A TARTALOMBÓL

• BESZÁMOLÓ A NAGYVÁRADI „Z” CSOPORT NYÁRI TÁBORÁRÓL

• A VASS IMRE BARLANGRÓL - 50 ÉV UTÁN

• SZAKMAI TANULMÁNYÚT SZLOVÉNIÁBAN

• HÁGÓ KUPA 2004

• XI. LAKATOS KUPA – BÓDVASZILAS

TÁMOGATÓINK

 Támogatóink adományait ezúttal is hálásan köszönjük.

 ELŐADÁSOK

a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületében (II. Pusztaszeri út 35.)

November 24. 18 óra Magyari Gábor: Barlangok nyomában Albániában Vetítettképes előadás

v    v    v

Megközelítés:

közúton:

az M7-es autópálya Dunaújváros–veszprémi csomópontjától Veszprém irányában kb. 2 km-re levő körforgalomnál

tömegközlekedéssel (helyi buszjáratok):

az autóbuszpályaudvarról a 13-as minden óra 40 perckor , 14-es egész és fél órakor

a vasútállomásról                 13-as (mint fent), 20-as minden egész órában.

Részvételi díj: 2000 Ft, MKBT tagoknak 50 % kedvezmény, azaz 1000 Ft.

Szállás a helyszínen levő kollégium 3 ágyas szobáiban: 1300 Ft/fő/éj.

Étkezés: szombat és vasárnap ebéd 600–600 Ft, szombat vacsora 500 Ft.

A fenti díjak a helyszínen, a regisztrációnál fizetendők. Megjegyezzük, hogy mind a szállást, mind az étkezést csak előzetes – a Társulat Titkárságára legkésőbb november 2-ig (faxon, e-mailon, levélben) beérkező – jelentkezés alapján tudunk biztosítani. Az étkezéssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a konyha csak alkalmanként legalább 50 előzetes megrendelés esetén biztosít étkezést.

 Program

November 12. péntek

---------------------------

A rendezvényen az Alto Bt., a Speleo Junior árusítja barlangász felszereléseit, melyekből az MKBT-tagok 7 % kedvezménnyel vásárolhatnak.

v    v    v

AZ FTSK 50. ÉVFORDULÓJA

Az FTSK Barlangkutató Szakosztálya fennállásának 50. évfordulója alkalmából szeretettel várja nemcsak minden régi barlangkutatóját, hanem minden érdeklődőt is 2004. november 17-én, szerdán 17 órától a Szemlő-hegyi-barlang (II. Puszta-szeri út 35.) vetítőtermében tartandó baráti összejövetelükre.

Szunyogh Gábor 302-8413, 94/504-352

Terebesiné Mezei Erzsébet 405-5431, 20/258-2602

Zsólyomi Zsolt 30/974-8575

 VEZETŐ TESTÜLETEK HATÁROZATAI

Elnökségi ülés: 2004. szeptember 2.

E-32/2004 Foglalkozott a Barlangkutatók Szakmai Találkozójának lebonyolításával, és döntött arról, hogy a felszerelésgyártó és árusító cégek milyen részvételi feltételekkel vehetnek részt a rendezvényen. Az előkészítésért felelős Nagy Sándor főtitkár és Fleck Nóra ügyvezető titkár.

E-33/2004 Döntött a Lakatos Kupa barlangverseny díjazottjainak adandó társulati kiadványokról.

E-34/2004 Foglalkozott egy MKBT emblémás zászló előállításának lehetőségével,

melynek előkészítésével megbízta Nagy Sándor főtitkárt.

E-35/2004 Elfogadta 5 új belépő tagfelvételi kérelmét.

 NYÍLT VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS

 Tájékoztatjuk a tisztelt tagságot, hogy az Elnökség által elfogadott irányelvek szerint a jövőben minden évben az egyik választmányi ülést kihelyezett ülésként fogjuk megtartani.

Első alkalommal 2004. november 20-án, szombaton 14 órakor a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének Kab-hegyi kutatóháza lesz a helyszín. Erre a nyílt ülésre szeretettel várunk minden MKBT-tagot. Az üléshez kapcsolódóan – délelőtt 10 órától – lehetőség nyílik az ott dolgozó kutatótársak működési területének megismerésére.

Megközelítés: a Veszprém–Szentgál–Zsófia-puszta útvonalon, a Zsófia-pusztát Nagyvázsonnyal összekötő közúton, a Kab-hegy táblánál jobbra fordulva Kab-hegy irányába. Innen az aszfaltúton végig a kisebbik TV-torony közelében található a kutatóház. A házban 20 fő részére van szálláslehetőség ágyban, hálózsák szükséges. Amennyiben valaki polifoamot hoz magával, korlátlan szálláslehetőség áll rendelkezésre. Fűtés, víz, villany és főzési lehetőség van.

Dr. Leél-Őssy Szabolcs

 FELHÍVÁS

 A Társulat Elnöksége felmérést készít a magyar barlangkutatók által külföldön folytatott kutatásokról. Ennek érdekében kérjük mindazokat a kutatócsoportokat, egyéni kutatókat, akik külföldi kutatásokban érdekeltek, illetve a jövőben ilyen jellegű tevékenységet szeretnének folytatni, hogy jelentkezzenek a Titkárságon vagy Nagy Sándor főtitkárnál (mkbt@axelero.hu, nkronax@vipmail.hu).

v    v    v

BESZÁMOLÓ A NAGYVÁRADI „Z” CSOPORT NYÁRI TÁBORÁRÓL

Július 30. és augusztus 8-a között került sor a nagyváradi „Z” csoport éves nyári táborára Varasoaia-n, a Pádis-fennsíkon. Kitűzött terveink – a V5-zsomboly tovább-kutatása, térképezése, beszerelése, valamint vízhozammérő és vízmintavevő beépítése a Valea Rea-barlangba – megvalósításához még könnyű körülmények között is szűknek tűnt rövid egy hét. A fennsíkra érve az a hír fogadott, hogy egy hete  megszakítás  nélkül  szakad  az eső.  Másnap  egy  reménykedő  próbálkozás -30 m-ig vezetett minket a V5-ben, de a nagy víz miatt kénytelenek voltunk visszafordulni. Hétfőn egy reggelig tartó akció során sikerült a Valea Rea régi köteleit és útjait átszerelni, a mázsányi cuccot lebágerolni és a bukó keretét elhelyezni. A hét elején az ambiciózus táborlakók oly mértékben kitágították a V5 bejárati szakaszát (Fóka-féle távolról pattintás), hogy lassan repülővel lehet benne közlekedni. Szerdán, miután addig minden nap csak egy-két órát esett, egy térképező, egy bámészkodó/serpa, valamint egy végpontbrigád indult a V5-be. Egy-napos térképezéssel a Matos-terem felső részét lehetett felmérni (kb. 150 m hosszú, 50 m széles). Térképezni tehát bivakkal érdemes. A terem felső részén három ponton lehet továbbmenni: egy helyen elérjük a vizet, máshol egy akna alján hallani, és a terem is folytatódik tovább egy szűkebb, de vizes járatban. A júliusi vég-pontot elhagyva a patak mentén haladtunk lefelé, kötél nem kellett. Cserébe az átlag 2–3 m szélességű, jó magas járat alját többnyire kitöltötte a víz, a kristálytiszta tavakban néhol több méter mélyre lehetett lelátni. Olyankor kerültünk. Kb. 500 m után világítási problémák miatt fordultunk vissza, mivel a karbidot a kötéllel és a fúrógéppel együtt lepakoltuk (mondván: „Csak egy kicsit nézzünk fel ide, gyerekek!”). E ponton erős huzat volt, a járat folytatódni látszott. Csütörtökön egy két fősre fogyatkozott csapat ismét a végpontot támadta. Meg is találták, egy szifon személyében. Közben Damm Pali megfestette a VR (két) nyelőjét, a bál-réti-nyelőt és egy nyelőt a pádisi erdészháznál. Pénteken a szokásos déltől-reggelig túrával beszuszakoltuk a méretre vágott gátat a Valea Rea-ba, a konzolra felkerült a regisztráló és a vízmintavevő. Elkezdődött a V5 fix létráinak biztosítása és részben kicserélése A szombati nap bónusz esőt kaptunk jéggel fűszerezve (26 mm csapadék 30 perc alatt). Kucsera Marciék a V5-ben meg is kapták a nyakukba az egészet, másfél óra alatt utolérte őket, három + egy órát dekkoltak, mire kijöhettek. Az ürgeöntés vasárnap megismétlődött, mikor a lent maradt fúrógépet menekítettük kifelé. Mi egy órával „megúsztuk”. Hogy ne panaszkodhassunk az utolsó nap unalmasságára, hazafelé megkértek, szálljunk be az elveszett debreceni dékán keresésébe, hál’ Istennek meglett, mire keresni kezdtük volna.

Fejlemények: a Matos-termet azóta felmértük, 420 m hosszú, 40–50 m széles terem, az alsó pontja kb. -330 m-en van, a tovább beszerelt kötelekből ítélve valóban -400 m körül járhatunk. A vízfestések elemzése is megvan. A Valea Rea-ban a megjelenés a nagy vizek miatt nem egyértelmű. A Pádis kanton nyugati nyelője kijött az Oselu forrásban, a bál-réti nem. Az első vízszintregisztrátum a gyerekbetegségek jeleit mutatta.

Perényi Kati, Zih József (Gemanata)

v    v    v

A VASS IMRE-BARLANGRÓL – 50 ÉV UTÁN

 Kereken fél évszázaddal ezelőtt, 1954 augusztus 31-én hét barlangkutató – akik egy fiatalabb kivételével valamennyien húsz év körüliek voltak – bejutott a jósvafői Vass Imre-barlang első járataiba, amelyek a barlang ma ismert kiterjedésének alig egy-két százalékát teszik ki. Az alábbiakban a barlang feltárásával kapcsolatos történéseket próbáljuk összefoglalni és rámutatunk a folytatás egyik lehetséges irányára. A barlangban végzett sokirányú tudományos tevékenységre – amelyről számos publikáció jelent meg – itt nem térünk ki.

A barlang folytatásának kutatása

A felfedezést követő első években a barlang hossza látványosan növekedett: alig egy év múlva – 1955. október 8-án – a Lagúnás-szifon kinyílását követően eljutottunk a barlang jelenlegi végpontjához. Ezután még hosszú évekig kísérleteztünk bontásokkal a végpont környékén – sajnos eredmény nélkül. Viszont jelen-tős hosszúságú új mellékágakat találtak (Fekete-ág, Andi-ág, Sajt-ág), és a barlang felső szintjein is számos új felfedezés történt, elsősorban a modern sziklamászó-technika alkalmazásával. Az új feltárásokat mindig nyomon követte a térképezés. Nagy kár, hogy a barlang eddigi legteljesebb (Szenthe István és munkacsoportja által készített) felmérésének eredménye máig sem publikus.

A barlang belülről történő továbbkutatásával párhuzamosan kívülről is történtek próbálkozások a folytatás megtalálására. Mágneses eszközökkel kijelölték a fel-színen a barlang végpontjának helyét. Nyomjelzési kísérlet történt a szlovákiai Milada-barlang nyelőjéből, mivel ennek összefüggése a Vass Imre-barlanggal gyanítható volt. A víznyomjelzés eredménye sajnos nem volt meggyőző, pozitív volta máig vitatott, meg kellene ismételni.

Számos olyan barlangkezdeményt, víznyelési pontot is megbontottunk a felszínen, ahonnan a járatok vélhetően a Vass Imre-barlang felé indultak. Az előbb említett "mágneses" végpont által mutatott irány folytatásában közel 9 méteres akna mélyült egy sziklaalakzat tövében, melynek felszíni formája a barlang végpontján levő omlásra utalt. A felszínről indított feltárási kísérletek közül az egyik legígéretesebb a Musztáng-barlang bontása volt, de a lefelé elszűkülő járatok miatt a Vass Imre-barlangba innen sem sikerült bejutni. Ezeket a feltárási kísérleteket azonban már jórészt a néhány évvel fiatalabb kutatók végezték. Az "öregek" a tudományos eredmények feldolgozásával foglalkoztak és megpróbálták a családjukat eltartani.

Aztán leomlott a vasfüggöny és már nem kellett a föld alá bújni ahhoz, hogy valaki újat láthasson. Megint viszonylag könnyen lehetett külföldre utazni, és még a legmegátalkodottabb barlangászok is könnyebben találtak felfedezni valót Erdélyben, Olaszországban, vagy épp a Közel-Keleten, mint az itthoni agyonkutatott barlangokban. A Vass Imre-barlang aktív feltáró-kutatásának korszaka befejeződött.

Mennyivel tudunk többet ma, mint akkor?

A barlangra vonatkozó ismeretek azonban továbbra is gyarapodtak. A felfedezés idején még úgy gondoltuk, hogy aktív patakos barlangba jutottunk, hiszen a főágban még kis mésztufa-gátakat is találtunk, melyeken világosan látszott, hogy a víz a ki-járat felé folyik. A későbbi megfigyelések azonban megmutatták: a főágban az áradások mindig azzal kezdődnek, hogy a barlangbeli nyelőkből (Rokokó kapui elnyelődés, Narancs-nyelő, Lagúnás-szifon, Fekete-ág) alulról felbukkanó víz önti el a barlangot. A térképezés szerint rendkívül kisesésű főágban azután nagyon kis sebességgel áramlik a víz a forrás irányába. A barlang főágának talpa csaknem vízszintes a Cyklopszok csarnokáig. Világossá vált, hogy az aktív (patakos) rész a Fekete-szifontól kifelé a főágtól független irányokban haladhat, és hogy ez az aktív rész a Kistohonya-forráshoz közeledve egyre mélyebben helyezkedik el. A főág közel vízszintes talpvonala tehát valószínűleg sok év árvizeiből származó lassú feliszapolódás eredménye.

A mélyebben fekvő Andy-ág végéről végzett nyomjelzés egyértelműen mutatta, hogy a víz innen is a Kistohonya-forrásba érkezik. A barlangi nyelőkkel és az alsó, aktív barlanggal együtt ez a tény vezetett az ún. "forrásdelta-koncepció"-hoz, amely szerint a Kistohonya-forráshoz illetve a völgy felső végéhez közeledve az egyes barlang-ágakban tárolódó vagy áramló víz mindig a legkisebb ellenállást jelentő út-vonalon tör a felszín felé. A Tohonya-völgy felső végén 1954-ben keletkezett, a barlang feltárásához vezető vízfeltörés is – nagy valószínűséggel – ennek az "önálló" viselkedésnek lehetett az eredménye: a vízzel telt Felfedező-ágban az átázott törmelék egy nagyobb tömege a vízbe zuhanva kosütésszerű lökéshullámot indított meg, amely felszakította a földet a völgy felső végének leggyengébb pontján.

A barlang magasabban fekvő részeinek térképezése ugyanakkor megmutatta, hogy a járatok néhol eléggé megközelítik a felszínt. A Narancs-zuhatag fölötti Walhalla modern sziklamászó technikával kimért magaspontja alig 15 méterre van a hegyoldal alatt és körülbelül ugyanilyen mélységben végződik (tört breccsában) az Andy-ág a Hosszú-völgy feneke alatt. Önként adódik a feltételezés, hogy ezeken a helyeken a barlang és a felszín az átlagosnál szorosabb kölcsönhatásban áll egymással. Ennek a kölcsönhatásnak kiértékeléséhez azonban a barlang feletti területet az eddiginél részletesebben kellene ismerni.

 Kutatási célok a jubileum alkalmából

Az 50 éves évfordulóhoz közeledve a fenti meggondolások alapján elhatároztuk, hogy kihasználjuk az alkalmat és a helyszínen vizsgáljuk meg a fent említett "forrás-delta-koncepció" realitását illetve a barlang és a felszín kapcsolatának mibenlétét.

Megegyeztünk abban, hogy az augusztus végére tervezett közös táborozás alkalmával egy teljes kutatónapot szánunk a fenti kérdések megválaszolására. Mivel a tábor résztvevőinek legfiatalabb korosztálya is közel 60 éves volt (a legidősebbek pedig 70 felett) ez az elhatározás utólag egy kissé túl ambiciózusnak bizonyult. Az alábbi feladatokat tűztük magunk elé:

                 – A Hosszú-völgy morfológiájából adódó következtetések feltárása

                – Keresztszelvények felvétele a völgy barlangi oldalán

                – A barlang helye a keresztszelvényekben

                – A forrásdelta kitorkolásainak nyomozása (Andy-ág, Sajt-ág stb.)

                – A barlang nyomvonalának kitűzése a felszínen

                – A barlangot alakító tektonika nyomainak keresése a felszínen

 E feladatokat a felszín részletes felmérésével és az ott talált formák elemzésével lehet megoldani.

 Technikai szempontok

Felvetődött a kérdés, hogy a felszín méréséhez milyen eszközöket használjunk.

– Kísérleteket végeztünk a GPS-technika használatára. Az ehhez szükséges, GPS-koordinátákkal ellátott térképeket azonban nálunk még csak most kezdik kidolgozni (szlovák oldalon ezek már hozzáférhetők). A szűk völgyekben a GPS-koordináták megállapítása is jóval hosszabb időt igényel. Tapasztalataink szerint csak kb. 15 perces folyamatos észleléssel lehet kellően megbízható értékeket kapni, eközben K–Ny-irányban egymástól akár 80 méterrel, É-D irányban mintegy 60 méterrel eltérő értékeket is mutathat a készülék. Egy adott pont magasságát még ilyen hosszú mérés esetén is csak a legdrágább, kifejezetten geodéziai célú GPS-készülékek adják meg kellő pontossággal. Nagyszámú pont felvétele esetén ez a hosszúra nyúló leolvasás a mérés idejét aránytalanul meghosszabbítja.

– Mivel a barlang felmérése függőkompasszal történt, felvetődött az ötlet, hogy a felszínen is mágnesesen tájékozott  sokszögvonalakkal  zárjuk körül az érintett területet. Ehhez alkalmas műszert azonban mostanság már csak a geodéziai tan-székek régi technikákat bemutató tárlóiban lehet találni.

– Végül a hagyományos tachimetrikus eljárást alkalmaztuk, amely a barlang fe-letti változatos terepen is lehetővé tette, hogy néhány óra alatt több száz terepi pont koordinátáit rögzítsük, magassági adatukkal együtt. A sokszögoldalakat mágnesesen is bemértük (geológus kompasszal). A barlang térképének illesztése úgy történt, hogy azt a bejárati pontra, a sokszögvonalak kiindulópontjára illesztve irányba forgattuk. Néhány kritikus pont esetében a GPS-koordinátákat is megmértük, kellően hosszú észleléssel.

Mire jutottunk?

Már júliusban felvettük a hosszú-völgyi sokszögvonalat és néhány felszínrész-letet, hogy kellően megalapozzuk a jubileumi táborozás idejére tervezett mérést. A kísérleti GPS-mérések egy része augusztus elején történt. Ilyen előkészítés mellett a táborozás alatti munkanapon (aug. 28.) igen hatékonyan tudtunk dolgozni. A segítők lelkes hadára valóban szükség is volt, mivel a barlang feletti hegyoldalt meglehetősen sűrű, gyakran tüskés növényzet fedi.

A mérések feldolgozása során a következő eredményeket kaptuk:

– A Hosszú-völgy északi oldalán világosan kirajzolódik a barlangot is magába foglaló középső triász mészkőnek és az ugyancsak középső triász dolomitnak a határvonala. Az előbbit a völgyoldal fölé emelkedő sziklakibúvások jelzik, amelyek a völgyre merőleges tektonikát is mutatva a völgy mélyvonalához közelebb illetve távolabb helyezkednek el. A völgyfenék közelében mindenhol a dolomit mállásából származó simább felszín mutatkozik.

 – A keresztszelvényekben jelentkező sziklakibúvások a barlang alaprajzával összevetve azt jelzik, hogy a barlang – különösen annak végpontja környékén – a mész-kősáv déli szélén halad, a lehető legközelebb a mészkő-dolomit határvonalhoz. Ez különösen feltűnő az Andi-ág esetében, ahol a sziklakibúvások a mellékág végéhez hasonló alakban a legközelebb mutatkoznak a Hosszú-völgy aljához.

– A korlátozott idő és a sűrű bozót miatt a barlang feletti területsávnak persze csak egy töredékét sikerült végigmérni. A teljes felvételhez még legalább 6–8 terepi munkanapra lenne szükség, minimum 4–5 fős létszámmal. Mivel azonban – az eddigi tapasztalatok szerint – a barlang folytatását is a mészkősáv déli oldalán kell keresni, indokolt lenne a hosszúvölgyi sokszögvonal meghosszabbítása is, az ahhoz csatlakozó terepfelvétel elvégzésével együtt, ami további munkanapokat igényelne.

– Az eddig elkészült, méteres szintvonalakat és sziklaalakzatokat is feltüntető térképlapok egyértelműen mutatják, hogy a barlangot alakító tektonika a felszínen is jól megmutatkozik. A barlangbejáratot körülvevő felszíni berogyás felső éléhez közel jól láthatók azok a párhuzamos sziklaélek, amelyek – nagy valószínűséggel – az árvízi kitörést előidéző kőzetmozgás maradványai, és párhuzamosak az alattuk húzódó barlangjáratok fő irányaival. Különösen kiterjedt sziklakibúvás-mező jelzi a felszínt leginkább megközelítő Walhalla-kürtőrendszer helyét is.

Önkéntes munkával körülbelül eddig lehetett eljutni. A folytatásról nyilatkozni ma még korai lenne.

 Köszönetnyilvánítás

Ezúton köszönöm meg a Tohonya-völgyben 2004. augusztus végén megtartott jubileumi táborozás résztvevőinek önzetlen munkáját. Ékes példát mutattak arra, hogy hetven éven innen és túl is lehet még lelkesen tevékenykedni. Valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy eljutottunk a fentiekben vázolt eredményekhez. Külön is meg kell említenem Gábor Nándort, aki bevezetett a GPS-mérések rejtelmeibe, és aki megismertetett az alpesi virágok Tohonya-völgyi rokonaival. A "külsők" közül nagyon hálás vagyok Holl Balázsnak, aki értékes adatokkal látott el és tartalmas beszélgetésünk során remek ötletekhez juttatott. Külön köszönet illeti Bárkányi Csabát, a Kutatóállomás vezetőjét, aki önként segített nekünk és akiben lelkes támogatóra leltünk. Végül, de nem utolsósorban igen sokat köszönhetek feleségemnek, Szentkatolnay Blankának, aki a júliusi kánikulában mindig jókedvűen végzett, fárasztó figuránsi munka után még hetekig viselte a rovarcsípések nyomait.

A táborozáson az eredeti felfedezők közül csak hárman voltak jelen: Maucha László, Weress Kálmán és a cikk írója . . .

 Sárváry István

v   v   v

SZAKMAI TANULMÁNYÚT SZLOVÉNIÁBAN

 Az Elnökség 2003. szeptember 9-i ülésén határozat született, mely szerint 2004-től kezdődően a Társulat a szomszédos országok elsősorban idegenforgalmi barlangjaiba szakmai tanulmányutakat szervezzen. Ennek első lépéseként 2004 szeptember 8—12. között 5 napos tanulmányutat szerveztünk a Szlovén Karszt idegenforgalmi barlangjainak, valamint nevezetes karsztjelenségeinek megismer-tetése céljából. A tanulmányúton 27 (+2 fő nem végig) fő vett részt.

Az első nap utazással telt, késő délután érkeztünk meg Laze településre, ahol Franc Facija szpeleokempingjében vertük fel sátrainkat, német és lengyel barlangászok társaságában.  Másnap  reggel  9-kor látogatást tettünk  Postojnán a Karszt Intézetben, ahol Tadej Slabe igazgató úr fogadta csoportunkat, s a könyvtárteremben rövid előadás keretében ismertette az intézet tevékenységét, mialatt üdítővel kínáltak meg bennünket. Ezt követően rövid látogatás keretében ismerkedhettünk az intézet széleskörű tevékenységét reprezentáló publikációkkal, az intézet munkatársai készségesen bepillantást engedtek a szlovén kataszter számítógépes nyilvántartásába, majd a laboratóriumban fejeztük be a rendkívül hasznos látogatást. Az intézetből a Postojnai-barlang vezetőségével folytatott előzetes megbeszélés értelmében a Predja-ma-barlangot kerestük fel, ahol a barlang középső és felső szintjét, majd Erasmus rablólovag várkastélyát jártuk végig. Feszített programunk sajnos túl sok bámészkodást nem tett lehetővé, mert 13 órakor már ismét Postojnán kellett lennünk, ahol a néhány éve léte-sített Bioszpeleológiai Állomáson már vártak. Itt egy rövid filmvetítés keretében ismerkedtünk a Postojnai-barlangrendszer élővilágával, köztük a nevezetes barlangi gőte életmódjával. A vetítés után a Postojnai-barlang egy régi ágában berendezett kiállítást kerestünk fel, ahol többek között alkalmunk volt a gőtéket természetes környezetükben is tanulmányozni. 14 órakor pedig már robogott is velünk a kisvonat a Postojnai-barlang cseppkőcsodái között.

Csoportunk a Predjama-barlangban

A barlanglátogatás után még végignézhettük  a barlang előtti pavilonok fantasztikus képeslap-, kiadvány- és ajándéktárgy kínálatát, majd igyekeznünk kellett, hogy még világosban pótolhassuk az előző nap délutánra tervezett Planina-polje-i sétát. Miután a térképen áttekintettük a postojnai víz-rendszer összefüggéseit, gyönyörű alkonyi napsütésben tanulmányozhattunk né-hány víznyelőt.

Következő napunk felszíni karsztjelenségek felkeresésével telt. A délelőttöt a Cirknici-tónál töltöttük, ahol több helyen is megállva először ismét víznyelőket tanulmányoztunk a polje peremén. Ahová a sok behordott uszadéktól be tudtunk hatolni, oda be is mentünk, s az egyik barlangban talált viszonylag friss döglött hal tanúsította, hogy a járat nem is régen vált szárazzá. Ezután a tó középső részén aktív víznyelőket láthattunk.

Délután a Rakov Skocjan szurdokát jártuk végig. Először a nagy sziklahídnál, majd a szurdok végén a kis sziklahídnál ereszkedtünk le a szerencsére már kiszáradt patakmederbe. Ameddig lehetett, itt is behatoltunk a víznyelőbarlangokba, de a sok felgyülemlett hordalékfa nagyobb túrát nem tett lehetővé. Hazafelé még rövid kitérőt tettünk a Planina-barlanghoz.

A tanulmányút harmadik napja ismét gazdag programot tartogatott. Reggel 9-re már a Vilenica-barlangnál voltunk, ahol az aznap délutánra tervezett Vilenica Irodalmi Díj átadó ünnepség előkészületei ellenére – a hosszú évek óta fennálló baráti kapcsolatnak köszönhetően – szívesen fogadták csoportunkat.

Az idő rövidsége és az ünnepség nem tette lehetővé, hogy a barlang nem kiépített részeit is felkeressük, erre majd egy másik időpontban kerítünk sort. Ezután a Skocjani-barlanghoz igyekeztünk, amely különösen azoknak szerzett hatalmas élményt,  akik még nem jártak itt.  A barlangtúra után a szakadékdolina tetején lévő kilátóból is gyönyörködhettünk e fantasztikus természeti csodában. Délután átkeltünk Olaszországba, ahol a Grotte Gigante-beli túra tette teljessé az aznapi programot, illetve fakultatív program keretében lehetőség volt Villa Opicinában olasz gasztronómiai specialitások fogyasztására is.

A Cirknici-tó egyik víznyelője

A tanulmányút résztvevői valamennyien nagyon pozitíven értékelték a Társulat kezdeményezését hasonló jellegű utazások szervezésére. Éppen ezért már előre jelezzük, hogy 2005 első felében Ausztria nagy idegenforgalmi   barlangjainak   (Dachstein   barlangok,Eisriesenwelt, Obir-barlangok) meglátogatását tervezzük.

 Hazslinszky Tamás–Fleck Nóra

 HÁGÓ KUPA 2004

 Megkésve bár, de az eredményeken nem változtatva álljon itt most az idei Hágó Kupa összefoglalója.

Szögligetre vándorolt idén a kupa. A tábor a Szalamandra-ház kertjében felállított raklapvár és kocsmasátor komplexum köré rendeződött, érkezési sorrendben. Az időjárás a klasszikus alsó-hegyi Hágó Kupa formulával (szakadó eső) állt elő. A csapatok péntek délután érkeztek meg a viharfelhőkkel együtt, melyek, mindenki örömére szombat estig maradtak.

A csapatok a szombat reggeli hűsítő esőben várták az indulás pillanatát. Rövid eligazítás és az első csoport indulhatott a „camel trophy”-ra, egy erdőgazdasági Uralra (sponsored by Berti) ülve. Aki esetleg másnaposan ébredt volna, az garantáltan kijózanodott, mire a kéjutazás végeztéül felért Szabó-pallagra. A ronggyá ázott versenyzők ezután éles eszükről, ügyességükről és tűrőképességükről tehettek tanúbizonyságot. Az elméleti tesztet egészségügyi vizsga követte (felfázás, megfázás, hólyaghurut), majd fodrászati ismereteikről tehettek tanúbizonyságot. Figaróink ezután az Almási-zsombolyban kereshettek menedéket az eső elöl, ahol kifoghatták az „arany” halat, majd múltidéző hágcsózással a jelen zivatarába érkezhettek. Gyors társmentés után indulhattak le a hegyről, ahol várta őket a raklapvár gyötrelmes szifonja. A szűk járatokat és aknákat fényesre polírozó csapatokat a Fa-puma ponyvái alól, már lényegesen nyugodtabb közegből figyelhették a vetélytársak.

Estére az esőt nyereményeső váltotta föl. Itt köszönném meg a versenyzőknek az időjárással szembeni toleranciát.

A csapatverseny eredményei:

A vízi életmódhoz (kopoltyú, úszóhártya) legjobban a GUBACS Bizonyíték nem ígéret: Szabó A., Szabó D., Tisza L. csapata alkalmazkodott. A második helyre a szintén GUBACS delegált Haramia Kft: Gacsári Z., Holló Z., Nagy I. csapatnak sikerült felúsznia. Harmadikak lettek úszóhossznyival lemaradva az FTSK Szakállas női: Aranyi A., Gáspár V., Kántor Zs.

A legjobb  (egyetlen)  női csapat a Kukabúvárok közhasznú csapata lett:  Kékesi I., Selymes O., Tamasi D., GUBACS-Bekey vegyes.

A hangulatos esti parti után gyönyörű napsütés fogadta az egyéni verseny enyhén kóválygó résztvevőit. Ismét a raklapváré lett a főszerep, melyet több helyen meg kellett erősíteni a vad harc miatt. A verseny fordított irányban zajlott és egy plusz ugró számot tartalmazott. Kezdetben a papírformának megfelelően alakult, ám a végeredmény meglepetést okozott. A versenyben huszonhét induló vett részt, akik közül a következők bizonyultak a leggyorsabbaknak:

Fiuk: 1. Aranyi Attila (FTSK)                          Lányok: 1. Gáspár Vera (FTSK)

         2. Szabó Dénes (GUBACS)                               2. Mátravölgyi Orsolya (BEAC)

         3. Magyar Erik (Vass Imre BKCS)                      3. Tamasi Dóri (Bekey)

 A remek hangulatú versenyt össznépi raklapvárbontás és szöghúzogatás követte, amiért köszönet mindenkinek, aki részt vett benne.

A Hágó Kupa végeredménye

Pontozás: Minden feladatnál felállítottuk a sorrendet, az első csapat 1 pontot kapott, a második kettőt, és így tovább. A legkevesebb pontot gyűjtött csapat nyerte a versenyt.

Végül de nem utolsó sorban, akik támogatták a kupát:

TENGERSZEM SPORT, DUALP, GURU, SPELEOTEK BT (Frédi), PETZL (Gránit) tárgyjutalom és ajándékutalvány, ANP- helyszín és adóvevők, Viktor rokonok- raklap+ transzport,  Berti -Ural, Szenzitív- kontak Szögliget népével.

Köszönet mindenkinek, aki segített, Macsó neked is! Külön köszönet a FAPUMA cicáinak!

Kunisch Péter (Kagyó)

 XI. LAKATOS KUPA – BÓDVASZILAS

 A MAFC Barlangkutató Csoport szeptember 25-én, az idén immáron tizenegyedik alkalommal rendezte meg a Lakatos kupa barlangi teljesítménytúrát és versenyt. Az évente sorrakerülő rendezvényre – amely leginkább a tájfutás, a teljesítménytúra és a barlangjárás érdekes egyvelegeként jellemezhető – az idén 24 csapat nevezett. A feladat – kézhez kapott információk alapján – a tornai Alsó-hegy 36 kijelölt zsombolyának megkeresése és bejárása volt. A verseny idén az Alsó-hegy lábánál található Vecsem-forrástól indult reggel ½ 9-kor. Az este 6-ig tartó nagy menetelés során minden csapat legkevesebb 10 barlangot keresett fel a szétszórtan elhelyezkedő, esetenként nem könnyen megtalálható zsombolyok közül. Akik a legjobbak közé akartak kerülni, azoknak az összes kitűzött feladat teljesítésére kellett törekedniük, ennek megfelelően mintegy 25–30 km teljes menetfelszerelésben való lefutása mellett egy komoly köteles barlangi túrát is maguk mögött kellett hagyniuk, igaz több részletben. Az idei versenyben is szerepeltek pluszfeladatok, melyek a következőek voltak: 1) Őz-zsomboly – barlangi kommunikációs teszt és kötélhíd; 2) Körte-zsomboly – barlangkutatási tömegbecs-lés. A rendezvényt, melynek a meglehetősen borongósan induló időjárás is meg-kegyelmezett, a késő estébe nyúló díjkiosztó zárta, melynek során mindenki érmet kapott a nagyszerű teljesítményéért, a legjobbak pedig értékes díjakat vihettek haza.

Az idei rendezvény fő támogatója – mint már évek óta a GURU sportbolt volt. A Rendezőség és a résztvevők befizetései mellett juttatott még nyereményeket (kiadványokat) az Aggteleki Nemzeti Park és az MKBT is, valamint gazdára talált 3–3 Mount Everest magazin, valamint Fölgömb előfizetés is. A verseny biztonságos lebonyolítását a Rendezőkön felül a Magyar Barlangi Mentőszolgálat ügyelete biztosította. Ezúton is köszönet érte.

Nyerges Miklós

  XI. Lakatos kupa végeredménye

 Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is ott voltunk a Művészetek Völgyében a meghirdetett programjainkkal. A 2004-es Pesti Műsor különszámában már kaptunk barlangász csigát a 20. oldalon, és külön Barlangolások oldalt a 23. oldalon.. Itt szintén a barlangászoknak készült kiránduló csiga család látható. (A csiga a Művé-szetek Völgye emblémája, ami szerintünk azért jó, mert lassítani szándékozik a gyorsan elröppenő 10 napos rendezvénysorozat idejét.)

A történtek röviden, a jövő évi tervekkel együtt a következők:

Barlangkutató Múzeum: A kiállítások megvalósultak. Nagy örömünkre Takács Ferdinánd festőművész barátunknak kedve támadt jövőre személyesen is részt venni.  Reméljük, hogy kedve lesz a festéshez is.  Naponta  kb. 300  látogató  volt a múzeumban. Az ez évi adományozók: Beck Endre (Bandi bácsi) 1 db kerti kapu, Kutas Tamás elhozta a nagyon régi szlovák mászózsákját, Romhányi Balázs a ked-venc kerti budiját, Watremez Marie Pierre pedig a Lascaux-barlang festményeit tar- talmazó könyvet. A könyv és az Ő segítségével, vezetésével a következő alkotást lehet elkövetni. Végy egy durva nagy smirglipapírt, gyűrd össze, majd lapítsd ki, vízfestékkel különböző színűre fesd be, olyan barlangosra! Száradás után a könyvben szereplő barlangi rajzokat utánozhatod fekete szénnel, a jobbak szabad fantáziájukat is belevihetik. Jövőre újra ott lesz „Maripjer” 3 gyermekével és fel-ajánlott egy francia nyelvi kurzust is. Tanuljunk meg játékosan franciául!

Barlangkutató iskola: Célja a barlangkutatás népszerűsítése volt, ami – jelenthetem – becsülettel sikerült is.

Előadások, túrák: A meghirdetett programjainkon szép számmal vettek részt. Az előadások a múzeumkertben, a mászófalon voltak, rossz idő esetén pedig a boros- pincében, ami akkor egy pillanat alatt átalakult vetítőteremmé. A túrák során természetesen Kocsis Ákos megint talált egy új barlangot, amit ősszel nem az őrszobán, hanem a Barlangtani Intézetben tisztázni fogunk. A legsikeresebb túra a legvégén volt, amit Pallagi Anikó ötlete alapján Ővele közösen követtünk el. Taliándörögdi barátunkkal kalandos UAZ-os utat tettünk meg, Őcs és Szőc között egy elhagyott felszíni bauxitbányában még ismeretlen szelelős üregeket is találtunk. A bánya festőien szép, függőleges sziklafalai megmozgatják a magunkfajta emberek fantáziáját. Valószínű, hogy jövőre újra bejárjuk a terepet, ezúttal Land Roveres mentős barátainkkal.

Barlangkutatás: A tevékenység kísérleti jellegű volt. Az elmúlt évben ez nem szerepelt a programok között, azonban a résztvevők kérésére ezt most kipróbáltuk, volt bátorságunk még előre is beprogramozni a belyukadást is. A cél a  Baglyas-víz- nyelő feltárása volt. Romhányi Balázs nem győzte kapkodni a fejét a sok szép kutatni vágyó lány között. Ilyen lendülettel aztán nem is csoda, hogy pillanatok alatt belyukadtunk a víznyelőbe, ami azonnyomban barlanggá változott! A feltárás során azt reméltük, hogy legalább annyi barlangrészt találunk, amennyi a völgyben részt-vevő falu. Ugyanis mindegyikről szerettünk volna elnevezni egy-egy új szakaszt. Ez aztán sikerült is! A barlangot kb. 20 m összhosszban tártuk fel. Erről egy művészi térképet készítettünk, amit a „Csodabirodalom” című előadáson, valamint a záró Stáb bulin minden főszervező és polgármester  megkapott  (1. sz. melléklet).  A térkép nem a szakmának készült, a barlang felmérése még folyamatban van.

Barlangkutatók színpada: A színpad szó szerint úgy született, hogy a házból, istállóból kikerült szemetet felhalmoztuk a kert hátuljában, ellapítgattuk, földdel lefedtük, az elejét pedig szép kövekkel kiraktunk. Tavaly csak a mászófal volt ott felállítva, az idén nagyobb helyet hagytunk a fellépésekhez. A központi szervezők több előadást is  ide  irányítottak.  Itt  került bemutatásra az általunk szervezett „Csodabirodalom” című előadás is. Az előadás a körülményekhez képest jól sikerült. A zenei anyag bemutatásán túlmenően a rögtönzött barlangász színész csapat gyakorlatilag a Baglyas-víznyelőbarlang feltárását mutatta be. A művészeti vezető Watremez Marie Pierre volt, a színészek a Kardos lányok és barátaik: Román, Magdika és az odasereglett amatőr színészek. 60 db számozott CD-ét készítettünk erre az alkalomra, nyílvánosan még nem adjuk ki, akit érdekel, nálam megrendelhető. A tábor végén a körtefa alatt a „Maripjert” nyakon vágta a múzsa és még aznap írt egy francia dalt a barlangkutatókról. Ezt még aznap el is játszotta nyilvánosan az Öcsi Asszonykórus előadása közben, mint sztárvendég. A fellépésén még két dalt énekelt. Az egyik egy denevér és az esernyő közötti történetről szólt, a másik a Les Champs-Elyséesről.

Jövőre „A végponton túl” címmel tervezünk egy zenés előadást. Ennek továbbra is a természet állna középpontjában. Igyekszünk természetkedvelő előadókat meghívni. A 10 nap hamar elröppen, hiába a csiga az emblémánk, de ez a tíz nap olyan barátságokat és célokat eredményezett, amivel könnyen át lehet vészelni egy évet.

Ezúton is köszönöm mindenki segítségét, akik programjaink lebonyolításában, szervezésében részt vettek.

Kardos László

A Tájékoztató július–augusztusi számában a Barlangnap sikeres lebonyolításában közreműködők felsorolásából legjobb szándékunk ellenére is kimaradt Horváth Richárd és Simon Béla neve, illetve a Dualp Kft., akik nélkül a Marcel Loubens Kupa megrendezése nem valósulhatott volna meg. Ezúton is köszönjük segítségüket és a hibáért szíves elnézésüket kérjük.

(Szerk.)

v    v    v

 mint azt már egy előző Tájékoztatóban jeleztük, a Társulat – az Elnökség 2003. szeptember 9-i ülésén elfogadott határozat értelmében – autóbuszos társasutazást tervez a kongresszusra. Az utazás programjában csak a kongresszus központi rendezvényein (augusztus 21—28. között) való részvétel, továbbá az oda- és visszautazás (1—1 hét) alatt útbaeső (mind természeti, mind kulturális) nevezetességek felkeresése szerepel. Előzetes számítások szerint a várható útiköltség kb. 45 000 Ft/fő + szállás, belépők, kongresszusi részvételi díj. Végleges költségkalkulációt csak a jelentkezők létszámának ismeretében tudunk készíteni. Kérjük ezért a részvételi szándékot legkésőbb november 30-ig a Titkársághoz eljuttatni.

KÖNYVÚJDONSÁG

Dénes István: Székelyföldi barlangvilág

A 2003-ban korlátozott példányszámban meg-jelent és hamar elkelt könyvet újranyomták, és most keménykötésben jelent meg. A 120 oldalas könyvet 14 színes, 24 fekete-fehér fénykép, 8 ábra, 18 barlangtérkép és 8 helyszínrajz gazdagítja, valamint 3 térképmellékletet a hátsó borító zsebében helyeztek el. Az érdeklődők számára újra közöljük, hogy a mű a székelyföldi barlangkutatás  történeti  adatainak  és  eseményeinek áttekintése mellett területi bontásban ismerteti a terület barlangjait, különös tekintettel a homoródalmási Orbán Balázs-barlangra és a gyergyótekerőpataki Súgó-barlangra.

Kapható a Társulat Titkárságán. Ára: 2000 Ft