MKBT
TÁJÉKOZTATÓ 2003 – május - június
MKBT TÁJÉKOZTATÓ Megjelenik
minden páratlan hónap elején (lapzárta: minden páros hónap 10-én) Kiadja
a Magyar Karszt- és Barlangkutató
Társulat 1025
Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.:
346-0494, tel./fax: 346-0495. E-mail: mkbt@axelero.hu Szerkesztő:
Fleck Nóra. Felelős kiadó: Börcsök Péter A
tájékoztató számára leadott cikkek, anyagok tartalmáért a szerzőik felelősek. Floppyn és
e-mail-en érkező anyagokat Win 98/Office 2000 ill. Win 95 /6.0 formátumban tudunk fogadni. |
TARTALOM
BARLANGKUTATÓ TÁBOR A „PALÓC METEÓRÁKON”
A RÉGI-ÚJ ELNÖK ÉS FŐTITKÁR BEKÖSZÖNTŐJE
ÚJ
FELFEDEZÉS A MOLNÁR JÁNOS-BARLANGBAN
EGY BÜKKI BARLANG, ILLETVE A BARLANGOT
HORDOZÓ HEGY NEVÉRŐL
2. BALÁZS DÉNES TUDOMÁNYOS ELŐADÓÜLÉS
HÍREK, KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A BARLANGI TÚRAVEZETŐI TANFOLYAM VIZSGÁJÁRÓL
KÜLFÖLDI RENDEZVÉNYEK – RÖVIDEN
2003. ápri8lis 15-én Égerszögön végső búcsút vettünk
barlangkutató társunktól, ”Félixtől”, ahol Vidics Zoltánné mondott beszédet,
majd a Magyar Karszt- és Barlangkutató Tár-sulat, a Ferencvárosi Természetjárók
Sport Köre, az Észak-magyarországi Barlangi Mentőszolgálat, az égerszögi
önkormányzat, ismerős és ismeretlen barlangkutatók koszorúját helyeztük a
sírra.
Halkszavú, csendes fiú
volt, keveset beszélt. Szüleit korán elvesztette, egyedül élt. A 70-es évek
végén kezdett az FTSK-ban barlangászni. A nyolcvanas években rendszeresen részt
vett a Szabadság-barlang bontási táboraiban, és egyik főszereplője volt a
Dancza-barlang feltárásának. Ideális barlangász alkat volt, alacsony és vékony.
Hihetetlen energia szorult belé, kevés hasonló embert láttam így barlangot
ásni-bontani. Félelmet és fáradságot nem ismert, bármely járatba, bármely
omladék alá behatolt. Élt halt a barlangkutatásért és az asztrológiáért.
Ingájával és varázsvesszőjével többször bejárta Égerszög környékét, lázasan
keresve a Dancza-barlang folytatását. Minden embernek vannak szakrális helyei
az életben, az Övé a Dancza volt, az a barlang, amelybe annyi sok szenvedés és
gyötrelem után jutott be társaival. A barlang nem adta egykönnyen magát,
cserébe iszonyatos energiát és szenvedést követelt, melyet Félix önzetlenül
megadott neki.
Fatalizmusa a keleti
filozófiába vetett hite és halálösztöne visszavitte őt a Dancza-barlangba.
Meggyőződésem, hogy szándékosan tért vissza ide, itt kért tőle találkát a
halál, ahol a barlangász számára legszebb az örök nyugalom. Élt
48 évet, béke poraira.
Kuruc János
FTSk
ELŐADÁSOK
Május 14. (szerda) 17 óra
Kocsis Ákos: A Kab-hegy víznyelői
Dia-, esetleg videovetítéssel
kísért előadás, a 2003 márciusi hóolvadás utáni nyelőműködésről készült
diákkal. A Kab-hegy víznyelői az országban a legjelentő-sebbeknek számítanak,
ezért joggal feltételezhető alattuk egy nagyméretű barlang-rendszer. Ennek egy-egy
kezdeti szakasza már ismertté vált. A rendszer megismeréséért folyó feltárási
munkákról és további terveinkről is szó esik az előadáson.
2003.
június 27—29.
Rendező:
BTSZ Triász Barlangkutató Csoport
Helyszín: Klastrompuszta (Pilis)
Részvételi díj: 1200 Ft (amely magában foglalja a szervezés, a táborozás és egyszeri
meleg étkezés költségét). Diákoknak a részvétel (érvényes diákigazolvány felmu-tatásával)
900 Ft.
Szállás:
saját sátorban.
Barlangtúralehetőségek: Leány–Legény-barlangrendszer, Pilis-barlang,
Szoplaki-ördöglyuk, Sátorkő-pusztai-barlang, Strázsa-hegyi-barlang (az utóbbi
kettő saját gépkocsival közelíthető meg)
Programok:
Péntek:
18-tól regisztráció
Szombat:
900 |
Marcel Loubens Kupáért kiírt barlangverseny |
930 |
barlangtúrák |
1700 |
vacsora és élménybeszámolók előző évi túrákról,
expedíciókról (vetítő, video iránti igényeket előzetes kérjük jelezni). |
1900 |
tábortűzgyújtás |
1930 |
a Marcel Loubens Kupa átadása (a győztes és a
díjazottak komoly jutal-makban részesülnek). |
Vasárnap
10 -tól barlangtúrák és
egyéni technikai verseny.
A
rendezvény ideje alatt büfét működtetünk, ahol szendvicset, virslit, üdítő- és
egyéb italokat lehet vásárolni.
Felállításra
kerül egy 7 m magas, 5 mászóúttal ellátott mászófal is.
Mindenkit szeretettel várunk!
Király Gábor
és a BTSZ Triász Barlangkutató Csoport
(19. VULKÁNSZPELEOLÓGIAI TÁBOR)
A Vulkánszpeleológiai Kollektíva
2003. július 5—13. között szervezi hagyományos nyári táborát, ezúttal az
Istenmezejéhez tartozó Bagoly-tanyán. Istenmezeje körül helyezkedik el hazánk
egyik méltatlanul keveset emlegetett, vadregényes sziklafor-mákat mutató
homokkőhegysége az Óbükk, vagy más néven Vajdavár-vidék. A ho-mokkőszirtek
meredek falában több helyen kimállásos és eróziós barlangok alakultak. Az előző
években már 13 ilyen barlangot részletesen átvizsgáltunk, de további barlangok
fellelésére is reális esély kínálkozik. Irodalmi utalások és morfológiai
elemzések után mintegy 41 felkeresendő „barlanggyanús helyet” vettünk
lajstromba. A táborozás ideje alatt kívánjuk e helyeket felkeresni, a
remélhetően talált barlangok adatait a kataszter számára rögzíteni és ha
szükséges, feltárni azokat.
A tábor ideje: 2003. július 5—13. (gyülekező már
július 4-én délután)
Helye: Istenmezeje, Bagolytanya, Téry Ödön
kulcsosház.
Megközelítés: Pétervásáráig a 23-as műúton, onnan
Istenmezeje 9 km-rel északra van. A hosszan elnyúló falu északi végénél
nyugatra, a Kajra-patak völgyén át vezet az eleinte aszfaltozott, majd
makadámút Bagolytanyáig (gépkocsival is jól járható; az istenmezejei
buszmegállótól 5 km).
Szállás: a Téry Ödön kulcsosházban; a ház
16 ágyas (pótágyazható), van közösségi helyisége, konyhája fatüzelésű
tűzhellyel, edényekkel; világítás petróleummal; az udvaron kút és árnyékszék; a
ház mellett sátrazni is lehet. A táborozási lehetőség kb. 1500 Ft/fő.
Élelmezés: önellátó.
Beszerzési lehetőség: Istenmezején vegyesbolt (5 km),
Pétervásárán szaküzletek, benzinkút (15 km).
Ajánlott egyéni felszerelés: túraruha, barlangi öltözet,
lámpák, benzin- vagy gázfőző, tisztálkodási szerek, jegyzetfüzet, írószer,
esetleg fényképezőgép, élelmiszer, sátrazás esetén kempingfelszerelés.
Ajánlott térképek: „A Karancs, a Medves és a
Heves-Borsodi-dombság” 1: 60 000 ma. turistatérképe, EOTR-térképek, kataszteri
térképek, légifotók stb.
Várjuk a barlangkutatókat és a
segítőkész érdeklődőket. Részvételi szándékodat jelezd a kutatásvezetőnek
Bővebb felvilágosítással szolgál a
kollektíva és a kutatás vezetője:
Eszterhás István
8045 Isztimér, Köztársaság út 157.
Tel: 22/420-086
HIVATALOS
KÖZLEMÉNYEK |
2003. április 12.
A Társulat tisztújító
küldöttközgyűlését 2003. április 12-én tartotta a Szemlő-hegyi-barlang
fogadóépületének vetítőtermében. A küldöttközgyűlésen megjelent küldöttek száma
44 fő, a szavazati joggal nem rendelkező résztvevők száma 9 fő volt.
A küldöttközgyűlés keretében az Érembizottság
– a magyar karsztvidékek és
barlangok feltáró kutatásában elért kimagasló eredmé-nyért adományozható Vass
Imre-éremmel a Molnár János-barlangban feltárt több mint egy kilométer
hosszúságú új járatok felfedezéséért Kalinovits Sándort tüntette ki.
Az Érembizottság a küldöttközgyülésen visszavonta azt a javaslatát,
hogy Adamkó Péternek
adományozza a kimagasló társulati munkásságért járó Herman Ottó-érmet.
A
küldöttközgyűlés
– 90. születésnapja
alkalmából Venkovits Istvánt,
– 85. születésnapja
alkalmából Molnár Istvánt és Szilvássy Gyulát,
– 80. születésnapja
alkalmából dr. Dénes Györgyöt és Vass Bélát,
– 75. születésnapja
alkalmából Barczikay Dénest és dr. Markó Lászlót,
– 70. születésnapja
alkalmából Preisinger Ferencet,
– 60. születésnapja
alkalmából dr. Korpás Lászlót és Maucha Lászlónét
emléklappal tüntette ki.
A küldöttközgyűlés az alábbi határozatokat hozta:
–
elfogadta a 2002. évről szóló főtitkári beszámolót (K-1/2003);
–
elfogadta a 2002. évről szóló közhasznúsági beszámolót (K-2/2003);
–
elfogadta a Felügyelő Bizottságnak a Társulat 2002. évi gazdálkodásáról szóló
jelentését (K-3/2203);
– elfogadta a Karszt és
Barlang Alapítvány Kuratóriumának a 2002. évről szóló beszámolóját (K-4/2003)
– megválasztotta a következő négy éves időszakra a
Társulat új vezetőségét (K-5/2003).
A Társulat 2003. április 12-i
tisztújító küldöttközgyűlésén megválasztott tisztségviselők:
|
Elnök: |
Dr. Korpás László |
Főtitkár: |
Börcsök Péter |
||||
|
Társelnökök: |
Hazslinszky Tamás Dr. Leél-Őssy Szabolcs Maucha László |
Titkárok: |
Botos Zsolt Lieber Tamás Perényi Katalin |
||||
Választott választmányi tagok:
|
Érembizottság:
|
|
|
|||||
|
Eszterhás István |
elnök: |
Takácsné Bolner Katalin |
|
||||
|
Hegedűs András |
tagok: |
Czajlik István |
|
||||
|
Kucsera Márton |
|
Dr. Fodor István |
|
||||
|
Dr. Lénárt László |
|
Gádoros Miklós |
|
||||
|
Polacsek Zsolt |
|
Dr. Hevesi Attila |
|
||||
|
Sívó Zsuzsa |
Felügyelő Bizottság: |
|
|
||||
|
Szabó Zoltán |
elnök: |
Dr. Csepregi István |
|
||||
|
Dr. Szunyogh Gábor |
tagok: |
Egerland Zoltán |
|
||||
|
Takácsné Bolner Katalin |
|
Károly Gábor |
|
||||
|
Zih József |
|
Kiss Attila |
|
||||
póttagok: |
|
Lengyel János |
|
|||||
|
Gruber Péter |
póttagok: |
Csepreghy Ferenc |
|
||||
|
Taródi Péter |
|
Papp László |
|
||||
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot a
Fővárosi Bíróság 1999. január 19-én 13.Pk.60.438/1989/11 számon 1998. január 1.
napjától kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősítette.
1. Beszámoló a kiemelkedően közhasznú tevékenységről
–
A Társulat tagjai, kutatócsoportjai és egyéni kutatói által karsztvidékek és
barlangok bejárásával, megismertetésével, feltárásával olyan társadalmilag
hasznos tevékeny-séget végeztek, amelynek megismertetésével, hasznosítási
javaslatok kidolgozásával állami és önkormányzati szervek munkáját támogatták.
–
Karsztterületek és barlangok rendszeres bejárásával és kataszterezésével,
járatok térképezésével olyan természetvédelmi (barlangvédelmi) feladatokat
láttak el, ame-lyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
végrehajtását segítették elő.
–
Tagjai a megszerzett ismeretek széles körű elterjesztésével (előadások,
publi-kációk, szakmai találkozók megszervezése) a társadalom tudatformálását
szolgálták.
–
Hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel együttműködve tevékenysége a
magyar karszt- és barlangkutatás, az ehhez kapcsolódó érdekképviseleti és
szakmai-tudományos tevékenysége koordinációs, információs feladatainak
ellátásában is kiteljesedett.
–
A Társulat könyv-, térkép- és dokumentáció tára egyedi gyűjteményeinek
nyilvános használhatóságával szintén közhasznú tevékenységet lát el.
2. A fentiekben részletezett kiemelkedően közhasznú
tevékenységek kiadásaihoz 2002-ben
–
a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzattól a könyv- és adattárban tárolt
jelentős, nagyértékű információs anyag széles körű hozzáférhetővé tételének
biztosítására, illetve ezek barlangtani adatbázisba szervezésére 3.000.000
Ft-ot,– ugyancsak a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzattól a Cholnoky Jenő
karszt- és barlangkutatási pályázat
lebonyolításához 1.800.000 Ft-ot,
–
az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságától a Társulat Nemzetközi
Szpe-leológiai Unió részére történő nemzetközi tagdíjbefizetéséhez 291.030
Ft-ot,
–
a MTESZ Szövetségi Tanácstól a működési kiadások fedezésére 458.277 Ft-ot,
– a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium által
kezelt bérkeretből a Társulatnál alkalmazott ügyvezető titkár illetményének
emelésére 157.040 Ft-ot kapott a Társulat.
3. 2002. év folyamán a Társulat a magánszemélyek
jövedelemadójának 1 %-ából 428.635 Ft-ot kapott, melyet a tagság informálásának
érdekében kéthavonta megjelenő MKBT Tájékoztató megjelentetésére és a tagokhoz
történő eljuttatására fordítottunk.
4. A Társulat törvény szerinti vezető tisztségviselői
részére a Társulattól 2002. évben kifizetés nem történt. A Társulatban
munkaviszonyban álló alkalmazott részére 2002. évben járulékokkal együtt
1.782.736 Ft került kifizetésre.
Budapest, 2003. április 3.
Börcsök Péter
főtitkár
Sor-szám |
A tétel
megnevezése |
Előző év
(eFt) |
Tárgyév (eFt) |
1. |
A. Befektetett eszközök (2—5. sorok) |
360 |
1151 |
2. |
I. IMMATERIÁLIS JAVAK |
17 |
3 |
3. |
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK |
343 |
1148 |
4. |
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
- |
- |
5. |
IV. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE |
- |
- |
6. |
B. Forgóeszközök (7—10. sorok) |
8553 |
4554 |
7. |
I. KÉSZLETEK |
1936 |
1918 |
8. |
II. KÖVETELÉSEK |
30 |
- |
9. |
III. ÉRTÉKPAPÍROK |
- |
- |
10. |
IV. PÉNZESZKÖZÖK |
6587 |
2636 |
11. |
C. Aktív időbeli elhatárolások
|
- |
- |
12. |
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+ 6.+
11. sor) |
8913 |
5707 |
13. |
D. Saját tőke (14. — 17. sorok) |
2600 |
2809 |
14. |
I. INDULÓ TŐKE |
3307 |
3307 |
15. |
II. TŐKEVÁLTOZÁS |
86 |
-707 |
16. |
III. LEKÖTÖTT TARTALÉK |
- |
- |
17. |
IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK |
- |
- |
18. |
V. TÁRGYÉVI EREDMÉNYALAPTEVÉKENYSÉGBŐL |
-793 |
209 |
19. |
VI. TÁRGYÉVI EREDMÉNÍY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL |
- |
- |
20. |
E. Céltartalék |
- |
- |
21. |
F. Kötelezettségek (20. — 21. sorok) |
1666 |
2444 |
22. |
I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
- |
- |
23. |
II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK |
1666 |
2444 |
24. |
G. Passzív időbeli elhatárolások |
4647 |
454 |
25. |
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (13.–20.
+21. + 24. sor) |
8913 |
5707 |
KETTŐS
KÖNYVVITELT VEZETŐ TÁRSADALMI SZERVEZEK, KÖZTESTÜLETEK
KÖZHASZNÚ BESZÁMOLÓJÁNAK
EREDMÉNYKIMUTATÁSA — 2002 ÉV
Sor-szám |
A tétel
megnevezése |
Előző év
(eFt) |
Tárgyév (eFt) |
1. |
A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (1. — 5.
sorok) |
11162 |
14854 |
2. |
1. Közhasznú célra, működésre kapott támogatás |
723 |
1044 |
3. |
a. alapítótól |
- |
|
4. |
b. központi költségvetéstől |
- |
|
5. |
c. helyi önkormányzattól |
|
|
6. |
d. egyéb, ebből 1 % |
424 |
429 |
7. |
2. Pályázati úton elnyert támogatás |
475 |
5090 |
8. |
3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel |
8840 |
7516 |
9. |
4. Tagdíjból származó bevétel |
1076 |
1027 |
10. |
5. Egyéb bevételek |
48 |
177 |
11. |
B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1. —
11. sorok) |
- |
- |
12. |
C. Összes bevétel (1. + 9. sor) |
11162 |
14854 |
13. |
D. Közhasznú tevékenység költségei |
11955 |
14645 |
14. |
1. Anyag jellegű ráfordítások |
5592 |
6095 |
15. |
2.
Személyi jellegű ráfordítások
|
5333 |
5497 |
16. |
3. Értékcsökkenési leírás |
189 |
427 |
17. |
4. Egyéb ráfordítások |
841 |
2626 |
18. |
5. Pénzügyi műveletek ráfordításai |
- |
- |
19. |
6. Rendkívüli ráfordítások |
- |
- |
20. |
E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1. — 6.
sorok) |
- |
- |
21. |
1. Anyag jellegű ráfordítások |
|
|
22. |
2.
Személyi jellegű ráfordítások
|
|
|
23. |
3. Értékcsökkenési leírás |
|
|
24. |
4. Egyéb ráfordítások |
|
|
25. |
5. Pénzügyi műveletek ráfordításai |
|
|
26. |
6. Rendkívüli ráfordítások |
|
|
|
|
|
|
27. |
F. Összes ráfordítás (D+E sorok) |
11955 |
14645 |
28. |
G. Adózás előtti eredmény (B–E) |
-793 |
209 |
29. |
H. Adófizetési kötelezettség |
- |
- |
30. |
I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G–H)
|
- |
- |
31. |
J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D sor)
|
-793 |
209 |
|
Megnevezés
|
Összeg
|
32.
|
A. Személyi jellegű ráfordítások
|
5497 |
33. |
bérköltség |
1623 |
34. |
megbízási díjak |
313 |
35. |
tiszteletdíjak |
- |
36. |
személyi jellegű egyéb költségek |
2958 |
37. |
bérjárulékok |
916 |
38. |
B. A szervezet által nyújtott támogatások |
1980 |
39. |
ebből: A Korm. rend. 16. §. (5) bekezdése szerint
kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás |
- |
A RÉGI-ÚJ ELNÖK ÉS FŐTITKÁR BEKÖSZÖNTŐJE
Kedves
Barátaink!
Ismételten megköszönjük, hogy négyévi tevékenységünk után újra megválasz-tottatok bennünket. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy az elmúlt időszakban irántunk kialakult bizalmat tovább erősítsük.
Szeretnénk
folytatni azt, amit elkezdtünk és tovább haladni, hogy a következő négy év után
egy jól működő Társulatot adhassunk át utódainknak. Megpróbáljuk működésünket
megújítani, és a kor követelményeihez
igazítani. A korszerű működési forma egyik alapfeltétele a könyvtár és
dokumentációs rendszer archiválása. Az informatika fejlesztése mellett nem
akarjuk elhanyagolni kiadványainkat sem és szeretnénk, ha azok az eddiginél
korszerűbb, és ha lehet népszerűbb, formában jelennének meg.
A hatékony és eredményes természetvédelem érdekében
erősíteni kívánjuk a Társulat helyzetét az államigazgatási rendszerben, mivel a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Természetvédelmi Hivatallal és a
Nemzeti Parkokkal kiépített kapcsolataink a jövőbeni eredményes működésünk
zálogai.
Fejlesztenünk kell a nemzetközi kapcsolatainkat:
rendezvényekkel, a cserekap-csolatok bővítésével, és azoknak a csoportok
részére történő felajánlásával.
A
pályázati rendszer keretében és megbízásos munkákkal kívánjuk a jövőben is növelni a Társulat szakmai elismertségét és
megteremteni a működésünkhöz szükséges anyagi hátteret.
A
jövő generáció érdekében folytatjuk a szakmai tanfolyamok szervezését, annál is
inkább, mert az eddigiek sikerei azt mutatják, hogy ez a járható és követendő
út. Ráadásul ezek a kurzusok jó lehetőségeket jelentenek a vidéki és a fővárosi
csoportok kapcsolatainak kialakításához és elmélyítéséhez. Ehhez segítene az új
elképzelésünk is, hogy úgynevezett nyílt hétvégeket szervezzünk az ország
külön-böző karsztvidékein működő csoportok részvételével.
Végül,
de nem utolsó sorban köszönjük az előző elnökség
tagjainak munkáját, és az újonnan
megválasztottaknak pedig sok sikert és jó egészséget kívánunk az előttünk álló
négy évhez.
Budapest 2003. április 13.
Börcsök Péter Korpás László
főtitkár elnök
tel:06 30 231 86 84
tel: 251 46 78
BESZÁMOLÓK,
JELENTÉSEK, RÖVID CIKKEK |
ÚJ FELFEDEZÉS A MOLNÁR
JÁNOS-BARLANGBAN
Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a hazai
vizes barlangokban új járatokat sikerüljön megismerni. Természetesen ez a
kijelentés egy kissé sarkos, mert néhány méter új járat azért csak került
minden évben, legutoljára az Esztramos Rákóczi-barlangjában. Igaz, hogy ezt a
felfedezést sokan nem győzelemnek élték meg.
Kezdeném a történetet a hetvenes évek végével, amikor
a barlang térképezési munkái során felfedeztünk egy szűk folyosót, amiből 24 oC hőmérsékletű víz
áramlott az ismert részekbe. Ez a pont sokáig foglalkoztatott, de be kellett
látnom, hogy ezen a szűkületen keresztül ember nem juthat be a barlang
folytatásába.
Hamarosan a Lukács-fürdő medencéit vízzel ellátó
csővezeték épült a barlang fel-ső járataiba. A kutatás így lehetetlenné vált,
mivel a búvár által felkavart üledék azon-nal a medencékbe került. A
korlátozott lehetőségek ellenére az FTSK Delfin Köny-nyűbúvár Szakosztály
néhány lelkes tagja segítségével 1984-ben elkészült a barlang részletes
térképe, mely 483 m hosszban tartalmazta az akkor ismert járatokat.
Alapvető változást hozott a fürdő életében, amikor a
hatályos rendelet értelmében vízforgató berendezést helyeztek üzembe. Sokan, és
megvallom köztük én is nagy ellenzője voltam a vízforgatós üzemnek. Nem
gondoltam, hogy ez a berendezés lesz az, ami végül is életem egyik nagy
felfedezéséhez segít. A vízforgatásos üzem következtében a medencék vize
ugyanis nyáron túlmelegedett. Ekkor kaptam megbízást, hogy a barlang
ismeretében tegyek javaslatot, milyen módon juttathatnánk hidegebb vizet a
medencékbe. Ezzel a megbízással megnyílt a lehetőség némi kutatásra és
merülésre a barlangban.
Minden
barlangot kedvelő búvár tudja, hogy az esztramosi
baleset óta hazánkban barlangban merülni tilos. A merülési tilalom
nem vonatkozott a vállalkozásomra, mert a Budapest Gyógyvizei és Hévizei RT.
megrendelésére, minisztériumi engedéllyel munkát végeztünk a barlangban.
A
kellő vízhőmérséklet biztosítása, beállítása érdekében a Lukács-fürdő vizét
szállító csővezeték nyomvonalát kellett megváltoztatni, hogy hidegebb, 20 0C-os
vizet tudjunk vezetni a medencékhez.
A Molnár János-barlang meglévő víz szállító
csővezetékének áthelyezési munkája során 2002 novemberében egy nyílás vált
szabaddá a barlang Fekete-falánál. A kíváncsiságtól
hajtva némi kis bontás után a nyílás akkorára bővült, hogy készülékkel a
hátamon megpróbálkozhattam az átbújással. Legnagyobb meglepetésemre ez
könnyebben sikerült, mint vártam. Erre a látványra számítottam. A barlang
folytatódik.
Álltam
és elgondolkoztam az elmúlt évtizedekben végzett munkáról, álmodozásokról.
Kevesen vannak, akik nagy barlangrendszerek felfedezésével dicsekedhetnek, többen
azok, akik kisebbekkel. Nekem már adott az élet ilyent, de ez a mostani
legme-részebb álmaimat is felülmúlta.
A
hasadékrendszer, ami a hely geológiai viszonyainak ismeretében szinte elképzelhetetlen
volt, kinyitotta kapuját. Nyilvánvalóvá vált, hogy a barlang régen feltételezett
folytatásában vagyunk. A felfedezés hivatalos bejelentése után megkezdtük a
feltárást. A barlangjáratok a vízszint alatt húzódnak, így a munka hatalmas
technikai apparátust és magasan képzett barlangi búvárokat igényelt. A járatok mérete meg-döbbentett mindenkit. Pár nap
alatt kiderült, hogy egy hatalmas hasadékrendszerbe jutottunk. A méretek nem
hasonlíthatók össze a barlang eddig ismert járatainak méretével. Itt is két
különböző hőmérsékletű víz tölti ki a járatokat, csak a mennyiségek
elképesztőek. Az
új járatok hossza a feltárások jelenlegi állása szerint meghaladja az egy
kilométert, amelyből a felmért járatok hossza 931 méter. A
barlang járatainak méretei minden elképzelésünket felülmúlják. Átlagos
szélességük 3–6 méter, de van egy folyosó, amely 78 m hosszú, 16–27 m széles és
14–22 m magas. A hasadékban megközelítőleg
23 500 m3 víz található.
Ennek a folyosónak van egy légteres része, mely 380 m² szabad
vízfelszínnel rendelkezik. Ez a légteres rész sajnos nem növeli a merülések
biztonságát, mert a kitöltő gázkeverék 5,8 % CO2-t tartalmaz. Ma már
egyre nehezebben tudjuk biztosítani a feltáráshoz szükséges technikát, mert
a távolság növekedése miatt a vihető légző gáz mennyisége
határt szab a beúszható szakasznak.
Most megkezdjük a szponzorok felkutatását és a
hatóságok támogatását egy rö-vid vágat hajtásához a légteres terembe. A
József-hegy oldalában hajtott, jelenleg használaton kívüli vágatból 4–6 méteren
belül a terem elérhető. Ezzel kb. 30 perccel rövidíthető a felesleges úszás és
így a biztonság is jelentősen növekedne.
A következő számban szeretnék részletesebb beszámolót
írni a feltárásról és a készülő térkép bemutatását is tervezem.
Rajtam
kívül van még hét barát, aki rengeteget tett és segített nekem a barlanggal
kapcsolatos munkáim végzése során. Nekik is jár a köszönet és a felfedezés
öröme – munkájuk jutalma – az ismeretlen világ megismerése.
Végezetül
álljon itt a felfedezésben velem osztozók névsora ABC-sorrendben és nem a
végzett munka alapján rangsorolva. Clement Károly, Domján András, Gyurka Zsolt,
Mülner László, Szebeni Lehel, Tihanyi Tibor, Zelenák József.
Kalinovits Sándor
IANTD technical cave instruktor
2003 január–február folyamán az ARIADNE Egyesület
kutatói Nagy Sándor ve-zetésével, több más csoport tagjai és egyéni kutatók
jelentős segítségével még újabb részeket tártak fel a barlang "új
része" alatt. Az eddig feltárt hossz kb. 300 m, de számos bontási hely van
még. A feltárás különlegessége, hogy az új rész "kilépett" az eddigi,
meglehetősen horizontális kiterjedésű barlangból, az első gyors felmérés szerint
a barlang mélysége 85 m-re növekedett. Az alsó részeken már eocén
alapkon-glomerátum törmelékeket találtunk, valószínűleg néhány méterre vagyunk
a triásztól. A járatok viszonylag kényelmesek, de azért baradlai méretekre
senki ne számítson.
Az
elmúlt évek kisebb feltárásaival együtt a barlang hossza már 700 méterrel
növekedett az 1992-es térképezés óta. További információ és képek az ARIADNE
honlapon (http://ariadne.fw.hu).
Surányi Gergely (Surda)
2003.
február 8–16.
Az 1993 óta minden év telén rendszeresen megtartott
expedíciósorozata idén már a 12. téli tábort eredményezte. Igazán komoly
eredményeket 5 éve értünk el a 200 m magas By Pass kürtő kimászásával és a
felette lévő szakaszok bejárásával, doku-mentálásával. Azóta két új bejáratot
is találtunk (Magyar-barlang, Dékány Péter bar-lang). Egy hetes nagy létszámú
felszín alatti tábor keretében folytattuk az eddig 15,1 km hosszban feltárt
magyar szakasz kutatását a Michele Gortani
barlangban, amely több más barlangrendszer összekapcsolásával kb. 35 km
összhosszúságú.
A
hazai hóviszonyok miatt egy nappal később, szombaton délután indultunk. Másnap
már a hegyoldalban tapostuk a helyenként combközépig érő havat. A
Magyar-barlangon át 200 m-el mélyebben az X-ponti bivakban rendeztük be a
tábo-runkat. A hét kezdetén felszereléseink egy részét gyűjtöttük be a már
lezárt kutatási zónákból. Az ősszel
feltárt Dékány Péter-barlang (655m/-181m)
kapcsolódott az Ausztrália nevű
szakasz Fás-kürtőjéhez ezért abból
lehúztuk, továbbá a Vízvadász (1,1
km/-166m, szifonnal záródó) járatából
is kiszereltük a köteleket. Az így
nyert fel- felszereléssel tovább kutattuk a Szülinapi-aknarendszert, ami rövid bontás után meanderező járattal
sajnos járhatatlanul keskeny hasadékká szűkült el (216 m új fel-mérés, a
tetejétől -170 m szintkülönbségű és összesen 350 m hosszú).
A
tavalyról maradt, be nem ereszkedett Enyémke
aknarendszere egy szigorú szűkületsorral kezdődött, melyet pattintós módszerrel
tettünk járhatóbbá. A P43-es akna alól még további 55 m szintkülönbségű újonnan
bejárt akna, meander kombi-náció vezetett egy nagy vetőhöz, ami mellett egy
szifon zárta el a járatot. Mindez a Magyar-barlang becsatlakozása alól, további
-130 m mélységű, 200 m hosszú akna-rendszert eredményezett.
Régi
nagy tervünk a –900 m-en lévő végponti szifon feletti vízfolyás kimászása,
ismét meghiúsult. A leszállított felszerelések legfontosabbika a fúró (már
megint) megsérült és így ismét csak alulról vizsgálgattuk a kürtő eredetét.
Közben megkezd-tük az ún. 3 nagy-terem
végpontjának bontását, majd az X-ponti
bivak zónájában kimásztunk két kisebb kürtőt (P35, és P5-P5-P20-?), melyek
felfelé tovább folyta-tódnak. A bontás néhány m3 kő elhordása után
megnyílt; és az alatta lévő 140 m (felmért) + 50 m (felméretlen) főkén lapos
járat egy hatalmas terem szélére vezetett. Másnap kézi nitteléssel folytatódott
a feltárás. A terembe (Humboldt-terem)
20 m-t leereszkedve, az 20x40 m szélesnek mutatkozott. Belőle több irányban
járatok vezet-nek ki, de csak a legkézenfekvőbb különösebb mászás nélkül
elérhető meredeken lejtő folyosóba mentünk tovább. A szokatlanul nagyszelvényű
járat aljába mélyen be-vágódott a teremből befolyó víz, ami 75 m után egy
letöréssel folytatódott tovább. Minden alsó próbálkozás ellenére felül látszott
a legoptimálisabbnak átmászni. Más-nap (utolsó nap, 6. akcióban) kötelekkel
fúróval tértünk vissza. A folytatás, hasonlóan tágas volt; kötélhíd – két
meredek agyaglejtő – újabb kötélhíd készítése után a mean-der aljába
kényszerültünk. Öt méter ereszkedéssel a sáros falú aktív járatban időnk végén
még 50–70 m-t jártunk be. A járat
tovább folytatódik. A szintkülönbség -150 m,
amit
a bontástól lefelé tettünk meg (430 m hosszban). Ezzel a Grande Meandro
szintjére értünk (-700 m) ahol a végponti szifontól távol (400 m-re) „jóval
mögötte” járunk már, igaz 200 m-el feljebb. A feltárás folytatása későbbi
időpontban várható.
Új
feltárás: 428 m +50 m
(Humboldt-járat), +65 m (Enyémke), +157 m Szülinapi-aknarendszer, +56 +35 m
(Hasszán Sas és Trappattoni-kürtő); összesen:
791 m.
Térképezés:
428 m (Humboldt-járat), +204 m
(Enyémke), +216 m Szülinapi-aknarendszer; összesen:
848 m.
Résztvevők: 12 fő
teljes időre maradt (Egri Laci, Gazda
Attila, Izápy Viktor, Kovács Ferenc, Köblös Csaba, Kunisch Péter, Molnár Tamás,
Németh Zsolt, Nyerges Attila, Perényi Kati, Takács Róbert, Zih József),
….míg
2–2 autónyi csapat (Balogh András,
Borzsák Kamilla, Csekő Zsuzsi, Forró Gábor, Gazda Attila, Hajnal Ágnes, Invics
Gábor, Kovács András, Kucsera Márton, Lakat Fecó, Markó Gábor, Mészáros István,
Nagy Peti, Németh Laci, Polacsek Zsolt, Szira Fruzsina, Tarnai Tamás, Tegzes
András, Török Ágnes) pedig a tábor elejére és végére segített be a
felszerelések szállításába.
EGY BÜKKI BARLANG, ILLETVE A
BARLANGOT HORDOZÓ HEGY NEVÉRŐL
A bükki Nagy- és Kis-fennsík – közelebbről Bánkút és Szentlélek –
között emelke-dő 899 m magas hegy a XX .századi turista térképeken a Nyárúj-, ill. a Nyárjú-hegy
nevet viseli. A legfrissebb (1993) 1:10 000-es léptékű, helyrajzi (topográfiai) térképeken neve:
Nyárúj-hegy, éppúgy mint az 1928-as kiadású 1:25 000-es méretarányú térképlapon.
E névváltozatok tartoznak a hegy tetőközeli romos barlangjához is, amely Kadić
Ottokár leírásában (1940) Nyárújhegyi-barlang néven szerepel. Mindkét változat
sajátos tévedés. A „Nyárjú” hívei szerint e név a nyárfa nem(nemzetség) népies
megnevezése. Magyarázható továbbá úgy is, hogy az eredeti név Nyárjuh volt,
csak a végéről az amúgy is alig hangzó „h” lekopott. Más vélemény szerint a név
ilyen alakja értelmetlen, és az helyesen Nyárúj-hegy lenne. Hogy ez mennyivel
értelmesebb, azt mindenki maga ítélje meg.
A
kérdés, azaz a név eredete és eredeti alakja azonban szerencsére könnyen
megválaszolható, mert Bél Mátyás (1684—1749) Bükkre vonatkozó kéziratában és
Vályi András Magyar országnak leírása I. kötetében (1796, 252. o.) egyaránt
Nyárjuk hegyről olvashatunk. Vagyis a név második tagjának végéről nem a „h”,
hanem a „k” hang kopott le. Viszonylag érthetetlenül. Mert a hegy Ny-i végének
tövében barlang nyílik, és egyértelmű, hogy nem a barlang kapta a hegytől(ről)
a nevét, hanem a barlangról a hegy. Hogy a Nyár-lyuk név első tagja a nyárfára
vagy az évszakra utal, azt nehéz eldönteni. Minthogy a hegy DK-i lejtője a
Nyárjas-oldal nevet viseli, valószínűbb, hogy a nyárfáról. Azonban a növényzet
összetétele – különösen a fakitermelés óta – gyorsabban változik, mint a
barlangok száma, így csak az a biztos, hogy a barlang eredeti neve Nyár-lyuk, s
így a barlangot hordozó hegy neve Nyár-lyuk-hegy. Ahogy az Bél Mátyásnál vagy Vályi Andrásnál is. Ezért kérjük térképésze-
inket
és barlangászainkat, hogy a hegyet és a barlangot így nevezzék, térképeken, adattárakban
így tüntessék föl! Vagyis az eredeti nevet „állítsák vissza”!
Források:
2. BALÁZS
DÉNES TUDOMÁNYOS ELŐADÓÜLÉS
A
Magyar Földrajzi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző
Főiskolai Karának Földrajz Tanszéke 2003. március 20-án, a Magyar Földrajzi Múzeum
fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezte meg a 2. Balázs Dénes Tudományos
előadóülést. A rendezvény helyszíne a Magyar Földrajzi Múzeum előadó-terme
volt, ahol a nagyszámú érdeklődő jelenlétében dr. Marosi Sándor akadémikus,
Társulatunk tiszteletbeli tagja nyitotta meg a rendezvényt. Dr. Kubassek János
mú-zeumigazgató Balázs Dénes-emlékplakettet nyújtott át azoknak a
személyeknek, akik a múzeum létrehozásában segítséget nyújtottak, így elsőként Balázs
Dénesné, Vilma asszony, a múzeum „tiszteletbeli édesanyja”, továbbá,
dr. Marosi Sándor, dr. Dénes György, Székely Kinga, Horváth Gergely
és dr. Móga János vehették át a kitűntetést.
A
rendezvény első részében elhangzó előadások Balázs Dénes munkásságát méltatták,
majd az ELTE TTK Földrajzi Tanszékének munkatársai számoltak be
tevé-kenységükről. A rendezvény szünetében Balázs Dénes utazásairól készített
emlék-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. Zárásként Balázs Dénes
sírjának meg-koszorúzására került sor, ahol dr. Marosi Sándor emlékezett meg a
tudósról.
HÍREK, KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK |
KITÜNTETÉS
A Környezetvédelmi és Vízügyi
Miniszter 2003. április 17-én, a Föld Napja alkalmából
Takácsné
Bolner Katalint,
a
Minisztérium Barlangtani és Földtani Osztályának vezetőjét,
Társulatunk
választmányának tagját, az Érembizottság elnökét
Pro Natura
emlékplakettel tüntette ki.
A
kitüntetéshez szívből gratulálunk!
v v v
Társulatunk
2002 szeptemberében túravezetői tanfolyamot indított 36 fő részére. A sikeres
felvételi után fél éven keresztül – minden második hétvégén – elméleti és
gyakorlati túrákon és foglalkozásokon vettek részt a tanfolyam hallgatói. Ez
minden-kitől nagy fegyelmet és odafigyelést kívánt. Nincs tanfolyam, amelyből
ne vonhatnánk le tanulságokat, mégis azt kell mondanom, hogy ez a mostani
összességében jó volt és jól éreztük magunkat, oktatók és oktatottak egyaránt.
Sikerült
reményeink szerint nem csak a technikai – gyakorlati – tudást elsa-játítaniuk,
hanem jó és rossz példával, olyan túravezetőket nevelni, akik társaikért és a
barlangok védelméért mindig felelősséget fognak érezni.
A március 29—30-án megtartott vizsgán 34 vizsgázóból
23-an sikeres vizsgát tettek, 11 személyt pedig megkértünk arra, hogy ismételje
meg a gyengén teljesített tárgyakat.
Március
12-én sajnos csak kevesen jöttek el az eredményhirdetésre a Pál-házhoz, ahol
szűk körben idéztük az emlékeket és fogyasztottuk a bablevest, ami állítólag
igen jó volt.
A
barlangi túravezetői tanfolyamon elért kitűnő eredményért a tanfolyam
leg-jobb túravezetője címet és 10 ezer forintos vásárlási utalványt kaptak
a következő személyek (elérhető max. pont 185 volt):
Gáspár Vera (Adrenalin)
|
179 |
Sióréti
Gábor (Tolerancia) |
178 |
Rostás
Imre (Júra) |
178 |
Hajnal
Ágnes (Pizolit-Szeged) |
175 |
Panker
Ádám (BEAC) |
175 |
Mindenkinek sok sikeres túrát és
jószerencsét kívánok! BP.