MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT

MŰSORFÜZET

1982. szeptember - október hó


MTESZ - egyesületi használatra!
Kiadja: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Készült: 900 példányban
87/2682 MTESZ Házinyomda, Budapest.
Felelős vezető: Deli Sándor

Az elektronikus változatot Urbán Gabriella, dr. Nyerges Miklós és Szenti Tamás készítette a HBJSE Denevér Barlangkutató Csoport közreműködésével 2006-ban.

A füzet tartalmazza a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat előadásait, valamint közérdekű közleményeit.

Szeptember 27. /hétfő/ 17.00 óra
Takácsné Bolner Katalin: Gipszkarszt a Harz-hegység déli előterében
A Harz-előtér szulfátos üledékeihez nemcsak változatos felszíni karsztjelenségek, hanem jelentős méretű barlangok is kapcsolódnak.
Az előadás ismerteti /kőzetbemutatással/ a karsztterület földtani viszonyait és genetikai-kutatási problémáit; és diavetítés keretében mutatja be az érdekesebb karsztjelenségeket, köztük a bizarr szépségű Barbarossa-barlangot, s a 2 km-es hosszával az NDK második legnagyobb barlangjának számító Heimkehlet.
Az előadás helye: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 6-8. III. emelet 337. sz.

Október 11. /hétfő/ 17.00 óra
Hegedüs Gyula: Amerikai barlangok
Az előadó 1981-ben több amerikai barlangot meglátogatott. Itt szerzett tapasztalatairól és élményeiről szól a színes vetítettképes beszámoló.
Az előadás helye: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 6-8. III. emelet 337. sz.

Az MKBT XXVII. Vándorgyűlése
Bódvaszilas- Alsó-hegy 1982. június 18-20.

Ez évi vándorgyűlésünk megrendezését a KPVDSZ Vörös Meteor TE 25 éves jubileuma alkalmából az Egyesület Barlangkutató Szakosztálya vállalta.
A résztvevők már péntek reggel gyülekeztek a Vörös Meteor bódvaszilasi kutatóháza melletti táborhelyen. A közel 200 regisztrált résztvevő pénteken és szombaton több felszíni túrán és barlangbejáráson vehetett részt.
A hivatalos program szombaton délután 16 órakor dr. Dénes György, A VMTE Barlangkutató Szakosztálya elnökének megnyitójával kezdődött. Társelnökünk köszöntötte az Elnökségben megjelenteket, köztük is dr. Adolfo Eraso professzort, a Nemzetközi Szpeleológiai Unió elnökét, aki a Vörös Meteor TE meghívására látogatta meg rendezvényünket.
A megnyitóbeszédet követően került sor a Cholnoky Jenő-pályázat díjainak átadására /eredményét a május-júniusi műsorfüzetben már közzétettük/, valamint a Kinizsi Kupa nyerteseinek oklevél-átadására.
Továbbiakban két szakelőadás hangzott el Szenthe István: Az Alsó-hegy geológiája és dr. Dénes György: Az Alsó-hegy hidrológiai viszonyai címmel.
Ezt követően a csoportbeszámolók sorában 8 csoport adott számot elmúlt évi munkájáról és eredményeiről /VMTE Foton, Vass Imre, VMTE Központi, Alba Regia, Papp Ferenc, Bekey Imre Gábor, KTE „Myotis”, FTSK/. A beszámolókat vetített képek kísérték. A csoportbeszámolók után Sófalvy István, a nagyváradi Chrysis barlangkutató kör tagja a romániai Mikula-barlangban végzett kutatásokról, dr. Kósa Attila pedig az Alsó-hegyi Rejtek-zsombolyban elért eredményekről tartott vetítettképes előadást.

Szombaton délelőtt került lebonyolításra a Marcel Loubens Kupáért kiírt barlangverseny, amelyen az alábbi sorrend alakult ki:
1/ BEAC /Bordács Péter, Csepregi István, Simon Béla/ 35 pont
2/ KTE „Acheron” és „Myotis” vegyes /Albert László, Károly Gábor, Lengyel János/ 37 pont
3/ FTSK Delfin /Kalinovits Sándor, Lipcsei Tibor, Nagy Sándor/ 39 pont
Az eredményhirdetésre és a Marcel Loubens Vándorkupa átadására az esti tábortűznél került sor.
A vándorgyűlés befejező napján ismét felszíni és felszín alatti túrákat tehettek a résztvevők.

F. N.

H Í R E K

A Labor MIM Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók a Pilis-hegységben, a Vaskapu-völgyben nagy kiterjedésűnek ígérkező barlang bejáratát ásták ki 1982. június 27-én, s jutottak be a rendszer kezdeti szakaszaiba, termeibe.
Az eddig ismeretlen, cseppkőképződményekben gazdag és változatos üregrendszernek „Jóreménység-barlang” nevet adták. A megkövesedett vízesések és erősen redőzött sztalaktitokkal díszített termekből egyelőre még részben eltömődött, de nagyméretű járatok vezetnek tovább az ismeretlenbe.
M. L.


A 3. Nemzetközi Barlangi Diaporáma Fesztivál 1982. november 20-21-én lesz Arles-ben /Franciaország/. A max. 20 perces összeállításokat 1982. november 15-ig kell kiküldeni. A részletes pályázati feltételek a SPELUNCA 6. számának /1982. ápr.-jún./ VIII. oldalán olvashatók /a Társulat Titkárságán/.
Sz. P.


Fiatal barlangjárók figyelmébe ajánljuk a BTSZ Barlang Bizottsága által lebonyolításra kerülő barlangjáró tanfolyamot, ahol az érdeklődők elsajátítják a barlangjáráshoz szükséges alapvető ismeretanyagokat.
A tanfolyam 1982 októberi kezdéssel 10 előadásból és többszöri gyakorlati foglalkozásból áll. Jelentkezés pontos cím és név megadásával írásban a BTSZ Bp. V. Váci utca 58. szám alatt. Részvételi díj: 150,- Ft.
V. Zné


Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-ével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe.
1/ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelete a természetvédelemről.
2/ A Minisztertanács 8/1982./III.15./ számú rendelete a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról.
3/ Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982./III.15./ OKTH számú rendelkezése a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről.
A nevezett jogszabályok megjelentek a Magyar Közlöny 1982. március 15-i 14. számában. Megtekinthető a Társulat Titkárságán. A törvény barlangokra vonatkozó rendelkezéseit az alábbiakban közöljük.


A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelete a természetvédelemről.

Kivonat

II. fejezet
A természetvédelem részletes szabályai
A védetté nyilvánítás
6. § /2/ A barlangok a törvényerejű rendelet alapján védettek. Barlang védettsége jogszabályban meghatározott esetben feloldható.

7. § /1/ Ha a természeti érték megóvásához kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik és annak oltalma csak különleges intézkedésekkel biztosítható, azt, vagy annak meghatározott részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.
/2/ A fokozottan védetté nyilvánításról és a különleges intézkedésekről jogszabályban kell rendelkezni.
Természeti területek védelme:
10. § /1/ Indokolt esetben védetté nyilvánítható a barlang felszíni területe is.
/2/ A barlang természetvédelmi terület.

III. fejezet
A természetvédelmi bírság. Védett állat kártételeinek megelőzése a természetvédelmi bírság.

20. § /1/ Az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely tevékenységével vagy mulasztásával
a/ védett természeti területen a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat,
b/ védett természeti területet vagy területrészt jogellenesen megváltoztat, átalakít, megrongál, elpusztít vagy más módon károsít.
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

V. fejezet
Záró rendelkezések
27. §. „/2/ Helyszíni bírság kiszabására – jogszabály által meghatározott körben – a rendőrség, a határőrség, a tanács szakigazgatási szerve, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott, továbbá a felügyelet részéről eljáró személy jogosult.”

Losonczi Pál s. k. Katona Imre s. k.
a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság
Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának
elnöke titkára

Indoklás a természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet tervezetéhez

II. fejezet
A természetvédelem részletes szabályai
Természeti területek védelme /10 – 16. §/

1. A barlangban levő értékek megóvásának egyik eszközeként lehetővé teszi a tervezet a barlang felszíni területének védetté nyilvánítását is. A kialakult gyakorlatnak megfelelően sorolja fel a tervezet a védett természeti területek kategóriáit /10. §/.

A Minisztertanács 8/1982./III. 15./ számú rendelete a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Kivonat

/A Tvr. 6-8. §-aihoz/

4. §

Barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.

5. §

Barlang, barlangszakasz /a továbbiakban: barlang/ felfedezését nyolc napon belül be kell jelenteni a természetvédelmi hatósághoz.

6. §

Az egészségügyi miniszter az OKTH elnökével egyetértésben barlangot gyógybarlanggá nyilváníthat. Egyidejűleg meghatározhatja a gyógybarlang éghajlati tényezői hatásának és a táj jellegének megóvása érdekében szükséges intézkedéseket.

7. §

Barlang védettségét, illetőleg fokozott védettségét az OKTH elnöke feloldhatja, ha
a/ védelmének fenntartásához természetvédelmi érdek nem fűződik, illetőleg
b/ a védelem feloldását fontos népgazdasági érdek indokolja.

8. §

A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok, valamint a fokozottan védett barlangok körét az OKTH elnöke jogszabályban állapítja meg.

/A Tvr. 10. §-ához/

15. §

/3/ Természetvédelmi terület:
b/ a barlang és védetté nyilvánított felszíni területe.

/A Tvr. 11-12. §-aihoz/

18. §

/1/ Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
a/ kutatás - a földtani kutatás kivételével -, kísérlet és gyűjtés végzéséhez.
/2/ Barlangi búvármerüléshez, közönség számára meg nem nyitott barlang látogatásához a természetvédelmi hatóság; barlang kiépítéséhez, hasznosításához, továbbá képződményeinek kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez és külföldre juttatáshoz az OKTH engedélye szükséges.

19. §

Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást – ha a védelem érdekei szükségessé teszik – a természetvédelmi hatóság korlátozhatja.

21. §

Védett természeti terület jogellenes zavarása, veszélyeztetése, vagy károsítása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenyég folytatásától eltiltani.

22. §

Fokozottan védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges
a/ a tartózkodásra,
b/ a kijelölt utakról való letérésre,
c/ a filmezésre, valamint a fényképezésre.

/A Tvr. 13-15. §-aihoz/

24. §

/2/ Fokozottan védett természeti területen tilos olyan tevékenységet folytatni, illetőleg olyan épületet, egyéb építményt, berendezést létesíteni vagy üzemeltetni, amely annak jellegét és állapotát zavarja, veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja.

25. §

/1/ A tulajdonos, kezelő, használó /a továbbiakban együtt: tulajdonos/ köteles tűrni a természetvédelmi hatóságnak a természetvédelmi érték oltalma, tudományos megismerése érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, őrzését, állapotának ellenőrzését és a védettségre utaló, valamint eligazítótáblák elhelyezését. Az e tevékenység során okozott károkért a tulajdonost kártalanítani kell.
/2/ A tulajdonos köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időlegesen használja, arra használati jogot szerezzen vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza.

/A Tvr. 16. §-ához/

27. §

A természetvédelmi őr működési területén jogosult, illetőleg köteles
a/ a természetvédelmi értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt igazoltatni és a védett természeti területről eltávolítani;
b/ azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természetvédelmi érték van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltatni;
c/ azt a személyt, aki személyazonosságát, továbbá a nála lévő vagy a feltartóztatott járművön található természetvédelmi érték megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;
d/ az általa észlelt vagy tudomására jutott – a természetvédelem érdekeit sértő – cselekmény miatt a gyanúsított ellen a feljelentést /bejelentést/ megtenni;
e/ a károsító cselekmény elkövetésén tettenért személytől a jogellenesen szerzett természetvédelmi értéket és az elkövetéshez használt eszközöket elvenni, s azokat a legközelebbi rendőri szervnek, természetvédelmi hatóságnak átadni;
f/ jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

/A Tvr. 17-19. §-aihoz/
32. §

/1/ A védett, illetőleg fokozottan védett állatfaj /a továbbiakban együtt: védett állatfaj/ védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi fejlődési alajára /pete, lárva, báb, tojás, fióka, kifejlett állat stb./, bármely állapotára /élő vagy elpusztított egyed/, preparátum/.
/2/ A védett állatfajhoz tartozó egyed szaporodásának időszakában tartózkodni kell a szaporodási hely minden olyan jelentős zavarásától /növényzet irtása, ritkítása, égetése stb./, amely az állat szaporodását veszélyezteti.

33. §

/1/ A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozására, egyedeinek gyűjtésére, befogására, elejtésére, tartására, mesterséges szaporítására, értékesítésére, külföldre juttatására vagy külföldről való behozatalára, kikészítésére /preparálására/.

34. §

/1/ Rovarcsapdát – az erdő – és növényvédelmi előrejelzésre használt rovarcsapdák kivételével – csak a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad működtetni.

/A Tvr. 20. §-ához/
39. §

/1/ A természetvédelmi bírság /a továbbiakban: bírság/ mértéke
b/ védett természeti területnek vagy részének engedély nélküli megváltoztatása, átalakítása, megrongálása, vagy más módon történő károsítása esetén megkezdett hektáronként, illetőleg barlang esetében megkezdett 100 négyzetméterenként, legfeljebb százezer forint;
c/ védett növény- vagy állatfaj egyedével kapcsolatos tevékenység engedély nélküli végzése esetén legfeljebb az egyed pénzben kifejezett értéke;
d/ fokozottan védett állatfaj egyedének szaporodását jelentősen zavaró tevékenység esetén legfeljebb az egyed pénzben kifejezett értéke;
/2/ A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok pénzben kifejezett értékét az OKTH elnöke állapítja meg.

/A Tvr. 22. §-ához/
45. §

/1/ Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, természetvédelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört
a/ az országos jelentőségű természetvédelmi értékek tekintetében az OKTH felügyelősége,
b/ a helyi jelentőségű természetvédelmi értékek tekintetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve gyakorolja.
/2/ Az OKTH felügyelőségeinek elnevezését, illetékességi területét és részletes feladatait az OKTH elnöke jogszabályban állapítja meg.

/A Tvr. 26. §-ához/
50. §

/1/ Ez a rendelet 1982. július 1-én lép hatályba, egyidejűleg a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 12/1971./IV.1./ Korm. számú rendelet, valamint az azt módosító 29/1972./X.4./ MT számú rendelet melléklete I. részének 28. pontja, továbbá a 14/1979./IV.6./ MT számú rendelet 10. § /2/ bekezdés b/ pontjával módosított 33/1977. /VIII.28./ MT számú rendelet hatályát veszti.

51. §

/1/ Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968./IV.14./ Korm. számú rendelet /a továbbiakban: R./ 107 §-a hatályát veszti.
/2/ A R. 111. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § /1/ Aki
a/ védett növény- vagy állatfaj egyedét, barlangi képződményt jogellenesen elpusztít, megrongál, illetőleg védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,
b/ a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
c/ védett természeti területen a védelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat: szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
/2/ Az /1/ bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni fokozottan védett természetvédelmi érték tekintetében is, ha a cselekmény nem bűncselekmény.
/3/ Azt a dolgot, amelyre nézve az /1/ bekezdés a/ és b/ pontjaiban meghatározott szabálysértést elkövették, ha annak feltételei fennállnak, el kell kobozni.
/4/ Az /1/ bekezdés c/pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a rendőrség, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.”
Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke


Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének
1/1982./III.15./ OKTH számú rendelkezése

a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről

1. §

…a fokozottan védett barlangokat az 5. számú melléklet szerint állapítom meg.
Dr. Gonda György s. k., államtitkár
az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke


5. számú melléklet
az 1/1982. /III. 15./ OKTH számú rendelkezéshez

Fokozottan védett barlangok

A/ Az Aggteleki karsztvidék területén
Almási-zsomboly
Baradla-barlangrendszer /Baradla, Alsó-barlang/
Béke-barlang
Esztramosi Földvári Aladár-barlang /= Esztramosi-barlang/
Kopaszgaly-oldali 2. sz. víznyelő
Kossuth-barlang
Meteor-barlang
Rákóczi 1. sz. barlang
Rákóczi 2. sz. barlang
Rejtek-zsomboly
Szabadság-barlang
Szabó-pallagi-zsomboly
Vass Imre-barlang
Vecsem-bükki-zsomboly

B/ A Bakony-hegységben
Alba Regia-barlang
Cserszegtomaji-kútbarlang
Tihanyi Forrás-barlang
Háromkürtő-zsomboly
Hévizi-forrásbarlang
Kórház-barlang
Lóczy-barlang
Odvas-kői-barlang
Tapolcai-tavasbarlang

C/ A Budai-hegységben
Bátori-barlang
Budai Vár-barlang
Ferenc-hegyi-barlang
Gellért-hegyi-barlang
Mátyás-hegyi-barlang
Molnár János-barlang
Pál-völgyi-barlang
Remete-barlang
Remete-völgyi-barlang /= Remete-Felső-barlang/
Róka-hegyi-barlang
Solymári-ördöglyuk
Szemlő-hegyi-barlang

D/ A Bükk-hegységben
Anna-barlang
Balla-barlang
Bolhási-víznyelőbarlang
Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang
Büdös-pest
Diósgyőrtapolcai-barlang
Fekete-barlang
Hajnóczy-barlang
Hillebrand Jenő-barlang
Istállós-kői-barlang
István-barlang
István-lápai-barlang
Jávorkúti-víznyelőbarlang
Kecske-lyuk
Kis-kőháti-zsomboly
Kő-lyuk
Létrási-vizesbarlang
Létrás-tetői-barlang
Miskolctapolcai-tavasbarlang
Nagykőmázsa-oldali-zsomboly
Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang
Pes-kő-barlang
Pénz-pataki-víznyelőbarlang
Suba-lyuk
Szamentu-barlang
Szeleta-barlang
Tar-kői-kőfülke
Udvar-kő
Upponyi 1. sz. kőfülke
Vénusz-barlang

E/ A Cserhát-hegységben
Naszályi-víznyelőbarlang

F/ A Gerecse-hegységben
Angyal-forrási-barlang
Jankovich-barlang
Lengyel-barlang
Megalodus-barlang
Öreg-kői 2. sz. zsomboly
Pisznice-barlang
Szelim-lyuk

G/ A Mátra-hegységben
Ágasvári Csörgő-lyuk

H/ A Mecsek-hegységben
Abaligeti-barlang
Mánfai-kőlyuk
Orfüi Vízfő-barlang

I/ A Pilis-hegységben
Leány-barlang
Legény-barlang
Papp Ferenc-barlang
Pilisszántói-kőfülke
Sátorkő-pusztai-barlang
Strázsa-hegyi-barlang
Szoplaki-ördöglyuk

7/ A Vértes-hegységben
Csákvári-barlang

Megjegyzés: a fenti barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában kerültek közlésre.
Az OKTH a törvény barlangokra vonatkozó szabályozásait 1983. január 1-ig kidolgozza, melyről a Társulat tagságát tájékoztatni fogjuk.


MEGJELENT!

BARLANGBIBLIOGRÁFIAI FIGYELŐ
1982. 1.

A kiadvány ismerteti a Társulatba 1981. december 15. és 1982. június 15. között beérkezett folyóiratok címét és évszámát, valamint 16 oldalon a legérdekesebb 64 cikk annotációját. Kapható a Társulat Titkárságán. Ára: 10 Ft