MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT

MEGHÍVÓ

1976. június hó


MKBT XXI. ORSZ. VÁNDORGYŰLÉSE
PÉCS-ABALIGET 1976 VI. 17-20 


Belső használatra!
Kiadja: MTESZ Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
76-2994 MTESZ Házinyomda, Bp.
Készült: 200 példányban 

Az elektronikus változatot Urbán Gabriella, dr. Nyerges Miklós és Szenti Tamás készítette 2006-ban.

A füzet tartalmazza a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXI. Országos Vándorgyűlése programját. 

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
XXI. Országos Vándorgyűlése,
Pécs-Abaliget 1976. VI. 17-20.

Június 17. csütörtök
16.00 óra
A "Barlangok világa" c. fotókiállítás ünnepélyes megnyitása
A kiállítás helye: Pécs, III., Hajnóczy J. u. 41., a Mecseki Ércbányászati Vállalat Ságvári Endre Művelődési Háza kiállítóterme. (Bejárat az Olimpia étterem mögött.) 

17,00 óra
Barlangos filmest
Helye: A Művelődési Ház I. emelet 4. sz. helyiségében
1) A Mecseki Karsztkutató Csoport híradója (10 perc) Készítette: REBRÓ KATALIN
2) A Meteor-barlang és Almási-zsomboly (25 perc) Készítette: TIHANYI PÉTER
3) Ismerd meg barlangodat - Vass Imre-barlang (15 perc) Készítette: SÁRVÁRY ISTVÁN - BOGNÁR GYULA
4) A Musztáng-barlang (25 perc) Készítette: GAZDAG LÁSZLÓ
5) Kővévált cseppek birodalma (25 perc) Készítette: KISS JÓZSEF 

Június 18. péntek
Előadóülés a MHT Pécsi Területi Szervezetével közös rendezésben.
Az előadások helye:
Technika Háza, Pécs, Janus Pannonius u. 11.

15.00 óra
Elnöki megnyitó
DR. LÁNG SÁNDOR egyetemi tanár, az MKBT elnöke
HERNÁDY ALAJOS - DVI igazgató, az MHT Pécsi Csoportjának elnöke

Előadások
A 15-20 perc időtartamú előadások után hozzászólás-vita

15.30 óra
DR. MAJOR PÁL: A pécsi pincerendszerek hidrogeológiai vizsgálata (VITUKI, Budapest)

A pécsi pincék elöntésével kapcsolatban a VITUKI még 1966-ban végzett először vizsgálatokat. A vizsgálatok lényegében csak egy szűkebb belvárosi területre terjedtek ki, és az akkor rendelkezésre álló adatok alapján elsősorban geológiai adottságok alapján magyaráztuk a pinceelöntések okát, amelynek következtében ezek az elöntések általában egy jól körülhatárolható területen jelentkeznek.
A rendelkezésünkre álló észlelési adatok birtokában megállapítható, hogy e vizsgált terület alatt egységes talajvíz alakult ki, amelynek áramlási irányai kijelölhetők. A városi körülmények között nehezen végezhető vízháztartási vizsgálatokra a kútcsoportos módszer alapján dolgozható ki eljárás, amelynek segítségével közelítően meghatározható a város beépített területén a beszivárgás, az esetleges talajvízből történő párolgás és az oldalirányú elfolyás.
Az áramló talajvizek származásának meghatározására a kémiai elemzéseken túlmenően a természetes izotópok adta lehetőséget is segítségül hívtuk, a vizsgálatok során első lépésként a felszínalatti vizek trícium tartalmát vizsgáltuk. 

ELŐD SZANISZLÓ: A Nyugati-Mecsek tektonikai viszonyai és a barlangfeltárás lehetőségei (MÉV, Pécs)

Rónaki László és más szerzők kimutatták, hogy a Mecsek-hegységben is szoros az összefüggés a tektonikai viszonyok és a karsztosodás között.
A Mecsek-hegység szerkezeti viszonyait lényegileg már korábban tisztázták: Vadász E., Nagy E., Wein Gy., Balla Z. és mások. Az elmúlt két évtizedben a Mecseki Ércbányászati Vállalat külszíni kutatása és bányászati feltárásai nagyban elősegítették a tektonikai vonalak helyeinek rögzítését, tulajdonságainak megismerését, tehát a korábbi ismereteket pontosították és gyarapították.
E tapasztalatokat igyekszünk hasznosítani a nyugat-mecseki barlangkutatásban.

VASS BÉLA: A mecseki barlangkutatás és karsztvíz kitermelés (Baranya Megyei Tanács ÉKV Osztály, Pécs)

A kutatás lehetőségeinek rövid ismertetése, mely szerint mai ismereteink alapján Vízfő, Orfü kőbánya, Abaligeti nagybarlang, Abaligeti kisbarlang, Kőlyuk, Mélyvölgy, Melegmány, Tettye karsztforrásokhoz tartozó barlangrendszerek üreghálózatait tartjuk olyan méretűnek, hogy kutatásra alkalmasak.
A rendszerek közelében felmerülő vízigények kielégítésénél a magas-karszt vizeivel már a múltban is számoltak (Tettye, Kőlyuk), a vízművesítés jelenlegi felfutó korszakában is számolnak és igénybeveszik (Abaligeti kisbarlang, Orfü kőbánya, Orfü Vízfő, Kőlyuk, Mélyvölgy, Melegmány), és a jövőben egyre intenzívebb vízgazdálkodást megvalósító terveink vannak.
A magas-karsztok leszálló karsztvize zónáiból táplálkozó, vagy részben táplálkozó mélykarsztok vizét is több helyen igyekszünk hasznosítani a Mecsekben (Sikonda, Orfütoplica, stb.).
Befejezésként a jövőbeli hasznosítási elképzelések. 


LORBERER ÁRPÁD: A Villányi-hegység és környezetének hidrogeológiai viszonyai (VITUKI, Budapest)

Az előadás a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben 1974-75 években végzett kutatások legfontosabb eredményeit ismerteti.
A területi harmadkor előtti alaphegységét vízzáró ópaleozoós matemorfitok, az újpaleozóikum hasadékvizekkel jellemezhető homokkövei, és a mozozóikum karsztvíztároló mészkő- és dolomitösszletei építik fel. A neogén medencekitöltésen belül mélyebben telepfolyadék-jellegű hévizet tartalmazó porózus lencsék és egy felszínközeli, összefüggő, édesvíztároló durvatörmelékes összlet különböztethető meg.
Mind a karsztos alaphegységi tárolóban, mind pedig a pliopleisztocén üledék-összletben természetes háromdimenziós vízáramlás mutatható ki, amelyek egymással szoros kapcsolatban állnak, és a víz általános körfolyamatában beilleszkedő felszínalatti lefolyásnak tekinthetők. A felszínalatti vizek áramlási viszonyait döntően meghatározzák a szerkezeti adottságok. 
A porózus összletben észlelhető ugrásszerű nyomás-, hőmérséklet- és vízminőségi változások alapján közvetlenül is bizonyítható a medenceüledékek vízkészletének a harmadkor előtti alaphegységi tárolóval fennálló hidrodinamikai kapcsolata, amely a terület felszínalatti vízmérlege alapján számszerűen is jellemezhető. Meghatározható a villányi mezozoikum karsztvízáramlási rendszere és a terület hőmérlege.
A vizsgálatok szerint a fedetlen karsztterületek a hévforrások által szolgáltatott 192,153 . 10 a kilencediken kcal/év hőmennyiségnek csak mintegy 10,25 %-át biztosíthatják, a terület nagy részén a fedett karsztban is hőelvonás történik, és a víz lefelé mozog.
A felmelegedett karsztos hévizek Harkány környéki koncentrált feláramlása és hőleadása összhangban van a szerkezeti adottságokkal, és az ú. n. "Villány-szalatnaki paleozóos mélytörés" alapvető hidrogeológiai szerepét bizonyítja. 


Június 19. szombat
Tanulmányút a MHT Pécsi Területi Szervezetével közös rendezvényként.
8.00 óra
Indulás a MÉV Szállótól autóbusszal (Hajnóczy J. u. 35.)
8,20 óra
A Tettye-forrás bemutatása
Ismerteti: Solti Dezső igazgató, Pécsi Vízmű
9.30 óra
Kőlyuk-forrásbarlang vízmű létesítményeinek megtekintése (Komló-Mánfa)
Ismertetést tart: Tompos János főmérnök, Baranya megyei Vízmű Vállalat
A vízműnyelő megtekintése (gyalogtúra). Bemutatja: Berényi Ü. István geológus, BARANYATERV
A Vízfő-forrásbarlang vízmű létesítményeinek bemutatása (Orfü)
Ismertetést tart: Vass Béla főmérnök, Baranya Megyei Tanács ÉKVO 
Az Achilles-víznyelő lejtaknájának bemutatása.
A műszaki kivitelezést ismerteti: Szomolányi Gyula főosztályvezető, MÉV
Az Abaligeti-barlang és a Kispaplika-forrás ismertetése. Ismerteti: Vass Béla főmérnök

13.00 óra
Ebédszünet (Abaligeten étkezési lehetőség étteremben)

14,00 óra
Visszaindulás Pécsre (vagy csatlakozni lehet a barlangos találkozó programjához) 

Június 19. szombat
A barlangos találkozó abaligeti programja
10.00-14.30
Regisztrálás a barlangkutató camping-táborban az Információs sátorban
(Jelentkezés a barlangtúrákra)
10.00-14.30
Túrák az Abaligeti-barlangban
15.00 óra
A találkozó megnyitása
DR. BÖCKER TIVADAR, az MKBT főtitkára
DR. FODOR ISTVÁN, az MKBT Déldunántuli Területi Szervezet elnöke
15,15 órától
A barlangkutató csoportok beszámolói (Az előzetes jelentkezések szerint)
18.00 óra
Barlangjáró ügyességi verseny (3 fős csoportokkal)
20.30 óra
Tábortűz - eredményhirdetés - zárszó
23.00 óra
Külön autóbusz indul Pécsre 

Megjegyzés: A 15 órakor kezdődő rendezvény a Szabadtéri színpadon, vagy rossz idő esetén a Camping társalgójában. A beszámoló után külön barlangtúrák szervezése a Törökpince-barlang (közepes nehézségi fok) és az Abaligeti-barlang oldalágainak megtekintésére (nehéz, vizes). A barlangkutató sátortábor a Szabadtéri színpad melletti parkosított területen. (A gépkocsi parkírozó helytől Ny-ra 200 m-re). 

Június 20. vasárnap
A vándorgyűlés túraprogramja

A) Túrák külön autóbusz igénybevételével

8.00 óra
Indulás a Ságvári Endre Művelődési Háztól Abaligetre.
Útközben a jellegzetes karsztformák megtekintése.
Bemutatja: Berényi Ü. István és Rónaki László, az MKBT Déldunántuli Területi Szervezetének titkárai.

9.00 óra
Abaligetről a Keresztkunyhó erdészházhoz autóbusszal, onnan tovább gyalogtúra Mélyvölgy, Melegmány útvonalon a Mélyvölgyi-barlang és az Anyák-kútja karsztforrás megtekintésére. Utóbbinál pihenő szalonnasütéssel.
Túravezető: Rónaki László 

13.00
A Keresztkunyhó erdészháztól visszaindulás Pécsre. (Az Abaligetre tartó menetrend szerinti autóbuszra átszállási lehetőség Remeteréten)

Megjegyzés: A gyalogtúra helyett elegendő jelentkező számára lehetőség van 10-13 óra között a Misinatetőre autóbusszal külön túrára.

B) Közlekedési eszköz biztosítása nélkül barlangbejáró túrák
az előző napon bejelentett és bonyolított szervezéssel az abaligeti és az orfüi karsztterületre. Lehetőség: zsombolyok bejárása saját felszereléssel (maximum 50 m-es kötéligénnyel). 

A tanulmányút ismertetése
A Tettye-forrás a Mecsek második legnagyobb karsztforrása, mely 1892. óta Pécs város vezetékes vízellátó rendszeréhez kapcsolva évente 1 millió m3 ivóvíz felhasználásra adott lehetőséget.

A felhasználható ivóvíz mennyiségének fokozására készült tervek kivitelezését megkezdték.

Kőlyuk-barlang forrásának vizét 1969. óta duzzasztásos vízkivétellel Komló város vízellátásánál hasznosítják. Így mintegy 1/4 millió m3/évi ivóvízmennyiséget tudtak kivenni. Ennek fokozását egyedülálló megoldással tették lehetővé.

A Vízmű nyelő a Kőlyuk-barlang vízgyűjtő területén inaktív, ill. időszakos nyelőként számon tartott karsztforma volt mindaddíg, míg a vízmű céljaira ki nem építették.

E nyelőig vezetéken emelik a Vízfő-forrásból kitermelt vizet, majd innen föld alatt - a barlangot vezetéknek használva - jut el Kőlyukhoz az ivóvíz. 

Vízfő forrás-barlang a Mecsek-hegység legnagyobb karsztforrása. A barlang forrás felőli részét csak mintegy 150 m hosszban sikerült feltárni. E barlangszakaszban létesítették azt a vízkivételi művet, mely a tavak (Orfüi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó) vízigényén felüli vízmennyiség kitermelését Komló számára ivóvízként biztosítja.

Az Achilles víznyelő-barlang a legnagyobb mecseki barlangrendszer régóta inaktívvá vált, eltömődött tartozéka. Ezen keresztül remélik föltárni a barlangkutatók a járható barlang idegenforgalmi hasznosításra szánt folyosóit. E feltáró munka lehetővé tételét szolgálja a legújabban kivitelezett lejtakna.

A víznyelő a Szuadó-völgy alsó szakaszán, a Remeterét felől kialakult aszóvölgy találkozásánál (az Orfüi-völgy kapturája) fejlődött ki. 

Az Abaligeti-barlang 1768. óta ismert fő folyosóját 1957-ben idegenforgalmi célra kiépítették. A barlangból kifolyó víz az üdülőterület két csónakázó-tavát táplálja. A barlangban orvosi felügyelettel asztmás betegek kezelését végzik.

A barlang Ny-i oldalágainak felfedezésével és felmérésével az ismert hosszúság meghaladja az 1 km-t. Mindkét oldalág a szűk vizes szakaszok miatt csak barlangkutatók számára járható.

A Kispaplika-forrás. Az Abaligeti-barlang (Paplika) közelében található forrást a község vízellátásához foglalták (törpe vízmű).

Törökpince-barlang. Az Abaligeti-barlang 2. Ny-i oldalágához vezető víznyelő barlang érdekessége, hogy a dolina fenekén abráziós konglomerátumban fejlődött ki a barlang első szakasza.

Eddig feltárt bemért hossza 100 m. 

Szárazkút környéke a Vízfő-forrás vízgyűjtő területén a jellegzetes karsztformák igen nagy előfordulási sűrűséggel. A felső triász homokkő pikkelyt határoló szerkezeti mozgások zúzott övei, valamint az eróziót segítő kőzetanyag kézenfekvő magyarázatul szolgálnak a fokozott karsztosodásra.

Remeterét, a Vízfő és Tettye-források vízgyűjtő területeinek határa közelében a topográfiai vízválasztó. Itt a karsztos terület határán tanulmányozható a feküt alkotó alsó triász lemezes mészkő, mely a karszttól vízföldtanilag elkülönül.

Mélyvölgy az ősember által lakott kőfülkéjéről közismert.

Melegmányi-völgy az Anyák-kútja karsztforrás vizéből lerakódott tufa teraszaival nyújt rendkívüli látványosságot. 



Tájékoztató

1) Részvétel
A részvételi díj (50, - Ft) befizetésével a részvételi jegy alapján vehetők igénybe a szolgáltatások (külön autóbusz, barlangi belépő, emlékplakett, stb.). Befizetés csekklapon (a részvételi jegy postán kiküldve), vagy helyszínen:
Pécs, Technika Háza, VI. hó 18-án 14,00 – 15,00 óráig
Abaliget-Camping VI. hó 19-én 10,00 – 14,30 óráig

2) Szállás
Szállás biztosítás a határidőre beérkezett jelentkezések szerint Pécsett, a Mecseki Ércbányászati Vállalat szállójában (Hajnóczy u. 35. sz.), megközelíthető a vasútállomástól a 40-es autóbuszon (Újmecsekalja végállomás)

Campingezési lehetőség
(hozott sátorral) Abaligeten, a szabadtéri színpad mellett. Megközelítés az abaligeti vasútállomásról - személyvonatoktól autóbusszal; gyorsvonatoktól
a pécsi vasútállomásról 40-es autóbusszal a piactérig. A távolsági autóbusz pályaudvarról (piac-tér) Abaliget felé menetrend szerinti járatokon.

3) Étkezés
Szolgáltatásként csak a szalonnasütéshez biztosítunk nyersanyagot (VI. 19-20.). Étkezési lehetőség étteremben, Abaligeten a Campingnél.

4) Utazás
A szálláshelyek megközelítését lásd a 2) pontban. A külön autóbusz indulási helye, ideje és útvonala a programban.

5) Gyalogtúra
Az útvonal megfelelő lábbelit igényel (turista út és meredek erdei terep).