Tájékoztató – 2001 március – április

PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK

·ELŐADÁSOK

Március 7., szerda 18 óra
Postojnska jama – Postojnai-barlang (video, angol, 50 perc)
A Postojnai-, a Pivka- és a Predjamai-barlangok, valamint a környék természeti és kulturális látnivalóinak bemutatása.

Aven Armand – Armand-zsomboly (video, angol, 12 perc)
A dél-franciaországi, magasra „nőtt”, nagy mennyiségű „tányércseppkövéről” ismert idegen-forgalmi barlangot mutatja be.

Obir Tropfsteinhöhlen – Obir-cseppkőbarlangok (video, német, 17 perc)
A 12. sz. óta folytatott bányászat során kialakult 600 km hosszú tárórendszer által harántolt üregeket 1991-ben építették ki a látogatók számára.

Március 21., szerda 18 óra
Föld alatti Európa (video, magyar, 53 perc)
A TV-ben már kétszer vetített „Európa természeti szépségei” c. francia sorozat része (a bemutatott 27 barlang 34 része francia), mely röviden bemutatja a Baradlát is és megemlíti a Diabáz-barlangot.

Séták a sötétség birodalmában (video, magyar, 20 perc)
Az Aggteleki-kaszt barlangjait (Baradla-, Rákóczi-, Földvári-, Vass Imre-barlang, Rejtek-zsomboly) bemutató összeállítás.

Március 28., szerda 18 óra
Magyari Gábor: Barangolások a Sziklás-hegységben (USA) – vetítettképes útibe-számoló I. rész

Április 11., szerda 18 óra
Nullarbor kihívás (video, angol, 53 perc)
A világ legnagyobb kiterjedésű karsztterülete, a Nullarbor-síkság kutatásának bemutatása 1870-től napjainkig.

Pannikin-síkság barlangbúvár expedíció (video, –, 6 perc)
Az ausztráliai Nullarbor-síkság egyik barlangjában történt búvárbaleset.

Április 25., szerda 18 óra
Magyari Gábor: Egy amerikai metropolis – Denver (USA) – vetítettképes útibe-számoló II. rész


Május havi előzetes
Május 16., szerda 18 óra
Magyari Gábor: Yellowstone nemzeti park és Wyoming-i tájak (USA) – vetítettképes útibeszámoló III. rész
Május 23., szerda 18 óra
Dr. Szunyogh Gábor: Játsszunk afrikásdit! Az előadó vetítettképes beszámolója a Zambezi mentén tett „maszek” szafarijáról

Az előadások helyszíne: a Szemlő-hegyi-barlang vetítőterme (II. Pusztaszeri út 35.)


TAVASZKÖSZÖNTŐ PARTY

Minden jelenlegi és volt tagtársunkat szerettel várunk a március 24-én, szombaton 19 órakor kezdődő tavaszköszöntő összejövetelünkre.
Helyszín: Szemlő-hegyi-barlang vetítőterme

A rendezvény alkalmából a fiatalok rövid műsoros bemutatót tartanak. A belépő-jegy, amely 500 Ft-ba kerül, egyben tombolaként is szolgál.
Zene a 60-as, 70-es évek slágerei, Old boys program, nosztalgia zene.
Minden korosztályt várunk, ez nem csak a fiatalok „bulija”.
Zenét szolgáltatja és garantálja: Börcsök Péter.

III. KARSZTFEJLŐDÉS KONFERENCIA

Szombathely, 2001. április 6—7.

Helye: Szombathely, Károly Gáspár tér 4. C. épület, nagyelőadó
Az előadások 20 percesek, amelyeket 5 perc vita követ

Április 6.

Tudománytörténeti alszekció (1300—1415)

Elnök: Dr. Lovász György egyetemi tanár

Bauer Norbert—Balogh Lajos: A karsztosodás és a növényzet kapcsolatának vizsgálata Jakucs Pál munkásságában
Tóth Álmos: A karszt és a bauxit viszonyáról
Koleszár Krisztián: A Tornai Alsó-hegy karsztformái XVIII.—XIX. századi kéziratos térképeken

Karsztvíz alszekció (1415—1645)

Elnök: Dr. Hevesi Attila egyetemi docens

Lénárt László: A bükki-karszt feltöltődésének és leürülésének törvényszerűségei csapadék- és vízszintadatok alapján
Fogarasi Sándor: A beszivárgás változásának éghajlati okai a Dunántúli-középhegységben
Fogarasi Sándor: Az EDV Rt karsztkutató tevékenységének a bemutatása a karsztvíz vizs-gálatok tükrében
Lovász György: A karsztosodás jelenkori klimatikus feltételeinek változása a Bakonyban
Kugler Ferenc—Szerencsi László: A mélyművelésü bányászattal összefüggő karsztvízszint változások
Szerencsi László—Radács Attila: Karsztvízbázisok vízminőségi változásai a részvénytársaság működési területén

Morfológia alszekció (1700—2045)

Elnök: Keveiné Dr. Bárány Ilona egyetemi docens

Péntek Kálmán: A mészkő karsztos denudációjának egy új matematikai leírása
Zámbó László: A karsztkorrózió huminsavas oldás folyamatának vizsgálata
Hevesi Attila: A Nyugat-Mecsek felszíni karsztformái
Záhorszki Adél: A Délkeleti-Bükk DK-i részének peremkarsztja
Juhász Ágoston: Karsztos reliefgenerációk a Dunántúli-középhegységben
Veress Márton—Tóth Gábor—Péntek Kálmán: Karrosodás a Hallstatti-gleccser jégmentessé váló gleccsertalpán
Szabó Levente: A lejtőviszonyok és a vegetáció szerepe a karsztosodásban – dachsteini példák alapján
Korpás L.—Lantos M.—Kovács–Pálffy P.—Kordos L.—Krolopp E.: Az északkelet-dunántúli édesvízi mészkövek szedimentológiája, kronológiája és karsztfejlődése
Futó János: A kádártai mésztufakonkréciók

Baráti beszélgetés és állófogadás a Természetföldrajzi Tanszéken

Április 7.

Karsztkörnyezet és karsztökológia alszekció (800—1005)

Elnök: Dr. Zámbó László egyetemi docens

Tóth Géza: A karsztos résrendszer fejlődésének környezeti tényezői a Bükkben
Keveiné Bárány Ilona—Zboray Zoltán: Tájváltozás vizsgálat Aggteleki mintaterületen
Zseni Anikó: Karszttalajok tápanyagvizsgálata hazai példákon
Sári Diana: Az Aggteleki-karszt talajainak mikroelem forgalma
Hoyk Edit: A Nyugat-Mecseki-karszt természetközeli állapota talajtani vizsgálatok alapján

Barlangok alszekció (1015—1245)

Elnök: Dr. Korpás László tudományos főmunkatárs

Dénes György: A Gellért-hegy karsztja és barlangjai
Gruber Péter: A Cserehát új barlangjai
Hegedűs András: Az Ózd–Pétervásárai-dombság barlangjai
Gruber Péter: Az agyagon kialakuló másodlagos formák a Béke- és a Baradla-barlangban
Dezső Zoltán: Barlangi kőzetek radonexhalációja
Hakl József—Zalán Béla: Radonkoncentráció mérések mecseki zsombolyokban

Részvételi díj: 1000 Ft, amennyiben valaki a konferencia írásos anyagát is igényli, további 1000 Ft
Szállás: kollégiumban 2, 3, 6 ágyas szobákban 1000 Ft/fő/éjszaka, ill. a Katolikus Továbbképző Intézetben fürdőszobás szobákban 1700—3600 Ft/fő/éjszaka.

Érdeklődés és szállásfoglalás Gombás Károlynénál: tel: 94/313-892.
E-mail: vmarton@fs2.bdtf.hu

HÁGÓ KUPA 2001

Szervező csoportok: FTSK, Ariadne
Időpont: 2001. május 11—13.

Helyszín: Pilis, Klastrompuszta szélén található rét
Ez év tavaszán, immáron nyolcadszorra kerül megrendezésre kiemelt technikai versenyünk. Ezúton fordulunk mindenkihez, hogy erre az időpontra ne tervezzen be semmilyen programot. Pontos versenykiírás a következő számban jelenik meg.
Addig is jó felkészülést mindenkinek, egyéni versenyre is!

Rendezőség

GYAKORLÁSRA FEL!!!

Április 21-én 11 órától a Pál-völgyi kőfejtőben kötéltechnikai bemutatóra és gyakorlásra hívjuk a Hágó Kupa leendő résztvevőit.
A kötélpálya nem lesz ismeretlen, a 95-ben felállított píreneusi selejtező akadályait kell leküzdeni és gyakorolni sok-sok körön át.
Vasárnap 10 órától rögtönzött egyéni verseny, csodás nyereményekkel.
FTSK

9. NEMZETKÖZI KARSZTOS ISKOLA

A Szlovén Barlangkutató Szövetség és a Szlovén Karsztkutató Intézet 2001. június 26—29. között Postojnán rendezi meg a klasszikus karszttal foglalkozó rendezvényt.
Részvételi díj: 100 DEM. Egyetemi hallgatók díjtalanul vehetnek részt a rendezvényen. Hivatalos nyelv: angol
Jelentkezés és előadások beküldési határideje: 2001. április 15.
A jelentkezést beküldök részére a további információkat májusban küldik meg.
Jelentkezési lap beszerezhető a Titkárságon.

BESZÁMOLÓK, JELENTÉSEK, RÖVID CIKKEK

2000. november 20-án meghalt Sebestyén István, a Barlangász Himnusz szerzője. Hamvasztás utáni földi maradványait 2001. január 6-án, a szűk családi körben megtartott visszaemlékezésen, kérésének megfelelően, Létrástetőn helyezték el. Emlékét az egész barlangász-társadalom által ismert dalon kívül a Láner-barlangnál elhelyezett tábla is őrzi ezentúl.

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület,  Kovács Attila http://kovatt.tripod.com/  kovatt@mail.com

AZ ÉVEZRED ELSŐ JELENTŐS HAZAI FELTÁRÁSA

Három éve alig észlelhető, kis felszíni bemélyedést kezdtünk bontani a Keszthelyi-hegység keleti letörésében. Rengeteg volt a bemosott hordalék. Máig közel 100 köbmétert hordtunk a felszínre. Az első évben kisebb, felszínközeli levegős termekre találtunk. A második évben már szenzációt hozott az egyre növekvő barlang. Találtunk benne emberi csontvázat és edényt a bronzkorból, a barlangfalba zárt tengeri liliomot és világviszonylatban is ritkaságnak számító gyökérsztalagmiteket. Közben felmértük a barlang megismert részeit, ami 60 m hosszúnak és 13 m mélynek adódott, és számos klimatológiai mérést és biológiai vizsgálatokat végeztünk. A harmadik évben pedig csak ástunk, meg ástunk lefelé.

A hordalék állhatatos kitermelése a harmadik évezred hajnalára hozta meg a gyümölcsét. Átszakadt a törmelékdugó legalsó néhány röge is. Megnyílt az út lefelé. De ez az út még mindig elég „rögös”. Szinte teljesen függőleges, olykor szűkületekkel nehezített aknákról van szó, melyek leküzdését a légtér 5 %-os széndioxidtartalma hátráltatja még (különösen felfelé jövet). Az új részek pontos felmérése még nem történt meg, de hozzávetőleg 68 méter mélyre jutottunk (2001. jan. 10-ig) az egykori felszíni bemélyedéstől számítva. Reméljük, ez a hely csak hamar elmúló, időleges végpontnak tekinthető, mert jól látszik a továbbjutás lehetősége, de ez még újabb erőfeszítéseket, kitartást és szerencsét igényel.

Eszterhás István, John Szilárd

A PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2000. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

Tapolcán az 1999. év végi kutatótábort kemény, folytonos munka követte.

A millennium évének első szakaszában legfőbb tevékenységünk a tapolcai kuta-tási területünkön korábban megkezdett bontások folytatása volt. Sajnos egyedül a Kórház-barlang Macska-ágának egy végpontján értünk el jelentéktelen továbbjutást.

E mellett új bontási pontokat is kerestünk a Kórház-, a Csodabogyós- és a November 7.-barlangokban. Azt is megállapítottuk, hogy a Nagy-töbri- és a fentebb említett bejárati ácsolata cserére szorul.
A nyár beköszöntével már az edericsi kutatási területünkre koncentráltunk. Pün-kösd idején a November 7.-barlang legmélyebb pontján levő, erősen huzatoló és víz-elfolyási nyomokat mutató végpontját ástuk át. E mögött azonban kiadós omladékhalmaz állta utunkat. Leküzdését idén nyárra tervezzük. Június és július utolsó hétvégéjéhez kapcsolódóan egy-egy rövidebb kutatótábort is lebonyolítottunk. Az első táborban a Kettős-töbör próbabontását végeztük el, valamint a November 7.-barlang bejárati ácsolatát újítottuk fel, az Óriás-terem felső végpontjának átásásával egyide-jűleg itt körülbelül 7 méter erősen omladékos új járatot találtunk. Második táborunkban a Nagy-töbri-barlang bejáratának újraácsolását kezdtük meg. A 8 méter mély akna alját vízszintesre ástuk, ezt követően gerendából háromszögácsolatot építettünk. Fel-felé haladva az építményt gondosan körbe tömedékeltük. A faanyag beszerzését a Karszt és Barlang Alapítvány 20 000 Ft-tal támogatta. Eme nagyszabású állag-megóvási munka az év második felét szinte teljesen kitöltötte. Munkánkban részt vettek a Styx, a Bakony és a VEBE kutatócsoportok tagjai is, amiért valamennyien hálásak vagyunk.
Az év záróakkordját az immár szokásos december végi kutatótáborunk adta meg, melyhez a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége nyújtott 5 000 Ft anyagi támogatást. Rendezvényünk alatt befejeztük a gerendaácsolat építését. Remélhe-tőleg egy darabig nem lesz vele gondunk. Fennmaradt időnkben a Kórház-barlang egy kürtője fölött bontottunk ki egy kellemetlen szűkületet, mely mögött egy miniatűr termecskét találtunk.

Összegzésként megállapíthatom, hogy kutatóterületünk barlangjainak hozzáfér-hetőségét hosszú időre biztosítottuk, további munkáinkat kellően megalapoztuk. Remélem, mielőbb munkánk gyümölcsét is élvezhetjük.
Tinn József

MERÜLÉSEK A KIRÁLY-ERDŐBEN

A Király-erdő (Pădurea Craiului) az Erdélyi-Szigethegység tagja. Központi része hazánktól mindössze 80 km-re, a nálánál jóval „híresebb” Bihar-hegység északi szomszédságában található. Mivel fő tömegét jól karsztosodó mészkövek, valamint erre települt homokkövek alkotják, nagy számban találhatóak karsztos objektumok a térségben. A 70-es évek óta folyó karszthidrológiai vizsgálatok során víznyom-jelzéssel számos rendszert mutattak ki, melyek nagy hányada még a mai napig is feltáratlan. Ezek egy része kisebb-nagyobb kubikolással, egyszerű barlangkutatói munkával feltárható lenne (ha lenne rá elég jelentkező), nagyobb része azonban csak barlangi szifonokon vagy felszíni karszt-forrásokon keresztül közelíthető meg.

Az idei, rendkívül aszályos év nagyban megmutatkozott a felszíni- és barlangi vizek mennyiségén. Sajnos a kis vízállás a „száraz” barlangok kutatásával ellentétben a barlangi merülésekkor nemhogy segítő, hanem éppenséggel rontó, sőt gátló tényező lehet . A kis (vagy nulla) vízáramlás miatt ugyanis a legtöbb szifon nem tisztul kellőképpen, így ez nagyban megnehezíti a tájékozódást. Ennél nagyobb hátrány azonban az, hogy a szifonjáratba legörgő sódert, iszapot nincsen ereje a víznek elszállítani, így azt vagy a szifon talppontján, vagy a felfelé vezető ágban lerakja, megnehezítve (meggátolva) az átjutást.

Szakosztályunk 2000. december 27—31. között látogatott el e térségbe. Legfőbb célpontunk a Kalota (Câlâţea) falu közelében lévő Potriva barlangja (Peştera lui Potriva) volt. A barlang jelenlegi hossza 3700 m és egy igen szép, 15 km hosszú folyóvölgyet vezet le. A víz (ha van!) a mintegy 5 km-re lévő, hatalmas esküllői karszt-forrásban lát napvilágot, ahol cseh búvárok 1996-ban mintegy 2 km-nyi járatrészt tártak fel. A végpontra két úton lehet lejutni: a vizes ágon 3 szifonon keresztül, vagy egy száraz járatrendszeren. Mivel kinti barátaink, a „Z” csoport tagjai vállalkoztak arra, hogy segítenek a 13 bag leszállításában, az utóbbit választottuk. A barlangban eltűnő Mneira nevű folyócska számos falun áthaladva „magába gyűjti” a mindennapi élet hulladékát, így a végponti tórendszerhez való leérkezésünkkor egy sor érdekes dolog fogadott: traktorgumi, flakonok, használt tampon, bontott- és bontatlan csirkék az oszlás különböző fázisaiban és temérdek fauszadék. Sajnos a zavaros, pállott víz és a rengeteg, felhalmozódott sóder miatt rettentően minimális higiéniai követelmé-nyeinket félredobva sem sikerült jelentősebb eredményt elérnünk. A végponton elhe-lyezkedő tórendszer egy másik pontján ugyan sikerült egy szifonon átjutni (Dia-novszki-Zsoldos), de az ezt követő teremből nem volt semmi továbbjutási lehetőség. A továbbjutással a tavaszi hóolvadások után lehetne megpróbálkozni, azonban mi a barlangba soha többé nem tervezünk merülést!
A rendszer továbbkutatását inkább a csehek által részben feltárt forrás felőli oldalról tervezzük, némileg expedíciós jelleggel. 
A következő célpont a Gálosháza (Gălăşeni) felett található Peştera de la Moara Jurjii forrásbarlang volt. A merülést már az elején izgalmassá tette, hogy a barlang szájától egy néhány km hosszú vízvezetéket építettek ki a faluig, persze illegálisan. Ez volt a község ivóvízbázisa. A merülésre tehát csak annyi időnk volt, amíg a zavaros víz leér. Aztán jönnek a fejszés emberek... A barlangban a 80-as években számos merülés történt (Halasi, Czakó, Borodan), ennek köszönhetően ismert a kb 170 m hosszúságú, 2 kisebb szifont tartalmazó szép, aktív járat. A harmadik, végponti szifon ezidáig még nem lett átúszva. Az utolsó merüléskor ugyan a merülő T. Borodan átbújt a szifon talppontján (-15 m) és már látta a fodrozódó vízfelszínt, azonban a hirtelen megsúvadó sóder majdnem maga alá temette, így érthető okból kimenekült. (Mellesleg ez volt az utolsó barlangi merülése). Természetesen mi is ebbe a szifonba igyekeztünk. Merülésünkkor a látótávolság kb fél méter volt, így szemlélődni nem nagyon volt alkalmunk. Az általunk elért mélység 16,5 m volt (plusz 1,5 m lábmunka), de semmi jelét nem láttuk a talppontnak (Dianovszki—Pap). A járat itt kb. 3 m szélességű volt, de a felhalmozódott sóder miatt csak 40—50 cm magas-ságú, emellett a rézsű dőlése kb. 60º volt, ami igencsak felébresztette bennünk szegény Borodan iránti szolidaritásunkat. Ezért inkább mi is meghátráltunk. A tavaszi áradások után azonban újabb merülést tervezünk.

Harmadikként a Vida-völgy egyik elhagyatott mellékvölgyében lévő Izbucul Toplica nevű forrást néztük meg. A víznyomjelzések kimutatták, hogy a forrás két nagyobb rendszer vizét vezeti le, úgyhogy a dolog elég biztatónak tűnt. A forrástól néhány méterre a domboldalban egy 6—8 m mélységű, szűk (20 cm) hasadék indul, melyből vízcsobogás hallható. Talán a szifon utáni járatból... A lelkesedésünket az is csigázta, hogy a hely „istenhátamögötti” mivolta miatt ezidáig még senki sem merült a forrás-ban. (És a környéken sem!).

Sajnos már az első csobbanáskor (bepréselődéskor) kiderült, hogy ez sem lesz egy metró-alagút-szerű járat. Keresztmetszete: 1 x 0,5 m. A talppontig való lejutáshoz számos kőtömböt kellett a felszínre vonszolni, ugyanis a búvár nem fért el mellettük. A végponton sajnos két vaskos kőpenge és egy szálkő küszöb akadályozta a tovább-jutást. Szerencsére egy némileg kitáguló részen meg lehetett fordulni, így legalább a szemlélődésnek nem volt akadálya. A szűkületen kissé facsart pozícióban átnézve, korlátozott látási viszonyok mellett megállapítható volt, hogy a járat meredeken indul felfelé, de a vízfelszín nem volt látható. A rendkívül kis hely miatt a szűkület vésésén még erősen gondolkodunk, ennél talán lényegesen egyszerűbb lenne a felszíni hasadék tágítása. Az itt elért mélység 3 m, a beúszott hossz 6,5 m (Pap—Zsoldos).
Dianovszki Tibor—Zsoldos Péter (PLÓZER)

MEGVALÓSULT ÁLMOK, AVAGY A GORTANI NAGY KÖR FELFEDEZÉSE

Az idén januárban – kilencedik éve – egy hétre ismét visszavonultunk a nagy-világtól a Gortani mélyére, hogy az izgalmas kutatást folytassuk.

Január 26-án szombaton Sella Neveaból az első felvonóval 15 fő megközelítette a Gilberti menedékházat, és nekivágott a mindig nehéz transzportálásnak. Az eddigi legnehezebb és legizgalmasabb transzportot hajtottuk végre. Az elvileg „kevés” cucc ellenére mindenki plusz begekkel megpakolva, enyhe ködben, hófúvással nehezítve vágtunk neki a lavinaveszélyesnek mondott meredek hágónak. Egy utat január elején már elhalasztottunk a lavinaveszély miatt, de a menedékházban most sem bíztattak semmi jóval. Az ilyenkor szükséges óvintézkedések mellett szerencsésen feljutottunk a nyeregbe négy óra alatt (máskor egy óra az út). Az utat a hágótól a DVP Bivakig másfél óra alatt tettük meg a jobb hóviszonyoknak köszönhetően. Meglehetősen fá-radtan, a másnapi leszállás mellett döntöttünk. Leó vezetésével öten az aznapi le-szállást választották, -450-es bivakkal az Aragonit-folyosóban (menetidő kb. 4–5 óra).

A bejárati akna kétórai kemény munkával, egy kicsiny hóalagút kiásásával sza-baddá vált. Vasárnap leszálltunk utánuk a barlangba. A második csoport –450-en bivakolt, a harmadik, amelyben magam is voltam rövid pihenő és teázás után továbbindult.

A tavalyi felfedezés az X ponton túl szükségessé tette egy új távolabbi bivak létesítését. Ennek megközelítésére új útvonalat terveztünk. Az 1997-ben sikeresen kimászott P200-as akna és felső részeinek kikerülésével a régi rész Kilométeres meanderéből egy 300 méter hosszú meander a P140-es akna aljára vezet. Az aknán felmászva 140 méter magasságban egy ablakon át az X pontnál tervezett bivakig fél óra az út.

A valóság másképp festett. Éjfél körül, -720-on a 200 méteres Bypass-kürtő alján bivakoltunk. Hétfőn koradélután rövid, de fárasztó út után második nap érkeztünk az X ponthoz, ahol Leóék, az előző napi csapat már ébredezett, és akcióra készült. A bivaképítés nehéz órái közben Kutyáék is szerencsésen megérkeztek, így újra együtt volt a csapat az előretolt bivakban. Két nap „veszteség” után végre folytatódhat a feltárás, amiért végülis ide levergődtunk. Jó érzés volt, hogy a bivaktól negyed óra alatt az új, Ausztráliának nevezett részben lehettünk.

A kiadott jelszó a térképezés volt, hisz tavaly a bejutás az utolsó nap utolsó órájában történt. Most bejárásról szó sem lehetett, hisz arra az idő kevés volt.

A Bag-ponttól a Délnyugati-sivatagon keresztül az Út a Vento-hoz-ágat 400 méter hosszban feltártuk és feltérképeztük. A járat enyhén emelkedik, a törések mentén kisebb-nagyobb felmászásokkal megszakítva egy magasabb szinten folytatódik. A szelvény igen változatos. A széles, lapos kuszodák 2,5—3 méter átmérőjű, szépen oldott fosszilis folyosókkal váltakoznak. Az egyik végpont járhatatlanul ellaposodik. 70 méterrel előtte, déli irányú törés mentén erős huzattal indul egy újabb ellaposodó járat, amely további feltárásra vár. Ez a járatrendszer a felmérés alapján megközelíti a régi rész Vento-folyosóját.

Másik izgalmas rész a Helikon-terem környéke volt, ahol Leóék egy 35 méteres aknán keresztül felfedezték az Állatkert nevű részt. Ez a szakasz mély meanderekkel és aknákkal tagolt aktív rész, amely alsó járatokhoz vezethet. A feltárással itt 45 méter mélységig jutottunk.

Ugyancsak ebben a részben a meandereket felfelé követve, kisebb-nagyobb 5—7 méteres felmászásokkal 200 méter új részt tártunk fel. A feltárást a Negro aknánál szakítottuk félbe. Itt felfelé és természetesen lefelé is folytatni kell a kutatást. A Vento Pozzo biztató kürtőjének 30 méter magas kimászását nem tudtuk befe-jezni, annak ellenére, hogy az 1 m x 2,5 m-es nyílás szinte karnyújtásnyira volt a kürtő tetején. Sajnos a kőzet rendkívül rossz minősége miatt az oldalra történő harántolást alsó biztosítással rendkívül kockázatosnak ítéltem meg. A következő alkalommal közvetlen felső biztosítással a fal másik oldalán tovább kell folytatni a mászást és a kutatást.

Simon Bécó csoportja folyamatosan videózta a feltárók munkáját. A sok fáradtság és munka remélhetőleg meghozza gyümölcsét. A film segítségével érzékeltetni tudjuk örömeinket és "szenvedéseinket” is. Drága kamera, lámpák és súlyos akkumulátorok. Csak köszönet és tisztelet azért az igyekezetért, amit ebbe a filmbe befektettek és be fog fektetni.

Sok izgalmas és félbeszakadt feltárás mellett azonban a legnagyobb eredményt ismét Kutya (azaz Németh Zsolt) produkálta. Egyszer már megtalálta a rövidítést az Aqua-n keresztül a Circonvallancione-ba, amely több mint egy órás rövidítést jelentett. Ez a mostani nagyobb jelentőséggel bírt. Az előretolt bivakunktól (X ponttól) alig több mint kb. 200 méterre egy kis terem tetejében (P8) nyílik egy déli irányítottságú fosszilis meander. Ezt a szakaszt térképezték, amikor kb. 280 méter után egy kis oldalhasadékba benézve gyanús kitöltést és köveket talált, melyeket meglökve azok egy aknába zuhantak. Na ne — gondolta, ide be kell nézni! És amint benéz, mit lát? A távolban egy kötelet elhúzással

. Nem volt náluk felszerelés, így visszatérve este a bivakban nem akartuk magunk sem elhinni azt, amit valójában már régóta vártunk és reméltünk. Ez csak a Vento 95-ös aknája előtt nyíló 1995. évi kürtőmászásunk P45-ös kürtőjének a teteje lehet, ahol a szifonnal végződő 115 méteres meanderünk nyílik. A bizonyosság másnap meglett. Kutyáék kiépítették az akna felső szakaszát, majd lejjebb az 1995-ben beszerelt köteleken folytatták az ereszkedést. Az X ponttól másfél órai járásra, ott álltak a P95-ös akna tetejénél, a Vento-folyosóban, alig több mint hat órára a bejárattól.

A mellékelt térkép a Gortani Nagy Kört ábrázolja a felmérésünk alapján. A térképen bejelöltük a Sunto-val mért járatot is. A 2500 méteres Nagy Kör 25 m eltéréssel zárul!!

Hogy 95-ben ezt a kicsiny nyílást nem láthattuk meg annak oka, hogy az akna túloldalán másztunk, és takarva volt a kőtömböktől. Vígasztal bennünket, hogy ha akkor itt bejutunk, akkor a P200-as fantasztikus kimászásának élményével szegényebbek lennénk. Így van ez jól!

A rövid három nap, ami a munkára maradt, hamar elszállt, de el is fáradtunk. Erőt adott azonban a kijövetelhez, hogy nem kellett két nap a felszínre jutáshoz, ahogy az végül beigazolódott. Három csoportban 9—10 óra alatt a felszínen voltunk.

Kutyáék jutalmul, mert elsőnek indultak kifelé, a bejárattól 25 m mélyen nagy meglepetésükre hótorlaszba ütköztek az akna tetején nyíló átjáróban. Egy hét nagy idő! A felszíni hófúvás következtében több köbméter hó gyűlt össze a bejárati hasadékon keresztül. A zsákból előkerülő edényekkel másfél óra alatt szabaddá tették az utat. A lapát, amit hasonló esetekre szántunk 15 m-rel feljebb, a bejárati szűkület alatt lógott a nitten.

Szép időben csomagoltunk. Szerencsésen vettük az akadályt visszafelé a hómezőn és lefelé a nyeregből a Gilberti menedékházig.

A rövidre szabott, három napos föld alatti kutatás alatt csak 1800 méter járatot sikerült feltérképezni, ezért február 23-án visszatérünk. A második téli expedíción jobb feltételek mellett egy nap alatt elérhetjük az X ponti bivakot, és több időnk marad a feltárás folytatására.

Köszönet mindenkinek az ismételten jó csapatmunkáért, és az egymásnak nyújtott segítségért a nehéz pillanatokban. A zokszó nélküli, keserves cipelésekért, valamint a lelkiismeretes mérésekért a bonyolult meanderekben is.

Köszönet külső segítőinknek és támogatóinknak, különösen a Tengerszem Sportnak és a Pharmavitnek, amivel hozzájárultak sikereinkhez.

A Gortani 2001/I.-es téli expedícióján részt vettek: Berecz László, Börcsök Péter, Egri Csaba, Kovács Ferenc, Kucsera Márton, Mikolovits Vera, Németh Zsolt, Nyerges Attila, Simon Béla, Szabó Lénárd, Szabó Kálmán, Gazda Attila, Takács Róbert, Vajdics Andrea, Köblös Csaba (felszíni ügyelet).
2001. február Börcsök Péter túravezető


A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 2000. évi kutatásai során a Keselő-hegy mellett az Öreg Kovács-hegyen is folytatta a feltáró munkát.

Ennek során ez év őszén sikerült egy új barlangot feltárni egy korábban már kutatott karsztos mélyedés, a Tüzes-víznyelő megbontásával.

E munka során az eddig szétverhetetlenül nagy köveket eltávolítva jutottunk egy tágas, helyenként 2 méter szélességet és 4 méter hosszat is elérő, közel 20 méter mély, korrodált aknába. Ennek alján az összeékelődött omladéktömbök közt utat találva értük el a végpontot kb. 35 méter mélységben. Itt azóta is folynak a kutatások, így a barlang mélysége azóta már eléri a 41 méteres mélységet is. A végponton további 2-3 métert esnek egy viszonylag szűk hasadékon a kövek.

E munkálatok mellett egyesületünk aktívan vett részt a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének programjaiban, elsősorban a kab-hegyi Öreg köves-barlang feltáró kutatásában
Polacsek Zsolt


ÚJ BARLANG FELTÁRÁSA A VÉRTES-HEGYSÉGBEN

Egyesületünk 2001. január 2-án tartott terepbejárásán Kocsis Ákos útmutatása alapján a Vértes-hegységben, Vértessomlótól kb. 800 méterre északkeleti irányban egy kigőzölgést talált. Ezt megtekintve arra a megállapításra jutottunk, hogy egy minimálisan eltömődött barlangbejáratot találtunk. Tekintve, hogy Ákoska már kisebb bontást is végzett a bejáratban és kb. 6—8 m járatba be is kúszott, nekünk már csak egy nagyon szűk szűkületet kellett kitágítanunk és egy nyíláson át már mászhattunk

is be egy terem tetejébe. E terem kb. 18 m hosszú, helyenként 4 m széles és 8 m magas. Innen egy újabb szűkületen keresztül, rövid bontással ismét egy terem tárult fel, melynek méretei az előzőét is meghaladják. Becsléseink szerint hossza 20 m, szélessége 7 m. Aljából egy 6 m x 2 m keresztmetszetű akna nyílik. Ennek aljára január 5-én sikerült leereszkedni. Itt a további járatokat omladék torlaszolja el. Az akna mélysége 9 m. A terem plafonjából nyíló kürtő 13 m magasnak bizonyult.

A barlang a hévizes genezis jeleit viseli magán, falait tömegesen borítják aragonit- sőt táblás fennőtt barit-kristályok. Egyes helyeken cseppkőlefolyások, szalmacsepp-kövek illetve cseppkőzászlók is találhatóak. Az üreg befoglaló kőzete f. triász dachsteini mészkő. A barlang hossza legalább 110 m, mélysége 27 m, így már most is a Vértes legmélyebb barlangja, de talán a leghosszabb is. A bejárathoz közelebbi termet Sztalin-teremnek a belső termet Zsófika-teremnek neveztük el. A barlang neve Kocsis Ákos javaslata alapján: Slagos macska-barlang.

Polacsek Zsolt

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK

Elnökségi ülés: 2001. január 15.

Határozatok:

E-1/2001 Elfogadta a választás óta eltelt időszakról szóló értékelést és kisebb változ-tatásokkal megerősítette az elnökségi tagok közötti korábbi feladatmegosztást.
E-2/2001 Elfogadta a Társulat 2001. évi munkatervét.
E-3/2001 Elfogadta 5 fő új belépő tagfelvételi kérelmét.
E-4/2001 Fleck Nóra ügyvezető titkár részére nettó 20 %-os béremelést hagyott jóvá.

BARLANGI BIZTOSÍTÁS

Január hónapban Társulatunk mintegy 60 tagtársunk részére megújította a Bécsi- és alsó-ausztriai Barlangkutató Szövetségnél 2001. évre érvényes tagságát, és ezzel együtt a biztosítását. Kérjük, hogy azok, akik a Társulathoz adták le kérelmüket, szíveskedjenek a tagkönyvek átvétele céljából a Titkárságot megkeresni.

Akik nem hosszabbították meg biztosításukat, azoknak a tagságát, amennyiben szándékáról visszajelzést nem kapunk, 30 nap múlva töröltetjük.

Egyúttal köszönetet mondunk azoknak, akik figyelmet fordítottak a kért határidő betartására.
Titkárság

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Karszt és Barlang Alapítvány ez évben is pályázatot hirdet a hazai barlangkutatás elősegítése érdekében a 2001. évi tevékenységek támogatására.


Pályázható témakörök:

1. Tudományos kutatások
2. Hazai terepi feltáró kutatások, táborok

Pályázati feltételek:

Pályázni kizárólag a megadott űrlapon, a megkívánt mellékletek csatolásával lehet. Minden pályázathoz csatolni kell egy, a pályázandó tevékenységről szóló max. 2 oldalas összefoglalót, a költségvetést, valamint a kutatandó barlangra, ill. tevé-kenységre érvényes kutatási engedély másolatát.

A pályázati űrlap beszerezhető az MKBT titkárságán személyesen, vagy postai úton, felbélyegzett válaszboríték küldése esetén, valamint e-mailen keresztül Borzsák Saroltánál.

A pályázatok postára adásának határideje: 2001. április 10.

A támogatások odaítéléséről, és az összeg nagyságáról a Karszt és Barlang Alapítvány Kuratóriuma április 30.-ig dönt. A nyertesek listája az MKBT Tájékoz-tatóban kerül nyilvánosságra.

A pályázatokat az MKBT címére kérjük postázni. (1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.)

A borítékra kérjük ráírni: „KBA Pályázat”

Érdeklődni Borzsák Saroltánál: a 275-7825-ös telefonszámon, vagy a

borzsak.sari@freemail.hu e-mail címen lehet.

Neked nem jelent sok munkát, rajtunk viszont – és ezzel rajtatok is – sokat segít!
Ne feledkezz meg a jövedelemadód 1 %-áról !!!
A Társulat adószáma:

1 9815802 241

Támogatásodat ezúton is köszönjük.

A TÁRSULAT VEZETŐ SZERVEINEK ÜLÉSEI

MEGHÍVÓ

a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 2001. március 12-én 1730 órakor tartandó választmányi ülésére.
Helye: a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének vetítőterme.

Az ülés nyilvános, azon minden társulati tag részt vehet, de szavazati joggal csak a Választmány tagjai rendelkeznek.

KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS

2001. április 21-én, szombaton 10 órakor
a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének vetítőtermében (Bp. II. Pusztaszeri út 35.)

Napirend:

1. Elnöki megnyitó
2. Kitüntetések átadása
3. Főtitkári beszámoló
4. Ellenőrző Bizottság beszámolója
5. Közhasznúsági jelentés
6. 2001. évi munkaterv
7. 2001. évi költségvetés
8. Zárszó

A küldöttközgyűlés nyílt, azon az MKBT bármely tagja résztvehet, szavazati joga azonban csak a küldötteknek van.