MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT
MŰSORFÜZET
1983. január - február
MTESZ - egyesületi használatra!
Kiadja: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Készült: 950 példányban
82/3947 MTESZ Házinyomda, Bpest.
Felelős vezető: Deli Sándor
Az elektronikus változatot Urbán Gabriella, dr. Nyerges Miklós és Szenti Tamás készítette 2006-ban.
A füzet tartalmazza: a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat közérdekű közleményeit.
Minden kedves tagtársunknak eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Társulat Vezetősége!
MEGHÍVÓ
1983. január 31-én 16 órakor a Társulat helyiségében /Bp. VI., Anker köz 1-3. félemelet 7./ munkaértekezletet tartunk.
Témája: Lénárt László: A bibliográphia speleologica hungarica 1961-1980 tematikus felosztása
/A tematikus felosztással kapcsolatos megbeszélés témáját tartalmazó előzetes írásos anyagot a Titkárság kívánságra megküldi./
HÍREK
A Szlovák Szpeleológiai Egyesület rimaszombati területi csoportja 1982. szeptember 16-tól 19-ig Gaál József vezetésével kutató expedíciót szervezett a Melléte és Beretke között elterülő karsztvidéken.
A négynapos expedíció keretében sor került eddig fel nem térképezett kisebb barlangok felmérésére, barlangok és felszíni karsztjelenségek fotódokumentálására, karsztforrások vizsgálatára, régészeti, történelmi és névtani adatok, ill. anyagok gyűjtésére.
A sikeres expedíció munkájában a rimaszombati kutatócsoport tagjai között geológus, geográfus, régész, történész és biológus szakemberek is részt vettek, valamint meghívottként budapesti barlangkutatók is. A expedíció eredményeit a kutatók publikációkban fogják ismertetni.
Dr. D. Gy.
A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület kutatói a hosszantartó, nagy szárazságot kihasználva a
Létrási-vizesbarlangban a végpontot jelentő Tó környékének kutatására koncentrálják erejüket.
1982. november 20-án a Tó vize 1,6-1,8 m-el volt mélyebben, mint az átlagos vízszint. Az általános vízszintcsökkenés következtében a Tavi-ág homokszifonja a barlang kutatása óta először került szárazra, s így az eddig mindössze 2 búvár által látott, 1978 végén feltárt Búvár-ág számunkra is ismertté vált. A második szifont viszont csak két igen kistermetű kutatónak sikerült leküzdeni. /A hír leadásának időpontjáig a 3. vizes szifon útjukat állta./
A száraz időjárásban is bízva folytatjuk a feltáró kutatást a Tó környékén, egyszerre több helyen is, újabb barlangrészek megismerésének reményében.
L. L.
A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1981-82. folyamán a következő szpeleológiai témájú megbízásos munkák /és részmunkák/, ill. diploma- és TDK dolgozatok készültek:
1. Az esztramosi Földvári-barlang képződményeinek vizsgálata /dr. Wallacher László, az OKTH Észak-magyarországi Felügyelősége részére/.
2. A lillafüredi Anna-mésztufabarlang geológiai feltárása /Lénárt László, a Borsod Tourist részére/
3. A Miskolc-Tapolcai várhegyi felhagyott mészkőbánya természetvédelmi területté és geológiai parkká való átalakítása /Szlabóczky Pál és munkatársai, az OKTH-n keresztül a Központi Földtani Hivatal részére/
4. A Bükk földtudományi természetvédelmi értékeinek ismertetése és értékelése /Vojtilláné Szabó Zsuzsanna, NME diplomadolgozat/
5. Angol-magyar szpeleológiai kisszótár /Miklós Gábor - Szalóky Judit, NME TDK dolgozat/
6. Francia-magyar szpeleológiai kisszótár /Miklós Gábor, NME TDK dolgozat/
7. A Nehézipari Műszaki Egyetem karszt- és barlangkutatásának története, feltáró és tudományos munkájának ismertetése /Csató István, NME TDK dolgozat/
L. L.
Közismert, hogy a Létrási-vizesbarlangban 1971 óta folynak a klimatológiai- és csepegésmérések. Ezideig a beállított mérőeszközöket semmiféle embertől származó szándékos kártétel nem érte. Ezért hatott ránk bénítólag 1982. november 20-án, hogy méréseinket nem tudtuk elvégezni, mert a barlang első részéből ismeretlen tettesek 7 db hőmérőt elloptak, 2 db-ot összetörtek, valamint 2 csepegésmérő edényt megrongáltak.
Az OKTH-nál ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettünk.
L. L.
A Labor MIM Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók 1982. november 21-én a Pilis-hegységben, Pest megyében, a Vaskapu-völgyben egy 0,6x1x1,5 m-es üreget találtak, melynek feltöltött fenékszintjét 1 m-el lesüllyesztve négy különböző irányban szétfutó járatot találtak. Az ilymódon felfedezett, még kis kiterjedésű, feltárásra váró hidrotermális kialakulású üregrendszernek
"Borostyán-barlang" nevet adták.
M. T.
Az Acheron Barlangkutató Csoport december 5-én a Mátyás-hegyi-barlang keleti zónájában újabb 65 m-nyi szakaszt tárt fel, amely a Mikulás-ág nevet kapta.
A nagyméretű teremből és több folyosóból álló szakasz érdekességét kalcitkristályok, szeptáriás iszap és szép oldásformák növelik.
Az új szakaszból még számos irányban ígérkezik lehetőség továbbjutásra.
Kné F. K.
Észrevételek
a bódvaszilasi barlangnap technikai megrendezésével kapcsolatban
A barlangnapon szemlélőként az alább felsorolt hibákat fedeztem fel. Ezek a hibák esetenként előfordulhatnak, de sorozatos megjelenésük feltétlenül balesethez vezethet.
Baglyok-szakadéka:
- a helyszínen füllel ellátott nittek találhatók, e helyett a kötés rögzítése egy nagy kőhöz, csokorba kötve történt, így a kötél hosszan súrlódik a falnál,
- kötél toldása karabinerrel, fölösleges tag beiktatása,
- az odakészített tartalék kötél végétől 6 m-re köpenye teljesen, magja kevéssé sérült volt.
Almási-zsomboly:
- kötél kikötése két fához csokorba /egy fa is elég lenne/, így hosszú a felfekvés, a bejáratnál elhelyezett nitteket nem használják, pedig a súrlódást erősen csökkentené,
- a második aknánál levő nittekből csak egyet használtak rögzítésre - ez kevés, legalább kettő szükséges, főleg, ha van.
Fenyves-zsomboly:
- a kötél rögzítése két nitthez bulin csomóval történt, de a csomóban rossz szárat terheltek.
Vecsem-bükki-zsomboly:
- a kötél kikötése két fához csokorral történt, melyben a bulin csomót rossz irányban terhelték,
- az első aknában a kötél toldása csomóval történt, az akna megosztására a kedvező helyen lévő nittet nem használták,
- a 80-as akna tetejénél a kötelet korhadt fához rögzítették, az ott található füllel ellátott nitteket nem használták,
- az akna felénél található nittekkel ellátott párkányt nem használták fel az akna megosztására, helyette csomóval összekötött kötelet /a csomó -55 m-nél/ használtak,
- a barlang bejárását kétköteles technikával képzelték el és szerelték be, holott Magyarországon ezt a technikát nem használják és a barlangnapi vegyes társaságnak igen sok problémát okozott.
Meteor-barlang:
- a kiírás szerint bejárásához egyéni technikai felszerelés nem szükséges, ugyanakkor a barlangot nem építették ki megfelelően. Mégis a verseny során technikai felszerelés nélküli leereszkedés közben csípőcsonttöréses baleset történt.
Kérlek benneteket, hogy a fent ismertetett módszerek helyett az alábbiakat alkalmazzátok!
1. A bulin csomó ívből kijövő szárát terheljük!
2. Bőven elég egy biztos fa, nem kell az erdőt is körbekötni!
3. Használjuk a barlang szájánál elhelyezett nitteket, melyek a ki- és beszállást megkönnyítik!
4. Fagerendát ne használjunk rögzítésre, csak élőfát!
5. Kötelünk érjen végig az aknában!
6. Ha a kötél nem ér végig, a toldásnál helyezzünk el nittet, mely az átszerelést könnyebbé és biztonságosabbá teszi!
7. A rögzítés legyen egyszerű és áttekinthető!
8. Rögzítéshez két nitt szükséges és elegendő!
9. A kötél minél kevesebb helyen feküdjön fel a falra!
10. Használjuk az egyköteles technikát!
Lukács László
Műszaki Bizottság
Felhívjuk
a Területi Szervezetek, a Szakosztályok, Szakbizottságok, valamint a Barlangkutató Csoportok vezetőinek figyelmét, hogy 1982. évi jelentésüket 1982. február 15-ig a Társulat Titkárságára megküldeni szíveskedjenek /Bp. 1061 Anker köz 1-3./.
Beküldendő példányszám:
Területi Szervezetek, Szakbizottságok, Szakosztályok 2 példány
Barlangkutató Csoportok 4 példány
/2 pld. a Társulat dokumentációja és a Beszámoló szerkesztésére /utóbbi fényképek nélkül/ 2 pld. az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Felügyelősége, illetve a Környezetvédelmi Intézet Barlangtani Osztálya részére./
Minden barlangkutató csoport évi jelentése automatikusan részt vesz a Cholnoky Jenő pályázaton.
Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázat
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Elnöksége és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal annak érdekében, hogy elősegítse a Társulat keretében folyó karszt- és barlangkutatási tevékenységet, főként a kutató és feltáró munka megfelelő szintű dokumentálását, az elért eredmények összefoglalását, valamint ezek értékelését, évenként ismétlődően Cholnoky Jenőről elnevezett pályázatot ír ki.
A pályázat díjazására a Társulat 12.000 Ft-ot, az OKTH 20.000 Ft-ot biztosít.
A pályázat díjai:
egy I. díj 6000 Ft és oklevél
két II. díj 5000 Ft és oklevél
három III. díj 4000 Ft és oklevél
Különdíjak kiosztására 4000 Ft áll rendelkezésre, amelyet a bírálóbizottság elsősorban dokumentatív értékű és a barlangvédelem érdekében végzett munkáért ill. részmunkáért ítél oda. Különdíjjal az 1-3. helyezett nem díjazható.
A pályázatok beadási határideje: minden év február 15.
A pályázaton kizárólag a Társulat keretében működő csoportok ill. kutató kollektívák /nem megbízásos munkát végző ad hoc bizottságok, előzetes munkatervet benyújtó legalább 3 egyéni kutatóból álló kollektívák/ vehetnek részt, éves jelentésükkel ill. zárójelentésükkel.
A jelentések nem tartalmazhatják az előző években leadott részek ismétlését, lezárult kutatás összefoglalása kivételével, akkor is csak röviden, nem szószerinti ismétlésként.
Nem értékelhető a megbízásos munkák keretében végzett tevékenység.
A pályázatok 4 példányban küldendők be a Társulat Titkárságára, melyből 2 példányt a Társulat, 2 példányt az OKTH kap. /A 4 példányból 3 azonos kivitelű fotókkal illusztrált legyen, 1 példány fotók és díszes kötés nélküli szerkesztési példány./
Külföldön végzett kutatási eredmények nem kerülnek értékelésre.
Kérjük, törekedjenek a tömör, lényegre törő fogalmazásra, az elbeszélő, nem informatív közlések mellőzendők.
A pályázatok felépítésének és értékelésének szempontjai:
1. Tárgyévi munkaterv /a munkaterv végrehajtásának értékelése/ 0-5 pont
2. Összefoglalás /a jelentés felépítésének sorrendjében, fejezetenként az eredmények tömör megfogalmazása/ 0-5 pont
3. A feltáró tevékenység ismertetése /a barlang neve, helymeghatározása, negatív eredmény is ismertetendő, új szakasz hossza, ismertetése, térképe /térképminőség pontozása az 5. pontban/ és egyéb dokumentációja/ 0-15 pont
4. Tudományos kutatás, feldolgozása ismertetése /különböző vizsgálatok, feldolgozások, kataszterezések összefoglaló eredményei, táblázatok stb. kiemelve az új eredményeket/ 0-25 pont
5. Térképmellékletek /csak új feltárások ill. új felmérések térképe melléklendő, a nemzetközi jelkulcs figyelembe vétele/ 0-10 pont
6. Fotódokumentáció /mind művészi, mind dokumentációs felvételek, hangsúly a dokumentatív értéken legyen/ 0-10 pont
7. Csoporttevékenység /csoportlétszám, fenntartó szerv, vezető, összejövetelek helye, gyakorisága, rendezvények, előadások, oktatás, túrák, tanulmányutak, stb. megjelent publikációk felsorolása/ 0-10 pont
8. Függelék /önálló szakdolgozat, TDK-dolgozat, tanfolyami anyag stb./ 0-15 pont
9. A jelentés kivitele /esztétikum, helyesírás, földrajzi nevek írása/ 0-5 pont
Összesen 100 pont
A térképmellékleteket és fotódokumentációt nem szükséges külön fejezetben közölni, hanem a megfelelő szöveges részhez csatolható.
FELHÍVÁS
az 1983. évi TAGDÍJAK BEFIZETÉSÉRE
Kérjük kedves Tagtársainkat, hogy 1983. évi tagdíjaikat a mellékelt csekklapon befizetni szíveskedjenek.
Kérjük a befizetéskor a csekken olvashatóan feltüntetni a küldő nevét, címét és kutatócsoportjának nevét, vagy azt, hogy egyéni tag.
1983. évi tagdíj:
Felnőtt tagoknak 150,- Ft
Ifjúsági, katona és nyugdíjas tagoknak 60,- Ft
Titkárság
FIGYELEM!
1983. I. félévében jelenik meg a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a Magyarhoni Földtani Társulat közös kiadásában Piros Olga: Karbonátos kőzettani, karsztgenetikai és szpeleológiai bibliográfia című munkája. A közel 3000 tételt felsorakoztató munka felöleli a téma magyar irodalmát 1900-tól, valamint az általánosabb üledékföldtani munkákat 1975-től. A könnyebb tájékozódást kőzettani, regionális földtani, rétegtani, karszt- és barlangtani mutató egészíti ki. Várható ára: 50 és 100 Ft között
MEGJELENT!
MKBT Beszámoló 1977. és 1978. évi kötete
Szerkesztette: Dr. Kordos László
Helyreigazításként e helyen közöljük, hogy a Beszámoló 1977. kötet támogatóinak névsorában a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület neve helyett tévedésből Lénárt László neve jelent meg. A hibáért elnézést kérünk.
Titkárság