MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT

MŰSORFÜZET

1988 május - június hó

MTESZ – egyesületi használatra!
Szerkeszti: a Titkárság
Felelős kiadó: Gádoros Miklós
Készült: 1150 példányban
88/678 MTESZ Házinyomda, Bp.
Felelős vezető: Boncza Gábor

Az elektronikus változatot Urbán Gabriella, dr. Nyerges Miklós és Szenti Tamás készítette 2006-ban.

Az 1987. évi központi társulati kutatótábor során bontott Zsindely-utcai-barlang továbbfeltárására 1988. május 14-15-én kollektív KUTATÓNAPOT szervezünk, amelyre 6 fős csapatok jelentkezését várjuk.
A csapatok óránként váltják egymást. A csapatok nevezését május 7-ig kérjük a Titkárságra eljuttatni, a csapatvezető nevének feltüntetésével.
Az első csapat 8,00-kor, az utolsó 17,00-kor kezdi a munkát. A bontáshoz szükséges eszközöket a helyszínen biztosítjuk, munkaruha és világítóeszköz szükséges!
A csapatok sorrendjét sorsolással döntjük el, melynek eredményéről a csapat vezetőjét május 11-ig értesítjük.
Tartsál velünk!!! MKBT Barlangfeltárási és kutatástechnikai Bizottság és a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató Sportegyesület

Kinizsi Kupa versenykiírása

A Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület 1988. május 21-22-én újból megrendezi a Kinizsi Kupáért folyó országos barlangászversenyt.
Az Óbudai Kinizsi Barlangkutató Csoport 1978-ban alapította a „Kinizsi Kupát”, melyet 1985-ben a BEAC végérvényesen elnyert.
A Rózsadombi Kinizsi SE az Óbudai Kinizsi jogutódja a kupát újból kiírja.
A versenyben indulhat minden magyar a külföldi országból összeálló 3 fős csapat.
A verseny helyszínei a Ferenc-hegyi-, Mátyás-hegyi-, Harcsaszájú-, és Hideg-lyuk barlangok lesznek. A verseny ideje alatt a Pál-völgyi-kőfejtőben lehet táborozni, ahol a résztvevőket május 20-án péntek este tábortűzzel várják a szervezők. A küzdelmet oly módon szervezzük, hogy helyismerettel nem rendelkező csoportok se szenvedjenek hátrányt.
A résztvevő csoportok csapatonként 300 Ft nevezési díjért nevezhetnek, melyet a helyszínen kell fizetni. Az induló csapatok rajtszámát május 21-én reggel 8°°-kor sorsoljuk ki. Eddig az időpontig lehet a helyszínen nevezni.
A résztvevőknek a következő barlangászfelszereléssel kell rendelkezniük:
- barlangjáró ruha, lábbeli,
- állszíjas védősisak,
- világítóeszköz és tartalékvilágítás,
- mászó és ereszkedő felszerelés
A versenyző csapatok a verseny napján egyszeri étkezést kapnak. A verseny egész ideje alatt a helyszínen büfé fog üzemelni.
Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lapot a szervezés megkönnyítése érdekében időben küldjétek vissza.
Adamkó Péter

Pannónia Kupa Barlangászverseny

A Vakond Barlangkutató Csoport május 13-án 16°°-tól 15-én 19°°-ig rendezi meg a Pannónia társmentő és barlangi mentő kupát a Francia-kőfejtőben.
Részvételi díj: 50 Ft/fő
A verseny keretében színes dia- és mozgófilmvetítéssel kísért útibeszámolók, technikai újdonságok bemutatója lesz.
Minden kedves érdeklődőt szerettet várunk.
Bródy Andor


NEMZETKÖZI RENDEZVÉNYEK

2. Nemzetközi Geomorfológiai Konferencia 1989. szept. 3-9. Frankfurt am Main
Az előadások abstractjainak leadási határideje: 1988. aug. 31.
Tanulmányutak: aug. 28. - szept. 3., szept. 9. - szept. 15.
A konferencia részletes körlevele megtekinthető a Titkárságon.


M E G H Í V Ó

Az MTA Atommagkutató Intézete, az MKBT Északmagyarországi Területi Szervezete, a DAB Matematikai-Fizikai, valamint Környezettudományi Szakbizottságai és az MFT Alföldi Területi Szervezete RADON A KÖRNYEZETBEN címmel tudományos találkozót rendez Dr. SOMOGYI GYÖRGY kandidátus emlékére.

A találkozó programja:

Május 26. du.
Megérkezés, regisztrálás az ATOMKI Nyomdetektor Laborban (Debrecen, Poroszlai u. 6). A Nyomdetektor Laboratórium megtekintésére ekkor nyílik lehetőség.

Május 27.
8.45. KOSZORÚZÁS Somogyi György sírjánál, (Gyülekezés a Köztemető főkapujánál 8.30-kor.)
10.00. ELŐADÁSOK (az ATOMKI nagy előadótermében).
BERÉNYI Dénes, az ATOMKI igazgatója: A tudományos találkozó megnyitója
MEDVECZKY László: Somogyi György tudományos pályája (15p)
GERZSON István: Nyomdetektoros terepi radon mérések kezdetei Magyarországon (15p)
NÉMETH Gyula: Nyomdetektoros vizsgálatok a Hajnóczy-barlangban és környezetében (15p)
RÓNAKI László, HAKL József: A mecseki karszton végzett radioaktivitás mérések, különös tekintettel a radon észlelésére (10p)
11.00 Szünet
ELEK István, VADOS István: Az MTA Sopron-Bánfalva-i táróobszervatóriumában észlelt radonkiválás kutatáselméleti és bányaegészségügyi aspektusai (15p)
GÉCZY Gábor, CSIGE István: A barlangi légcsere egyszerű modellje a Szemlő-hegyi-barlangban végzett radon mérések alapján (20p)
LÉNÁRT László, HAKL József: Radonmérések a Miskolc környéki barlangokban (20p)
TÖRŐCSIK István, HAKL József: Radonmérések a Baradla-barlangban (10p)
LÉNÁRT László, HAKL József, SZOLGA Ferenc: Radonmérések az Alba Regia-barlangban (10p)
13.30 Ebéd
14.30 VÁRHEGYI András, BARANYI István, GERZSON István: A radontranszport mikrobuborékos modellje, megvalósult és lehetséges geológiai alkalmazások (20p)
HAKL József, LÉNÁRT László: Radonmérések mélyfúrású kutakban, forrásokban, talajban (20 p)
PARIPÁS Béla, NIKL István, CSIGE István, HUNYADI Ilona: Hogyan éljünk együtt a radonnal (20p)
16.00 Szünet
GÁDOROS Miklós: Természetes radioaktivitás barlangi környezetben (15p)
TARDY János: Gondolatok a barlangi ionkoncentráció mérések témakörében (15p)
NAGY Imre, PÁLFALVI Sarolta: Barlangi üledékek termolumineszcenciás kormeghatározása és paleomágneses vizsgálata (15p)
CSIGE István, PÉNTEK Kálmán, VERESS Márton: Felszíni karsztos formák fejlődésének modellezése (15p)
18.00 HUNYADI Ilona, a Nyomdetektor Csoport vezetője
Záró gondolatok, programjaink, terveink
19.00 Fogadás, dia vetítés, baráti találkozó az ATOMKI klubjában.

Május 28.
11.30. Emléktábla leleplezés és emléktúra a Hajnóczy-barlangban
A Hajnóczy-barlang és a radonmérőhelyek bemutatása a Hajnóczy Barlangkutató Csoport és az ATOMKI munkatársainak segítségével. Barlangjáró felszerelést, étkezést nem tudunk biztosítani. Saját sátor felverésére lehetőség lesz a találkozó időtartama alatt.
A részvételi díjat az ATOMKI MNB 349-90171.7320 egyszámlára RADON megjelöléssel május 2-ig kérjük befizetni. A csak terepi programon résztvevők részvételi költsége 100 Ft/fő. Megközelítési térképet és befizetési csekket a bejelentkezett résztvevőknek a közeljövőben küldünk.
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL HÍV ÉS VÁR A RENDEZŐSÉG
Debrecen, 1988. március 28.
MTA ATOMKI, Dr. Hunyadi Ilona

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXXIII. Országos Vándorgyűlése a Tési-fennsíkon, Csőszpusztán 1988. június 24-26.
Rendezi: az Alba Regia Barlangkutató Csoport és a Bakony Barlangkutató Csoport.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Megközelítés:
1. Várpalotáig vonattal vagy autóbusszal, onnan /a temető melletti, új autóbuszpályaudvarról/ Csőszpusztáig autóbusszal
2. A Budapest - Zirc /Bakonybél/ autóbusz útvonalon a Szápári elágazásig, majd átszállás után Csőszpusztáig autóbusszal
3. A magángépjárművel érkezőknek javasoljuk a Szápári elágazás felőli megközelítést, mert Várpalotáról csak az időszakosan lezárt lőtéren keresztül lehet Csőszpusztára jutni.

Szállás:
A Dobos-hegyi-barlang melletti tisztáson kialakított „szpeleokempingben” saját felszereléssel /a kemping szolgáltatásai a részvételi díjban benne foglaltatnak/

Étkezés:
A résztvevők saját ellátásukhoz való élelmiszereket hozzák magukkal.
A táborban büfét kívánunk működtetni, ahol konzervet, édességet, italt árusítunk.

Részvételi díj:
előreláthatólag 100,-Ft, befizethető a helyszínen /mely egyben feltétele a szpeleokempingben való elhelyezkedésnek, a barlangtúrákon és a versenyeken való részvételnek/

Jelentkezés: az információs sátornál 1988. jún. 24. /péntek/ 15 órától 1988. jún. 25. /szombat/ 13 óráig.

Programhelyszínek:
1. Előadások: a létszámtól függően vagy az Inotai Erőmű hétvégi házában /50 főig/, vagy a tési kultúrházban /50 főn felül/
2. Túrákra való jelentkezés: az információs sátornál
3. Ügyességi verseny: helye az Alba Regia-barlang, indulás a táborból.
4. Műszerbemutató kiállítás: az Alba Regia Kutatóházban
5. Börze: a tábor területén
6. Csoportbeszámolók: a tábor területén
7. Filmbemutató /video, mozgófilm, dia/: a tábor területén

Túrakínálat:

Barlangi túrák:
A. Alba Regia-barlang
1. Rövid túra a Zeusz szívéig /1 óra + megközelítés/
2. Közép túra, Gubanc - Kupola-terem - Cseppkő-folyosó /2 óra + megközelítés/
3. Hosszú túra, Szántóföldi bejárat - Jobb oldali végpont /4 óra + megközelítés/
4. Hosszú túra, Erdei bejárat - Bertalan-ág /4 óra + megközelítés/
- A rövid és közép túrák létszáma 10-15 fő, a hosszú túráké 5-6 fő lehet.
B. Bongó-zsomboly /1 óra + megközelítés/
- felszerelés: mászó és ereszkedő eszközök
- létszám: 7-8 fő
C. Csengő-zsomboly /2 óra + megközelítés/
- felszerelés: mászó és ereszkedő eszközök
- létszám: 5-6 fő
H. Háromkürtő-zsomboly /2 óra + megközelítés/
- felszerelés: 2x20 m kötél, mászó és ereszkedő eszközök /csak a nittek vannak beépítve!/
- létszám: 7-8 fő
J. Jubileumi-zsomboly /2 óra + megközelítés/
- felszerelés: csak alapfelszerelés
- létszám: 5-6 fő
A barlangi túrákat csak optimális létszám esetén indítjuk. A zsombolytúrákhoz feltétel a kötéltechnikában való jártasság és a megbízható egyéni felszerelés.

Felszíni túrák:
K. Királyszállás - Burok-völgy /15 km, kb. 4 óra/
- érinti: a Köves-dombi halomsírt, a Csikling-várat, a Bükkös-árkot, a Burok-völgy felső szakaszát; közben víznyelőket, barlangszájakat és geológiai feltárásokat is megnézünk.
- felszerelés: könnyű túraöltözet

R. Római-fürdő /15 km, kb. 4 óra/
- érinti: a Szent-kutat, a mellette lévő földvárat, a Savanyu Jóska barlangját, a Római-fürdő örvénymedencéit és vízesését, a Kistési-szurdokot.
- felszerelés: könnyű túristaöltözet

T. Tűzköves-árok /13 km, kb. 4 óra/
- érinti: a Köves-dombi halomsírt, a Csikling-várat, a Tűzköves-árki jura feltárást, a pompás Károly-laki erdőt.
- felszerelés: könnyű túraöltözet, kalapács

RÉSZLETES PROGRAM

1988. június 24. - péntek
délután:
- érkezés
- regisztrálás a szpeleokemping információs sátránál 15 órától 23 óráig
- sátorverés
- ismerkedés a környékkel
- barlangtúrák
- a műszerbemutató kiállítás megtekintése
este:
- filmbemutató /a csoportok és egyéni tagok által hozott filmekből/

1988. június 25. - szombat

reggel:
- regisztrálás 7 órától 13 óráig
- 8 órától ügyességi verseny a Marcel Loubens kupa elnyeréséért. A verseny kétfordulós lesz /elődöntő és döntő/. Felszerelés: barlangjáró öltözet, önbiztosító eszközök, íróeszköz. Csapatok létszáma: minden barlangkutató csoport a helyszínen regisztrált 10 tagja után állíthat ki egy-egy 3-fős versenyző csapatot.
- Feltáró-bontó verseny. Még megbontatlan víznyelőből a barlangjáratba való bejutás, illetve annak mértéke az értékelés szempontja. A feltáráshoz szükséges alapvető szerszámokat biztosítjuk. Díjak: barlangkutatási eszközök, műszerek.

délelőtt:
- barlangi és felszíni túrák

délután:
- barlangi és felszíni túrák
- börze: egyéni kezdeményezésre a tábor területén /barlangos kiadványok, felszerelések, ásványok stb./

este:
- csoportbeszámolók: A beszámolót tartani kívánók létszámától függően 5 vagy 10 perces beszámoló /ezen belül legfeljebb 10 dia vetítése/
- filmbemutató /a csoportok és egyéni tagok által hozott filmekből/
- tábortűz
- a Cholnoky-pályázat eredményhirdetése
- a Marcel Loubens Kupa átadása

1988. június 26. - vasárnap

reggel:
- A feltáró-bontó verseny eredményhirdetése

délelőtt /9 és 11 óra között/:
- Előadások:
1. Szolga Ferenc: A Tési-fennsík és barlangjai
2. Gyurman Csaba: A Kab-hegyi barlangok kutatástörténete
3. Eszterhás István: A magyarországi bazaltbarlangok kutatásának eredményei

délután /legfeljebb 18 óráig/:
- barlangi és felszíni túrák

Szeretettel várja a Társulat tagjait és az ő családjukat, valamint minden érdeklődőt a két rendező csoport: ALBA REGIA és BAKONY.

KÖZPONTI TÁRSULATI KUTATÓTÁBOR, 1988 Jósvafő

A tábor végleges időpontja 1988. július 1-16. A tábor előkészítésére (1988. június 27-30.) és lebontására (1988. július 17-20.) vállalkozó kutatók és csoportok jelentkezését várjuk! Részvételi díj: teljes időtartamra 1200 Ft, fél időtartamra 600 Ft, 1 napra 100 Ft, amelyért teljes ellátást biztosítunk.
Az előzetes jelentkezési lapot visszaküldők (kb. 100 fő) az I. sz. körlevelet megkapták. Korlátozott számban még elfogadunk jelentkezéseket 1988. május 10-ig.
A tábor élelmezéséhez egy vagy két fő szakképzett szakács jelentkezését várjuk! Az előkészítésben és a bontásban is résztvevők 50 %-os kedvezményt kapnak.
Már csak 63 nap van hátra, és kezdődik a tábor!


KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS

Társulatunk 1988. március 26-án tartotta küldöttközgyűlését. A közgyűlésen 146 küldöttből 80, összesen 100 fő vett részt. A közgyűlés napirendje a következő volt.
1/ Beszámoló az 1987. évről (Gádoros Miklós)
2/ Az 1987. évi költségvetés teljesítése (Hevér Éva)
3/ Az Ellenőrző Bizottság 1987. évi jelentése (Dr. Szathmáry Sándor)
4/ Az 1988. évi munkaterv (Gádoros Miklós)
5/ Az 1988. évi költségvetés (Hevér Éva)
6/ Az Alapszabálymódosító Bizottság előterjesztése (Dr. Szathmáry Sándor)
7/ Tiszteleti tagok választása (Dr. Fodor István)
8/ Kitüntetések, jutalmazások
9/ Egyebek, kongresszusi tájékoztató (Dr. Cser Ferenc)

A közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:
- elfogadta a Társulat 1987. évi tevékenységéről szóló főtitkári beszámolót,
- elfogadta a Társulat 1988. évi munkatervét,
- elfogadta a Társulat 1987. évi pénzügyi gazdálkodásáról szóló beszámolót,
- elfogadta a Társulat 1988. évi költségvetését,
- elfogadta az Ellenőrző Bizottság jelentését a Társulat 1987. évi gazdálkodásáról,
- néhány kiegészítéssel és módosítással elfogadta a Társulat Alapszabálymódosító Bizottságának előterjesztését,
- Dr. Markó Lászlót és Berecz Lajost a Társulat tiszteleti tagjává választotta,
- elfogadta az Elnökség javaslatát, mely szerint az Érembizottság két Vass Imre-érem adományozására tehessen javaslatot,
- az Érembizottság javaslata alapján az alábbi érmeket és emléklapokat adományozta:
Herman Ottó-érem: Hevér Évának, a Társulat érdekében öt éve igen magas szakértelemmel végzett gazdasági titkári munkájáért.
Kabić Ottokár-érem: dr. Zámbó Lászlónak több, mint egy évtizedes rendszeres karsztkutató munkája, s a kutatása eddigi eredményeit összefoglaló különleges tudományos értékű "A talajhatás jelentősége a karsztkorrózió fejlődésében" című kandidátusi disszertációja elismeréséül.
Vass Imre-érem: Kiss Attilának, a Pál-völgyi-barlangban folyó igen eredményes feltáró munka vezetéséért és irányításáért, elismerve ezzel a munkában részt vevő kollektíva eredményeit is. Szeremley Szabolcsnak a Bükk hegységben végzett sokéves eredményes feltáró és térképező munkájáért.
Herman Ottó-emléklap: az első társulati kutatótábor szervező kollektívájának Adamkó Péternek, Börcsök Péternek és Szablyár Péternek.

Az Elnökség javaslata alapján a közgyűlés
Kraus Sándort
Dr. Lénárt Lászlót
Dr. Veress Mártont és
Vid Ödönt pénzjutalomban
Brusznyiczky Zoltánt,
Klinger Lászlót,
Máté Józsefet,
Müller Ernőt,
Nacsa Tamást,
Nagy Lászlót,
Nyerges Miklóst,
Regős Józsefet,
Szilaj Rezsőt,
Tóth Pétert és
Vaskor Jánost részesítette könyvjutalomban


HÍREK

A Myotis Barlangkutató Csoport Vörös Csaba vezetésével a solymári Ördög-lyukban szemétgyűjtést végzett 5 alkalommal, melynek során 300 kg szemetet és nagy mennyiségű drótkötelet hoztak a felszínre. A szemetet a kőfejtőben elégették, a drótkötelet elszállították. A munkában segítségükre volt a Tetragon Barlangkutató Csoport Aldea Bence vezetésével 7 fővel.
Ezúton kérjük és felszólítjuk a barlangban túrázókat az alapvető emberi és barlangi morál betartására és betartatására.
Lengyel János


A Pannónia Karszt- és Barlangkutató Sportegyesület 1988. április 1-4-ig megtartott Kálmán-réti zsombolykutató táborozása alkalmával újabb bölénycsontokat talált. A táborozást a résztvevők jó hangulata jellemezte.


A Pannónia Karszt- és Barlangkutató Sportegyesület 1988. május 13-án /péntek/ 17 órakor tartja nyilvános közgyűlését a MTESZ Aker közi Székházában /Bp. VI., Anker köz 1./ a félemelet 11. sz. teremben.
Program:
1987. évi eseményei
1988. évi program
A jövő tervei
Filmeskör beszámolója
Jutalmazás
Béke '86 expedíció filmvetítése
Közgyűlésünkön dia- és videofilmet vetítünk csoportunk életéről, melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.
Kardos László


Barlangi idegenvezetői tanfolyam

Az MKBT (Oktatási és Közművelődési Szakbizottsága) és a KVM Barlangtani Intézete 1988. március 15-19. között, a magyar szpeleológiai oktatási rendszer keretében immár másodszor rendezett barlangi idegenvezetői tanfolyamot Aggtelek – Miskolc – Budapest helyszínnel 11 hivatásos barlangvezető és 11 amatőr barlangkutató részvételével. (Az érdeklődésre jellemző, hogy már a következő, novemberi tanfolyam létszáma is betelt, s vannak jelentkezők az azt követő tavaszira is. E miatt a résztvevőket csakis a beérkezés sorrendjében tudjuk beiskolázni, természetesen a hivatásos barlangi idegenvezetők elsőbbsége mellett./
Az első napon a résztvevők egy részének aktivitása miatt az elméleti előadás nem kívánt vitaüléssé fajult, de végül sikerült a problémákon felülkerekedni.
A helyi vezetők a Baradla-, az István-, az Anna-, a Szemlő-hegyi- és a Pál-völgyi-barlangok kiépített szakaszain vezettek túrákat, melyeket helyben értékeltünk, megbeszéltünk.
Az előadók - Hazslinszky Tamás és dr. Lénárt László - jegyzete, valamint az előadások, konzultációk megteremtették a sikeres vizsga alapjait. Végezetül a Szemlő-hegyi-barlang előadótermében a következők szerezték meg a barlangi idegenvezetői jelvényt és az annak viselésére jogosító igazolványt. /Zárójelben az igazolványok száma./
Fleck Nóra /010/, Kárpát József /011/, Kraus Sándor /012/, Várnai Gyula /013/, Borka Pál /014/, Ignácz Ibolya /015/, Tóth Erzsébet /016/, Hegedűs Jánosné /017/, Nádor Annamária /024/, Várnai Gyuláné /018/, Hullán Botond /025/, Pálné Adamecz Magda /019/, Szűcs László /026/, Silye Istvánné /020/, Csipkés Gábor /027/, Nyerges Miklós /021/, Haiman Henrik /028/, Gádoros Miklós /022/, Kiss Ernő /029/, Berecz Lajosné /023/, Vitális László /030/, Hegede Judit /031/
Dr. Lénárt László


Elnökségi és választmányi ülések határozatai

Elnökségi ülés: 1988. március 3.

E-10/88 Elfogadta a közgyűlés elé terjesztendő főtitkári beszámolót azzal a kiegészítéssel, hogy a kongresszus szervezésével kapcsolatban készüljön egy részletesebb tájékoztató anyag. Felelős: Dr. Cser Ferenc

E-11/88 Elfogadta az 1987. évi költségvetés teljesítésével kapcsolatos beszámolót és javasolta, hogy a Társulat gazdasági és ügyvezető titkára kapjon dícséretet a közgyűlésen a Társulat gazdasági ügyeinek intézéséért.

E-12/88 Elfogadta a közgyűlési jutalmakat (részletesen lásd a közgyűlési beszámolónál).

E-13/88 Szeremley Szabolcs tiszteleti tagságra történő előterjesztésével kapcsolatban úgy döntött, hogy az csak formális elismerés. Javasolta azonban az előterjesztést az Érembizottság hatáskörébe átadni azzal a kiegészítéssel, hogy az Érembizottság akár két Vass Imre-érem kiadását is vegye fontolóra.

E-14/88 Elfogadta Berecz Lajos tiszteleti taggá választását.

E-15/88 Felhatalmazta a titkárságot, hogy állítsa össze azoknak a szakembereknek a névsorát, akik a MTESZ Szakértői Névjegyzékbe bekerülve adókedvezményben részesülhetnek.

E-16/88 Berhidai Tamás a Vár-barlang Bizottság felújítására vonatkozó javaslatával kapcsolatban az Elnökség úgy határozott, hogy Barátosi Kálmánt felkéri a Vár-barlang Bizottság reaktiválására, értesítve őt, hogy aktív barlangkutatók jelentkeztek a Vár-barlangban érdemi munka végzésére.

E-17/88 Az Amphora Könnyűbúvár Sport Club búvárfotópályázatával kapcsolatban az Elnökség egyetért azzal, hogy a IV. Vízalatti fotópályázaton barlangi fotókategória is legyen. A Titkárság a Barlangtani Intézettel egyetértésben vizsgálja meg a díjazás konkrét lehetőségeit. A kiírást a Műsorfüzetben is közzé kell tenni.

E-18/88 A dr. Tardy János, a Barlangtani Intézet vezetője által jelzett "Barlangok állapota és hasznosításának lehetőségei" c. előterjesztést a szakbizottságvezetőkkel és a javaslattevőkkel kibővített szakmai vitaülésen kell megtárgyalni.

E-19/88 A 10. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus szervezésével kapcsolatban a karsztos nemzeti parkok területén elmaradt egyeztető tárgyalásokat sürgősen pótolni kell.

E-20/88 Az 1988. évi "Nem karsztos barlangok kutatásá"-val foglalkozó tábort az Elnökség társulati táborként ismeri el és a Barlangtani Intézet segítségére való tekintettel támogatja, bekérve a kutatási és zárójelentést. Egyben az Elnökség felhívja Eszterhás István figyelmét, hogy az ott végzendő archeológiai kutatást pontosítsa.

E-21/88 A kutatásvezetői tanfolyam új feltételeivel kapcsolatban az Elnökség elfogadta, hogy a már kutatásvezetői képesítéssel rendelkezők részére a hosszabbítást a központi társulati tábor során lehessen megszerezni. Ugyanakkor azt, hogy külön elméleti és a nyári tábor során külön gyakorlati vizsga legyen az Elnökség elvetette.

E-22/88 A budapesti barlangok új látogatási szabályzatával kapcsolatban az Elnökség úgy határozott, hogy a titkárság járjon el a látogatási feltételek pontosítása és a nagy tapasztalattal, de a szükséges vizsgával nem rendelkezők barlanglátogatásának ügyében.

Választmányi ülés: 1988. március 3.

V-1/88 Egyhangúlag elfogadta hogy a főtitkári beszámolót az elhangzott kiegészítésekkel a közgyűlés elé kell terjeszteni.

V-2/88 Egyhangúlag elfogadta az 1987. évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót.

V-3/88 Elfogadta a Laokoon Barlangkutató Csoport megalakulását és felvette a Társulat csoportjai közé.

V-4/88 Elfogadta a Student Barlangkutató Csoport megalakulását és felvette a Társulat csoportjai közé. Ugyanakkor felkérte a Titkárságot, hogy levélben tájékoztassa a régi sportegyesületet és a függő ügyekben kérje intézkedését.

V-5/88 Elfogadta a Gerecse Barlangkutató Sportegyesület megalakulását és felvette őket a társulati csoportok sorába. Ugyanakkor felkérte a Titkárságot, hogy a Vértes László csoport felé jelezze a változást.


A Műsorfüzet március - áprilisi számában jeleztük, hogy az E-6/88 számú elnökségi határozatot részletesen e számban fogjuk közölni. Az előzmények és a határozat teljes szövege a következő oldalakon olvasható.
Titkárság


HATÁROZAT

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Elnöksége f. év jan. 19-én hozott E-6/88 sz. határozatában Szenthe István okleveles geológus, kutatásvezető bp-i lakost, a társulat rendes tagját figyelmezteti, hogy a jövőben feltétlenül kerülje a Társulat érdekeit, a Társulat vezetését és a Társulati tagokat sértő, és így a barlangász erkölccsel össze nem férő magatartást.

INDOKOLÁS

Szenthe I. beadványt intézett a Társulathoz, melyben a Barlangi Idegenvezetői Tanfolyam 2. jegyzetben talált, megjelölése szerint "durva hibák" kijavítását javasolta. Ugyanezt a javaslatot elküldte az OKTH vezetőjéhez is, a kísérőlevélben kérve a hibás jegyzet által terjesztett "szellemi tömegfertőzés" lehetőségének megakadályozását. Utóbbi beadványt az OKTH - a kiadói illetékesség alapján - elsőfokú kivizsgálásra az MKBT-hez tette át. A beadványokból ill. azok egybevetéséből egyértelműen kiderül, hogy
1. Szenthe I. tisztában volt azzal, hogy a "szellemi tömegfertőzés"-nek minősített jegyzetet a Társulat adta ki, s azt társulati tagok írták ill. lektorálták
2. a megrendelőhöz intézett beadvánnyal nem várta meg, míg a Társulat a hozzá intézett beadvány alapján bármilyen lépést tehetne, hanem mindkettőt egyszerre /1987.nov.6./ indította el, megkérdőjelezve a Társulat elfogulatlan állásfoglalásának reményét és az esetleg valóban szükséges javítások időbeli elvégezhetőségét,
3. Egyik beadványon sincs feltüntetve, hogy a másik fél is megkapja,
s ezekkel veszélyeztette és sértette a Társulat érdekeit, megsértette a Társulat vezetését és a jegyzet írásában, lektorálásában és szerkesztésében részt vevő társulati tagokat, mely magatartás összeegyeztethetetlen a Társulat tagjától elvárható barlangkutató erkölccsel.
Fenti határozat meghozatalakor az Elnökség enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Társulathoz intézett beadvány javító szándékú, s az abban foglaltak v. azok egy része segíthet egy társulati kiadvány színvonalának javításában /ennek vizsgálata a határozat meghozatalakor még nem zárult le/,
egyben határozottan leszögezte, hogy egy szakmai beadvány a tartalmi elfogadástól vagy elvetéstől függetlenül nem képezi és nem képezheti figyelmeztető határozat alapját, kizárólag a megrendelőhöz intézett beadvány társulati érdekeket sértő beadási módja és ennek a barlangász erkölccsel össze nem egyeztethető sértő hangneme.
A Társulat Fegyelmi Bizottsága vizsgálatában fegyelmi határozat mellőzését, helyette a sértettek által közvetlenül indítandó polgári peres eljárást javasolt, ezt azonban az Elnökség elvetette, mert Szenthe I. egy korábbi ügye folyományaként jelenleg "próbára bocsátás" ítélet hatálya alatt áll, tehát egy esetleges újabb elmarasztalás számára fokozott joghátránnyal járna.
Jelen elnökségi határozat ellen a Társulat Alapszabálya értelmében a Választmányhoz lehet fellebbezni /írásban/. Legközelebbi választmányi ülés f. év márc. 7-én lesz.
Budapest, 88-02-22.
Gádoros Miklós (főtitkár)
Kapják: Szenthe István
OKTH
Okt. Biz.
Irattár


JAVÍTÁSI JAVASLAT
A „Barlangi Idegenvezetői Tanfolyam” 2 jelű jegyzetében levő
durva hibákhoz.

Írta: Szenthe István okleveles geológus
23. o.
„Éppen ezért hiedelem az is, hogy a denevérek ...vérszívók!... Hasznos állatok /a kártékony rovarok képezik táplálékukat,...”
Javítva: Egyetlen magyarországi fajuk sem vérszívó, vérszívó denevér fajok pl. Dél-Amerikában fordulnak elő. A „kártékony rovar” minősítés tudománytalan, ezért egyszerűen: a Magyarországon élő denevér fajok /mind, csak/ rovarokkal táplálkoznak, a trópusokon vannak növényevő denevér fajok is.

24. o.
"Különösen a téli álom idején hagyjuk őket békén,..." mármint a denevéreket.
Javítva: Védett állatok. Zaklatásukat mindig kerüljük.
Mivel egy barlangi idegenvezető kapcsolatba kerülhet denevérekkel, hiányzik a jegyzetből az alábbi:
Szükséges tudnia, hogy denevérek is lehetnek veszettek. Ezért, ha őt vagy általa vezetett személyt denevér harap meg, azonnal orvoshoz kell fordulni veszettség gyanújával. Lehetőség szerint a denevért is, mely harapott alkalmas módon el kell vinni az orvoshoz. A veszettség elleni védőoltás is veszéllyel jár, ezért először a harapós állatot vagy annak hulláját vizsgálják. Ha abban nem mutatható ki a veszettség vírusa, a védőoltás felesleges. Veszett állat harapása védőoltás nélkül biztos halált jelent.

26. o.
„Ősvilági életnyomok a barlangokban”
Javítva: Mivel a cím után kizárólag "ősi barlangi csontmaradványokról" ír a szerző, így a cím megtévesztő. Életnyomok az élőlények élettevékenységéből adódó nyomok. Ilyenek pl. a lábnyomok, kaparás- és csúszás nyomok, bagoly köpetek, ürülékek a barlangban; a kőzetben pl. féreg járatok nyomai. A cím helyesen: Kihalt állatfajok csontjai a barlangokban.

VÁLASZ
Szenthe I. "javítási javaslat a Barlangi Idegenvezetői Tanfolyam 2. jelű jegyzetében lévő durva hibákhoz" c. bejelentésére. /A hivatkozási oldalszámok után zárójelben az újabb kiadás oldalszámai/

ad 23/45/. o.
A denevérekről sokat lehet és kell is írni; a közel 60 évvel ezelőtt megjelent Brehm 75 oldalt /a jegyzet formátumában kb. 105 old./ szentel a témának, s azóta ismereteink tetemesen szaporodtak. Egy ismeretterjesztő színvonalú tanfolyami jegyzetben azonban néhány általános ismeret mellett csak annak a ténynek a nyomatékos hangsúlyozása való, hogy a denevérek hazánkban teljesen veszélytelenek és kiemelkedően hasznosak.
A tudománytalanságot illetően: 1. Bejelentő által nyomatékosan ajánlott irodalom szerint a denevérek "...különösen hasznosak a kártékony ízeltlábúak fogyasztásával..." /Kordos: Magyarország barlangjai, 77. old./. 2. A zoológiai szakirodalom szerint a magyarországi denevérfajok rovarevők, s a tételes felsorolásból egyértelműen kiderül, hogy az elfogyasztott rovarok döntő többsége kifejezetten káros, márpedig "tudománytalan ...a tudományos igazságnak... meg nem felelő." /Magyar Értelmező Kéziszótár II. kiad. Akadémiai Kiadó Bp. 1975. 1409. old./. 3. Számos hasznos rovarfaj lévén éppen az az elterjedt nézet tudománytalan, melyet a javasolt javítás is sugall, hogy t.i. a rovarokat felesleges minősíteni, mert mind károsak.

ad 24/46/. old.
Egyetértek szerző érvelésével: "Miután a jegyzet barlangi idegenvezetők számára készült, számukra elengedhetetlen ismeret az, hogy a denevérek téli álma alatti zaklatás milyen következményekkel jár, melyet a téli időszakra eső karbantartási, felújítási munkák során figyelembe tudjanak venni."
Továbbá: "A denevérek veszettsége semmi esetre sem e jegyzetbe való. Egyrészt, mert a közönség félelmét, averzióját indokolatlanul tovább fokozná. Másrészt Magyarországon eddig egyetlen denevérveszettségi esetet sem mutattak ki, mint ahogy olyan eset sem ismert, hogy denevér látogatót vagy vezetőt harapott volna meg." Kiegészítve: az eddig ismert veszettségi esetek zömét szolgáltató faj, a kései denevér /Eptesicus serotinus/ nem barlangkedvelő.
A kérdésről a Társulat tudományos folyóiratának következő számában egyébként részletes ismertetés jelenik meg. /Konzulens: Topál/

27. o.
„pleisztocén vagy jeges kor”, majd ezt követőleg

28. o.
„pleisztocén”

36. o.
kétszer „jégkor” egyszer „jégkorszak”
Megjegyzés: a pleisztocénre alkalmazott különféle elnevezések következetlen alkalmazása nem segíti elő a tananyag elsajátítását.

28. o.
második bekezdés:
„A barlangi medve kétségtelenül a legjobban ismert barlanglakóink egyike.”
Harmadik bekezdés:
"A barlangi medve tipikusan barlanglakó állat volt."
Vesd össze 21. oldallal: „Barlanglakók /troglobiontok/. Csak barlangban élő fajok, általában a felszínen életképtelenek. Nagymértékben alkalmazkodtak a barlangi körülményekhez: szemük csökevényes vagy teljesen hiányzik, bőrük színtelen vagy fehéres,...”
Megjegyzés: A barlangi medvére vonatkozó megállapítás téves!

29. o.
„Bármilyen vérengző ragadozó volt, a barlangi oroszlán húzta mindig a rövidebbet, valahányszor a barlangi medvétől megszállvatartott barlangba betévedt.
Megjegyzés: a mondatot tudománytalansága miatt javaslom törölni.

31.o.
első bekezdés: „...élt, dolgozott, vadászott az ember a barlangokban.”
Csupán a megállapítás újdonsága miatt, célszerű lenne ismertetni, hogy mire vadászott az ember a barlangokban, denevérre talán?
második bekezdés: "A későbbi ember- miután letelepedett, már földműveléssel foglalkozott ...nemigen merészkedett be a sötét földalatti világba."
Vesd össze 32. oldallal: „Közben Nyári Jenő a Baradlából 1876-ban ásta ki az újabb-kőkori és kora-vaskori ember értékes eszközeit, ékszereit, sőt még az általa termelt gabonaneműek elszenesedett magvait is.”
Vesd össze 37. oldallal: „A Baradlában a jelek szerint évszázadokon keresztül éltek a bükki és hallstatti emberek. A barlangon belül ágakból, cölöpökből kunyhókat építettek és tűzhelyek, tábortüzek fénye mellett folytatták mindennapi életüket.”
Megjegyzés: a három különböző hely belső ellentmondásban van. A 37. oldalról való idézet második mondata tudománytalan.

ad 26/48/. old.
Szerzővel értek egyet "...az "életnyomok" fogalomkörbe beletartoznak a barlangi élettevékenység következtében a kitöltésben megőrzött állatcsontok is...", továbbá "...pl. a guanó is említésre kerül...".

ad 27/49/., 28/50/., 36/58/. old.
Szerzővel értek egyet: Miután a szakirodalomban is igen változatosan szerepel a jégkorszak megnevezése, nem hátrány, ha valamennyivel megismerkedik az olvasó.

ad 28/50/. old.
Az ellentmondás élő és feloldhatatlan. Oka, hogy a magyar geológusok a troglobiont = barlangban élő kifejezést hibásan fordítva, és a köznyelvvel és a többi tudományággal ellentétben álló értelemben használják. Nem a barlangi medve jelzett besorolása hibás, hanem hiányzik a jegyzetből az eltérő nomenklatúrára utaló megjegyzés. Szerzőt felkértem a kiegészítésre.

ad 29/51/. old.
Nem tudománytalan, mert megfelel a tényeknek /l. Jakucs - Kessler: Barlangok világa 86. old./.

ad 31/53/. old.
Barlangi medvére vadászott, mint az bejelentő által kiemelten ajánlott Gáboriné: Az ősember Magyarországon c. könyvben is olvasható /98. old/. Konz. Ringer
2. bek.: Szerzővel értek egyet: "A letelepedés, a barlangok teljes elhagyása … hosszú folyamat eredménye, melybe mindhárom idézett részben leírtak beleférnek. Különösen, ha az első bekezdésbeli kiemelt idézethez hozzáolvassuk a ki nem emelt részt: … ősembertől egész a legújabb korig ..."
A tűzhelyek tábortüzek megfelel a régészet megállapításainak, tehát nem tudománytalan.

34. o.
"Magyarországi barlangok ősemberleletei" fejezet cím nem szerencsés, mert e fejezetben szerepel együtt a neandervölgyi embertől a hallstatti-kultúra emberén keresztül a rómaiakig mindenki.

55. o.
A jegyzet szerint nincs cseppkő-képződmény az Anna-barlangban. Ez tárgyi tévedés.

60. o.
„A barlangot magába foglaló mészkővonulatban a kavicsos agyaggal borított felszínű környező dombokról odafolyó és a víznyelőkön át a mészkőhegy belsejébe bejutó csapadékvizek oldó és utóbb kavicsos hordalékuk koptató munkája alakította ki a triász időszaki üledéktakaró fokozatos lepusztulása során ezt a hatalmas üregrendszert,…”
Megjegyzés: mintha kissé nehézkes lenne a mondat tankönyv számára.

A Budai Vár-barlanggal kapcsolatban időszerű lenne végre felhagyni azzal az állítással, hogy az „részben vagy egészben természetes eredetű”. Egy emberkéz kialakította pince rendszerről van szó, így tehát az nem barlang, ezért szerencsés a Budavári Labirintus elnevezés. A pincerendszer falain helyenként látható oldott felszínek repedések, réteglapok menti oldással jöttek létre, de egy repedés vagy réteglap menti kioldás még távolról sem barlang.

Az István-barlang ismertetésénél nincsenek megemlítve a barlangban látható szinlővályúk. Ilyenek a többi idegenforgalmi barlangban hasonló szépségben nincsenek. Külön bemutatásuk a barlang keletkezése szempontjából nélkülözhetetlen.

ad 34/56/. old.
Bejelentőnek igaza van; a II. kiadásban ezért "régészeti leletei"-re javítva.

ad 55/104/. old.
Szerzővel értek egyet: "Ez így a jegyzetben nem szerepel. …az Anna-barlang ismertetésénél fel kell hívni a figyelmet arra, hogy látványossága nem a cseppkőképződményekben van, hanem egyedülálló /szerintem igen ritka - G.M./ mésztufaképződményeiben."

ad 60/108/. old.
Bejelentőnek igaza van; a II. kiadásban ezért javítva.

ad Budai-Vár-barlang
Viták folynak arról, hogy e barlang milyen részarányban természetes. Az, hogy teljes egészében mesterséges volna, újszerű nézet, melyet bejelentő eddig nem is publikált. Mindenesetre a barlang jelenleg a fokozottan védett barlangok törvényes listáján szerepel, s egy tanfolyami jegyzet nem vitafórum.

ad István-barlang
Nem tartom nélkülözhetetlennek, mert ezen a szinten nincs mód a barlanggenetikában különösebben elmélyedni. Mindazonáltal jellegzetességükre való tekintettel szerzőt felkértem a megemlítés pótlására.

84. o.
A barlangi idegenvezető
„- Ezért elsősorban tartsa be a barlangra kidolgozott üzemeltetési előírásokat /látogatócsoportok létszáma, követési idő stb./
- Szakaszolt világítás esetén az elhagyott szakaszokat vagy fényszórócsoportokat minden esetben le kell kapcsolni!
/Sajnos kényelmi okokból az előző két pontot sokszor nem tartják be./”
A zárójelbe tett megjegyzés sértő több barlangnál az idegenvezetőkre. Egy rossz üzemeltetési előírást betartani és a vendég tetszését elnyerni nem lehet. Pl: Egy csoportot alkotó két nagy busz létszáma több egy fő legnagyobb engedélyezett létszámánál.

Kifogásolható, hogy a jegyzethez nincs irodalomjegyzék. Legalább Kordos László: Magyarország barlangjai-t és Gáboriné, Csánk Vera: Az ősember Magyarországon című műveket kellett volna megemlíteni, ajánlani.

ad 84/132/. old.
A zárójeles megjegyzés nem sértő, hanem tény. Aki betartja az előírásokat, arra nyilván nem vonatkozik.
Az üzemeltetési előírásokat illetően pedig alá kell húzni, hogy idegenforgalmi barlangjaink általában fokozottan védett objektumok; a szabályok ezek védelmét, és részben a látogatók érdekeit is hivatottak védeni. Meghatározott - a barlang méreteitől is függő - létszám felett nem lehet kultúrált vezetést biztosítani.

Az irodalomjegyzéket illetően meg kell jegyeznem, hogy az első kötet, mely bejelentő figyelmét és bírálatát teljes egészében elkerülte, bőséges anyagot ajánl.

Összefoglalva határozottan le kell szögeznem, hogy bejelentő alapvetően hibásan ítélt, amikor az általa felfedett vagy felfedni vélt hibákat durvának bélyegezte, munkájával mindazonáltal hasznosan járult hozzá, hogy ez az úttörő jelentőségű jegyzet a további kiadásokban az elsőnél jobb, magasabb színvonalú legyen.
Bejelentését ezért ez úton is megköszönöm.
Budapest, 88-02-21.
Gádoros Miklós, főtitkár
Kapják: bejelentő, OKTH, Okt. Biz., Szerző, Irattár


FELHÍVÁS!

Szenthe István „Föld alatti pusztulás” című írása, mely az Ötlet 1988. február 25-i számában jelent meg, több megoldásra váró problémát vet fel. Ezek közül egyre szeretnék reagálni, mégpedig a denevérek téli álmának megzavarására. A cikk szerint az osztrák barlangkutatók szövetségének lapjában a következő felhívás jelent meg: „Óvd a denevéreket és azok életterét – mellőzd a denevéres barlangok téli bejárását!” Saját tapasztalataimból tudom, hogy milyen nehéz úgy túrázni télen bizonyos barlangokban, hogy a még pár helyütt nagyobb számban előforduló telelő denevéreket ne ébresszük fel téli álmukból, mert ez szerencsétlen állatokra többnyire pusztulást hoz. Végül is ki védené meg őket, ha nem mi barlangászok. A természetvédelmi törvény? Törvény, támogatók nélkül mit sem ér, de a támogatók törvény nélkül is el tudják érni céljaikat nem beszélve arról, hogy az önszerveződő mozgalmak ereje, presztizse sokkal nagyobb a "felülről szervezett" központilag irányított, ellenőrzött mozgalmaknál. Nem hiszem, hogy a magyar barlangászoknak kevésbé lenne kedves az itteni barlangvilág, mint külföldi társaiknak.
Ezért javasolnám minden velem egyetértő barlangásznak, hogy az év egy meghatározott időszakában azokat a barlangokat ne látogassák, melyeket a denevérek nagyobb csoportjai áttelelésre használnak.
Azok a csoportok /és remélem minél több/, amelyek önként vállalják ezt, küldjenek egy levelet a címemre /Szűcs László Budapest, 1067 Lenin krt. 79./ egy ilyen tartalommal: x, y csoport önként vállaljuk, hogy a Társulat által kijelölt barlangokba az év egy meghatározott időszakában barlangi túrát, kutatást, tábort nem szervezünk. Ha minél több csoport küldi el levelét, annál előbb lesz végre a denevéreknek is nyugodt téli álmuk. A felhívás eredményéről vagy sikertelenségéről a Műsorfüzetben fogok hírt adni.
Előre is köszönettel minden barlangásznak
Szűcs László


A kongresszusi barlangos bélyeg- és képeslapbemutatóra kiadandó társulati anyagokat előállításának anyagi fedezete egyelőre messzemenően tisztázatlan. A pénzszerzés egyik lehetséges útjának azt tartjuk, hogy tagjainkat, csoportjainkat, jogi tagjainkat a kiadásra kerülő anyag "elővásárlására" hívjuk fel.
A Társulat Titkárságán 50 - 100 - 500 - 1000 Ft értékben lehet előre megvásárolni a kiadványainkat /bélyeg, boríték, képeslap, levelezőlap, emléklap, katalógus - ha minden terveink szerint történik/ ÖNKÖLTSÉGES áron, melyeket a kongresszuson adunk át.
Az "elővásárlási szándék" tudomásulvételét 1988. október 31-ig terjedő időszakra kívánjuk lehetővé tenni.


Az 1989. évi kongresszus tiszteletére Társulatunk a Magyar Postával bélyeget és levelezőlapot, az idegenforgalmi barlangok kezelőivel képeslevelezőlapot szeretne kiadatni. E mellett Társulatunk önállóan emléklapot és postai levelezőlapot kíván nyomatni, ill. kiállítási emlékbélyegzőt csináltatni.
A felsoroltak miatt Társulatunk tagjaitól írásbeli /rajzos, fényképes, szöveges/ javaslatokat kérünk a következő témákban 1988. május 31-ig a Társulat címére.
- bélyegterv /sorozaton belüli darabszám, értékei, mely barlangok, milyen képződmények, barlangos események, személyek stb./
- képeslevelezőlap/ok/ /mely barlangok, milyen képződmények/
- postai levelezőlap /barlangos esemény, személyek, barlangmegközelítés, csoportjelvények stb./
- postai boríték /ua. mint levelezőlap esetén/
- postai emlékbélyegző /felirat, ábra/
A legjobb ötletek beküldőinek a Társulat kiadványaiból jutalmat adunk.
Szpeleofilatéliai Munkabizottság

Tájékoztatás
az Oktatási és Közművelődési Szakbizottság döntéseiről

Értesítjük a tagságot, hogy 1988-ban a következő módon van lehetőség barlangi kutatásvezetői képesítés megszerzésére azok számára, akik "Barlangjáró 2" vizsgával rendelkeznek.
1/ Sikeres elméleti vizsga letétele 1988 június elején /később pontosítandó helyen és időben/ a Társulat Titkárságán 130 Ft-os áron beszerezhető kutatásvezetői jegyzet anyagából.
2/ Sikeres gyakorlati vizsga a társulati /vagy társulatinak elismert/ kutatótáborban barlangklimatológiai, barlanggeológiai, karszthidrológiai, barlangbiológiai, barlangtérképezési, ácsolási és barlangmentési témakörökből. /A táborban a gyakorlati ismeretek megszerzésére és folyamatos konzultációra nyílik lehetőség. Éppen emiatt társulati tábornak csak azokat a kutatótáborokat tudjuk elismerni, ahol e feltételek adottak lesznek./
Az igények bejelentését 1988. május 15-ig kérjük írásban a Társulat Titkárságán.

A magyar szpeleológiai oktatási rendszer értelmében a vizsgázott kutatásvezetők kutatásvezetői igazolványai érvényesítésének /meghosszabbításának/ az ötévenkénti egy alkalommal történő továbbképzésen való részvétel a feltétele.
Az Oktatási és Közművelődési Szakbizottság döntése értelmében erre a továbbiakban társulati /vagy társulatiként elismert/ táborokban lesz lehetőség, ha ott a vizsgázott kutatásvezető egyrészt aktív kutatásvezetői tevékenységet fejt ki, másrészt megismerkedik a kutatásvezetők számára fontos újdonságokkal.
Az első ilyen továbbképzésre az idei jósvafői társulati /és a Műsorfüzetben meghirdetett társulatiként elismert/ táborokban lesz lehetőség.
A továbbképzésre a Titkárságon lehet jelentkezni. A kutatásvezetői igazolvány meghosszabbításáról /érvényesítéséről/ a táborvezetők írásbeli értékelése alapján kerül sor.
A Társulat a továbbképzési lehetőség megadása mellett a táborok képzett kutatásvezetőkkel való ellátását is szem előtt tartotta, mikor a továbbképzésnek ezen módja mellett döntött.
A vizsgázott kutatásvezetők írásban, külön is értesítést kaptak.

A barlangi idegenvezetői tanfolyam anyaga – amíg a készlet tart – 80 Ft-os áron a Társulat Titkárságán beszerezhető.
Újabb tanfolyamot novemberben tartunk, melyre azokat kívánjuk beiskolázni, akik a márciusi lehetőségről - létszámtúllépés miatt - lemaradtak. /Jövő márciusban ismét tervezünk tanfolyamot./ Egyúttal értesítünk mindenkit, hogy a tanfolyam rendezői a tanfolyam hallgatásától és a vizsga letételétől nem tudtak és a jövőben sem tudnak eltekinteni.

A kongresszus túravezetői részére idegennyelvű szószedeteket állítunk össze, mely megjelenés után a Titkárságon beszerezhető lesz, önköltségi áron.

Kraus Sándor "Barlangföldtan /1-3 fejezet/" a Titkárságon 200 Ft-os áron bárki számára beszerezhetővé vált. Egyben tájékoztatunk mindenkit, hogy a folytatás részben szerkesztés, részben a megírás stádiumában van.
(társulati tagoknak 50% kedvezmény)
Oktatási és Közművelődési Szakbizottság

Barlangtérképezési tanfolyam

A hazai szpeleológiai oktatási rendszer keretében ez év június 9-12. között a Kartográfiai Szakbizottság barlangtérképezési tanfolyamot szervez Budapesten, a Szemlő-hegyi Barlangüzemeltetési központban.
A jelentkezés feltételei: alapfokú barlangjáró tanfolyami vizsga és minimum 2 éves barlangkutatói gyakorlat. A jelentkezéseket május 10-ig várjuk a Társulat Titkárságán (1061 Budapest, Anker köz 1.), amelyekre a visszajelzést és a részletes programot legkésőbb május 25-ig megküldjük. A tanfolyam részvételi díja: 150 Ft, amely a sokszorosított tanfolyami jegyzetet is magában foglalja.
Kárpát József, szakbizottságvezető