MKBT TÁJÉKOZTATÓ  

2006 július-augusztus

Megjelenik minden páratlan hónap elején (lapzárta: minden páros hónap 10-én)

Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. 

Tel.: 346-0494, tel./fax: 346-0495. E-mail: mkbt@axelero.hu; web: www.barlang.hu

Szerkesztő: Fleck Nóra. Felelős kiadó: dr. Leél-Őssy Szabolcs

A tájékoztató számára leadott cikkek, anyagok tartalmáért a szerzőik felelősek.

 Floppyn és e-mail-en érkező anyagokat Win 98/Office 2000 ill. Win XP formátumban tudunk fogadni.

nyomtatható verzió

 
VENKOVITS ISTVÁN (1913–2006)
  
Szomorúan olvastuk a gyászkeretes jelentést, hogy „Venkovits István okleveles hidrogeológus, mindenki Pista bácsija, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa, a Meteor Természetbarátok Turista Egyesülete (Meteor TTE) Tekergők túracsoportjának tagja, az egykori Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Barlangkutató Szakosztályának megszervezője és vezetője 2006. április 13-án, életének 93. évében békésen elaludt”. Személyében a magyar barlangkutatás doyenje, a legidősebb magyar barlangkutató, Társulatunk tiszteleti tagja távozott el közülünk.Az 1930-as évek elején lett a természetért lelkesedő nyomdászfiú a TTE tagja, majd ott fiatal túratársaiból megszervezte az egyesület Alpesi Csoportját, amely céljául a magashegyi túrázást és a barlangkutatást tűzte maga elé. Ez a csoport alakult át utóbb a TTE Barlangkutató Szakosztályává. Sorra járták a magyar karsztvidékek, de különösen a Pilis hegység barlangjait és ott vezetésével a Legény-barlangnak jelentős újabb szakaszait sikerült föltárniuk. Erről Venkovits István 1935-ben, a Népszavában megjelent cikkében számolt be először, majd a következő évben a Magyar Barlangkutató Társulat akkori folyóiratában, a Barlangvilágban publikált részletes leírást „A Legény-barlang újabb feltárásának eredményei” címmel. A Társulat 1936. október 20-i választmányi ülésén a TTE barlangkutató csoportja jelentkezése alapján, Kadić Ottokár főtitkár előterjesztésére a Társulat a csoportot szervezetébe felvette.A barlangok kutatása késztette Venkovits Pistát arra az elhatározásra, hogy továbbtanul és geológus lesz. Az elhatározást a tett követte. Szakdolgozatát a „A Nagy-Kevély környékének földtani vizsgálata” címmel írta meg.Barlangkutatásokról beszámoló, 1944-ben megjelent folyóiratcikkekben olvashatjuk, hogy a TTE barlangkutatói által 1943 karácsony napjaiban a Szilicei-fennsíkon fölfedezett, de elegendő kötél híján csak 80 m mélységig megismert Barázdálási-zsomboly teljes bejárására 1944. pünkösd napjaiban lebonyolított nagy kutatóexpedíció geológusa Venkovits István volt, leereszkedett a barlang akkori végpontjára, -130 m-re (ez lett egy időre a Kárpát-medence legmélyebb barlangja), és ő vezette a barlang fölmérését is. Ő ereszkedett le elsőnek a következő, 1944 júliusában a Szilicei-fennsíkon szervezett másik nagy barlangkutató expedíció geológusaként a Nagy-Málnás-parti-, más néven Bikkfa-tetői-, vagy röviden a Bikkfa-zsomboly aljára is, és ő térképezte föl azt társaival.A második világháború után a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos munkatársa lett. Egy ideig az intézet központjában, vezető beosztásban is dolgozott, utóbb terepi földtani, főként vízföldtani kutatásokon, leginkább karsztos területeken, többnyire Dorog környékén. A terepi földtani, különösen a karsztos vízföldtani kutatómunka jelentette élete értelmét. Nyugdíjba vonulása után még hosszú ideig folytatta ezt a munkát, amíg egy (nem terepi) balesete ezt lehetetlenné nem tette. Idős korában megrendítette fia, az ugyancsak lelkes barlangkutató ifj. Venkovits Pista baleseti halála (emlékköve a Szemlő-hegyi Barlangkutató Emlékkertben áll).Ez év februárjában még fölkerestem lakásán Pista bátyánkat, és derűs hangulatban a Szilicei-fennsíki, 1944. évi nagy barlangkutató expedíciókról beszélgettünk, mesélte emlékeit (amit feleségem szerencsére hangszalagon és fényképeken rögzített), mit sem sejtve arról, hogy ez az utolsó találkozásunk. Vele a múlt század első fele nagy barlangkutató expedícióinak utolsó tanúja is eltávozott.Munkásságát maradandóan dokumentálják földtani és barlangi kutatásainak ered-ményei, meg az ezekről írt tanulmányainak és jelentéseinek hosszú sora, emlékét tisztelettel megőrzi a barlangkutatók és természetbarátok nagy családjának emlékezete is. Dr. Dénes György 
 
DR. SZÁMADÓ ISTVÁN (1958–2006)
  

Nehezen hihető, de mégis kegyetlen valóság, hogy a magyar barlangkutató társadalom mindnyájunk által szeretett és nagyra becsült tagja dr. Számadó István urológus-sebész főorvos, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat orvoscsoportjának vezető főorvosa, életének 48. évében váratlanul itt hagyott bennünket. 
Az 1970-es évek közepén mint gimnazista fiú lépett be a Meteor TTE barlangkutató szakosztályába. A lelkes, érdeklődő fiút hamar megszerettük mindannyian. A barlangi túrák és kutatómunkák rendszeres résztvevője volt. Gyorsan megtanulta a barlangjárás technikáját és mire leérettségizett, már a Barlangi Mentőszolgálat tagja lehetett. Az orvosi hivatást választotta, és hogy egyetemi fölvételét biztosítsa, a középiskola elvégzése után az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott. Mint orvostanhallgató a Barlangi Mentőszolgálat egyik legaktívabb tagja, majd diplomája megszerzése után hivatalosan is a Mentőszolgálat orvosa lett, aki azután ott az évek során orvoscsoportot szervezett. A barlangjárás és barlangkutatás biztonsága, a balesetek megelőzése érdekében magyarra fordította a biztonságos barlangtechnika angol nyelvű kézikönyvét, amely a barlangi oktatásnak ma is egyik alapja.Sok és eredményes barlangi életmentésben való részvétel fűződik nevéhez, amelyek nyomán elnyerte Életmentő Érdemérem kormánykitüntetést is. Nehéz lenne fölsorolni jelentősebb barlangi mentéseit, de mégis megemlítem a 2002 januárjában, az esztramosi Rákóczi-barlangban rekedt könnyűbúvár életéért folytatott ötnapos, emberpróbáló, sikeres mentési akcióban való részvételét, amelynek orvosi tapasztalatait a Belgiumban megrendezett Nemzetközi Barlangi Mentési Konferencián, nagy figyelmet keltő, angol nyelvű előadásban elemezte.Az 1989-ben Budapesten megrendezett Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus kapcsán a barlangi mentők nemzetközi szervezete is konferenciát tartott, ahol az ő javaslatára alakult meg a szervezet orvosi szakbizottsága, amelynek egy ideig vezetője is volt. 
Soha nem igényelte, hogy őt a mentőszolgálatban megkülönböztetett személyként kezeljék. Nemcsak az éles mentéseken vett részt, de mint a többi mentőszolgálatos, vállalt ügyeleteket és rendszeresen részt vett a barlangi mentési gyakorlatokon is. Szerény volt és kötelességtudó, mindenkivel szemben előzékeny és megértő, vidám és kedves – egy közülünk. Maradt mindvégig az a Számadó Pista, aki még mint kisdiák lett tagja a magyar barlangkutatók nagy családjának.De szűkebb családi életét is a szeretet határozta meg, a ragaszkodás és az áldozatkészség jellemezte. Házassága Alicéval mindkettőjük diákkori és egész életre szóló, első és egyetlen szerelme volt, és ebben a szoros és szeretetteljes összetartozás légkörében nőtt fel két gyermekük Juli és Pisti is. Pista annak idején még édes-apja segítségével, szó szerint a maga két kezével építette föl családi házukat, az utóbbi években pedig orvosi és társadalmi munkái meg kötelezettségei hiánytalan teljesítése mellett és után, a maga két kezével, kemény fizikai munkával, magát nem kímélve épített házat leánya leendő családja számára. Rendszeresen részt vett családjával együtt hazai és külföldi barlangtúráinkon. Soha senkivel konfliktusa nem volt. Nemcsak tiszteletet és megbecsülést, de őszinte szeretet érzett iránta mindenki. Bíztunk benne, az emberben, a barlangász társban és az orvosban is valamennyien. Többünk bízta rá, mint orvosára egészségét és életét is. De megbecsülték őt orvostársai is, nem véletlenül lett viszonylag fiatal emberként a BM Központi Kórházának urológus-sebész főorvosa. 
Váratlan halála mélyen megrendített mindnyájunkat. A maga halottjának tekintette őt nemcsak családja, de az egész magyar barlangkutató társadalom és a BM Központi Kórháza is. Hamvaitól megrendülten búcsúztak barátai, az MKBT, a Barlangi Mentőszolgálat, a Meteor TTE, valamint orvostársai is, akik munkahelyén, a BM Központi Kórházának falán emléktáblával is megörökítették emlékét. (A temetésen elhangzott búcsúztatók a Mentőszolgálat honlapján olvashatók.) Drága Pistánk, barátunk, kutatótársunk, barlangi mentő és természetjáró társunk, csak a hamvaidat temettük el, Te itt élsz továbbra is a lelkünkben és velünk együtt ott leszel, amíg csak élünk, túráinkon a föld felett és a barlangok mélyén, ott leszel és tanácsaid szerint járunk el a barlangi mentéseken, és a szívünkben megőrizzük hűséged és emberséged emlékét. 

(további megemlékezések a BMSZ honlapján: http://www.caverescue.hu/szamado.html )

Dr. Dénes György 
 

DR. FRIEDRICH OEDL (1925-2006)

Megrendülten értesültünk róla, hogy az osztrák és a nemzetközi szpeleológia megbecsült személyisége, a magyar barlangkutatók őszinte barátja, dr. Friedrich Oedl, barlangász barátai számára Fritz Oedl, áprilisban, gyógyíthatatlan, súlyos betegségben 81 éves korában elhunyt.Fritz Oedl régi barlangkutató családból származott. Dédapja nevét és az 1871-es évszámot bekarcolva megtalálhatjuk a Lamprechtsofen falán, és 1879-ben Bécsben az első osztrák barlangkutató társaság alapítói közé tartozott. Édesapja, szintén dr. Friedrich Oedl, akkor még fiatal ügyvéd és édesanyja, akkor még Martha Biebl kis-asszony, valamint nagybátyja Robert Oedl mérnökhallgató az Eisriesenwelt 1919. évi nagy feltáró expedícióinak vezető részvevői voltak, akik kutatótársaikkal megalapították az Eisriesenwelt Társaság Kft-t, amelynek induló tőkéjét a tagok adták össze, és az alapító okirat előírta, hogy az idegenforgalomból befolyó bevételt kizárólag a barlang kiépítésére és létesítményeinek fejlesztésére lehet fordítani. Azután édesapja lett a Társaság ügyvezetője, salzburgi ügyvédi irodája volt a Társaság székhelye is. Irányításával épült föl a barlang mellett 1926-ban az emeletes turistaház, amelyet halála után róla neveztek el. Felesége, Márta asszony, még 80 éves korán túl is, a főidényben minden hétvégét a házban töltött és maga irányította a személyzetet. Ebben a légkörben nőtt fel Fritz Oedl, aki fiatal korában kitűnő hegymászó és igen aktív barlangkutató volt, és édesapja halála után annak nemcsak ügyvédi irodáját, de a Társaság ügyvezetői feladatkörét is átvette. Fritz Oedl életének három sarokpontja volt: családja, hivatása és az Eisriesenwelt. Feleségével, Anneliese asszonnyal, aki minden tevékenységében segítő társa, útjain örök kísérője, súlyos betegségében hűséges ápolója volt, szeretetben nevelték föl gyermekeiket és együtt örvendtek unokáiknak. Jogászi hivatásában nagy tekintélyre és megbecsültségre tett szert, az ügyvédek Salzburg városi és tartományi szervezetének köztiszteletben álló vezetője volt.Az osztrák barlangkutatásban Salzburg tartomány barlangász szervezetének egyik irányítója, az országos szervezetben pedig az idegenforgalmi barlangok bizottságának vezetője volt, aki a Nemzetközi Szpeleológiai Unió idegenforgalmi barlangok bizottságában is képviselte Ausztriát és többnyire ő volt a nemzetközi kongresszusokon az osztrák delegáció vezetője is. Rendszeresen részt vett hazánkban megrendezett nemzetközi konferenciákon és természetesen 1989-ben a Budapesten lezajlott X. Nemzetközi Szepeleológiai Kongresszuson is. Szívesen jött Magyarországra, az itteni barlangokba, kedvelte a magyar barlangászokat és a magyar borokat is. Sok szép, emlékezetes estét töltöttünk vele fehér asztalnál, baráti együttlétben. Salzburgi irodájának ajtaja mindig nyitva állt a magyar barlangászok előtt. Ha jelentkeztek nála, már emelte is föl a telefont, és utasította az Eisriesenwelt dolgozóit és az ottani menedékház, a Dr. Friedrich Oedl Haus személyzetét: „A holnap odaérkező magyar barlangkutatók az én személyes vendégeim, lássátok el őket mindennel.” Nemcsak széleskörűen művelt, sokoldalú férfi, kiváló jogász és barlangszakértő volt, de barátságos, hangulatos ember, őszinte, jó barát is.Fritz Oedl halálával a magyar barlangkutatók egy igazi társukat, jó barátjukat veszítették el. Emlékét nemcsak családja, de áldozatos munkásságát az Eisriesenwelt és létesítményei, emberségének, segítőkész barátságának emlékét pedig a magyar barlangkutatók is megőrzik. Dr. Dénes György

PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK

NYÁRI BARLANGKUTATÓ TÁBOROK A BAKONYBAN
2006

KAB-HEGYI KUTATÓTÁBOR
Július 15–23.
Szervező: Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége. 
A tábor helye: a Kab-hegy csúcsán a szövetség kutatóháza. A tábor célja, programja: A Kab-hegy kiemelt fontosságú karsztobjektumainak feltáró kutatása és a terület bemutatása. A tábor ideje alatt több karsztobjektumban tervezünk feltáró kutatást. Fő munkahelyünk a Zsófiapusztai 1.sz. víznyelő valamint az Öreg-köves-víznyelőbarlang lesz.
Egyéb programok: A feltáró kutatások mellett lehetőség nyílik barlangtúrákra, a karsztterületet bemutató terepbejárásokra, természettudományi előadásokra, valamint gyalogtúrákra. Esténként diavetítéses előadások, tábortűz. Szállás, ellátás: A részvétel díjtalan, napi egyszeri meleg ételt biztosítunk. Szállás saját sátorban, vagy a szövetség kutatóházában. A közeli Úrkút faluban posta és élelmiszer beszerzési lehetőség van. A táborhelyen ivóvíz, főzési- és tisztálkodási le-hetőség (zuhanyozó) biztosított. Szükséges felszerelés: sátor, hálózsák, derékalj, túrabakancs, munkaruha (overall), melegítő ruházat, gumicsizma, fő és tartalékvilágítás, tisztálkodó felszerelés.
Jelentkezés és információ:  Schäfer István, tel: 06-70/3828-595 Romhányi Balázs, tel: 06-20/3561-502

ALBA REGIA NYÁRI TÁBOR
Augusztus 5–20.

Szervező: Alba Regia Barlangkutató Csoport. 
A tábor helye: Tés-Csőszpuszta, Barlangkutató Állomás. 
A tábor célja, programja: A Tési-fennsík karsztobjektumainak feltáró kutatása és a terület bemutatása. A tábor fő célja a 114-es és a 42 jelű (Tulok álma-zsomboly) víznyelők, illetve a Csengő-zsomboly feltáró kutatása. Egyéb programok: Túralehetőség a terület barlangjaiban. Esténként diavetítés, tábortűz nótaszóval, jó hangulattal, barlangi élménybeszámolókkal. Szállás, ellátás, költségek: Részvételi díj: 500 Ft/fő/nap, teljes ellátással. Szállás a kutatóház padlásán, vagy a kutatóház táborkertjében saját sátorban. A faluban kocsma, posta és élelmiszer beszerzési lehetőség van. Melegvizes tisztálkodási lehetőség és ételmelegítési lehetőség biztosított. Szükséges felszerelés: egyéni barlangjáró alapfelszerelés, sátor, hálózsák, derékalj, túrabakancs, munkaruha (overall), melegítő ruházat, gumicsizma, fő és tartalék-világítás, tisztálkodó felszerelés.
Jelentkezés és információ: 
Szolga Ferenc, tel: 22/418-224
Szarka Gyula, tel: 22/310-866 

SZENTGÁLI KUTATÓTÁBOR
Augusztus 19–27.
Szervező: Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület. 
A tábor helye: Szentgál, Alszegi-rét.
A tábor célja, programja: A Szentgáli-kőlik feltáró kutatása. Az előző év nyarán a barlang Nagy-terméből egy 120 méter hosszúságú új részt tártunk fel, amelyet Cseppköves-ágnak neveztünk el. A barlang hossza ezzel meghaladta a 400 métert. A tábor során tovább folytatjuk a végponti kutatóakna mélyítését, illetve a tavaly nyáron felfedezett új részek feltárását.  Egyéb programok: A feltáró kutatás mellett lehetőség lesz a területet bemutató terepbejárásokra, valamint gyalogtúrákra. Esténként tábortűz. Szállás, ellátás, költségek: naponta egyszeri meleg étel, valamint sátorhely díjmentesen biztosított. Tisztálkodási lehetőség az egyesület szentgáli kutatóházában. Szükséges felszerelés: sátor, hálózsák, derékalj, túrabakancs, munkaruha (overall), meleg alsóruházat, fő és tartalékvilágítás, tisztálkodó felszerelés, evőeszköz. 
Jelentkezés és információ:  Tóth József, tel: 06-20/4707-096  Schäfer István, tel: 06-70/3828-595

STYX NYÁRI TÁBOR
Augusztus 17–20.
Szervező: STYX Barlangkutató Csoport.
A tábor helye: Balatonederics, kőfejtő. 
A tábor programja: A tábor fő programja a Jakucs László-barlang valamint a Döme-barlang feltáró kutatása. A tábor során térképezési munkálatokat folytatunk a Szél-likban. Szállás, ellátás: a részvétel díjtalan, ellátás egyénileg, beszerzési lehetőség biztosítva. Sátorhely biztosított.
Egyéb programok: A feltáró kutatások mellett lehetőség nyílik barlangtúrára a Csodabogyós-barlangban, kirándulás az Afrika Múzeumba, esténként fürdőzés a Balatonban. Szükséges felszerelés: barlangjáró alapfelszerelés és alpintechnikai felszerelés.
Jelentkezés és információ:  John Szilárd, tel: 06-30/3066-050 

TUDNIVALÓK!

A meghirdetett táborokban bárki részt vehet, aki hasznosan szeretné eltölteni szünidejét, szabadságát, és aki nem riad vissza a barlangok titokzatos és izgalmas világától. A főként feltáró jellegű munkákat szakképzett kutatásvezetők irányítják. A részvétel időtartama teljesen egyéni, a barlangi kutatómunkában mindenki saját felelősségére vesz részt. 14 éven aluliak csak szülői felügyelettel vehetnek részt! A szervezők minden tábor esetében fenntartják a programváltozás jogát, ezért a tábor előtt néhány nappal célszerű telefonon egyeztetni! 

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot a Fővárosi Bíróság 1999. január 19-én 13.Pk.60.438/1989/11 számon 1998. január 1. napjától kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősítette.

1. Egyszerűsített beszámoló, eredménylevezetés adatok eFt-ban

 Társulatunk vállalkozási tevékenységet sem 2004-ben, sem 2005-ben nem folytatott.

 2. Vagyonkimutatás

a 2005. december 31-i állapot szerint:                                                                 adatok e Ft-ban

3. Cél szerinti juttatások kimutatása
Társulatunk tagsága részére havonkénti rendszerességgel szerveztünk szakmai, ismeretter-jesztő előadásokat, bemutatókat, melyen a részvétel ingyenes. Tagságunk részére kéthavonta megjelentettük az MKBT Tájékoztató kiadványunkat.

4. Társulatunk kiemelkedően közhasznú tevékenységeinek kiadásaihoz 2005-ben 
– a Budapest Bank Budapestért Alapítványtól a Szemlő-hegyi-barlang felfedezésének 75. éves évfordulója alkalmából rendezett rendezvényhez 200 000 Ft-ot,
– a Budapest Fővárosi Közgyűlés Közművelődési Bizottságának Közművelődési és Tudo-mányos Alapjától szintén a Szemlő-hegyi-barlang felfedezésének 75. évfordulója alkalmából rendezett rendezvényhez 150 000 Ft-ot,
– a Nemzeti Kulturális Alaptól a Karszt és Barlang 2000–2001. évi számához 600 000 Ft-ot,
– a Nemzeti Civil Alapprogramtól a Társulat működési kiadásainak fedezéséhez 1 000 000 Ft-ot,
– a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium által kezelt bérkeretből a Társulatnál alkalmazott ügyvezető titkár illetményének emelésére 157.040 Ft-ot kapott a Társulat.

2005. év folyamán a Társulat a magánszemélyek jövedelemadójának 1 %-ából 787 000 Ft-ot kapott, melyet részben a tagság informálásának érdekében kéthavonta megjelenő MKBT Tájékoztató megjelentetésére, részben működési kiadások fedezésére fordított.

5. A Társulat törvény szerinti vezető tisztségviselői részére a Társulattól 2005. évben kifizetés nem történt. A Társulatban munkaviszonyban álló alkalmazott részére 2005. évben járulékokkal együtt 2 658 000 Ft került kifizetésre.

6. Beszámoló a kiemelkedően közhasznú tevékenységről

Társulatunk taglétszáma jelenleg 680 fő.
– A Társulat tagjai, kutatócsoportjai és egyéni kutatói által karsztvidékek és barlangok bejárásával, megismertetésével, feltárásával olyan társadalmilag hasznos tevékenységet végeztek, amelynek megismertetésével, hasznosítási javaslatok kidolgozásával állami és önkormányzati szervek munkáját támogatták.
– Karsztterületek és barlangok rendszeres bejárásával és kataszterezésével, járatok térképezésével olyan természetvédelmi (barlangvédelmi) feladatokat láttak el, amelyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény végrehajtását segítették elő.
– Tagjai a megszerzett ismeretek széles körű elterjesztésével (előadások, publikációk, szakmai találkozók megszervezése) a társadalom tudatformálását szolgálták.
– Hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel együttműködve, a magyar karszt- és barlangkutatás, az ehhez kapcsolódó érdekképviseleti és szakmai-tudományos tevékenysége koordinációs, információs feladatok ellátására is kiterjedt.
– A Társulat könyv-, térkép- és dokumentáció tára egyedi gyűjteményeinek nyilvános használhatóságával szintén közhasznú tevékenységet lát el.

Fenti tevékenységei közül Társulatunk 2005 folyamán 2 nagyrendezvényt szervezett, barlangi túravezetői és technikai tanfolyamot bonyolított le. Folyamatosan bővítettük honlapunkat, valamint megkezdtük a könyvtári állomány rendezését és megfelelő körülmények között történő elhelyezését.

Budapest, 2006. április 12.
Dr. Leél-Össy Szabolcs
elnök

A 2005. ÉVI CHOLNOKY JENŐ KARSZT– ÉS BARLANGKUTATÁSI PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat keretén belül működő kutatócsopor-tok, személyek által a karsztterületeken és barlangokban végzett feltáró és tudo-mányos munka dokumentálásának fellendítése, a dokumentáció színvonalának eme-lése, a KvVM Barlangtani és Földtani Osztálya által vezetett közhiteles barlangnyíl-vántartás és az ahhoz kapcsolódó adattár fejlesztése érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulattal közösen 2005-ben is meghirdette a hagyományos Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályá-zatot részben a KvVM Zöld Forrás programja, részben egyéb minisztériumi források terhére.
A pályázatra a megadott, 2006. március 16-i határidőig összesen 17 pályamunka érkezett be, ami az elmúlt évhez képest kissé mérsékeltebb érdeklődést tükröz. Ebben – a változatlanul jelentős kutatói kapacitásokat lekötő, ám a pályázaton értelemszerűen nem indítható nemzeti parki megbízásos munkák mellett – közrejátszhatott a pályázat meglehetősen késői, 2005 decemberi kiírása is, aminek az elhúzódását az anyagi fedezet előteremtésének nehézségei indokolták. 
A kiírásnak megfelelő, értékelhető pályamunkák száma összesen 16 volt; ebből egyéni kategóriában 8, csoport kategóriában 8 pályamű érkezett be. Az 5 tagú bíráló bizottság (a MKBT képviseletében Börcsök Péter, dr. Leél-Össy Szabolcs, Maucha László és Perényi Katalin, illetve a KvVM képviseletében Takácsné Bolner Katalin) a pályamunkákat a pályázati kiírásban megadott szempontok szerint pontozva, az alábbi döntéseket hozta:

CSOPORT KATEGÓRIA

I. díj – 300 000 Ft
Alba Regia Barlangkutató Csoport (92 pont)
A csoport Évkönyve ez alkalommal is a hagyományaikhoz méltó, minden téma-részében tartalmas és igényesen kidolgozott pályamű, ami számos számítógépes ábrájával, táblázatával formájában is követi a technika fejlődését. Újabb területekre is kiterjedő feltáró kutatásaik és változatos témaköröket felölelő tudományos tevékenységük bemutatása egyaránt gazdagon illusztrált, s külön dicséretet érdemel, hogy az összegyűjtött adatok feldolgozásában szinte minden csoporttag egy-egy önálló írással vesz részt. Dokumentációs munkájukból külön kiemelendő az eddigi évkönyveik DVD-n történt feldolgozása, ami a megőrzésen túlmenően a köz számára való felhasználhatóságot is jelentősen növeli. 

II. díj – 200 000 Ft
Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület (84 pont)
Az Egyesület végre szakítva az utóbbi esztendők gyakorlatával, 2004. évi munkájáról a csoport kategória követelményeinek maradéktalanul megfelelő pályaművet nyújtott be. A számos fényképpel illusztrált évkönyv jó áttekintést nyújt a kollektíva jól szervezett, tervszerű és szerteágazó tevékenységéről, amiből továbbra is kiemelkedik az alapos és jól dokumentált tudományos kutatómunka. A feltáró és dokumentációs fejezetek ehhez képest szerényebb eredményeket tartalmaznak, elismerést érdemel viszont a Gerecse 13 barlangjában végzett, s a szemétszedéstől az omlásveszély-elhárításig terjedő komplex állagvédelmi tevékenység.

III. díj – 120 000 Ft 
Myotis Barlangkutató, Természetjáró és Természetvédő Egyesület (72 pont)
A pályázaton hosszú kihagyás után ismét induló Egyesület tevékenységének fő irányát a feltáró kutatások határozzák meg, amelyek hatékonyabbá tétele érdekében jelentős módszer- és eszközfejlesztéseket végeztek. Az anyagszállítás-technikai újításaik részletes műszaki és fotódokumentálása mellett elkészítették a Délnyugati-Bükkben általuk kutatott hat barlang – köztük az újonnan feltárt Medvetükrös-barlang – bejárási útmutatóját és térképét is. Ez utóbbiak rajztechnikai kidolgozása azonban még javítandó, s a dokumentációból a bírálók hiányolták az ismertetett, még nem közismert barlangok helyszínrajzát is.

MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektíva (71 pont)
A Kollektíva évkönyve a tőlük már megszokott alapossággal és körültekintéssel készült, terjedelmes munka. Tevékenységük jellegéből adódóan a feltárási eredményeik csekélyek, de jól dokumentáltak; s ezúttal a tudományos fejezet is a szoká-sosnál szerényebb tartalmú. A pályamunka gerincét alkotó, mintaszerűen kidolgozott dokumentációs fejezet viszont érdekes objektumokat, szinte ismeretlen helyeket mutat be, gondos precizitással. A közölt számos barlangleírás, -térkép és -fotó mögött rejlő munkát csak elismerés illeti, akárcsak a kollektíva nemzetközi aktivitását. 

Különdíjak – 80 000 - 80 000 Ft
Tudományos tevékenységért 
Pro Natura Karszt és Barlangkutató Egyesület (67 pont)
Az igen jól szerkesztett, térképekkel, grafikonokkal és számos jó minőségű fényképpel illusztrált jelentés gerincét a tudományos munka alkotja. Ennek során az Abaliget-barlangban rendszeres vízállás-méréseket, 4 barlangban radontranszport-méréseket, 26 barlangban pedig denevérszámlálást végeztek, s az ELTE-n első alkalommal történtek abszolútkor-vizsgálatok az Abaligeti-barlang cseppkőkiválásain. Egyéb tevékenységeik közül kiemelkedik a romániai Izverna-barlangban történt feltárás; s élvezetesek a külföldi túráikról készült beszámolók is.

Dokumentációs tevékenységért 
Labirint Karszt és Barlangkutató Sport Egyesület (67 pont)
A létszámához képest igen aktív kis csapat jelentése gyönyörűen illusztrált, nagyon igényes kivitelű munka. A fotó- és térképdokumentáció részletessége messze meghaladja a feltárásaik nagyságrendje által megkívántat; s a feldolgozás alapos-ságát bizonyítja a felfedezett csont- és cserépleletek művészi színvonalú grafikai ábrázolása is. Dicséretes az a kitartás is, amellyel a Cserszegtomaji-kútbarlang radonvizsgálatához az adatokat gyűjtik – a jövőben azonban ügyelni kell arra, hogy a méretarány egyetlen térképről se maradjon le. 

Pénzjutalom – 50 000 Ft
Szegedi Karszt és Barlangkutató Egyesület (62 pont)
A kollektíva jól áttekinthető, formailag tetszetős pályázata az elmúlt évek munkáihoz képest most úgy a feltáró, mint a tudományos kutatások vonatkozásában jóval szerényebb évről ad számot; s dokumentációs tevékenységük is a Szuadó-barlangról készített, DVD-n rögzített kisfilmre korlátozódik. Külön elismerést érdemel viszont az egyesület természet- és környezetvédelmi nevelési programja, amelyet évek óta következetesen, remek PR munkát végezve, eredményesen folytatnak az iskolás korosztály körében.

Könyvjutalom – 20 000 Ft
Troglonauta Barlangkutató Egyesület (42 pont)
A pályamű javarészét a DCM megbízásából a Cement-barlangban végzett feltáró munka ismertetése és a kapcsolódó barlangtani szakvélemény teszi ki. Az ebben közölt szakirodalmi feldolgozás tanulságos és alapos munkát tükröz, kár, hogy hivatkozásokat nem tartalmaz. Az Egyesület jelentős eredményeket ért el a Naszályi-víznyelőbarlang biztonságosan járhatóvá tételében is; sajnos a pályázatuk értékelését erősen rontja, hogy a kiírás által megkövetelt elő- és utójáték (Összefoglalás, Csoportélet) az anyagban nem, illetve csak nyomokban szerepel.

A csoport kategória eredményeinek összesítése

EGYÉNI KATEGÓRIA

I. díj – 150 000 Ft
Simon Béla: Pál-völgyi-barlang c. videofilmje (88 pont)
A film újszerű megközelítést hoz a barlangok népszerűsítését célzó, nagyközönségnek szánt alkotások között. Nemcsak egy elégikus szemléletet tükröz lírai zenével és jól emészthető szakmai információkkal, hanem a feltárás folyamata iránt is képes felkelteni a laikus néző érdeklődését. A filmet életszerűvé tévő, jól elhelyezett anekdoták és vidám storyk éppen elég hosszúak ahhoz, hogy oldják a szakmai részt és fenntartsák a figyelmet 26 percen keresztül. Jó a dramaturgia, jók a vágások és jó az idegenforgalmi túrával záruló, a figyelmet a barlangok sérülékenységére terelő zárszó is; egyszóval egy kitűnő filmet látunk.

Szablyár Péter: Föld alatti Magyarország c. könyve (86 pont)
A rendkívül szép kiállítású, gazdag fotóanyaggal illusztrált könyv jelentős részben nem barlangi témáról ír, de éppen e miatt újszerű vállalkozás: barlangjaink mellett 
bányákról, alagutakról, kazamatákról és más mesterséges felszín alatti terekről kínál változatos és közérthető áttekintést. A barlangokról szóló fejezetek szakmailag korrektek, bár a bemutatott objektumok kiválasztása részben önkényesnek tűnik. Új szpeleológiai információkat nem tartalmaz (ez nem is volt célkitűzés), de gondos, precíz munka, ami mintaszerű kivitelével és olvasmányos stílusával igen jól szolgálja a barlangokkal kapcsolatos ismeretterjesztés céljait. 

II. díj – 100 000 Ft
Deák István: A Csévi-szirtek barlangjainak geológiai viszonyai és fejlődéstörténete c. szakdolgozata (82 pont)
A dolgozat a Csévi-szirtek barlangjainak, kiemelten a Leány–Legény-barlangrendszernek a földtani környezetére, kőzettani-szerkezeti viszonyaira, formakincsére, ásványkiválásaira és üledékeire vonatkozó megfigyeléseket összegzi. Vizsgálati eredményei közül különösen jelentősek az agyagkitöltés eredetére és a kalcitlemezek abszolút korára vonatkozó adatok; az illusztrációk közül azonban hiányolhatók az esetleges területi vagy szintbeli összefüggéseket láttató tematikus térképek. Dicséretes viszont, hogy a dolgozat védésekor felmerült szakmai észrevételek zöme a benyújtott pályamunkában már javításra került.

III. díj – 70 000 Ft
Sásdi László: A Gerecse karsztjának fejlődéstörténete c. publikációja (78 pont)
A Karsztfejlődés konferenciakötetben publikált tanulmány a Gerecse karsztosodásával kapcsolatos eddigi ismereteket foglalja rendszerbe. Túlnyomórészt irodalmi áttekintés, korrekt hivatkozásokkal és csak kis mértékben átdolgozott, inkább átvettnek tekinthető ábrákkal (azok önálló elkészítése meg is haladná egy ilyen dolgozat kereteit). Bár az önálló fejezetek (pl. pliocén folyóvizek, karsztfejlődés) kissé spekulatívak, tényekkel kevéssé alátámasztottak és néhol vitathatók; a pályamunka jelentős helyismeretről és alapos irodalmi tanulmányokról tanúskodó, értelmes és hasznos összefoglaló. 

Barati Judit: A Létrási-vizesbarlang telelő denevérkolóniájának változásai 1985-től napjainkig c. OTDK dolgozata (74 pont)
A pályamunka a Létrási-vizesbarlangban végzett rendszeres téli denevérmegfigyelések és klimatológiai mérések eredményeit értékeli illetve hasonlítja össze a húsz esztendővel ezelőtti adatokkal. Az itt telelő 4 denevérfaj állományának a vizsgált időszakon belüli viszonylagos stabilitására vonatkozó megállapításai, valamint az állatok csoportalkotását, illetve barlangon belüli átrendeződését befolyásoló hőmérsékleti illetve emberi tényezőkre vonatkozó következtetései egyaránt figyelemre méltóak; kár, hogy az utóbbiakat alátámasztó adatpárok szemléltetését nem sikerült megoldani.

Pénzjutalom 40 000 – 40 000 Ft
File Ferenc András: A Bükk barlangjainak térinformatikai rendszere c. szakdolgozata (69 pont)
A dolgozat a Bükk barlangjainak térbeli megjelenítését dolgozza ki térinformatikai programok segítségével. Rendszerével a barlangok bejáratának és felszín alatti kiterjedésének ábrázolásán túlmenően a terület geológiai és hidrológiai viszonyai is szemléltethetők, ami a 3 dimenziós ábrázolás és a felhasználóbarát nyomtatás segítségével válik teljessé. Hiányosságként értékelhető ugyanakkor, hogy a pályamű csak a program ismertetését és a rendszerben tárolt adatok leírását tartalmazza, ami alapján annak használhatósága és az adatok korrektsége érdemben nem értékelhető.

Szőke Emília: Adatok a Orfűi Vízfő-forrásbarlang idegenforgalmi hasznosításának kérdéseihez c. előadása (68 pont)
A Karsztfejlődés konferencián elhangzott és publikált előadásában a szerző – a SZKBE tavalyi jelentésében már érintett témát folytatva – a Vízfő-barlang idegenforgalmi bemutatásának lehetőségeit és feltételeit tárgyalja pár fényképpel és a bemutatásra javasolt útvonalat ábrázoló térképekkel. A pályamunka igényes megjelenítésű, a megvalósíthatóság mérlegeléséhez azonban sem a potenciális látnivalók, sem a bemutatáshoz szükséges műszaki beavatkozások tekintetében nem szolgáltat kellő mélységű információkat.

Pénzjutalom 20 000 Ft
Slíz György: A pilisi Szent Özséb-barlang kutatása, 2003–2005 c. tanulmánya (58 pont)
A pályázó a Pilis-tetőn általuk feltárt, jelentős méretű új barlang felfedezésének és eddigi kutatásának történetéről ad részletes beszámolót, sajátos stílusban rögzített feltárási tapasztalatai azonban inkább tanulságosak, semmint követendők. Magának a barlangnak a bemutatása bejárási útmutató formájában történik, amit csak szerény fényképanyag, odavetett kézi vázlatok és egy hasonlóan kiegészített térkép illusztrál; s kihasználatlanul maradt a számítógépes szövegszerkesztés kínálta igényesebb megjelenítés lehetősége is.

Az egyéni kategória eredményeinek összesítése
 

 
BARLANGKUTATÓK SZAKMAI TALÁLKOZÓJA
Előzetesen tájékoztatjuk a tagságot, hogy az idei Találkozó november 10–12. között a Társulat és a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület szervezésében a Szegedi Egyetemen kerül megrendezésre. Részletes tájékoztatás és jelentkezési lap a szeptember-októberi Tájékoztatóban jelenik meg.

BESZÁMOLÓK, RÖVID CIKKEK

BESZÁMOLÓ A PSZEUDOKARSZT SZIMPÓZIUMRÓL

A 9. Nemzetközi Pszeudokarszt Szimpóziumot 2006. május 21—27. között a Lengyel-Beszkidekben, a Dunajec melletti Bartkowában rendezték meg. A barlangtudományok ezen összejövetelét az UIS Pszeudokarszt Bizottsága, a Lengyel Tudományos Akadémia Természetvédelmi Intézete, a Lengyel Naturalisták „Kopernikusz” Társaságának Barlangi Tagozata, a „Beszkidek” és a „Bielsko-Biala” Barlangkutató Klubok rendezték. A szervező bizottság munkáját Jan Urban irányította. 12 ország (A, CZ, D, E, F, FIN, H, I, NL, PL, RUS, SK) 64 kutatója vett részt a nemkarsztos barlangokkal foglalkozó programokon. A regisztráláskor több ajándéktárgy mellett megkaptuk a szimpózium 100 oldalas tájékoztató füzetét, amely a kirándulásvezetőt és az előadások összefoglalásait tartalmazta.
Másfél napon át tartottak a tudományos szekciók, melyeken 31 előadásra került sor. Legtöbben a pszeudokarsztos barlangok igen változatos genetikájáról beszéltek, számosan mutattak be a Föld legkülönbözőbb részein vizsgált pszeudokarsztos tájat, voltak aztán nevezetéktani, biológiai, dokumentációs témájú előadások, de volt beszámoló a barlangvédelemről és a barlangokhoz kapcsolódó folklórról is. A magyar résztvevőktől két előadás hangzott el, úgymint ESZTERHÁS I: Homokkőbarlangok képződésének magyarországi példái, valamint SZENTES Gy: Szubfosszilis abráziós barlangok Új-Zélandban. Két poszter szemléltette Szlovákia újonnan megismert jelentős pszeudokarsztos barlangjait, egy pedig a Drezdai Barlang- és Karsztkutató Klub tevékenységét mutatta be. A diabemutatókon érdekes képsorokat láttunk a világ nemkarsztos barlangvidékeiről.
A kétnapos előkirándulás során az Ojcówi Nemzeti Park néhány nemkarsztos barlangját (Medve-bg; Łokietka király barlangja) és felszíni sziklaformáját, Krakkó történelmi belvárosát és a Wieliczka sóbányát néztük meg szakavatott idegenvezetők kalauzolásával. A szimpóziumhoz szervesen két kirándulás kapcsolódott. Az egyik a Sądecki-Beszkidek legnagyobb barlangjába, a Barnowiec falu melletti Medve-barlangba vitt, a másik a Rożnowi-hegyalja sziklaképződményeit (tornyok, hidak) és a Bukowiec falu melletti Ördög-lyukat mutatta be. Az utókirándulás során a Niski-Beszkidekben a Dukla város melletti Kilanowska-hegy tektonikus homokkőbarlangját néz-tük meg, köztük félkilométeres, jeges hasadékbar-langot, a „Szlovák favágók barlangját”.

A szimpózium résztvevői Cięźowicei-sziklatornyoknál

A szimpózium ideje alatt tartott ülést az UIS Pszeudokarszt  Bizottsága,  ahol  összegezték  az elmúlt két év munkáját, vitatkoztak a pszeudokarsztos nemzetközi lapnak, a „Nachrich- tenbrief”-nek  megjelenési  nyelvéről  és  kiadásának  költségeiről.  Abban  maradtak, hogy a lap német-angol nyelvű lesz és támogatásért fordulnak az UIS titkárságához. Megnyugtatónak találták a 2007-ben Spanyolországban rendezendő Nemzetközi Gránitbarlang Konferencia előkészületeit. Elfogadták a következő, 2008-as szimpózium Olaszországban, a goriziai „Seppenhofer” Karsztkutató Centrum által való megtar-tását és előjegyzésbe vették a 2010-es szimpózium Németországban való megrendezését. Az ülés befejezéseként tisztújításra került sor, ennek eredménye: Jiří Kopecký (CZ) tiszteleti elnök, Eszterhás István (H) elnök, Rudolf Pavuza (A) alelnök, Gaál Lajos (SK) titkár, Maurizio Tavagnutti (I), Jan Urban (PL) és Marcos Vaqueiro (E) elnökségi tagok.
A 9. Nemzetközi Pszeudokarszt Szimpózium mind a tudományos előadásokat, mind a szakmai kirándulásokat tekintve eredményes volt. A „Bartek” Oktatási és Továbbképzési Központban az előadási lehetőségeken túl magas színvonalú ellátást és szállást kaptunk. A lengyel szervezők mindent megtettek, hogy a résztvevők jól érezzék magukat. A hangulat mindvégig oldott és vidám volt. Baráti kapcsolatokban megerősödve, ismeretekkel és élményekkel feltöltődve gondolunk az együtt töltött napokra és várjuk a következő pszeudokarsztos találkozót.
Eszterhás István

ÁTTEKINTÉS AZ 50 ÉVES MKBT TÁJÉKOZTATÓRÓL

Mint bizonyára sokak számára ismeretes, 1956-ban jelent meg az MKBT Tájékoztató elődjének első száma. Ennek kapcsán szeretnék tenni néhány észrevételt az eddig közölt áttekintésekről, amelyek a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, majd Meghívó, később Műsorfüzet, jelenleg MKBT Tájékoztató periodikákról megjelentek:

1. Dr. Bertalan Károly: Tájékoztatónk régebbi számainak áttekintése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960 április. Bp.
Ebben az 1959 februári szám elkülönítéséről is ír. Kis terjedelme miatt zárja ki a sorozatból (4 oldal). Viszont később is jelentek meg ilyen terjedelmű füzetek (lásd. Pl. az 1969. év 7 számát – mindegyik 4 oldal). Egyébként Kordosék és Kósa is beleveszi a sorozatba – szerintem is bele kell számítani.

2. Dr. Kordos László—Székely Kinga: A magyar barlangkutatás szervezetének kiadványai. In: 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás. 1910–1980. Bp. 1980. Szerk.: Hazslinszky Tamás.
1976-tól havi-kéthavi Műsorfüzetet említ (itt Meghívót kellett volna írni és 1975-től!). Tévesen azt írja, hogy 75-ös megszűnése után a „Beszámoló” vette át a Tájékoztató helyét.

3. Dr. Kósa Attila: A Társulat kiadványai. In: A 40 éves Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat történetének dokumentumai. Bp. 1998. Szerk.: Fleck Nóra–Hazslinszky Tamás–Szablyár Péter.
Itt a Beszámolót jelöli meg a Tájékoztató utódjának. Álláspontom, hogy terjedelmét, megjelenésének gyakoriságát (a Beszámoló tulajdonképpen éves megjelenésűnek tekinthető) és legfőképpen funkcióját tekintve a Műsorfüzet érdemli meg, hogy a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató utódjának nevezzük. Egyébként másik 1998-as írásában ezt már ő is így látja. A szövegben 92 füzet említve, a táblázatban 91 (ez a helyes szám) feltüntetve. Azt írja, hogy évente hat alkalommal jelent meg, kimaradt és összevont számok nélkül. (Ez 1979-ben és 1988-ban nem így volt, ekkor történtek összevonások.)

4. Dr. Kósa Attila: Ismét „Beköszöntő”. In: MKBT Tájékoztató, 1998. jan–febr. Bp.
Itt is megismétli a 92 füzetet, de a Műsorfüzetet tekinti a Karszt- és Barlang-kutatási Tájékoztató folytatásának. 1979 jan–febr-tól említ Műsorfüzetet (ez így pontos!).

Adatok
Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató: 1956-tól 1974-ig 91 füzete jelent meg.
Meghívó: 1975-től 1978-ig 29 füzete jelent meg.
Műsorfüzet: 1979-től 1997-ig 112 füzete jelent meg.
MKBT Tájékoztató: 1998-tól 2006 júniusig 51 füzete jelent meg.
Összesen tehát 283 „Tájékoztató” füzet jelent meg 2006 júniusig.
Ebből 222 található meg jelenleg (2006 júniusig) a barlang.hu-n html formátumban, ill. 24 word dokumentum várja a html-be konvertálását.

Ezúton is szeretném megköszönni Kalicza Edinának, Molnár Ágnesnek, Papné Nagy Tündének, Urbán Gabriellának, Hohl Zoltánnak, Steer Mihálynak, hogy jelentkeztek a Tájékoztatóban közzétett felhívásomra és felajánlották segítségüket az archiváláshoz, na és persze Nyerges Miklósnak, aki elkezdte ezt a munkát és hogy még mindig nem unta meg az MKBT honlapjának fejlesztését.
Ha valaki szeretne még csatlakozni, az írjon egy e-mailt a vrec.cobt@chello.hu címre és részletes tájékoztatás adok a gépelési munkáról (különösebb tudást nem igényel).
Egyébként megvan valakinek az 1959 februári Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató? Sem az MKBT-ben, sem a Barlangtani Osztályon nincs meg. Jó lenne, ha nem tűnne el örökre a semmibe ez a füzet. Elég egy fénymásolt példány eljuttatása az MKBT-be, vagy velem is fel lehet venni a kapcsolatot ez ügyben: vrec.cobt@chello.hu 
Szenti Tamás

HÍREK, HIRDETMÉNYEK

TANULMÁNYÚT AUSZTRIÁBA
A Társulat tanulmányutat szervez Ausztriába augusztus 28–szeptember 3. között, az Osztrák Barlangnaphoz kapcsolódóan. A programban szerepel az Ötscher környékének megismerése, barlangtúra a Geldlochba, az Ötscher-cseppkőbarlangba (idegenforgalmi), valamint a Klafflingbrunnen és a Gugangsschluckloch vizesbarlangokba, felszíni kirándulás keretében, egyéb kis barlangokkal együtt a Nixhöhle-be (idegenforgalmi) és a Paulinenhöhle-be.
Mivel a férőhelyek száma korlátozott, az érdeklődők mielőbb jelentkezzenek a Titkárságon.
Titkárság

MEGJELENT

a Karszt és Barlang – elmaradt – 1995–1996 évi ösz-szevont száma, melyet az 1995-ben és 1996-ban MKBT tagsággal rendelkező tagtársaink ingyenesen kapnakmeg. Akik csak a fenti két évnek csak egyikében voltak tagok, azok a teljes ár (400 Ft) 50 %-áért juthatnak a kiadványhoz.
Ugyancsak megjelent a Karszt és Barlang 2002–2003. évi összevont száma, melyet a 2002-ben és 2003-ban MKBT tagsággal rendelkező tagtársaink ingyenesen kapnak meg. Akik csak a fenti két évnek csak egyikében voltak tagok, azok a teljes ár (500 Ft) 50 %-áért juthatnak a kiadványhoz. 
Kérjük tagtársainkat, hogy – a tetemes postaköltségek csökkentése érdekében – lehetőség szerint személyesen (csoportok esetében összevontan) vegyék át a Titkárságon a folyóiratot.

Terveink szerint még ez évben megjelentetjük a 2004–2005. évi összevont számot, s ezzel behozzuk a sok éves elmaradást. Ettől kezdve minden év első felében jelentetnénk meg az előző évre vonatkozó számot, hogy a tárgyév eseményei is dokumentálásra kerüljenek. 
Kérjük tagtársainkat, hogy a 2004–2005. évi számba szánt tanulmányaikat, beszámolóikat ez év szeptember 15-ig, a 2006. évi számba szántakat pedig 2007. január 15-ig juttassák el a Tikárságra. A szakmai tanulmányok terjedelme 45 000 karakter + ábrák, fotók, a beszámolóké 20 000 karakter + ábra, fotó lehet. A kéziratokat szerkesztés nélkül, World formátumban CD-n vagy e-mailon + egy kinyomtatott példányt kérjük a Titkárságra eljuttatni.
Hazslinszky Tamás
főszerkesztő