MKBT TÁJÉKOZTATÓ 2003 – Szeptember - Október
|
MKBT TÁJÉKOZTATÓ Megjelenik
minden páratlan hónap elején (lapzárta: minden páros hónap 10-én) Kiadja
a Magyar Karszt- és Barlangkutató
Társulat 1025
Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 346-0494,
tel./fax: 346-0495. E-mail: mkbt@axelero.hu Szerkesztő:
Fleck Nóra. Felelős kiadó: Börcsök Péter A
tájékoztató számára leadott cikkek, anyagok tartalmáért a szerzőik felelősek. Floppyn és
e-mail-en érkező anyagokat Win 98/Office 2000 ill. Win 95 /6.0 formátumban tudunk fogadni. |
TARTALOM
In memoriam Holly István
KITÜNTETÉSEK, ELISMERÉSEK
ELŐADÁSOK
X.
LAKATOS KUPA – ALSÓ-HEGY
BARLANGKUTATÓK SZAKMAI TALÁLKOZÓJA
HIVATALOS
KÖZLEMÉNYEK
BESZÁMOLÓ A VAJDAVÁR-VIDÉKEN TARTOTT 19.
VULKÁNSZPELEOLÓGIAI TÁBORRÓL
BESZÁMOLÓ
az Egyesült Államokban, Bowling Greenben 2003. június 2–7 között tartott „INTERNATIONAL CONFERENCE ON KARST
HYDROGEOLOGY AND ECOSYSTEM” RENDEZVÉNYRŐL
RÖVID TÁJÉKOZTATÁS A 23. BARÁTSÁG HÁROMSZÖG
TALÁLKOZÓRÓL
MONTENEGRÓ
– NJEGUSI 2003.
VÁLASZ Sásdi
László: ”Hozzászólás Dr. Móga János: A tornai Alsóhegy felszínalaktani
vizsgálatának új eredményei” c. írására
HÍREK, HIRDETMÉNYEK
HOLLY
ISTVÁN
1937—2003
Holly István 1937-ben született
Budapesten. A barlangkutatásba már 16 éves korában bekapcsolódott, amikor a
Műegyetemi Barlangkutató Csoport tagjaként testvéreivel együtt közreműködött a Vass
Imre-barlang felfedezésében. A gimnázium elvégzése után az ELTE Geofizikus
Szakán szerzett egyetemi diplomát. 1956-ban a „Természetjártás” hasábjain
jelent meg első írásműve a barlang felfedezéséről. 1956 után a műegyetemi
csoporttal együtt sok éven át dolgozott a Vass Imre-barlang további feltárásán.
1960-ban a Tájékoztatóban, 1961-ben pedig a Karszt és Barlang-ban írt cikket a
Jósvafő környéki barlangok morfológiai viszonyairól. Fejérdy Istvánnal és
Csicsely Andrással együtt adatokat és térképvázlatokat közölt két haragistyai
víznyelőről, a Szarvasól-, a Porlyuk- és a Tücsöklyuk-barlangról, valamint a
Nagy-oldali- és a Kuriszlánfői-zsombolyról. Az MKBT Évkönyvnek a Vass
Imre-barlang feltárásának 40. évfordulója időszakában megjelent 10. kötetében is
jelent meg anya-ga a barlang feltárásáról. Nyugdíjazása után szépirodalmi
tevékenységet is folytatott.
2003. augusztus elején álmában váratlanul
érte a halál. Temetése augusztus 14-én du. 3 órakor volt az Apor Vilmos téren,
a Felsőkrisztinavárosi Plébánia Templom Urnatemetőjében.
Maucha
László
A Magyar Köztársaság elnöke a környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezde-ményezése és a miniszterelnök előterjesztése alapján augusztus 20-án, az állam-alapítás ünnepén
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE
kitüntetést adományozta
Rakonczay Zoltán úrnak,
Társulatunk tiszteletbeli tagjának, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszté-rium nyugalmazott miniszterhelyettesének, egyetemi oktatónak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tiszteletbeli elnökének, a magyar természetvédelem intézményrendszerének megteremtésében végzett, egész életpályáját átölelő – nem-zetközi körökben is elismert – kiemelkedő munkásságáért.
Jósvafő képviselő testülete Jósvafő település érdekében kifejtett közösségi mun-kájának elismeréséért
Izápyné Wehovszky Erzsébetet,
Társulatunk és a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport tagját
JÓSVAFŐ DÍSZPOLGÁRÁVÁ
választotta.
A kitüntető cím átadására a Jósvafői Falunapok rendezvénysorozat alkalmával
került sor.
A kitüntetésekhez szívből gratulálunk.
|
PROGRAMOK,
RENDEZVÉNYEK |
ELŐADÁSOK
A Társulat vezetősége ez év szeptemberétől, a
társulati élet fellendítése érde-kében havi egy alkalommal este 10 óráig meghosszabbítja
a szerdai fogadódélutánt. Ennek keretében szakmai előadásokra, valamint egy
vagy két video- vagy dia-vetítéses élménybeszámolóra kerül sor. Az előadásokat
követően baráti beszél-getésre van lehetőség, melyhez büfét is működtetünk.
Helyszín:
Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének vetítőterme (II. Pusztaszeri út 35.)
2003. szeptember 17.
18 óra
Börcsök Péter: Magyar expedíciós tapasztalatok külföldön (40 perc)
Kiss Attila: Barlangkutató expedíció Njegusi (Montenegro) környékén (vetítettképes élménybeszámoló)
2003. október 15. 18 óra
Hazslinszky
Tamás: Romániai
barlangtúrák (Vargyas-szurdok, Mehádia)
Utána videovetítés Európa barlangjairól (52 perc).
vvv
MEGHÍVÓ
a Társulat Választmányának 2003. szeptember 23-án 15 órakor tartandó ülésére. Az ülés helye: Szemlő-hegyi-barlang
fogadóépületének vetítőterme.
A választmányi ülés nyilvános, azon bárki részt
vehet, szavazati joggal azonban csak a választmányi tagok rendelkeznek.
vvv
TÁRSULATI KUTATÓ HÉTVÉGE KESELŐ-HEGYEN
2003. október 10–12.
Feltáró munka a Keselő-hegyi 11-es barlang 65 mélységben levő végpontján, illetve túralehetőség a Keselő-hegyi barlangokban.
Szállás: Keselő-hegyen egy száraz, de fűtetlen egykori bunkerben, a barlangtól 100 m-re. Étkezés: önellátó.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Felvilágosítás: Börcsök Péter (06/30-231-8684)
Polacsek Zsolt (06/30-237-3759)
vvv
HALOTTAK EMLÉKÉÜL
– ÉLŐK INTELMÉÜL
A Szemlő-hegyi-barlang feletti Barlangkutatók
Emlékkertjében – immár hagyomá-nyosan – csendes megemlékezést tartunk elhunyt
barlangkutató társainkról 2003.
október 31-én 1730-kor.
A megemlékezésre minden tagtársunkat és
hozzátartozót szeretettel várunk.
X. LAKATOS KUPA – ALSÓ-HEGY
2003
A MAFC Barlangkutató
Csoport szeptember 27-én, immáron tizedik alkalommal rendezi meg a
Lakatos kupa barlangi teljesítménytúrát és versenyt. A rendezvény elsődleges célja, mint eddig minden évben, az Alsó-hegy
zsombolyainak megismerése, a zsomboly-túrázás nép-szerűsítése. A feladat, az indulás előtt kézhez kapott túrakalauz és térképek segítségével, a kijelölt alsó-hegyi zsombolyok bejárása. A túrán 3 fős csapatok indulhat-nak, egy zsombolyba elég egy csapattagnak leeresz-kedni. Az egyéni alapfelszerelésen kívül minden csapat számára szükséges egy legalább 60 méter hosszú kötél (ez lehet több darabból is), néhány nittfül, karabiner és kötélgyűrű, iránytű és írószerszám. A verseny résztvevői szombat reggel 8-kor indulnak és délután fél 6-ig van lehetőség a zsombolyok felkeresésére.
Az idén is valamelyik zsombolyban, külön elbírálás mellett, kötéltechnikai felada-tok megoldására is lehet vállalkozni, amelyet elsősorban az ilyen feladványok meg-oldására szakosodottak figyelmébe ajánlunk, de a kezdő versenyzők is sokat tanul-hatnak, ha vállalkoznak a mutatványra. Ennek megfelelően az abszolút győztes mellett a legtechnikásabb csapat neve is megemlítésre kerül az eredményhirdetés során.
A táborhelyre, amely idén NEM a Vecsem-forrásnál lesz, hanem a szögligeti Szalamandra-ház kertjében, péntek estétől várjuk a résztvevőket. (Fontos: a tavalyi győztes csapat tagjai a vándorkupát ne felejtsék otthon!) Az eddig megszokottól eltérő luxuskörülmények – előzetes egyeztetés alapján remélhetőleg lehetőség lesz dia- és videófilmek vetítésére (és megtekintésére) is – ehhez a résztvevők aktív hozzá-járulását várjuk.
Nyerges Miklós
MAFC
Barlangkutató Csoport
(további info: mnyerges@mail.bme.hu
06-20-493-8157)
BARLANGKUTATÓK SZAKMAI TALÁLKOZÓJA
2003. november 7—9. Debrecen
Az évek óta hagyományos
rendez-vény ez alkalommal a Debreceni Egyetem és az ATOMKI társrendezésével a
debreceni ATOMKI Nagyelőadójában kerül megrendezésre. Részletes program (előadások,
vetítések beosztása, időpontja stb.) a Tájékoztató november–decemberi számában
jelenik meg.
Kérjük
a találkozón részt venni kívánókat, hogy a szervezés érdekében a Tájékoztató végén
található jelentkezési lapot legkésőbb október 10-ig a
Társulat Titkárságára juttassák el.
Részvételi díj: 1000 Ft.
Az érdeklődők
tájékoztatására közöljük, hogy az elszállásolás
diákotthonokban történik, melynek várható költsége kb. 1000 Ft/fő/éj.
Étkezés:
szombat és vasárnap ebédelési lehetőség a helyszínen, kellő számú jelentkező
esetén várhatóan 400–450 Ft/fő áron. Szombat este a la carte vacsorázási
lehetőség kb. 400 Ft/fő áron a közeli étteremben.
CHOLNOKY
PÁLYÁZAT
A TvH Barlangtani és Földtani Osztályától kapott tájékoztatás alapján értesítjük az érintett tagtársakat, hogy a 2003. évi Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási pályázat kiírására – tekintettel a változatlanul fennálló finanszírozási nehézségekre –előreláthatóan csak november folyamán kerülhet sor. A benyújtási határidő ennek figyelembe vételével várhatóan január vége, az eredményhirdetésnek keretet adó rendezvény pedig az áprilisi közgyűlés lesz; a pályázat egyéb feltételeit illetően érdemi változások nem várhatók.
Titkárság
|
BESZÁMOLÓK,
JELENTÉSEK, RÖVID CIKKEK |
BESZÁMOLÓ A VAJDAVÁR-VIDÉKEN TARTOTT
19. VULKÁNSZPELEOLÓGIAI TÁBORRÓL
A
tábort a Vulkánszpeleológiai Kollektíva rendezte kivételesen nem vulkanikus, hanem
homokköves vidéken 2003. július 5—13. között. Központja Istenmezején, a
vadregényes környezetben fekvő bagolytanyai Téry Ödön kulcsosházban volt. Innen
rajzott ki naponta a résztvevők 16 fős csapata, hogy igyekezzen mindjobban
megismerni a Vajdavár-vidéket és annak homokkőbarlangjait.
A Vajdavár-vidék egy méltatlanul háttérbe
szorult középtáj a Mátra és a Bükk ár-nyékában, tulajdonképp még kiforrott neve
sincs. E tájra vonatkozólag nyolcféle elne-vezést is összegyűjtöttünk, de mi a
Hevesi Attila által használt és ajánlott elnevezést, a Vajdavár-vidéket tartjuk
a legelfogadhatóbbnak. A táj, mint Magyarország egyetlen nagyobb homokkővidéke
szinte egyedülálló formakinccsel rendelkezik, vannak lát-ványos
homok-kőpiramisok (a Palóc Meteórák), meredek és formagazdag sziklafalak,
félhomályba burkolódzó szurdokok és mindezek között barlangok.
A
korábbi terepbejárások, a szerény számban létező irodalmi adatok és táborunk
tevékenysége nyomán összesen 19 üregről szereztünk tudomást. Ezek közül 10
természetes barlang, 5 barlangból átalakított, vagy teljesen mesterséges üreg
és 4 már megsemmisült, illetve torzóvá alakult üreg. Valamennyi üreg
Pétervásárai Ho-mokkő Formációban képződött, de mivel a homokkő összetétele,
rétegzettsége, kitettsége eltérő, így az üregek is különböző módon alakultak.
Vannak az alkalmi vízfolyások oldalazó eróziójával alakult ereszek, azután a
legkülönbözőbb korróziós aprózódási és mállási folyamatok (hőingadozás,
nyomáscsökkenés, kristálynöve-kedés, oldódás, hidratáció, hidrolízis, biológiai
mállás stb.) és ezek kombinációja által létrejött folyosó- és fülkeszerű
barlangok, valamint az emberek által továbbalakított barlangok és a teljesen
mesterséges üregek. A hegység létező 15 barlangjáról és mesterséges üregéről
készült térkép, leírás és fotódokumentáció, a megsemmisült 4 üregről pedig csak
az említések és elbeszélések alapján összeállított leírás.
Két
mesterséges üregben, melyek környezetében a homokkő mésztartalma meg-haladja a
25 %-ot, észleltünk ma is gazdagon fejlődő cseppkőképződést. Az isten-mezejei
15 m-es Szénlopó-táró 4/5-én a homokkövet teljesen beburkolja a csepp-kőkéreg
és a mennyezetről sűrűn csüngenek alá a 3—8 cm-es szalmacseppkövek. A 36 m
hosszú Keserűtanyai-táró utolsó 3 m-ét kérgezi cseppkő, ahol a főtén szintén
sok kicsiny szalmacseppkő látható. Mindkét üreg alját lassan áramló, 10—20 cm
mély víz tölti ki. A természetes barlangok egy részénél algás-zuzmós mészkéreg
borítja a falakat részlegesen, más barlangok pedig képződmény nélküliek.
Több
barlangban és mesterséges üregben láttunk apró bogarakat, kétszár-nyúakat,
lepkéket, a Keserűtanyai-táróban pedig igen sok függeszkedő és repülő denevért.
Ez üreg előterében népes denevérbölcsődét is észleltünk.
A
mesterséges üregek közül a leginkább figyelemre méltó az először 1720-ban
említett istenmezejei Sziklakápolna. Továbbá vannak nehezen megközelíthető
helye-ken a katonaszökevények által készített barlanglakások, valamint
ásványfeltárási vagy vízvételi reménnyel hajtott tárók és kisebb természetes
fülkékből alakított pincék.
Tevékenységünket útmutatásaikkal, tanácsaikkal
támogatták a Tarna-vidéki Táj-védelmi Körzet munkatársai, Óvári Ilona és Pap
István, valamint a helyszínen lakó és a tájat jól ismerő Bozó László és Czenthe
Huba. Munkánkhoz anyagi segítséget kaptunk a Karszt és Barlang Alapítványtól és
a Téry Ödön Természetjáró Baráti Tár-saság a legalacsonyabb, önköltségi áron
bocsátotta rendelkezésünkre kulcsosházát. A támogatásokat ez úton is hálásan
köszönjük.
Eszterhás István
BESZÁMOLÓ
az Egyesült Államokban, Bowling Greenben 2003. június 2–7 között
tartott
„INTERNATIONAL CONFERENCE ON
KARST HYDROGEOLOGY AND ECOSYSTEM” RENDEZVÉNYRŐL
A
nemzetközi karszt hidrogeológiai és karszt-ökorendszer konferenciát a Kentucky
államban fekvő 30 ezer lakosú Bowling Greenben, a Western Kentucky Egyetemen
rendezték 2003. június 2. és 7. között. Négy karsztbizottság részvételével
szervezték a rendezők a konferencia tudományos szekcióit és a terepbejárást. Az
„International Geological Correlation Program, Pr. 448: World Correlation of
Karst Geology and its Relevant Ecosystems”, az „International Association of
Hydrogeologist Karst Com-mission”, az „International Geographical Union Karst
Commission”, az „International Union of Speleology Karst Hydrogeo- and
Speleogenesis Commission” tartotta üléseit a konferencián, majd együttes ülésen
a bizottságok tagjai a konferencia résztvevőinek bevonásával megtárgyalták a
nemzetközi karsztkutatások jövőbeni lehetséges irá-nyait.
A közös szakmai program a plenáris
előadásokkal kezdődött, majd a Bioló-gia/Ökológia, a GIS/Térképezés és a
Klíma/Kormeghatározás szekciókban foly-tatódott. A plenáris üléseken 19, a
szekciókban 43 előadás hangzott el.
Június 5-én egésznapos terepbejárásos kiránduláson vettünk részt, melynek fő programja a Mammoth Cave felszíni vízgyűjtőjének és a barlangnak a meglátogatása volt. A barlang bejárást Arthur Palmer, a Mammoth Cave geológiája című kötet szerzője vezette. A barlangnak több szintjét bejártuk. A „Ruins of Karnak” és a „Crystal Lake” hatalmas, függőleges falai, a ”Rainbow Dome” szivárvány színei az itt látható megfagyott Niagara vízeséssel, a „Giant,s Coffin”, azaz a nagy koporsó hatalmas mészkő táblája ritka élményt nyújtottak a karsztkutatóknak is. Megdöbbentő látvány volt a salétrom üzem maradványa, amit az 1800-as években a polgár-háborúban működtettek a barlangban lőporgyártás céljából. A nap záró részében ellátogattunk a Horse-barlangba, ahol a vízszennyezésekkel illetve vízminőség-javí-tással kapcsolatos projektet ismerhettük meg.
A konferencia következő napján egy késő délutáni program keretében a Lost River-barlanghoz látogattunk el, ahol csónakba szállva ismerkedhettünk meg a barlang egy részével.
Összességében a konferencia szakmailag hasznos, ugyanakkor hangulatos is volt, amit a szervezőknek köszönünk.
Keveiné Bárány Ilona
RÖVID
TÁJÉKOZTATÁS A 23. BARÁTSÁG HÁROMSZÖG TALÁLKOZÓRÓL
Az olasz nevén „Triangolo dell΄ Amicizia”
eredetileg az olasz, osztrák és szlovén hármas határ menti régió
barlangkutatóinak találkozója volt. A 23. találkozó – melyet 2003. június
27—29. között a Júliai Alpok egy kicsiny, festői szépségű falujában, Taipanában
rendeztek – már háromszögről hétszögre bővült, mivel az előbb említett országok
képviselőin kívül német, holland, horvát és magyar kutatók is jelen voltak.
Összesen mintegy 800 ember gyűlt össze. Igaz, Magyarországot csak egymagam
képviseltem, talán mert a rendezvény egybe esett a hazai barlangnap idejével.
Az összejövetelnek igazán gazdag
programja volt (nem is tudták mindet teljesíteni). A hivatalos ünnepi megnyitót
a községi önkormányzat előadótermében tartották, utána a helyi tisztelendő úr
felszentelte a goriziai „Seppenhofer” Karszt-kutató Centrum újonnan épült,
mintegy ötszáz négyzetméter alapterületű kutatóházát. Volt azután még öt
megadott témáról való kerekasztal beszélgetés, öt (többségében háromdimenziós)
diavetítés, továbbá 12 barlangtúra között lehetett válogatni. Magam részéről a
legígéretesebb, 14 km-es flisbarlangot, a Grotta Nuova di Villanovát és a
történelmi emlékeiről híres Grotta di Luseverát néztem meg. Szombat este pedig
éjszakába nyúló nagy ünnepi buli, ún. „grande pampel” volt a „Seppenhofer”
csoport fennállásának 25. évfordulója alkalmából. Mindezen programok mellett
bőven adódott alkalom a személyes baráti és szakmai beszélgetésekre is.
Eszterhás István
MONTENEGRÓ – NJEGUSI 2003.
A BEKEY IMRE GÁBOR Barlangkutató Csoport az elmúlt év őszén, a belgrádi Akadémiai Szpeleológiai és Alpin Klub tagjaival közösen tett montenegrói túra tapasztalatai alapján 2003. augusztus 1–19 között expedíciót szervezett a Kotori-öböl felett mintegy 900 m tszf. magasságban, Njegusi térségében elhelyezkedő karsztterületre. Az expedíción 8 csoport összesen 34 tagja (Adrenalin 1 fő, ASAK /Belgrád/ 2 fő, Baradla 1 fő, Bekey 13 fő, Debreceni Kristály 3 fő, Gubacs 5 fő, Pizolit 3 fő, Szabó József 4 fő) és 2 egyéni kutató vett részt változó időtartammal.
Az expedíció 18 munkanapja alatt a kutatók közel 400 m kötél beszerelésével kiépítették és felmérték a térség legjelentősebb ismert objektumának számító Duboki Do-víznyelőbarlangot (1672 + kb. 250 m, -283 m); s megkezdték a lépcsőzetesen mélyülő (aknák, meanderek, nagyméretű omladékos termek és időszakos szifonjáratok váltakozásából álló) járatrendszerre torkolló aknák felderítését. A hónapok óta tartó szárazságnak köszönhetően a barlang Ny-i zónájában, egy átjárhatóvá vált szifon mögött közel 400 m hosszúságú sikeres továbbjutás történt; egy tágas terem után a rendszer eddigi lefolyási irányától független, lefelé tartó meanderrel. A mélyponti állandó szifon mögött feltételezett további járatokat azonban innen sem lehetett elérni: az aktív meander mintegy -160 m mélységtől kezdve egyre inkább elagyagosodva, végül ugyancsak szifonnal zárult.
A fenti munkákkal párhuzamosan folyó terepbejárások eredményeként a nyílt ezek többsége azonban csupán 10-40 m közötti mélységűnek bizonyult. A térséget D-ről határoló Lovcen-vonulat két főcsúcsa, a Stirovnik (1748 m) és a Jezerski vrh (1657 m) közötti karsztvápában sorakozó, ígéretesen huzatoló víznyelők omladékaiban ki-karsztos felszínt százával tagoló berogyásokból tucatnyi új aknabarlang vált ismertté, kisebb próbabontások is történtek, de ezek érdemi feltárást (még ?) nem eredményeztek. A két legjelentősebb felfedezésről, a Duboki Do-tól alig 400 m-re eső Trikós-barlangról (207 m, -71 m) és a közvetlenül Njegusi mellett nyíló, s láthatólag egykor dögkútként használt Dögös-barlangról (397 m, -99 m) szintén felmérés készült; s az expedíció dokumentációs tevékenysége kiterjedt a barlangbejáratok GPS-koordinátáinak bemérésére valamint a nagyobb barlangok részletes, digitális kamerával történő fotódokumentálására is. Az adatok térképi feldolgozása egy hordozható számítógépre telepített Polygon-program segítségével közvetlenül a méréseket követően megtörtént, jelentősen elősegítve a további felderítési munkák tervezését is.
Az expedíció felszerelésének zömét a közreműködő csoportok és kutatók bizto-sították; e mellett az expedíció résztvevői ezúton is köszönetüket fejezik ki mindazon további szervezeteknek illetve személyeknek, akik különböző eszközökkel és műszerekkel segítették munkájukat: Dualp Kft., Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat, TvH Barlangtani és Földtani Osztály, ill. Bródy Andor, Dianovszky Tibor (Dínó) és Kovács József (Hozé).
A tapasztalatokat összegezve, a térség nem csupán a még átvizsgálásra váró ob-jektumok nagy száma (köztük egy, a helybeliek által az utolsó napokban mutatott, s állítólag angolok által a nyolcvanas években 2,5 km hosszban bejárt barlang) alapján rendelkezik vitathatatlanul jelentős feltárási potenciállal: a rendelkezésre álló információk szerint az itt elnyelődő vizek a légvonalban legalább 7 km-re, a tengerszint közelében (azaz közel 900 m-rel alacsonyabb szinten) fakadó Ljuta-i karsztforrásban lépnek ismét a felszínre. Így kutatását várhatóan jövőre is folytatjuk; az eddigi eredményekről és megfigyelésekről a Szakmai Napok keretében tervezünk részletesebben beszámolni.
Kiss Attila –Takácsné
Bolner Katalin
VÁLASZ
Sásdi László: ”Hozzászólás Dr. Móga János: A
tornai Alsóhegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei” c. írására
(MKBT Tájékoztató
2003. július-augusztus)
Örömmel és nagy várakozással vettem kezembe Sásdi László ”Hozzászólás…” c. tanulmányát, mert számomra is nagyon fontos a visszajelzés és bírálat. A tudományos munka egyik alappillére a szakmai vita, amely a tézisek ütköztetésével segít letisztázni a gondolatokat, végső soron előbbre viszi a tudásunkat. Sásdi László kollégám sokat sejtető című ”Hozzászólásában” is efféle bírálatra számítottam. Legnagyobb sajnálatomra és megdöbbenésemre a kérdéses ”Hozzászólásban” nem a szakmai körökben szokásos bírálatra találtam. Sásdi László sajátos hangvételű írása műfaját tekintve inkább bírálatnak álcázott szakmai támadásnak nevezhető, amelyben ügyesen keveri a valósághoz közelinek látszó érveit feltehetően ellen-szenvvel kiötlött gondolataival, és nem hiányoznak ”művéből” a csúsztatások, torzítások és megalapozatlan állítások sem.
Kedves László! Őszintén szólva nem értem, hogy mi késztetett ”Hozzászólásod” megírására. A felvetett kérdéseket megvitathattuk volna úgy, hogy érvekre érvekkel válaszolunk. Nyilvánosságra hozott írásoddal azonban úgy vélem, hogy nem kifejezetten a korrekt párbeszédre törekedtél. Csak Te tudhatod, hogy elérted-e, amit akartál. Én nem szoktam a sárdobálásokra sárdobálással válaszolni – most sem teszem –, de ha már így megszólítottál, az alábbiakban néhány sorban válaszolok legalább a tényszerűen kifogásolt tételekre.
Bírálóm elégedetten állapítja meg, hogy dolgozatom 50%-át a földtani ismertetés teszi ki (ez az egyetlen pozitív hangvételű megállapítása ”Hozzászólásában”), de ezt sem dicséretnek szánja, hanem csak azért, hogy leírhassa: ”földtani alap nélkül nincs morfológia”, ha pedig így van, akkor jöhet a ”Hozzászólás”. Majd így folytatja: ”Sajnos a vonatkozó földtani térképeket figyelmetlenül tanulmányozta, ezért hiányoznak leírásából adott területen olykor földtani képződmények, illetve fordulnak elő ott, ahol nincsenek”. Számomra ebből nem egészen pontosan derül ki, hogy mire gondolt Sásdi László. Tanulmányomban minden egyes helyen megjelöltem, hogy milyen forrásból származnak adataim (46 tételből álló irodalomjegyzékemből 12 tétel kifejezetten szerkezeti-földtani tartalmú). Négy éve – dolgozatom írásakor – a rendelkezésemre álló legfrissebb magyar és szlovák földtani munkákból és térképekből merítettem és csak ott okozott gondot számomra – morfológiai munkám megalapozásánál – a földtani térképek illesztése és az adatok egyeztetése, ahol ezek a különböző szerzőktől származó, akár csak részleteikben is eltérő szemléletű anyagok nem voltak összeegyeztethetők. Néhol az általam hivatkozott neves geológus kollégáim véleménye, ill. álláspontja eltérő volt. Ilyenkor el kellett döntenem, hogy melyik álláspontot fogadom el. Sásdi László kollégám földtani térképét nem ismerem …, ha van ilyen, kérem küldje el, hogy legközelebbi munkámban már azt is figyelembe vehessem. Mindezek ellenére szeretném hangsúlyozni, hogy tanulmányomban az Alsó-hegy felszínalaktanáról szándékoztam értekezni és ezért – bármilyen fontosnak is érzem a szerkezeti-földtani viszonyok bemutatását, jelen tanulmány szempontjából ezek itt csak a morfológia megalapozását, a jelenségek helyes értelmezését szolgálták. Éppen ezért nem tűnik bölcs dolognak egy 1:25 000-es földtani térkép teljes tartalmát számon kérni egy felszínalaktani munkán! Könnyen belátható, hogy a két különböző szakterület másfajta megközelítést, vizsgálódást kíván!
Sásdi László figyelmetlen tanulmányozásomnak tulajdonítja, hogy szűkebb érte-lemben használtam a derenk-bódvaszilasi pikkelyes öv megnevezést, mint ahogy Balogh K. nyomán kellene. Ennek az állításnak semmi-féle alapja nincs, mint ahogy ez a mellékelt idézetből is kiderül: ”A vízzáró homokkövek és palák a kevésbé jól oldódó mészkövekkel … és dolomitokkal … együtt behálózzák a karszt Derenk rom- község és Bódvaszilas közti részét (Derenk-bódvaszilasi pikkelyes öv)”. Lásd 95. ol-dal. A 101. oldalon pedig ez olvasható: ”A Szilasi-fennsík és a Dusa tömbje között hú-zódik a Derenk-bódvaszilasi pikkelyes öv tektonikailag, kőzettanilag és morfológiailag is erősen tagolt sávja…”. Ebből nem következik az, hogy én a szóban forgó pikkelyes övet ”szűkebb térségre” értelmezem, ebből csak az derül ki, hogy ennek az övnek ez az erősen tagolt szakasza alkalmas az Alsó-hegy fennsíkjainak elkülönítésére.
Bírálóm kifogásolja, hogy szakcikkemben a ”gutensteini-derenki-hallstatti mészkövek egyszer jól karsztosodnak, másszor kevéssé oldódnak”. Ismételten átolvasva dolgozatomat, nem találtam a kifogásolt ellentmondást sehol. Lehetséges, hogy szerzőtársam ”figyelmetlenül tanulmányozta” dolgozatomat? Egészen meglepő, hogy tanulmányom földtani tartalmának hosszas bírálata közben egyszer sem említi Sásdi László – ami egyébként meglehetősen szembeötlő –, hogy lemaradt a jelkulcs feloldása a mellékelt földtani térképvázlatról, pedig ez a hiányosság korlátozza annak használhatóságát.
A harmadik bekezdésben kifogásolja bírálóm, hogy a szerző ”hidrológiai fejte-getései számos helyen nem veszik tekintetbe a földtant. Így pl. a Sólyom-kút árvízi forrásának tartja az állandó vizű Medvekerti-forrást”. Ez az állítás – így kiragadva a szövegkörnyezetből – egyszerűen nem igaz! Ez csúsztatás a javából! Én a tanulmányomban ebben az összefüggésben a Sárog-kerti-forrást (Ny-i-forrás) említettem. Bármennyire hihetetlen is ez Sásdi László kollégámnak, én is ismerem a Ménes-völgyben, ill. a völgy oldalában húzódó vízzáró pásztát, amely helyenként elkeskenyedik és törésekkel is átjárt. A Mész-hegy alatti Majko-barlang karsztvízrendszeréről szólva így fogalmaztam: ”… földtani, hidrogeológiai megfontolások alapján feltételezhető egy magasabb szintű elágazás a Sárog-kerti-forrás (Ny-i-forrás), esetleg a bővizű Medve-kerti-forrás felé is…”. Utóbbi forrás esetén az esetlegesség a fontos, mert esetleg törések járhatták át a vízzáró pásztát. Én is úgy gondolom, hogy kicsi erre az esély, de hiányoznak a kérdést eldöntő víznyomjelzések. A Mész-hegy lábánál (Szlovákia területén) nyíló víznyelők és a közeli források kapcsolatrendszerének alapos feltárása egyébként azért lenne nagyon fontos, mert a Szilicei-fennsíkot keresztező Barátság kőolajvezeték a Mész-hegy lábához lefutó völgyek völgyfőjében vezet és itt a víznyelőkön át a karsztba nagyon könnyen bejuthat az olajszennyeződés egy esetleges csőtörés következtében.
Nehéz vitába szállni Sásdi László nekem címzett, de homályban hagyott megfogalmazásaival: ”Hidrológiai fejtegetései a Szabó-pallag–Kopasz-gally környékének áramlási viszonyairól ugyancsak nem veszik tekintetbe a földtani képet”.
Kedves László! Az ilyen megfogalmazások hangulatkeltésre kiválóan alkalmasak, de ha lehet, egy kicsit konkrétabban fogalmazd meg a kifogásaidat!
A Rejtek-zsombolyról írt észrevételeidet megköszönöm. Egyetértek vele. Csak érintőlegesen foglalkoztam a Rejtek-zsomboly genetikájával, úgy vélem, hogy nincs számottevő eltérés nézeteink között.
A Ménes-völgy Vár-völgyi szakaszának
kialakulásáról írt gondolatokat – részben terjedelmi okok miatt – nem akarom
itt újból megismételni. Úgy vélem, hogy minden fontos gondolatot leírtam ezzel
kapcsolatban. Egy Alsó-hegy méretű táj
fejlődéstörténetéről szóló gondolatmenetnek szükségszerűen lehetnek gyenge
pontjai, amelyet nem tudunk, vagy nem lehet teljesen egzakt módon bizonyítani.
Úgy vélem, hogy ezt Sásdi Lászlónak nem kell bizonygatnom, hisz ő is
foglalkozott ezekkel a fajsúlyos kérdésekkel. Az Aggtelek–Rudabányai-hegység
karsztjának földtani fejlődéstörténetéről írt érdekes tanulmányában (Karszt és
Barlang, 1990. 1. pp. 3–8.), amely a MÁFI terepi földtani felvételezései után
készült, legalább egy tucatszor írta le valamely probléma kapcsán, hogy
”semmilyen konkrét adattal nem rendelkezünk”, vagy ”valószínűsíthetjük,
feltehetően, esetleg, csak sejteni lehet” stb. Valószínűleg azáltalam felvázolt
képen is lehet finomítani még, hiszen nagyon kevéssé ismerjük a vizsgált
terület negyedidőszaki tektonikáját. (De jó lenne, ha valaki részletesen
foglalkozna vele!). Esetleg az is előfordulhat, hogy olyan új földtani
ismeretek birtokába jutunk, amellyel minden eddigi állításom tarthatatlanná
válik. Ez így is van rendjén! Addig azonban, amíg valaki másnak a vitatott
kérdést nem sikerül végérvényesen és megnyugtatóan lezárni, maradhatnak az
általam leírt gondolatok, vagy helyettesíthetik azokat Sásdi László témához
kapcsolódó elképzelései.
Végezetül szeretném megköszönni Sásdi
Lászlónak, hogy egyéb észre-vételei mellett felhívta a figyelmemet írásaim
megfontoltabb közzétételére. Messzemenően egyetértek ezzel, úgy vélem, hogy ez
az, amit mindannyiunknak szem előtt kell(ene) tartanunk mindig, ha
a nyilvánosság elé
lépünk, nekem is és
valószínűleg Sásdi Lászlónak is!
Kedves László! Remélem, hogy egyetlen
tényszerű állításod sem kerülte el figyelmemet ”Hozzászólásodban”. Remélem,
elfogadod válaszomat akkor is, ha nem mindenben értesz egyet vele. Ha válaszom
elolvasása után továbbra is úgy véled, hogy írásomban nincs semmi olyan
gondolat, ami épülésedre szolgálna, én is nagyon elszomorodnék!
Dr. Móga János
MEGNYÍLT A FELÚJÍTOTT
SZEMLŐ-HEGYI-BARLANG
2003. július 15-én, 14 órakor ünnepélyesen megnyílt a Szemlő-hegyi-barlang, mely a több mint féléves felújítás során teljesen új járófelületeket, lépcsőket, rozsdamentes korlátokat és új világítást kapott. (A barlang mintaszerű felújítását Berczik Pál és több hazai barlangfelújítás során összeszokott és kiváló munkát végzett csapata végezte.)
A megnyitón dr. Vas János, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatója, mint házi-gazda köszöntötte a megjelenteket. Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter megnyitó beszédét követően Takácsné Bolner Katalin osztályvezető ismertette a barlang feltárásának történetét és egyedülálló értékeit. Ezt követően a megnyitón megjelent nagyszámú résztvevő megtekintette a barlangot, majd a vetítőteremben fogadáson vett részt.
ALKALMI
MUNKALEHETŐSÉG BARLANGÁSZOKNAK, DIÁKOKNAK
Barlangi
idegenvezetőket keresünk a Szemlő-hegyi-, illetve a Pál-völgyi-barlan-gokba.
Akit érdekel ez az – elsősorban hétvégi – elfoglaltság, jelentkezhet a Szemlő-hegyi-barlang
pénztáránál. Budapest, II. Pusztaszeri út 35. Tananyagot biztosítunk.
Nyitva
tartás: 1000—1600 óra között, a keddi szünnap kivételével
minden nap.
Telefonszám:
325-6001
MAGYARORSZÁG FOKOZOTTAN VÉDETT BARLANGJAI
Korlátozott számban ismét kapható a Titkárságon a Magyarország
fokozottan védett barlangjai című könyv. Ára: 5900 Ft A könyvet kívánságra
utánvéttel postán is megküldjük.
a Barlangkutatók Szakmai Találkozójára
Debrecen, 2003. november 7—9.
Név: .................................................................................................................………….
Levelezési cím: ...............................................................................................………….
.........................................................................................................................…………
Előadásom címe (időtartama 15 perc): ..........................................................…………..
...........................................................................................................................
.........................................................................................................................…………………..
.........................................................................................................................………….
Szükségem van: táblára, diavetítőre, írásvetítőre, egyébre: ..........................…………..
Pószterem címe: ...........................................................................................………….
.........................................................................................................................…………
.........................................................................................................................…………
Helyigénye: ......…..m x ........m.
Önálló diavetítésem címe: ............................................................................………….
........................................................................................................................…………
Időtartama: ...….... perc.
Videóm címe: .................................................................................................…………
.........................................................................................................................…………
Időtartama: ....….... perc.
Szállást kérek: 7 -én 8 -án éjszakára (kért nap(ok) beikszelendők)
|
Étkezést kérek: |
XI. 8. szombat |
ebéd |
|
(a kért étkezések az előző kockában beikszelendők |
|
|
||||
|
|
XI. 9. vasárnap |
ebéd |
|
2003. ............……………………….
.............................
aláírás