok átadását egyeztessük, illetve vezetőt tudjunk biztosítani.
A barlang bejárásához megfelelő alapfelszerelés szükséges.
Naszály Barlangkutató Csoport, Vác
Barlangtúrák a szomszédos országokban 7.rész Taubenloch
Ausztria - Ötscher
Mariazell közelében az Ötscher lábánál a kék turistajelzés mentén két nagy bejárati szádájú barlang nyílik: a mintegy 8 km hosszú és 580 m (- 434, + 146) mély Geldloch (Pénzlyuk), amely egykoron (1923-34 között) a világ legmélyebb barlangja büszke címet is viselhette, és a közel 10 km hosszú 506 m (+ 50 m, - 456 m) mély Taubenloch (Galamblyuk). Ez utóbbinak a leírását tesszük közzé itt, mely részben a Társulatban hozzáférhető irodalmakon, részben saját bejárásaink során szerzett tapasztalatainkon alapul.
Megközelítés: A barlangok megközelítése a St. Pölten - Mariazell között vezető főútról a Hagen falu felé tartó leágazástól néhány kilométerre található Staussee-től lehetséges (innen tovább tilos a gépkocsival való behajtás) a piros, majd a kék turistajelzésen (lsd. Mariazell környékének térképe - Freytag & Berndt) mintegy 4-7 óra gyaloglással, időjárási, és hóviszonyoktól függően. Télen az út utolsó szakaszán lavinaveszély is felléphet.
A Taubenloch leírása: A Taubenloch 15 méter széles bejárata 350 méterre északkeletre található a Geldloch bejáratától. Akárcsak a Geldloch ez is triász dachsteini mészkőben keletkezett felső szakaszában óriási termekből, majd egy ehhez csatlakozó 260 m mély aknazónából áíl. A barlang végig ki van építve, ottjártunkkor be is volt szerelve. A nittek és egyéb mesterséges kikötésre alkotott "csodakészítmények" főleg az aknabeszállásoknál eléggé szem előtt vannak, csak a fontosabb kötélmegosztási lehetőségekre irányítjuk rá inkább a figyelmet.
A barlang befelé lejtő szádájában lesétálva mintegy 30 méter mélyre enyhén balra tartva egy kis felmászáson, majd egy meredekebb cseppköves falon felkapaszkodva (beépített kötélhíd), egy 10 méter magas felmászás tövébe érünk, amelyben rendszerint lóg kötél, de a kimászása sem okozhat nehézséget, mert végig ki van nittelve, és a mászást megkönnyítendő vas fogásokkal-lépésekkel el van látva. Ennek tetején egy vízszintes részen megállva megállapíthatjuk, hogy ez egy nagy terem (Dreieckshalle) amely felfelé még jócskán folytatódik, valahol ott van a felső kijárat. Továbbhaladva egy 10 méter hosszú létrán kapaszkodhatunk le egy kis párkányra ahonnan, még mintegy 20-25 métert kell ereszkedni: hátrafordulva könnyen felismerhetjük: a méreteiről méltán híres Melki Dómba érkeztünk. A terem hatalmas omladékán nagyjából egyenesen átvágva, e1őször lefelé, majd fel, majd egy "hegygerincen" áthaladva újra lefelé, enyhén balra tartva a fal tövében találjuk meg a Denevér-omladék (Fledermausversturz) átjáróját, amely a szintén nagy méretekkel rendelkező Mitternachtsdom-ba vezet. A tájékozódás itt a legnehezebb, először meg kell kerülni az omladékban egy kb 10-15 mély letörést, majd a terem jobb oldalát követve a fal mellett az omladékban meg kell találni a 32 m mély Prákoschascht beszállásához vezető járatnak (20 m ereszkedés, inga jobbra, párkány, megosztás, 10 m ferde ereszkedés - két kötélvédő szükséges). Ez az akna ferde járatszakaszba torkollik. Itt végig a bal falat követve kényelmesen lemászhatunk az aljára. Útközben megfigyelhetjük az aktív, a vizeket az alsóbb régiókba levezető Zahnkillergang bejáratát, elvileg erre is lehet továbbhaladni. A lemászás alján a 110 méter mély Hermelinschacht beszállását érjük el. Az első ami rögtön szembetűnik az akna felett vízszintesen elvezető kötélhíd, amelyet követve fosszilis, nem régiben feltárt kb. 200-250 m mélységig levezető összeségében kötél nélkül járható, de igen nehéz mászásokat magában foglaló labirintusos járatszakaszba érkezünk. Ha a kötélhídtól eltekintünk, közvetlen mellette jobb oldalt a "fal mögött" található a Hermelinschacht szokványos bejárási útvonalának beszállása. Itt mintegy 20-25 m-t haladhatunk párkányról-párkányra lefelé számos megosztást betéve, míg nem egy kőfülre elhelyezett igen jól elhelyezett nittből 60-70 m-t ereszkedhetünk teljesen szabadon. Itt még található további két megosztás a maradék 20-25 m-en, míg elérjük az akna talpán található omladékot. Itt rendszerint már aktív vízfolyás is csatlakozik utunkhoz. Az omladékban lemászva közelíthetjük meg a Tropfsteinschacht bejáratát. Itt 10-15 méter látványos szabadereszkedés után egy párkányra ingázhatunk ki oldalra, ahol a névadó cseppkőhöz kikötve a kötelet (nittek is vannak egy kicsit lejjebb) ferde omladékos szakasz vezet a monumentális métebű Steinmandlkluft hasadékába. Ez merőlegesen helyezkedik el az addig vezető ferde aknára, tetején nittek találhatók, majd lejjebb is megosztható. Jó negyven métert ereszkedve a hasadékban egy nagy párkányra érünk, amelyről további 8-10 m ereszkedéssel érjük el az aktív részt. Itt a patak - 397 m mélyen egy szifonban tűnik el, mi a folyásiránnyal szemben felfelé található - kötélhíd biztosítás mellett megközelíthető - fosszilis, borsóköves részen, az ÉNy-ra vezető Marterkluft-ban haladhatunk tovább. Itt kezdetben vízszintesen haladunk, majd kisebb lemászások után érjük el a barlang egyik legkellemetlenebb részét a Schlüsselschachthoz vezető meglehetősen hosszú lapító jellegű 45°-ban lejtő szakaszt, amely az alján egy kanyargós vízszintes csőjáratba megy át és egy 18 m mély aknába torkollik. Itt már a Steinzeitkluftban vagyunk, amelyben lefelé haladva egy 9 m, majd két 15m mély letörésen leereszkedve érhetjük el a barlang egyik legmélyebb pontját. Ha a Schlüsselschacht után felfelé haladunk, előbb egy kisebb tetőrésen kötélbiztosítással, majd egy fosszilis vízszintes jellegű járatszakaszban hol kúszva, hol lehajolva haladva érhetjük el a Traumland elágazását. Itt egyenesen felfelé haladva az omladékon a Nordland járata érhető el, míg jobbra lefelé egy igen szép oldott formákat mutató homokos szifonon átbújva érhetjük el a következő 32 m mély ferde szifonkerülő jellegű akna beszállását. Ezen leereszkedve kis szűk szakasz köti össze az akna talpát a Wendeltreppe (-35m) beszállásával, amely szintén inkább ferde mint függőleges. Ennek az alján némi omladékon, homokon lesétálva kis patakot érünk el amely néhány méter után egy hamar járhatatlanná szűkülő meanderben folyik el. A felső folyást követve a meglehetősen agyagos járatban egy kis felmászást követően az Aquarium félszifonja érhető el amely a vizet kedvelők számára könnyedén át(k)úszható. Az Aquariumon túl felfelé nyúló kürtők találhatók, amelyek a Geldloch-val való összekötést irányzó kutatások fő célpontjai.
A barlang végpontjának elérése és a visszaút egy 4-5 fős csapat csapat számára beszerelt pályán mintegy 8-10 órát vesz igénybe, de természetesen a be- és/vagy kiszerelés ezt az időt könnyen megduplázhatja. A beszereléshez szükséges kötelek az alábbi táblázatban vannak összegyűjtve.
Sorszám Aknamélység Kötélhossz Akna
1. 25 m 35 m Melker Dom
2. 32 m 40 m Prákoschacht
3. 110 m 150 m Hermelinschacht
4. 50 m 100 m Tropfsteinschacht
5. 7 m 10 m Marterkluft
6. 18 m 25 m Schlüsselschacht
7. 32 m 45 m Traumland
8. 35 m 50 m Wendeltreppe
Nyerges Miklós
(A barlang térképét hely hiánya miatt nem tudtuk közölni, az vagy a csoportnál vagy a társulatban kifüggesztve megtekinthető. A szerk.)