MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT
MŰSORFÜZET
1989 január-február
MTESZ - egyesületi használatra!
Kiadja: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Szerkesztette: Szablyár Péter
Felelős kiadó: Gádoros Miklós
Készült: 1100 példányban
88/2254 MTESZ Házinyomda, Budapest.
Felelős vezető: Boncza Gábor
Az elektronikus változatot Urbán Gabriella, dr. Nyerges Miklós, Steer Mihály és Szenti Tamás készítette 2005-2006-ban.
KÖSZÖNTŐ
A Műsorfüzet három havonkénti megjelentetése kedvezőtlen visszhangra talált a Társulat tagságánál, ezért az Elnökség úgy határozott, hogy visszaállítjuk a két havonkénti periódust.
Ezt fokozottan indokolja, hogy a X. UIS Kongresszus előkészítése és lebonyolítása csak széleskörű társulati összefogással, egy pontosan és részletesen kidolgozott forgatókönyv alapján, megfelelő végrehajtó létszám biztosításával lehetséges.
Az ehhez szükséges folyamatos információbiztosítást is kívánja szolgálni a szerkezetében és formájában megújított Műsorfüzet, amelynek első számát most a kezedben tartod.
Társulatunk nagy próbatétel előtt áll. Bízunk abban, hogy e rendkívüli méretű feladat kedvező minőségi változást fog hozni a Társulat életébe, általánossá válik a közös célok érdekében végzett feladatok vállalása, a vállalt feladatok határidőre, elvárt minőségben történő elvégzése.
A Társulat és a tagság, a kongresszusi szervező bizottság és a munkában részt vállalók, a társulati tagok és csoportok egymás közötti viszonyának megújulásában bízva valamennyi tagunknak és a határainkon túl élő magyar barlangkutatóknak eredményekben és sikerekben gazdag, lehetőségeink szerint boldog új esztendőt kívánunk!
BUÉK
Elnökségi határozatok
Elnökségi ülés 1988. október 25. /részvételi arány 55 %/
E-33/88 Tudomásul vette Gádoros Miklós tájékoztatóját az aknaszlatinai /Szovjetunió/ terápiai központban tett látogatásról és azt a határozatot hozta, hogy a Társulatnak szakmai kapcsolatot kell kiépíteni az aknaszlatinai Allergológiai Kórházzal.
E-34/88 Az Elnökség az alábbi jutalmazási javaslatot fogadta el:
- az ezévi Vándorgyűlés színvonalas megszervezéséért és lebonyolításáért az ALBA REGIA Barlangkutató Csoport 2400 Ft jutalomban részesül.
- az ezévi központi társulati kutatótáborban végzett kiemelkedő munkájukért
1000 Ft-os jutalomban: Bárkányi Csaba, Bolvári Ágnes, Brankovits István, Gombos József, Nagy János, Sör Ildikó, Zalán Béla
500 Ft-os jutalomban: Berczik Pál, Berhidai Tamás, Borka Pál, Czakó László, Ember Sándor, Kérdő Péter, Rose György és Várhegyi Mihály részesülnek.
E-35/88 Vajna György: „Veszélyben van-e a karsztvíz” c. - a MAGYAR HIRLAP-ban megjelent - cikkére készített társulati állásfoglalást a MAGYAR HIRLAP-nak meg kell küldeni.
Ugyancsak meg kell küldeni a Társulat állásfoglalását a KVM-nek, az Aggteleki Nemzeti Parknál folytatott ellenőrzéséről készített és a minisztérium által megküldött jelentéssel kapcsolatban.
Elnökségi ülés 1988. december 5. /részvételi arány 66 %/
E-36/88 Az Elnökség a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Barlangtani Intézete és a Társulat együttműködéséről szóló beszámolót köszönettel tudomásul vette és megállapította, hogy az együttműködés igen jó, az információcsere területén tovább kell fejleszteni a kapcsolatot.
E-37/88 Az Elnökség a 10. Nemzetközi Szpeleológiai kongresszusra meghívandó személyek körét az alábbiak szerint fogadta el:
Szállás és részvételi díj mentesség /étkezés nélkül/ min. az Unió 4 vezetője részére max. az Unió 9 vezetője részére. Csak részvételi díj mentesség amennyiben a 9 főből 5 fő részére a teljes mentesség nem oldható meg a fennmaradó 5 fő, a szakbizottságvezetők, a tiszteleti tagok és néhány egyedileg elbírálandó szakember.
A megosztás arányát a Szervező Bizottság saját hatáskörben bírálja el.
E-38/88 Az Elnökség határozata értelmében a Választmány elé beterjesztendő munkatervben feltételesen szerepeljen a jövő évi vándorgyűlés.
E-39/88 A Társulat 1989. évi költségvetésével kapcsolatos előterjesztést az Elnökség köszönettel tudomásul vette és jóváhagyta a Választmány elé történő beterjesztést.
E-40/88 Dr. Szunyogh Gábor - tudományos titkári funkciójáról történő - lemondását őszinte sajnálattal tudomásul vette.
E-41/88 Szenthe István Elnökséghez címzett 1988. nov. 22-i keltezésű beadványát a Társulat Ellenőrző Bizottságához, a szakmai kérdések tekintetében az illetékes szakbizottságokhoz utalta, ezek vizsgálati eredményei alapján alakítja ki álláspontját.
E-42/88 A Társulat vezetése Szablyár Pétertől köszönettel és elismeréssel átvette az 1988. évi központi társulati kutatótábor dokumentációját.
A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT
1989. január 28-án (szombat) 10 órára
rendkívüli közgyűlést hív össze.
A közgyűlés helye: a MTESZ Anker-közi Székháza /Budapest, VI. Anker-köz 1. félemelet/.
A közgyűlés célja: az 1989-évi X. UIS Kongresszus előkészítése, a tagság tájékoztatása az elvégzendő feladatokról.
Napirend:
1. Elnöki megnyitó /Dr Fodor István/
2. Bécstől Barcelónáig - az UIS eddigi kongresszusairól /Dr Kósa A., Gádoros Miklós/
3. A X.UIS Kongresszus előkészítése, feladatok /Hazslinszky T., Házi Z./
4. Kérdések, hozzászólások, vita
5. Jutalmak átadása
6. Elnöki zárszó /Dr Fodor István/
A rendkívüli közgyűlés részvételi arányát a Társulat vezetése és a kongresszusi szervező bizottság az üggyel való azonosulás "bizalmi szavazásaként" tekinti és ezért a tagság teljeskörű részvételére számít!
Részvételi szándékát erősítse meg a mellékelt szelvény visszaküldésével /1989. január 10-ig!/, hogy a közgyűléshez megfelelő feltételeket tudjunk biztosítani!
Aktív részvételére és önzetlen munkavállalására számítunk!
Dr Fodor István elnök
KONGRESSZUSI HÍREK
A 10. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus szervezésének ütemterve
1988. 10. 31. végleges jelentkezések beérkezése
11. 15. kirándulásvezetők kéziratainak leadása, fordításra kiadása
11. 30. végleges jelentkezések feldolgozása, ennek alapján:
12. 15. szállások véglegesítése, lefoglalása, közlekedés
1989. 01. 15. szekciók véglegesítése, előadások beosztása, előzetes program készítése
01. 15. kirándulásvezetők nyomdába adása
01. 28. Rendkívüli közgyűlés a kongresszus szervezéséről
01. 31. kiállítások és pályázatok szervezésének előkészítése, kartonok kiküldése
02. 01. jelentkezések visszaigazolása, pótlólagos információk bekérése
02. 15. előadások beérkezése, szerkesztése
05. 15. kiadvány első kötetének nyomdába adása
05. 31. részvételi díjak beérkezése
06. 15. program véglegesítése
07. 15. program kiküldése, a kongresszus részletes forgatókönyvének véglegesítése
07. 31. kirándulások, szállások, buszok kontrolálása
08. 10-13. a helyszín berendezése
Hazslinszky Tamás
a szervező bizottság vezetője
Kongresszusi hírek
EZT ÍRTÁK RÓLUNK!
Az „öreg rókák” tudni vélik, hogy az eddigi kongresszusok mindig úgy váltogatták egymást, hogy egy jó után egy rossz következett. És ez Budapestre nézve (a magyarok a spanyol hibákat ki akarják parirozni) reményekre ad okot 1989-re.
Magyarország jelentkezésével egyértelműen ezért fáradozott és jó feltételeket kínál ahhoz, hogy egy újabb nemzetközi kongresszus működő bázisává váljék. Más szocialista országok képviselői ugyan ágálnak, hogy ebben az esetben a politikai rendszer devizát akar beszedni, de ezért a részvételi díjakra vonatkozóan beavatkozik majd. A magyar delegáció lelkes fáradozása (és nem egyetlen lelkes tagé, mint Spanyolországnál) egy ragyogó kongresszus reményét adja.
Végső értékelésként osztrák druszámnak, dr Walter Krignek idézetét szeretném felhasználni: „Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.” (F. Krieg)
Mitteilungen des Verbandes der deutschen Höhlen- und Karstforscher e. V. München (1987/1.)
EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága /Eger, Sánc u. 6. 3304/ /továbbiakban BNPI/ és a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat /Budapest, VI. Anker köz 1/3/ /továbbiakban MKBT/ együttműködési szerződést köt az alábbiak szerint;
- az MKBT elméleti és gyakorlati karszt- és barlangkutatási tevékenységének a BNPI illetékességi területén szpeleológiai jellegű bejáró, feltáró, oktató, kutató, szakértő munkák végzésére;
- a kutatások és azok hasznosításának szorosabb kapcsolódására a BNPI feladataihoz és ama céljaihoz, hogy az aktív karszt- és barlangvédelmi munkák minél nagyobb mértékben támaszkodjanak a szpeleológiai és karsztológiai aktuális kutatási eredményeire.
A szerződés a kölcsönös érdekű tevékenység összehangolását, a karszt- és barlangvédelem fontossága tudatosítását szolgálja.
Az együttműködés az alábbi területekre terjed ki:
1. Az MKBT részéről
1.1 Az MKBT biztosítja, hogy karsztológiai és szpeleológiai kutatásaira olyan hosszútávú, az egyes szakterületek jellegének megfelelően összehangolt programot készít, mely felöleli az MKBT kutatási profiljának megfelelően a BNPI illetékességi területének megismerését, illetve összegzi azokat a lehetséges teendőket, melyekben az /szervei, csoportjai, tagjai/ aktívan részt vehet. A hosszútávú program mellett az MKBT /szervei, csoportjai, tagjai/ a BNPI felkérésére, megbízására részt vehet a BNPI illetékességi területén a karszt- és barlangvédelmi kezelői, üzemeltetői munkájához szükséges szakértői vélemények, tervek, kutatások elkészítésében, illetve kivitelezések végzésében.
1.2 Az MKBT elősegíti, hogy a BNPI karsztokkal és barlangokkal kapcsolatos tevékenysége minél szélesebb körben váljék ismertté.
1.3 Az MKBT biztosítja a könyvtárának és dokumentációtárainak használatát a BNPI munkatársai részére.
1.4 Az MKBT /szervei, csoportjai, tagjai/ társadalmi segítséget ad a BNPI gyakorlati természetvédelmi feladatainak ellátásához /pl. természetvédelmi őrség, tűzőrség, bányákban barlang-előkerülések jelölése, közös kutatóbázis működtetése, stb./.
1.5 A vonatkozó kutatási programok összeállítása és teljesítése az MKBT szerveinek, csoportjainak, tagjainak tevékenységében konkretizálódik a BNPI-vel kötendő szerződéses megállapodások, megbízások, illetve éves munkatervek alapján.
A munkaterveket a munkaprogram végrehajtása során kapcsolattartásra kijelölt személyek állítják össze úgy, hogy az egyeztetés, pénzügyi tervezés lehetséges maradjon.
2. A BNPI részéről
2.1 A BNPI közreműködik a távlati közös kutatási program kidolgozásában. Az éves, vonatkozó munkatervek összeállításához igényeit, elvárásait egyezteti az MKBT illetékeseivel, illetve rendelkezésre bocsájtja fejlesztési terveit, koncepcióit.
2.2 Jogi, szervezeti, anyagi-technikai eszközeivel külön megállapodások alapján, kiemelt mértékben biztosítja és segíti a feltáró- és tudományos kutatásoknak, barlangkutató táboroknak, emléktúráknak, barlangvédő tevékenységnek a BNPI illetékességi területén történő végzését.
2.3 A BNPI segítséget nyújt az MKBT karszt- és barlangvédelmi oktató munkájában, elsősorban saját tapasztalatainak átadásával.
A BNPI illetékességi területét érintő publikációk kölcsönös cseréje keretében ellátja az MKBT-t a BNPI-re vonatkozó BNPI, illetve KVM kiadványokkal, illetve egyéb KVM kiadványok beszerzésében segítséget nyújt az MKBT részére.
2.4 A BNPI illetékességi területét és feladatát érintő tudományos konferenciák, jelentősebb barlangos rendezvények szervezésében a BNPI kölcsönösségi alapon vesz részt.
2.5 A BNPI támogató segítséget nyújt az MKBT (csoportjai, szervei, tagjai) számára, ha a BNPI illetékességi területén lévő szervektől (erdészet, vízművek, honvédség stb.) kell valamely engedélyt /pl. úthasználati stb./ megszerezni.
2.6 A KVM/OKTH/ - MKBT érvényes kutatásvezetői igazolvánnyal rendelkezők számára a BNPI kezelésében lévő barlangok ingyen, az érvényes MKBT igazolvánnyal rendelkezők számára 50 %-os kedvezménnyel látogathatók.
3. A távlati program első szakasza a szerződés aláírásától 2000-ig terjed. A távlati program végrehajtása éves munkatervek keretében valósul meg.
4. Az együttműködési tevékenységben részt vevő BNPI és MKBT szakemberek, vezetők évente egy alkalommal közvetlen személyes megbeszélésen cserélik ki tapasztalataikat a végzett munkáról és határozzák meg a közös tevékenység további menetét.
5. Az együttműködési szerződés a mindenkori mellékleteivel (távlati program, éves munkatervek) együtt érvényes.
6. A szerződés, illetve kapcsolódó tevékenység és munkaprogram gondozására a BNPI Varga Ferenc geológiai felügyelőt, az MKBT dr. Lénárt László egyetemi adjunktust jelöli ki.
7. A szerződő felek ezen megállapodást jogigény nélkül egyoldalúan 30 napos határidővel bármikor felmondhatják.
8. A megállapodás az 1986. évi I. tv. 5. paragrafusa alapján illetékmentes.
Eger, 1988. szeptember 1.
Varga Ferenc sk. Bükki Nemzeti Park Igazgatósága részéről
Lénárt László sk. MKBT részéről
Hasonló szellemű megállapodás előkészítése kezdődött meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával (szerk.)
Az 1988. évi fotópályázat eredménye
Az MKBT Fotográfiai Szakbizottsága fotópályázatára 4 pályázótól 23 papírkép /ebből 5 színes/ és 5 pályázótól 56 db színes dia /ebből 7 db 6x6 cm méretű/ érkezett be a november 15-i beküldési határidőig.
A pályázat elbírálását az alábbi összetételű bíráló bizottság végezte el: Borzsák Péter, dr. Czájlik István, Hazslinszky Tamás.
A bíráló bizottság első díjat egyik kategóriában sem adott ki.
Az "a" kategóriában /a Budai-hegység barlangjai/
II. díjat kapott: Kárpátné Fehér Katalin /jelige: Barna/ Káosz c. ff. papírképe és Fritz Zsolt - Fehér János - Kiss Attila - Sági Imre /jelige: Márton/ Pál-völgyi-barlang 1., 7., 10. és 12. sz. 24x36-os diakollekciója.
III. díjat kapott: Fehér János /jelige: Aliz/ Mátyás-hegyi-barlang c. 6x6-os diája.
A "b" kategóriában /a magyar barlangkutató tevékenységet reprezentáló felvételek/
II. díjat kapott: Kárpátné Fehér Katalin /jelige: Barna/ Hogyan tovább? c. ff. papírképe.
Dr. Czájlik István
MKBT Fotográfiai Szakbizottság vezetője
Információk, közlemények
Az Oktatási és Közművelődési Bizottság /OKB/ úgy döntött, hogy a barlangi kutatásvezetői igazolványok meghosszabbításának módját - az utóbbi évek tapasztalatai alapján - az alábbiak szerint fogja végezni:
a/ A kutatásvezetők igazolványa, ill. a meghosszabbítás /érvényesítés/ a megszerzés idejétől 5 /öt/ évig érvényes;
b/ Az utolsó érvényes évben /esetleg előtte egy évvel, előrehozott formában/ egynapos, ismeretbővítő továbbképzésen kell részt venni minden kutatásvezetőnek. Részvétel esetén az igazolvány meghosszabbítása automatikus;
c/ Minden évben egy továbbképző napot tartunk, a továbbképzéshez éppen szükséges tematikával és előadókkal;
d/ A kutatásvezetők számára fontos új és szükséges ismeretekről a szükségleteknek megfelelően körlevélben is tájékoztatjuk az érdekelteket.
Az OKB kiadványai közül az alábbiak a Társulat titkárságán folyamatosan beszerezhetők:
Barlangi kutatásvezetői jegyzet 130 Ft
Barlangi idegenvezetői jegyzet 80 Ft
Barlangföldtan I. jegyzet 30 Ft
Dr. Lénárt László
Barlangi idegenvezetői tanfolyam
1988. november 15-19. között rendeztük meg a soronkövetkező barlangi idegenvezetői tanfolyamot Jósvafő – Miskolc - Budapest útvonalon.
A résztvevők a Baradla-barlangot /Aggteleki rövid-túra, Vörös-tói középtúra/, az István-, Anna-, Szemlőhegyi- és Pál völgyi-barlang kiépített szakaszait nézték végig.
Az előadók Hazslinszky Tamás és dr. Lénárt László voltak. A résztvevők a tanfolyam előtt kézhez kapták az előadók által írt jegyzet 3., javított és bővített kiadását.
A 16 jelentkező közül az alábbiak tettek sikeres vizsgát: Antal József, Balázs Béla, Berecz Lajos, Bartók Katalin, Bódis Ferenc, Égerland Zoltán, Garam Gábor, Genersich György, Gönczöl Tímea, Kálóczy András, Makra Júlia, Soós Ágnes, Spielmann Edit, Szedő Annamária
Dr. Lénárt László
Az 1988. október 1-10-ig megrendezett zakopánei nemzetközi barlangkutató táborban két magyar barlangász: Kertész János és Brusznyiczki Zoltán /Erzsébet SC/ is részt vett. A tábor ideje alatt többek között bejárták a Wielka Sniezna-barlangot a felső bejáraton keresztül is.
Szabó Gyula
A BAUXIT Barlangkutató Csoport 1988. június 4-5-én megrendezte az I. TAPOLCAI BARLANGNAPOK-at.
4-én nyitottuk meg a csoport életét bemutató kiállítást, melyen Dr. Lénárt László tapolcai témájú képeslapjai is szerepeltek. Ez két hétig volt látható. 5-én nyílt barlangtúrákat szerveztünk a Kórház-barlangba. Ezen a napon 150 vendéget fogadtunk, ennek negyede külföldi volt. A rendezvény alkalmából emléklap készült. Ez korlátozott számban kérhető Kolláth Jánostól /címe: 8300 Tapolca, Dimitrov tér 5/708/.
Ezúton mondunk köszönetet dr. Horváth Tibornak, aki a rendezvények szervezésében, lebonyolításában nagy segítségünkre volt.
A Karszt és Barlang 1987. I-II. számában az 54. oldalon közölt legmélyebb barlangok listájához az alábbiakat szeretném közölni:
A Naszályi víznyelő-barlang 1980-ban történt VM-10 típusú repülőgép magasság-mérő műszerrel mért értéke -220 +- 5 m volt /Nem várt csodák terme/, ill. innen fordultunk vissza /az akkori Lóczy Lajos Barlangkutató Csoport néhány tagja/.
Kocsis János
/a barometrikus magasságmérők barlangi alkalmazhatósága a nagy páratartalom miatt kérdéses, a mért érték ellenőrizendő! a szerk./
III. speleotendaro
Eszperantista Barlangkutatók III. táborozása 1988. 10. 20-24. Magas Tátra, Tycha dolina – Cervené vrchy
Már harmadízben találkoztak eszperantista barlangászok, és öt nemzet 13 kutatója foglalkozott elméleti és gyakorlati kérdésekkel a liptószentmiklósi kutatók remek szervezéseként. A bolgár, cseh, magyar, litván és szlovák kutatók a nemzetközi nyelven - eszperantóul érintkeztek.
A tábor résztvevőit fogadta dr. Stanislav Pavlarcik és közösen megtekintették a Karsztmúzeumot Liptószentmiklóson. A szállás a Tycha dolinában a TANAP házában volt, onnét lehetett könnyen megközelíteni a terepi programokat, a Magas Tátra és a Nyugati Tátra közé beékelődött karsztterületet a Cerveny vrchy csoportban. Október 22-én a Kresanica csúcs alatti Zadni Uplas nevű zsombolyt kerestük fel /1800 m tszf/ és tekintettük meg a felszíni, magashegyi karsztos formákat. Másnap az egyik program szerint a Kasprovy vrch és a Svinica /2300 m/ megmászása volt a cél a Csehszlovák-Lengyel határon, míg a másik kirándulás a Deményfalvi-völgybe vezetett a Szabadság-barlang felkeresésével.
Esténként a résztvevők bemutatták országaik barlangkutatását diavetítéssel kísérve, majd pedig 23-án vasárnap délután az Eszperantó-többnyelvű szpeleológiai szakszótár szerkesztésével és a tábor záróközleményével foglalkoztak a résztvevők.
Az eszperantista barlangkutatók elhatározták:
- a jobb információ és propaganda érdekében rendszeressé teszik a VESPERTO /Denevér/ körlevél megjelenését, szerkesztésével Vukov Pétert bízták meg;
- tovább folytatják a szpeleológiai kifejezések eszperantóra fordítását, ennek kordinálását Ján VAJS /Liptószentmiklós/ látja el;
- címjegyzéket készítenek az aktív eszperantista barlangászokról és megküldik a résztvevőknek, felelős Ján VAJS;
- a következő IV. SPELEOTENDARO-t a X. Nemzetközi Barlangkutató Kongresszust követően Magyarországon rendezzük meg 1989. augusztus 20-25. között. Helye: Kaposvár – Mecsek.
A táborozás tanulságaként levonhatjuk, hogy az eszperantó alkalmas nyelv e téren is és van nemzetközi érdeklődés is.
Külön köszönet illeti a házigazdákat a jó szervezésért!
Vukov Péter
H-7400 Kaposvár
48-as ifjúság u. 36.
Az ajkai barlangkutatók szerint kizárt az, hogy a Kab-hegy víznyelői szabadtükrű vízfolyású vízszintes járatrendszerhez tartoznak, azok csak mélykarsztra nyelnek.
Szerintem nem kell kizárni. Az Öcs község alatti karsztforráscsoport a nyílt karszt közvetlen közelében, lejtő aljában fakad, és kora tavasszal, hóolvadáskor az ottani lakosok szerint vízhozama jelentősen megnő.
Bár ez egyértelműen nem bizonyítja, de elképzelhető, hogy a Kab-hegy 43 víznyelője, esetleg a Szentgál környéki Zsófia-pusztai nyelők is patakos járatrendszeren keresztül állnak kapcsolatban a forrással. Jelenleg a forráscsoport nem működik a nyirádi depresszió miatt. Kessler forráskatasztere szerint az ötvenes években 5 alkalommal mérték hozamát, a legnagyobbat május 30-án. Valószínűleg egyik mérés sem esett egybe a hóolvadás időszakával.
Kocsis Ákos
FELHÍVÁS
Felhívjuk a T. sporttársak figyelmét, hogy 1989. július 8-30. között balkáni barangolással egybekötött szpeleoalpin expedíció indul „HUNGARIA `89” néven Jugoszlávia-Albánia-Görögország-Bulgária-Jugoszlávia útvonalon. A 23 napos körutat a KPVDSZ Vörös Meteor STUDENT szpeleoalpin csoportja szervezi, de a végleges programot a résztvevőkkel alakítjuk ki.
Irányár 16 ezer Ft., befizetés három részletben.
Jelentkezés 1989. március 31-ig. Felvilágosítás szerdánként, 18-20 h között, ill. levélben: KPVDSZ VM TE/STUDENT csop.; 1067 Bp., VI. Eötvös u. 25/a
Krekács Károly
Az 1988. évi LUKÁCS LÁSZLÓ Vándorkupa ügyességi versenyt a BEAC 1988. október 23-án rendezte Bódvaszilason az Almási-zsombolyban és a Meteor-barlangban.
A rendezésben történt zökkenők ellenére jó hangulatú verseny alakult ki, amelyen 12 háromfős csapat indult. Eredményhirdetésre éjfél után került sor. A szoros küzdelemben a következő végeredmény született:
1. Rózsadombi Kinizsi /Borka Pál, Rose György, Vári Attila/
2. Majkó-I. /Szlovákia/
3. Honvéd Auróra SE /Budavári József, Gyovai László, Sági Péter/
A szilasi kutatóházhoz közeli fákra kifeszített kötélpályán rendezett ügyességi versenyt Pusztai Csaba nyerte.
N. T.
FELHÍVÁS
Az 1989. évi tagdíj befizetésére!
Az 1989. évi tagdíjak fizetését az alábbiak szerint kérjük:
1./ Amennyiben március 31-ig sor kerül az évi felnőtt tagdíj befizetésére, annak összege 250 Ft helyett csak 200 Ft!
2./ Lehetőség van az évi felnőtt tagdíj két részletben történő befizetésére. Ez esetben március 31-ig 125 Ft-ot és szeptember 30-ig ismét 125 Ft-ot kell befizetni.
3./ Július 1. után belépő új tag féléves /125 Ft/ tagdíjat fizethet, de a Karszt és Barlang csak teljes évi tagdíj befizetése esetén jár!
4./ Új belépők a tagdíjon felül 50 Ft egyszeri belépési díjat fizetnek /ifjúsági és felnőtt belépők egyaránt/.
A tagdíj befizetés feltételei változatlanok, tehát:
- helyszíni befizetés a Titkárságon, elsősorban az egyéni tagok részére;
- csoportok tagjai szintén a Titkárságon fizethetnek be, lehetőleg a csoportvezetők, ill. a csoportok által megbízott összekötők útján, egy összegben;
- a vidéki csoportok részére – amennyiben személyes befizetésre nincsen alkalom – kérésre csekket biztosítunk.
Az egyéni és csoporttagok fegyelmezett tagdíjfizetését előre is köszönjük!
Magyar Hírlap 1988. augusztus 16. Kedd
Akik önmagukat szondázzák Veszélyben van-e a karsztvíz?
Meghökkentő hírek kaptak szárnyra Komárom megyében, pontosabban a megyeszékhelyen. Nevezetesen: a Tatabányai Bányák, hogy mérsékelje a nagyegyházi üzemből felszínre emelt víz környezeti ártalmait, rövidesen megkezdi a szénmezők védelmére felszínre szivattyúzott víz egy részének visszatáplálását a mélykarsztba. Méghozzá úgy, hogy a nagyegyházi bánya legmélyebb szintjén lévő gyűjtőpontból egy távvezetéken át a csordakúti bánya már kiaknázott, elárasztott térségébe vezetnék vissza a vizet. Próbaképpen egyelőre percenként mintegy tíz köbméternyit, s amennyiben ez a mód beválik, akkor a későbbiekben akár 50-60 köbméternyit is. A víztömeg visszatáplálásával nem rontanák tovább a mélybeli vízháztartás amúgy is megbomlott hidrológiai egyensúlyát, nem sodornák veszélybe a budapesti hévforrásokat sem, s nem utolsósorban: kitermelhetővé válnék a nagyegyházi bánya szén- és bauxitvagyona.
Az E-32/88. számú /1988. szeptember 7-i/ elnökségi határozatnak megfelelően a Karszthidrológiai és Geológiai Szakbizottság nevében Maucha László társulati állásfoglalást terjesztett elő, amelyet a MAGYAR HÍRLAP főszerkesztőjének megküldtünk. Az állásfoglalást teljes terjedelmében közzétesszük. /hasonló társulati állásfoglalás jelent meg korábban a József-hegyi-barlanggal kapcsolatos problémákról a MAGYAR NEMZETBEN/.
Hazai karsztvizeink mennyiségét és minőségét veszélyeztető tényezők
/Vajna György: „Veszélyben van-e a karsztvíz” című, a Magyar Hírlap 1988. augusztus 16-i számában megjelent cikkben felvetett kérdésekkel kapcsolatos észrevételek és kiegészítések./
A szerző igen időszerű kérdést vetett fel cikkében, amikor az eocén program keretében létesített szénbányák /Mány, Nagyegyháza, Csordakút/ környezetében tervezett és kísérletileg már elkezdett karsztvíz-visszatáplálás szennyező hatásának lehetőségére hívta fel a figyelmet. A karsztvíz visszatáplálása a karsztos területeken kialakított mélyszintű bányák aktív víztelenítése káros hatásainak ellensúlyozására vonatkozó művelet, amely a fenti bányák térségében a budapesti gyógyforrások mennyiségi védelmét szolgálná.
A cikk a kísérleti visszatáplálás vízminőségi ellenőrzésének mechanizmusát támadja. Azt kifogásolja, hogy miért a visszatáplálást végző vállalat ellenőrzi a betáplált vizek minőségét. Ez a körülmény valóban nem szerencsés, hiszen a karsztba csak ivóvíz tisztaságú víz vezethető vissza, de a karsztvizek veszélyeztetettségének ez csak az egyik epizódja. Hazai karsztvizeinket még számos más kedvezőtlen körülmény és tevékenység is károsan befolyásolja.
Karsztvidékeinken ma már számos helyen nagyobb a kitermelt víz mennyisége, mint a helyi természetes csapadék eredetű utánpótlás mértéke, holott minden évben csak az utánpótlódó mennyiséget lenne szabad kivenni. Természetesnek mondható vízháztartási viszonyok ma már csak Aggtelek környékén és talán a Mecsek-hegység egyes területein találhatók. Ismeretes például, hogy a Dunántúli-középhegységben a nyírádi vízemelés és a hévízi termálkutak termelése a Hévízi Tó-forrás, a Nagyegyháza, csordakúti bányavíz emelés és a budapesti termálkutak termelése a budapesti hévforrások, a kincsesbányai és balinkai vízemelés a Bodajk-várpalotai források mennyiségi és minőségi viszonyait veszélyeztetik, ill. apasztották el. A Bükk-hegységben az egri ivóvíztermelő kutak karsztvíz termelése a helyi langyos gyógyforrások csaknem teljes elapadásához vezetett.
E kiragadott példák mellett meg kell említeni azt is, hogy az 1980 óta tartó igen aszályos időjárás is jelentősen hozzájárult a vízszintek és a forráshozamok jelenlegi nagyfokú csökkenéséhez és ahhoz, hogy jelenleg a legnagyobb hozamú karsztvíztermelő helyek környezetében az aktuális utánpótlásnál csaknem másfélszer nagyobb mennyiségű karsztvizet hoznak felszínre. A Dunántúli-középhegységben a jelentősebb depressziók közelében a természetes karsztvízáramlás ellenkező irányúra fordult. A vízszint eredeti domborzata oly nagymértékben átrendeződött, hogy kétségessé vált mindenfajta visszatáplálás eredményessége, ami ráadásul még a víztest elszennyeződésére is vezethet.
A legutóbbi 30 év átlagában mintegy 180 mm/év karsztos beszivárgáshoz képest az összes karsztvízkiemelés 140 mm/év volt a Dunántúli-középhegységben, mintha az évi beszivárgás csak 40 mm lett volna. Ez 30 év alatt összesen 4200 mm-es hiányt jelent, mint az összes kivétel összege. Ez a hiány természetes úton csak 23 év alatt töltődhetne vissza, ha az összes kivétel szünetelne.
Magyarországon a karsztvizek minőségét az esetleges szennyezett vízzel való visszatápláláson kívül jelenleg még az alábbi igen kedvezőtlen hatások is befolyásolják:
1. Nyíltkarsztos felszíneken vagy karsztos víznyelők nemkarsztos vízgyűjtőjén kimutathatóan a legerősebb szennyező hatása a koncentrált ipari körzeteknek /Tatabánya, Várpalota, Dorog/ van, mivel a talaj, a felszíni vizek és a légszennyezés következtében veszélyes szennyező anyagok jutnak be a karsztba a beszivárgó csapadékkal együtt.
2. Az előbbihez hasonló felszíneken valamivel kisebb szerepe van a mezőgazdasági területek helytelenül kezelt és tárolt kemikáliáknak és a hígtrágyának.
3. Beépített karsztos területeken komoly szennyeződéseket okoz a vezetékes víz bevezetése csatornázás nélkül és mindenfajta nem szigetelt szikkasztó használata /pl. Rózsadomb alatti barlangok erősen fertőzött fekáliás vizei/.
4. A mélyszintű bányászat elszivárgó hidraulikus olajtermékei és más, a bányában hagyott lebomló anyagok is jelentősen szennyezik a karsztvizeket /Dunántúli-középhegység/.
5. Túlzottan leszívott karsztos tárolókban a lecsökkent vízhozamok miatt relatíve nő a vizek szennyezettsége még állandó szennyezőanyag utánpótlás hiánya esetén is. Budapesten a termálkutak túl nagy hozamú termelése miatt a langyos, ill. gyógyforrásvizek hőmérséklete, összes oldottanyag-tartalma és gáztartalma is csökken, míg fertőzöttsége növekszik. Túlságosan kis nyomásszint esetén a dunavíz is behatolhat a karsztba és tartósan szennyezheti a gyógy- és ivóvízbázisokat /Budapest és Esztergom/.
Mennyiségi hiányok idővel utánpótlódhatnak, de a mélykarszt elszennyeződése tartós karsztvíz-minőségromláshoz vezethet. Mindezek a károk elkerülhetők lennének, ha a védőterületeken szigorú vízgazdálkodási és vízkormányzási rendszerek működnének. Felül kell vizsgálni azt a koncepciót, hogy jó minőségű és nagy mennyiségű karsztvíz-készleteinket szabad-e pillanatnyi gazdasági és politikai célokra elherdálni.
Maucha László
Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
HÉVIZI kérdőjelek?!?
A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Zala Megyei Szervezete 1988. október 28-án Hévizen az Állami Gyógyfürdő-kórház kultúrtermében szakmai konferenciát szervezett
TERMÉSZETI ÉS GAZDASÁGI KINCSÜNK: A HÉVIZI TÓ címmel.
Társulatunkat Gádoros Miklós és Szablyár Péter képviselte. Az elhangzott vitaindító előadás és a felkért hozzászólók korreferátumainak ismertetése helyett azokat a fő gondolatokat ismertetem, amelyek a gyógyítást és a gazdaságot /bányászat/ szembeállító és patthelyzetbe jutó vita alapkérdéseire egy kicsit sarkítva világítanak rá:
dr. Gyarmati József /főigazgató helyettes, Állami Gyógyfürdő-Kórház, Héviz/ Hetedik hónapja a 300 l/s-os "katasztrófaszint" alatt van a tóforrás hozama /az egészségügy által minimum szintnek tartott 330 l/s már 1987-ben sem volt biztosított!/. A tó vízfelszínének hőmérséklete 2,5-3 C fokkal csökkent. 25-ről 125-130 nap/évre tolódott ki a 30 C° alatti tófelszínhőmérsékletű napok száma! A tó összfelületének csak 0,7 %-án tudják a hőmérsékletet /a hőkémény segítségével/ 31 C fokon tartani.
Horváth Lajos /hidrogeológus, KÖVIZIG Szombathely/ Az utolsó hat hónap átlagos hozama 290 l/s volt a tóforrásnak, érdemi javulás nincs! Fő feladat: a leállított beavatkozási munkálatok lezárása a minimális környezeti károsítással. Illegális hévizkutak nincsenek, de tény, hogy a pontos vízkivétel mennyiségének mérése helyenként nem megoldott. Sümeg és Héviz között 12 községben nem megoldott az egészséges ivóvízellátás, némelyikben 1000 ml/l a kutakból nyert víz nitráttartalma. Ezek az u.n. II. védőövezetben vannak, de ezt a kérdést is meg kell oldani!
Gebhardt János /bányászati igazgató, Magyar Aluminiumipari Tröszt/. A hazai bauxitvagyon ismert készleteinek kb. 2/3-a a karsztvízszint alatt van, a reménybelinek 50 %-a. A készletek ezévi leértékelése következtében az ismert bauxitvagyon kb. 25 %-al csökkent, így az eddig becsült 27 év helyett 18-évre elegendő a hazai bauxitkincs, esetleg importra is számítani kell. 1993 után Nyirád térségében a bányászati célú vízemelés megszűnik; 1994-től 134 m3/perc, 2010-től 60 m3/perc lesz a térségi vízemelés.
Orbán Tibor /főmérnök/, Kiss István hidrológus /Bakonyi Bauxitbánya/ Ismertették a vállalat fő termelési mutatóit, a gazdasági és termelési eredményeket, a vízemelés mértékének csökkentésére tett intézkedéseket.
Dr. Megyeri Mihály /olajmérnök, Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat/ Egy rendszer-szemléletű geokémiai vizsgálatsor és egy szivattyúzással támogatott vízellátási javaslatot dolgoztak ki és adtak át a MTA-nak.
Fábián Gábor /erdőmérnök, Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság, Keszthely/. A tó körüli erdők sorsának mielőbbi rendezését javasolta, ismertetve az erre vonatkozó terveket és a terület védetté nyilvánítására vonatkozó korábbi javaslatot.
Dr. Balogh István /főorvos, Állami Gyógyfürdő-Kórház, Héviz/ Mint a tóvédő egyesület tagja javasolta, hogy "vízvédelem" helyett "embervédelmi" eljárásokat vezessenek be mielőbb!
Vancsura Miklós /gazd. igazgató, Állami Gyógyfürdő-Kórház, Héviz/ A kibányászott bauxit nem reprodukálható jellegét a tó és gyógyhatása /eddig/ folyamatosan megújuló jellegével és értékével hasonlította össze, sürgős intézkedést követelve.
Gádoros Miklós (főtitkár, MKBT) Javasolta, hogy a szakértői vélemények olyan homogén rendszerét szolgáltassák az egyes részterületek szakértői, hogy azokból ne legyen lehetséges különböző érdekeknek megfelelő állásfoglalásokat összeállítani. Az érintett szakemberek között nevezéktani egyeztetést javasolt /vízvédelem, tóvédelem, stb./.
A szakmai vita a tóvédő egyesület titkárának szenvedélyes hangú zárógondolataival, ill. dr. Gyarmati főorvos zárszavával ért véget.
SZP
A Magyar Nemzet 1988. november 9-i számában Buza Péter tollából cikk jelent meg a konferenciáról "A miniszterek nem jönnek? A hévizi ultimátum" címmel. Ebben idézi Gádoros Miklós felszólalásának egyik részletét:
A miniszterek nem jönnek? A hévízi ultimátum
…minden érintett és érdekelt felet meghívtak – így summázta ezt az ismerős históriát a Karszt- és Barlangkutató Társulat felszólaló főtitkára:
- Ha el is hangzott itt, hogy a nyolcvanas évek elején figyeltek fel a problémára, azt már a bányanyitáskor, évtizedekkel korábban a leghatározottabban megmondták a szakemberek, hogy a bányászat kedvéért tervezett drasztikus vízkiemelés káros hatással lesz a Hévízi-tó forrásainak hozamára. Akkor erre azt válaszolták, akiknek hivatalt adott az isten: az, kérem, egyáltalán nem biztos. De ha mégis bekövetkezne, nos, akkor azonnal intézkedünk!
A sors úgy hozta: igazuk lett a hidrogeológusoknak. A tóforrások vízhozama katasztrofálisan csökkenni kezdett…
MEGJELENT!
a Mátyás-hegyi-barlang túratérképe, a barlangi túratérkép sorozat első (A3 formátumú) lapja. 25 Ft-ért kapható a Társulat Titkárságán!
ÉSZREVÉTELEK A KONGRESSZUSSAL KAPCSOLATBAN
Bizonyára emlékezetes az MKBT tagsága előtt az a küldöttközgyűlés, amelyen a jelenlevő küldöttek aggályaikat fejezték ki, hogy Magyarország elvállalja a 10. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus szervezését.
Elvállalta.
Később felvetődött, hogy mégis le kellene mondani a szervezés jogáról. Nem mondtunk le.
Viszont ez év júniusában lemondott a szervezőbizottság vezetője.
Az új vezető, Hazslinszky Tamás csak úgy vállalta el a megtisztelő posztot, ha feltételeit írásban rögzítik.
Ezek a feltételek sem előttem, sem a tagság előtt nem ismeretesek. Az MKBT tagsága a kongresszus szervezője körüli problémákról és a kongresszusról csak azt érzékelte, hogy a Műsorfüzet vékonyabb lett és három hónaponként jelenik meg és az első oldalon írt, bőségesnek nem mondható tájékoztatást kapta.
A tagság előtt az sem tisztázódott, hogy az első körlevél miért csak Londonig jutott, majd néhány hónappal később vissza a Társulathoz.
A fent leírtak alapján szükségesnek tartom a kongresszusi kemping szálláshely körüli huza-vona helyzetét közzétenni.
Első felállásként az volt a koncepció, hogy a Pálvölgyi-kőfejtő ad otthont a szpeleo-kempingnek.
Ez több szempontból is igen jó és kézenfekvőnek látszott: a barlang közelsége, izolált helyszín stb.
Az új szervezőbizottság vezetője szeptember elejéig különféle indokokkal elhárította a szpeleokemping témájának velem való megtárgyalását.
Szeptember elején nem hivatalosan megtudtam, hogy a kemping Törökbálinton lesz.
Tiltakozásomra újból tárgyalta az ügyet a szervezőbizottság. Kérésükre többféle tervet leadtam a szpeleokemping létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban.
A KVM területileg illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósága az ősz folyamán elkészítette a Pálvölgyi- és Mátyáshegyi-kőfejtő rendezési tervét.
A kiviteli terv több millió forintba került volna.
Említenem sem kell, hogy maga a kemping kialakítása ennek az összegnek csak kis része, a többi egyéb költséget takar.
Magától értetődik, ennyi pénz nem állt - a szűkös gazdasági helyzetben - a terv megvalósítására, rendelkezésre.
A döntést a KVM magastisztségű illetékese hozta.
Mindazok mellett, hogy a KVM minisztere, Dr. Maróthy László a kongresszus egyik védnöke, a szervezőbizottság nem hozta tudomására az alsóbb szinten hozott nevetséges döntést. Inkább az egyszerűbb megoldást választotta: lefoglalta a törökbálinti pusztaságban levő kemping egy részét.
Ezután az MKBT elnökségi ülésén az üggyel kapcsolatos nemtetszésemet fejeztem ki és javasoltam, hogy a Pálvölgyi-kőfejtő fölött levő Francia-bányában /ott, ahol az 1987. évi, első központi kutatótábor volt/ létesítsünk kb. 150 főre alkalmas kempinget - tábort.
Ezt kevesebb pénzen vehetnék igénybe a résztvevők és számos előnye lenne azzal a hátrányával szemben, hogy nem minden résztvevő férne el itt.
Sajnos, az elnökség ötletemet nem támogatta, azzal az indokkal, hogy a résztvevőket nem szabad megosztani.
A résztvevők, véleményem szerint, a szállást illetően megosztva lesznek eleve, mert van aki szállóban, van, aki a diákszálláson, sokan ismerősöknél /lesz olyan is, aki „vadkempingben”/ fog megszállni.
A törökbálinti kemping ellen szól az a tény is, hogy a hazai barlangászoktól itt szinte hermetikusan elzáródnak a konferencia kempingben megszálló résztvevői.
Természetesen gondolni sem merek oly merész ötletre, hogy netán a Pálvölgyi-kőfejtő udvarán és a Francia-bányában mindenki kényelmesen elférne.
Az üggyel kapcsolatos részletesebb tájékoztatást és elképzeléseimet a januári közgyűlésen a tagság elé terjesztem, addig is kérem megértő támogatásotokat.
Adamkó Péter
a szpeleokemping felelőse
/ezidáig még senki sem váltott le erről a tisztségről/