MŰSORFÜZET 1993 július - augusztus

 

Szerkeszti: Fleck Nóra és  dr. Kósa Attila

Felelõs kiadó: dr. Zámbó László

 

Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

 

·        Hírek

·        ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

·        AZ OKTATÁSI SZAKOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓJA

·        Az Alsó-hegy szlovák oldalának két nagy zsombolya: a Barát-, és az Óriás-zsomboly

 

 

fõtitkárI KÖZLEMÉNYEK

 

Kedves Tagtársam !

 

Választott testületetek, a Választmány 1993. május 3-án elfogadta pályázatomat, így a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat fõtitkára lettem.

A megbízatás megtisztelõ, de egyben nagyon nehéz is. Ez alatt nem a társadalmi munkában végzendõ, jelentõs elfoglaltsággal járó napi teendõket értem, hanem azt, hogy Társulatunk rettenetesen széttagolódott.

A tagság jelentõs része egyáltalán nem érdeklõdik a Társulat ügyei iránt, rendezvényeit nem látogatja. Alig néhány ember van, aki foglalkozik az ügyekkel, ezek azonban—tisztelet a kivételnek!—saját szakállukra dolgoznak, senkivel, - se tagsággal, se elnökséggel, se választmánnyal—nem egyeztetnek.

A személyi ellentétek közismertek. Több elnökségi tag nem akar a továbbiakban vállalt feladatainak megbízatása végéig eleget tenni, ezért lemondott. Mostanra sikerült helyüket betölteni, és egy egységesebb, jó szellemû, módosult összetételû elnökség állt föl.

Szeretném, ha az új vezetõség határozottabban kezébe venné a dolgok irányítását, és sikerülne a tagokat—az egyénieket is!közelebb hozni a vezetõséghez. Nagyobb érdek­lõdésre számot tartó programokat kell szerveznünk, el kell érni, hogy a csoportok igényel­jék a Társulat segítségét problémáik rendezéséhez.

A különbözõ munkalehetõségeketha vannaka széles tagság felé is publikálni kell. Meg kell próbálni anyagilag stabilabb alapra helyezni a Társulat mûködését.

Ehhez és bármilyen egyéb társulati ügyben várom a Te jobbító szándékú észrevételedet, javaslatodat is, hogy megvalósítása esetén közös ügyünket szolgálja!

 

Barlangász üdvözlettel:

 Leél-Õssy Szabolcs

 

 

Az MKBT vezetõségében a közelmúltban bekövetkezett változások

 

A fõtitkári posztról munkahelyi elfoglaltsága miatt lemondott dr. Csepregi István helyett a Választmány Leél-Õssy Szabolcs pályázatát fogadta el.

A titkári posztról családi okokból lemondott dr. Nádor Annamária helyett a Választmány Ézsiás György pályázatát fogadta el.

Elnökségi tagságáról lemondott Székely Kinga, Juhász Márton és Szablyár Péter.

Helyükre az elnökség tagjai közé kooptálta Maucha Lászlót és dr. Veress Mártont.

A Választmány tagjai közül Maucha László elnökségi tag lett, így az Alapszabály értelmében az eredeti, 1991-es küldöttközgyûlésen a választmányi póttagok közé a legtöbb szavazattal bekerült Rónaki László lett automatikusan a Választmány tagja. (Ha nem vállalja, Fónyad Béla következik a sorban.)

A titkári értekezlet a reszortokat a következõképpen osztotta el a titkárok között:

tudományos titkár:           dr. Lénárt László

kutatási ügyek felelõse:    Adamkó Péter

csoporttitkár:                   Ézsiás György

 

Szablyár Péter helyének betöltése õszre marad. Célszerû lenne olyan személy be­választása, aki, ha gazdasági titkár szerepét nem is vállalja, de a "gazdasági menedzseléssel" tud foglalkozni.

 

Leél-Õssy Szabolcs

fõtitkár

1135 Budapest, Szt. László u. 27.

 

FelKÉRÉS

 

A társadalmi és gazdasági rendszerváltás eddig kevés nyomot hagyott Társulatun­kon. Három év elteltével azonban fontolóra kell venni, hogy az új körülmények között miként oldjuk meg a Társulat gazdasági ügyeit, elsõsorban a finanszírozását. Az évek óta folyó viták támogató- és érthetõ ellenérzések összecsapása után kialakult az az elképzelés, hogy a mindenkor megszerezhetõ támogatások mellett (rosszabb esetben helyett) a Társulatnak elsõsorban a saját erõire kell támaszkodnia, méghozzá a teljes tagság támogatásával, vállalkozások útján.

Egy alapvetõen tudományos célokkal mûködõ társulat esetében a vállalkozás elsõ látásra fura szerepet tölt be, ezért az alábbiakban tisztázunk néhány dolgot.

 

Mire vállalkozhat egy tudományos társulat?

 

    Elsõsorban a szakmai profiljába szorosan beletartozó szakértõi munkák végzésére.

    Másodsorban azoknak az eszközöknek külön hasznosítására, amelyek szak-tevékenységéhez egyébként rendelkezésre állnak: szakmai és egyéb fordítás, kiadványok szerkesztése és kiadása, számítógépes tevékenység, szaktanfolyamok (barlangjáró típusú, szaktárgyi típusú, alpinista stb.), idegenforgalmi tevékenység, konferenciák szervezése, ipari alpinizmus és még sok egyéb

    Harmadsorban bármi, amire a Társulat tagjai a maguk részérõl képesek (a szitanyomástól a vasöntésig)

 

 

Miként lehetséges a Társulatban a munkavégzés?

 

Csakis egyféleképpen, a három fél, a megrendelõk, a munkák elvégzõi és a szervezõ Társulat hasznára és megelégedésére. Szervezési szempontból kétféle mód képzelhetõ el:

 

1.  A Társulat jogi személyként mûködik közre olyan munkákban, amelynek elvégzõi bármely okból nem kívánnak mint önálló, számla-kibocsátó vállalkozó fellépni, de a konkrét munka meglenne. A Társulat ilyenkor a munkavégzõvel kötött eseti szerzõdésben kikötött jutalékért (kb. a nettó érték 10%-a) elvégzi a szükséges adminisztrációs munkát. A munkavégzõ rendelkezik az érték további részével, ugyanakkor maga szervezi, hajtja végre a munkát és viseli a költségeket. Amennyiben az ilyenfajta tevé­kenység felfut, a forgalommal arányos mértékû adminisztrációt (pl. mellékállású pénzügyes) kell létrehozni.

 

2.  A Társulat maga vállalja a munkát és adja ki eseti megbízottaknak, alvállalkozóknak elvégzésre. Ebben az esetben a munka teljes szervezése, költségei, kockázata a Társulatot terheli és így alkalmasint magasabb haszonra tehet szert az 1. variációhoz képest. Ezzel szemben viszont elõbb utóbb létre kell hozni vállalkozási irodáját, hiszen az ilyen tevékenység vezetése sem szívességbõl, sem amatõr módra nem lehetséges. A tevékenységhez igazodó méretû iroda dolgozói teljes, vagy legalábbis nagy mértékben a bevételek után nyerhetik jövedelmüket.

 

A két alternatíva vegyülése is elképzelhetõ, sõt valószínû és elõnyös is.

 

3.  Közvetetten részesedhet a Társulat tagjai, vagy barátai munkavégzésének eredményei­bõl, ha azok jövedelmükbõl a mindenkori adókedvezmények felhasználásával az Alapítvány javára adakoznak, amely összegek ugyancsak a Társulat tevékenységét támogatják az odaítélt pályázatok formájában.

 

Leszögezve azt, hogy a fent leírtak nem valamely döntés részei, pusztán elképzelések és annak tudatában, hogy a Társulat ilyetén átszervezése csakis fokozatosan, de lehetõleg nem túl hosszú idõ alatt kell megtörténjék, a Választmány és az elnökség felkéri a Tagságot, hogy írásban nyilvánítson alkotó véleményt és nyilatkozzék:

 

1.    a társulati munkavégzés felvetett formáival, továbbá más lehetõségekkel, az irodai munka szervezésével, esetleges alkalmazottak jogállásával, javadalmazásával, egy szóval a vállalkozások szervezésével kapcsolatban,

 

2.    konkrétan milyen munkával és milyen formában kívánna saját maga máris részt venni a vállalkozási tevékenységben, milyen szerzõdéseket, milyen munkákat tudna a Társulat részére szerezni, ajánlani,

 

3.    milyen támogatást, támogatókat tudna nyújtani, szerezni az Alapítvány javára.

 

A Társulat a tagjaiért és tagjai révén létezik, így szüksége van azok együttmûkö­désére. Kérjük ezért minden vállalkozó kedvû és képességû tagunkat, valamint azokat, akik a szervezés (vállalkozási pénzügy, adminisztráció) vonalán járatosak, szíveskedjenek minél nagyobb számú visszajelzésükkel támogatni a felvázolt törekvést.

 

Jó Szerencsét

 

Elnökség

 

ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

 

A XXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Természettudományi Szek­ciójának üléseit 1993. április 4-6. között Szombathelyen rendezték meg a Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola szervezésében.

A földtudományok alszekción belül került sor a "karsztmorfológia" c. részalszekció üléseire, melyen 3 intézménybõl 6 elõadás hangzott el.

Az elõadókat zsúfolt tanterem közönsége fogadta, ahol a tudományos diákkör vi­tajellege is komolyan elõtérbe került. Egyértelmûen bebizonyosodott, hogy jól elõkészített elõadásokkal vitaképes elõadók álltak ki a pulpitusra, s ez még akkor is igaz volt, ha az elõ­vezetett anyagok megállapításaival messze nem értett egyet mindenki. Mindent összevetve az utóbbi évek szakmailag legszínvonalasabb konferenciájára került sor.

 

Az elhangzott elõadások és elismeréseik:

 

Hargitai Eszter - Szigeti Ilona (BDTF, konz.: dr. Veress Márton): A keveredési korrózió jelentõsége néhány barlang kioldódásában (II. helyezés és az MKBT különdíja)

Szabó Levente (ELTE, konz.: dr. Veress Márton): A keveredési korrózió jelentõ­sége néhány barlang kioldódásában (II. helyezés és az MKBT különdíja)

Makó Zsolt (BDTF, konz.: dr. Veress Márton): A "Füttyõ Lika" környékének karsztmorfológiája (III. helyezés)

Bereznai Csaba (BDTF, konz.: dr. Veress Márton): Kísérlet a Csatkai Kavics Formáció elterjedésének kimutatására a Kab-hegyen és közvetlen környezetében (Megosztott Akadémiai Díjra felterjesztve)

Kerese Tibor (BDTF, konz.: dr. Veress Márton): Egy dachsteini terület karrformáinak vizsgálata (Természetvédelmi különdíj)

Fazekas Mariann (JATE, konz.: dr. Keveiné dr. Bárány Ilona): Összehasonlító karszttalaj vizsgálatok (MKBT különdíj)

A rendezvény "házigazdája" dr. Veress Márton volt, aki ügyvezetõ elnökként egy nagyon jól sikerült OTDK-t hozott össze, amin belül kiemelkedõen jól sikerült a végre ön­álló karsztos részalszekció.

A konferencia elõadásainak összefoglalóit tartalmazó kiadvány a Társulat könyvtárában megtalálható.

Dr. Lénárt László

 

HÍREK

 

A Gerecse Barlangkutató Egyesület 1993 évi nyári kutatótáborát július 17-25 között rendezi meg a hagyományos gerecsei helyszínen, Pusztamaróton. A tábor munkaprogramja a Nagy-Pisznice és a Nagy-Gerecse barlangjainak kutatása. A táborban minden segítõkész érdeklõdõt szeretettel fogadunk.

 

Félrevezetõ hír jelent meg a Mûsorfüzet 1993 május-júniusi számában a Keselõ-hegyi-barlang túralehetõségeirõl. A tatabányai Keselõ-hegy kõfejtõinek területére, így e barlangra is a Gerecse Barlangkutató Egyesület rendelkezik érvényes kutatási engedéllyel, a túralehetõséget is a GBE biztosítja

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület az elmúlt idõszakban a barlangban gyakorlatilag korlátlan túralehetõséget élvezett, mellyel többféle módon—így az említett Mûsorfüzet-hírrel is—etikátlanul visszaélt. Erre a jövõben nem lesz lehetõségük.

Elõzetes túraegyeztetés a GBE levelezési címén: 2800 Tatabánya, Táncsics M. u. 61., vagy telefonon

Juhász Márton:      34/332-983

Tolnai András:       34/336-702

Juhász Márton

 

Barlangföldtani nyílt túra a Ferenc-hegyi-barlangban, 1993. július 3-án (szombat) 9 órától. Találkozás a barlangnál.

Kraus Sándor

 

A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport július 31. és augusztus 8  között nyári kutatótábort szervez a Veszprémtõl nyugati irányba fekvõ Csatár-hegyen. A tábor célja a Csatár-hegyi-barlang feltárásának elkezdése. Minden érdeklõdõt szívesen látunk. Információ:

Schafer István Zsolt

Tel.: 88/325-928

 

Mint azt a Mûsorfüzet május-júniusi számában közöltük 1993. július 30.-augusztus 1. között a Jósvafõi Baráti Kör és a helyi önkormányzat "Falunapokat" rendez Jósvafõn. A gazdag programból kiemeljük a barlangkutatókat is érdeklõ rendezvényeket. E szerint szombaton 20 órától tábortûz és szalonnasütés lesz, melyet követõen vetélkedõre kerül sor. Három csapat méri össze tudását: jósvafõiek, Jósvafõrõl elszármazottak és barlangá­szok vidám, játékos feladatok megoldása közben.

Szombaton és vasárnap túrázási lehetõség lesz a környék barlangjaiban (Baradla-, Béke-, Vass Imre-, Kossuth-barlang és az Esztramos barlangjai).

A rendezvény részletes programja megtalálható a Társulat Titkárságán.

 

Jósvafõi Falunapokat Elõkészítõ Bizottság

 

A Karszt Barlangkutató Csoport 1993. május 18-án megtartott alapfokú elméleti vizsgája példamutatóan volt megszervezve. úgy a nyomtatott vizsgalapok, a kérdések, mint a vizsga lefolytatásának rendszere, példa- és útmutató értékû volt. Dicséret a csoport vezetõségének és a sok jó ötlet szülõjének, Galambos Józsefnek. Csak így tovább!

Ézsiás György,

titkár

 

A Barlangi Mentõszolgálat sisakra ragasztható riasztási listája a Társulat Titkárságán díjmentesen kapható.

Adamkó Péter

a Barlangi Mentõszolgálat riasztásvezetõje

 

 

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség megküldte Társulatunknak a több alkalommal átdolgozott Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat tervezetét véleményezés céljából.

 

A Társulat az anyagot valamennyi csoportvezetõnek megküldte véleményezés céljából. A tervezet az érdeklõdõk számára megtekinthetõ a Társulat Titkárságán.

 

Adamkó Péter

titkár

 

Tisztelt Kutatótársaim !

 

A Solymári Ördöglyuknak egy teljesen új szakaszának a feltárása jöhet számításba. A régóta dédelgetett álom sok barlangkutató szívét megdobogtathatja. Az elõzményekhez tartozik, hogy 1971-ben volt szerencsém találkozni Pluhár Istvánnal, aki 40 évig dolgozott a nagykovácsi szénbányában. Viszont kevesen tudják, hogy a pilisszentiváni bánya tárnáin keresztül egészen Nagykovácsiig el lehet jutni. A két szakaszt 1955-ben kapcsolták össze (az Esztergomig húzódó szénmedence elõhírnökei).

Pluhár bácsi elmondta nekem, hogy az egyik tárnán keresztül olyan természetes üregrendszerre bukkant, ami kísértetiesen megegyezik a Solymári Ördöglyukkal, annak "kistestvére". (Lásd Solymári barlang leírását Budai-hegység útikalauz 1966) Pluhár István azt is elmondta, hogy az üregrendszert nem tudta feltárni, mivel csak munkaidõben állt volna módjában.

Szeretném az MKBT vezetõségének bevonásával, a barlangkutatók közremûködésével Pluhár bácsi dédelgetett álmát valóra váltani, azaz az új barlangot feltárni.

 

Jó szerencsét!

Fógel Péter

a Benedek Endre Természetvédõ Egyesület elnöke

 

 

AZ OKTATÁSI SZAKOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓJA

 

Az utóbbi idõben több alkalommal tapasztaltuk, hogy a "barlangjáró 1" (alapfokú) tanfolyam megszervezése körül akadt némi félreértés. Ezek elkerülése érdekében felhívjuk a csoportvezetõk, tanfolyamszervezõk figyelmét az alábbiakra:

 

1.    Tanfolyamot bárki szervezhet, aki a kialakult és hivatalosan elfogadott elõírásokat betartja.

2.    A tanfolyam hivatalos vezetõje (szervezõje) felelõs a tanfolyam beindításáért, lebonyolításáért, adminisztratív befejezéséért.

3.    A tanfolyam oktatói gárdájának összeállítása a szervezõ feladata. Oktató és vezetõ szervezõ csak olyan személy lehet, akinek minimálisan "barlangjáró 2" vagy "barlangkutatói" érvényes vizsgája van.

4.    A tanfolyamot annak megkezdése elõtt párhuzamosan be kell jelenteni a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak, ill. a Magyar Természetbarát Szövetség Barlangbizottságának, ahol kérésre a tanfolyam tematikájával és esetlegesen oktatók nevének megadásával segítenek a szervezõnek.

5.    A tanfolyam elméleti és gyakorlati vizsgájának pontos helyét, idejét, a vizsgázók létszámát a tervezett idõpont elõtt minimálisan 3 héttel írásban be kell jelenteni az 4. pontban szereplõ mindkét szervnek, vizsgabiztost kérve.

6.    Az írásbeli vizsgakérdések összeállítása az oktatók, ill. a szervezõ feladata. A vizsgabizottságba a szervezõ (vagy az általa felkért oktató), valamint az MKBT és az MTSZ BB képviselõi vizsgabiztosként vesznek részt, egyenlõ jogokkal. A gyakorlati vizsgákhoz 20 fõ felett 10 vizsgázóként további 1 külsõ vizsgáztató szükséges.

7.    Az MKBT és az MTSZ BB vizsgabiztosai - elõre történt egyeztetés alapján - szükség esetén helyettesíthetik egymást. Az egyik vizsgabiztos távollétében a vizsga csak ak­kor tartható meg, ha bizonyítható, hogy a szervezõk felkérése idõben megérkezett ugyan, de a vizsgára az illetõ szerv nem kívánt elmenni.

8.    A vizsgabiztosok útiköltsége és a szokásos napidíja a rendezõ szervet terheli, melyektõl a vizsgabiztosok eltekinthetnek.

9.    A vizsgajegyzõkönyvet (mely a vizsga helyét, idejét, a rendezõ szerv és a vizsgázók nevét, valamint a vizsga egyértelmû elfogadását, vagy elutasítását tartalmazza) a vizsgát követõen 8 napon belül meg kell küldeni a vizsgáztatóknak, akik azt hasonló gyorsasággal továbbítják az MKBT-nek és az MTSZ BB-nek.

10.  A vizsgaigazolványokat a vizsgát követõ 30 napon belül ki kell adni.

11.  A fentiek be nem tartása esetén a tanfolyamot nem áll módunkban elismerni, így magasabb szintû tanfolyamon való részvételre nincs mód.

Dr. Lénárt László

az Oktatási Szakosztály vezetõje

 

FELHÍVÁS

 

Hazánk egyik nagy barlangja a Solymári Ördöglyuk! Szpeleogenetikailag, geoló­giailag, barlangász-turisztikai szempontból is kiemelkedõ értékû barlang! Kutatási helyként is igen izgalmas! Fokozottan védett barlang!

Ennek ellenére a barlang fokozottan lepusztuló és szemetes állapotban van!

Ne keressük, hogy miért került ilyen állapotba, hogyan történhetett ez meg, inkább tegyünk ellene!

A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság a barlangot rövid idõn belül lezárja. A túrázásokat, túráztatásokat hasonlóképpen szeretnénk megoldani, mint a Mátyás-hegyi és a Ferenc-hegyi-barlang esetében. Kérjük, hogy akinek bármilyen ötlete, javaslata, elgondo­lása, hozzászólása van ezzel kapcsolatban, azt szóban, vagy írásban közölje a Társulat Titkárságán!

 

Ézsiás György

titkár

 

Barlangtúrák a szomszédos országokba

 

6. rész:

Az Alsó-hegy szlovák oldalának két nagy zsombolya:

a Barát-, és az Óriás-zsomboly

 

A barlangok megközelítése: A két zsomboly megtalálásához szükséges a Társulatban is megvásárolható Kósa A. féle Zsombolyatlasz, melynek 26. oldalán a keresett objektumok 27-es, ill. 23-as számmal vannak illetve.

Miután a tornanádaskai határátkelõhelyen szabályszerûen átléptük a határt, és a szlovák oldal felõl végre újra a XII.39. számú határkõnél vagyunk már igen egyszerû a dolgunk. (Ez a határkõ a magyar oldalról a Szabó-pallagról a Ny-i irányba haladó dózerútról mintegy 1 km-re a vadászháztól É-ra a határ felé átvágva érhetõ el.) Itt ugyanis a határ éles kanyart vesz, majd ÉNy-nak fordul. Ebbõl a "sarokból", a szögfelezõ egyenese mentén felfelé haladva érjük el a Barát-zsomboly monumentális beszakadását.

Az Óriás-zsomboly szádáját innen elindulva a határon 200 m-rel feljebb levõ földút követésével közelíthetjük meg. Ez csak a térképen 43-mal jelzett beszakadásig visz (egy leágazással balra), ahonnan a beszakadás feletti magaslatra felkapaszkodva a Barát-zsombolynál ugyan kisebb, de még így is elég jelentõs méretû beszakadás meglelhetõ.

Bejárási útmutató: A Barát-zsomboly (-56 m) nagynak mondható bejáratánál a beszállás pontjának a kiválasztása igen kritikus: a legjobb ha az ereszkedést a magasabbra felnyúló K-i oldal az akna szája fölé benyúló fáiról kezdjük meg, bevezetõszár 6-8 m, utána egy kötélgyûrû + karabiner a legjobban behajló fának nem a tövéhez (fontos!), hanem a fejmagasságban levõ elágazásához. Ez biztosítja a megfelelõ felfekvésmentes kötélfutást,a kb. az akna felénél található zöld színû fix nittig. Innen az akna bár nem olyan tágasan mint eddig, de nagyon szép oldásformákat mutatva, sajnos, a függõlegestõl egy nagyon kicsivel eltérõ szögben ereszkedik tovább. Ez leereszkedésnél nem okoz problémát, azonban felmászásnál kénytelenek vagyunk a kötélfelfekvés megakadályozása végett a nittig végig lábunkkal eltolni magunkat a faltól. A kötél alján (60 m kötél szükséges), egy lejtõs omladékkal borított talpú terembe érkezünk amelybõl még nincs továbbvezetõ út. Maga az akna azonban annyira látványos, az Alsó-hegyen megszokottakhoz képest egyedülálló formákat mutató, hogy emiatt önmagában is érdemes ezt a zsombolyt felkeresni.

Az Óriás-zsomboly (-100 m) bejárata, sokkal kisebb mint a fent leírt Barát-zsombolyé. az elsõ öt métert, a beszakadás aljáig - óvatosan haladva - gyalog is meg lehet tenni. Itt kezdõdik az akna beszállása, a jobb oldali falon kõfül, majd egy kicsit beljebb fix nittfül. Mintegy 6 m-t ereszkedve az tapasztaljuk, hogy valami nagy mélység van alattunk, a falak rohamosan távolodni látszanak. Itt egy kis párkányra kiállva még elérjük az akna túloldalán pontosan  az akna közepe fölött elhelyezkedõ fix nittet, amelyrõl mintegy 70-75 méter  rendkívül látványos szabad ereszkedés következik, úgy, hogy az utolsó 30 méteren a legközelebbi fal is messzebb van mint 10 méter. A hosszú pörgéssel fûszerezett ereszkedés után egy törmeléklejtõre érünk, amelynek meredekebbik oldala további aknába vezet, vigyázzunk merre indulunk a kötélrõl való leszállás után! (80 m kötél)

A törmeléklejtõ gerincén a falhoz haladva, megtalálhatjuk a következõ akna beszállásához vezetõ nittfület, melyrõl a ferde lejtõn lefelé haladva a lejtõn még egyet, majd az akna felett egy további fix nittfület találhatunk. A kötelet ezekhez rögzítve érhetjük el a -100 m mélyen levõ cseppköves végponti termet (30 m kötél). Itt, ha valamelyik társunk a törmeléklejtõn mozog ajánlatos elbújni a várható kõzápor miatt.

Reméljük a leírás alapján a monumentális aknákat kedvelõk kedvet kapnak e két barlang bejárására, tekintve hogy hazánk sajnos nem bõvelkedik az efféle látványosságokban.

A beszerelési vázlatok a Zsombolyatlaszban található térképek, és helyszíni vázlataink egybevetésével készültek.

 

Németh Zs. - Nyerges M. - Torda I.

 

 

 

A MAGYAR BARLANGI MENTÕSZOLGÁLAT RIASZTÁSI NÉVSORA

 

A riasztást sorrendben kell elvégezni. A listáról az elsõ jelentkezõ tudja riasztani a baleset fokának megfelelõ barlangi mentõ létszámot.

 

 

NÉV

 

 

LAKCÍM

 

TELEFON

lakás                munkaidõben

 

 

Dr. Dénes György BMSZ elnöke

 

1132 Bp. Borbély u. 5/7. II.4.

 

 

153-0908

 

 

153-0908

 

 

Taródi Péter BMSZ vezetõje

 

1119 Bp. Andor u. 23/c.IV.15.

 

 

186-4599

 

118-8914

15-457 (rendõrin)

 

 

Adamkó Péter riasztásvezetõ

 

1024 Bp. Keleti K. u. 9.I.12.

 

 

136-3982

 

136-9806,

fax 116-3904

 

 

Horváth Richárd BMSZ titkára

 

2094 Nagykovácsi, Tinódi u. 41.

 

 

138-9806

 

 

138-9806

 

 

 

Gyovai László technikai vezetõ

 

 

1072 Bp. Csányi u. 7. I.10.

 

141-5248 (Csikai M. szomszéd telefonja)

 

 

117-5222/162

 

 

Németh Tamás oktatás vez.

 

1213 Bp. Lankás u. 5.

 

 

276-2657

 

210-0991,

210-0900/1523, 1316

 

 

 

Bognár Tibor

 

1115 Bp. Bártfai u. 59. ideiglenes tart.hely

 

182-2211

141-3693

 

210-1140,

133-9976

 

 

Bajna Bálint

 

1013 Attila u. 6. III.1.

 

135-2260

 

185-2459, 185-0555/32

 

 

Papp László

 

1066 Bp. Mozsár u. 6. III/16.

 

 

131-9048

 

157-2244/30, 157-2495/30

 

 

MISKOLC

Dr.

Komlóssy Attila fõorvos

 

 

3530 Miskolc, Szemere u. 6.

 

nappal: tel. fax. 06/46/412-412, éjjel:

06/46/378-774

 

 

R. tel: 06/60-350126 személyhívó. 560045