MKBT TÁJÉKOZTATÓ

 2000 MÁRCIUS-ÁPRILIS

Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat. Megjelenik minden páratlan hónap elején (lapzárta: minden páros hónap 10-én) 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Szerkesztő: Fleck Nóra. Felelős kiadó: Börcsök Péter
A tájékoztató számára leadott cikkek, anyagok tartalmáért a szerzőik felelősek. Floppyn és E-mail-en érkező anyagokat Win 95 /6.0 formátumban tudunk fogadni

IN MEMORIAM

90 éves korában, 1999. október 12-én Postojnán elhunyt a szlovén barlangkutatás atyja, dr. France Habe professzor, a szpeleológus és tudós, aki a Karszt kutatását és védelmét tekintette élete céljának. Szlovénia határain túl számos országban volt ismert és kedvelt személy. Nyelvtehetsége folytán - hiszen folyékonyan beszélt olaszul, németül, oroszul, franciául és különböző szláv nyelveken (első felesége révén néhány szót magyarul is) - országhatárokon túl is utat talált számos nemzet barlangkutatóihoz. Hosszú éveken keresztül vezette az UIS Karszt- és barlangvédelmi Szakbizottságát. Az utolsó évtizedben elsősorban a szpeleológia történeti kérdéseivel foglalkozott. Élete során számos szakcikket és az idegenforgalmi barlangokat népszerűsítő kiadványokat írt.
Több magyar barlangkutatóhoz is szoros kapcsolat fűzte, segítette számukra a klasszikus Karszt megismerését. Magyarországon utoljára 1989-ben, a 10. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszuson járt. Ezt követően azonban még számos külföldi rendezvényen találkozhattunk jellegzetes és népszerű alakjával. (F. N.)

KITÜNTETÉSEK

Társulatunk külföldi tiszteletbeli tagja, dr. Hubert Trimmel professzor 1999. októberében ünnepelte 75. születésnapját. Ez alkalomból számos elismerésben részesült. Az Osztrák Barlangkutató Szövetség megalakulásának 50. évfordulója, valamint a Dachstein-i régió Világörökség Listára történt felvétele alkalmából Obertraun polgármestere „Obertraun arany emlékérmét" adta át Trimmel professzornak. Az Osztrák Barlangkutató Szövetség "Nagy arany barlangi medve” díjat adományozott a jubilánsnak.
(F. N.)

A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2000. január 21-én Szent-Györgyi Albert díjjal tüntették ki dr. Jakucs Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott „emeritus professzorát". Az iskolateremtő oktatói tevékenységet elismerő kitüntetést Pokorni Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetője a Néprajzi Múzeumban rendezett ünnepségen adta át. Büszkék vagyunk arra, hogy Jakucs professzor Úr a Társulatunk tagja és szívből gratulálunk Neki.

Dr. Hevesi Attila kandidátus, a Miskolci Egyetem Földrajz Környezettani Tanszékének docense 2000. február 21-én tartotta meg egyetemi tanári habilitációs előadásait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Habilitációs Bizottsága előtt. A Bükk hegységi és Upponyi-hegységi karsztfelszínek morfológiájával, valamint a kiömlési és kismélységű magmás kőzetek elválásával foglalkozó előadásokon nagy számban jelentek meg dr. Hevesi Attila pályatársai, munkatársai, tanítványai és barátai. Habilitációja alkalmából gratulálunk Társulatunk volt elnökének és további sikereket kívánunk oktatói, valamint kutatói pályáján.
Korpás László

TÁRSULATI ELŐADÁSOK

Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének vetítőterme
Budapest, II. Pusztaszeri út 35.

Március 6. (hétfő) 17 óra
Kraus Sándor: Barlangtérképek egy geológus szemszögéből
A kétféle térképezési eljárás összehasonlítása. (Jó legyen vagy gyorsan készüljön?) Van-e hossza a barlangoknak? (Van, de nem tudhatjuk meg.) A térbeli ábrázolás fejlődése (és lehetőségük).

Március 13. (hétfő) 17 óra
Hevesi Attila: Marokkói útiképek

Március 20. (hétfő) 17 óra
Kraus Sándor: Földtani információk leolvasása a térképről, ábrázolásuk a térképen
Új barlang(rész) felkutatása a térkép segítségével (Szépséghibája, hogy térkép kell hozzá.)

Április 3. (hétfő) 17 óra
Kraus Sándor: Baktériumtól származó barlangi kiválások
Egy szokatlan kődarab mikroszkópi csiszolatának készítése közben állt össze mozaikjaiból az évtizede keresett kép: a (barlangi) vizekben egyes esetekben tömegesen elszaporodnak a bacik, és nagymennyiségű kiválást hozhatnak létre. Ilyenek a kalcitszivacs (Buda-barlang), a fekete üledék (Ferenc-hegyi-barlang), a limonitszivacs (Mátyás-hegyi-barlang), a fekete nyálka (Szalonnai-barlang) és a fekete kavicsok (Baradla-barlang). Ennél sokkal több helyen fordulnak elö, de ezekből minta is van, több-kevesebb vizsgálat készült már. Nagy valószínűséggel kemoszintetizáló baktériumoktól származik az anyag (bármit is jelentsen ez a szép magyar szakkifejezés). - Ezeket szeretné bemutatni az előadó az érdeklődő barlangászoknak, remélve, hogy egy (vagy több) biológiával foglalkozó (hozzáértő) kutató kedvet kap a további vizsgálatokhoz.

Április 10. (hétfő) 17 óra
Takácsné Bolner Katalin: A barlangi kiválások nevezéktana

VÁLOGATÁS A VILÁGJÁRÓ KLUB ELŐADÁSAIBÓL
Marczibányi téri Művelődési Központ 1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a

Március 10. Szendrő Szabolcs: Valami
Fél lábbal a csúcson című könyvében szerzőtársa arról kérdezte Szabolcsot, hogy mi teszi boldoggá: „Az, hogy a környezetemnek tudja adni valamit. Az egész hegymászásnak semmi értelme, ha nem tudom megmutatni másoknak a képeimet, ha nem mondhatom el senkinek az élményeimet. És talán még valamit tudok adni." A diavetítés résztvevői megismerhetik azt a VALAMIT a profi hegymászó és természetfotós előadásán.

Március 17. Klein Dávid: Első magyar Hindukus expedíció
Kurt Dimberger nyomában Pakisztán hegyei között. Egy rendhagyó hegymászó expedíció snowboarddal a kalashok országában.

Március 31. 18 óra Forrásy Csaba: Pillanatfelvételek a természetből
A kiváló természetfotós magyarországi növényeket, állatokat (köztük denevéreket) és hazai tájakat mutat be diavetítéses előadásán.

Április 7. 18 óra Dékány Péter: A mesés Kelet és a vad Himalája
"A mesés Kelet és a vad Himalája együtt egészen elvarázsolják az embert. Úgy érzem, engem - mint valami szenvedélybetegség - teljesen hatalmukba kerítettek, ha ritkán jutok hozzájuk, szinte elvonási tüneteim lesznek.” A képek bemutatják az első magyar hegymászó expedíciót a Himalájába (1983, Satopanth csúcs), az első magyar nyolcezres expedíciót (1987, Sisha Panghma), s egy nehéz fal alpesi megmászását.

Április 14. 18 óra Erőss Zsolt: "Hegyek, ahová visszatérnék..."
Az eddig legmagasabbra (Nanga Parbat 8125 m) jutott magyar hegymászó válogatott diafelvételei több expedíciója anyagából. (A Nanga Parbat csúcs megmászásáról részletes beszámoló jelent meg a Földgömb 2000. januári számában. A szerk.)

II. KARSZTFEJLŐDÉS KONFERENCIA
Szombathely, 2000. április 13-14.
Helye: Szombathely, Károly Gáspár tér 4. C. épület nagyelőadó
Április 13.:
Karsztvíz alszekció (13°°-14,40)
Szunyogh Gábor: A mésztufagátak szerepe a Béke-barlang árhullámainak levonulásában
Lénárt László: Karsztvízszint figyelő rendszer a Bükkben és 1992-2000 közötti
működésének eredményei
Fogarasi Sándor: Karsztvízbeszivárgás mezőinek módosulásai a Dunántúli-középhegység területén
Gruber Péter: Agresszív vizek formaalakítása néhány aggteleki barlangban
Parrag Tibor-Czigány Szabolcs: Karsztvizek biológiai szennyezettségének vizsgálata Orfű-Abaliget térségében
A karsztosodás elmélete alszekció (15°°-17,00)
Jakucs László: B-típusú karsztbarlangok és vízgyűjtők komparációi
Izápy Gábor-Maucha László: A magyarországi karsztos denudáció sebességének becslése
Péntek Kálmán: A keveredési korrózió algebrai vizsgálata
Zámbó László: Mikrobiális karsztmorfológia
Egri Csaba-Gruber Péter: A térinformatika alkalmazásának lehetősége a karsztkutatásban
Géczy Gábor: Karsztokról – másképp
Karsztterületek alszekció (17,20-20,20)
Korpás László: A nagylengyeli paleokarszt rendszer felépítése és genetikája
Sásdi László: A Pilis karsztjának fejlődéstörténete
Móga János: A Galyaság morfológiai vizsgálatának új eredményei
Keveiné Bárány Ilona-Hoyk Edit: Tájökológiai szempontú vegetáció a Nyugat-mecseki karszton
Szabó Levente: Recens dolomitkarsztosodás vizsgálata a Veszprémi-fennsíkon
Hevesi Attila-Záhorszky Adél: A felszínalaktani térképezés mint a karsztfejlődés tanulmányozásának egyik fő segítője
Péntek Kálmán: A karsztos mélyedések morfometriájának matematikai leírása
Simon Márk-Pintér Csaba-Péntek Kálmán: Magashegységi és középhegységi töbrök morfo-metriai összehasonlítása
20,30 Vacsora és baráti beszélgetés (Természetföldrajzi Tanszék 216. terem)
Április 14.:
Karrok alszekció (8°°-12,20)
Keveiné Bárány Ilona-Zseni Anikó: Különleges karrmezők (mészkőjárdák) Angliában, a talaj szerepe ezek fejlődésében
Szunyogh Gábor: Egy komplex karros formacsoport fejlődéstörténete
Veress Márton: Adalékok karros térszínek felszínfejlődéséhez
Veress Márton-Tóth Gábor: Az Alpok néhány mintaterületéről karros formák kvalitatív és kvantitatív összehasonlítása lejtőirányú szelvények felhasználásával
Horváth E. Tamás: A Héttó-völgy (Júliai-Alpok) karros formakincsének összehasonlító vizsgálata
Horváth E. Tamás: A Héttó-völgy néhány eltérő formakincsű karros felszínének fejlődéstörténete
Zentai Zoltán: Karrcsatornák fejlődésének főbb sajátosságai néhány Héttó-völgyi mintaterület adatainak felhasználásával
Tóth Gábor: Meanderek lefejeződésének vizsgálata a Héttó-völgy egy karros térszínrészletén
Veress Márton: Karrmaradványformák a Héttó-völgy területén
Balogh Zoltán-Kovács György: Adalékok a növényesültség és karrosodás kapcsolatának vizsgálatához a Héttó-völgy néhány mintaterületének vizsgálata alapján
Bauer Norbert: A Héttó-völgy növényvilága, különös tekintettel a karrfelszínek vegetációjára
Ebédszünet
Barlangok alszekció (13,20-17,20)
Dénes György: Magyarországi barlangok középkori dokumentumai
Koleszár Krisztián: Az esztramosi barlangok megismerésének története
Futó János: Keveredési korrózióval kialakult Veszprém környéki barlangok morfológiai típusai
Eszterhás István: Gyökérsztalagmitok egy magyarországi mészkőbarlangban
Lénárt László-Lénárt Lászlóné: A lillafüredi Szent István-barlang klimatológiai vázlata
Csige István-Hakl József: A karsztgáz áramlás mozgató erői
Dezső Zoltán: A barlangi radon eredetének vizsgálata
Hakl József: Radonmérések dunántúli barlangokban
Hunyadi Ilona-Kertész Zsófia-Szűcs Norbert-Csige István-Géczy Gábor-Hakl JózsefVárhegyi András: Környezettel való kölcsönhatás a Szemlő-hegyi-barlangban végzett klímavizsgálatok alapján
Molnár Lajos-Dezső Zoltán: Barlangi terek kutatása radon segítségével

BEHARANGOZÓ A 2000. ÉV HÁGÓ KUPÁJÁHOZ

A Papp Ferenc csoport szeretettel vár minden kedves barlangászt a május elsejei hosszúhétvégén Létráson. A csapatverseny - szokás szerint - szombaton, az egyéni vasárnap lesz, hétfőre szervezhettek túrákat a környéken.
Az elmúlt évek gyakorlatához híven idén is toljuk a leányokat! Minél több nőcsapat indulására számítunk, teljesítményeteket arányos mértékben díjjazzuk. Csattogjanak a mászógépek és forrósodjon a stopcsiga – idén útjára indul a női egyéni technikai vándorkupa.
Aki nagyon nem bír magával, alkalmasint egy-két csigasor, feszes kötélhíd összerakásával pallérozhatja tehetségét a verseny megpróbáltatásaira. A yosemite-bulin és a tirolihíd-csomók ismerete is előnyös pontokhoz juttat. Az elméleti kérdésekre az Alapfokú és a Meredith-könyveket forgatva lehet ráhangolódni.
Fő támogatónk, az utolérhetetlen TENGERSZEM Sport ezúttal is komoly összeget ajánl fel a legkirályabbaknak.
Szabó Lénárd (LEO)

BARLANGNAP

Előzetesen tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a XLIV. Barlang-napot a Társulat, a területen tevékenykedő csoportok bevonásával 2000. június 23-25. között rendezi meg Budapesten, a Pál-völgyi kőfejtőben.
Részvételi díj: 800 Ft, amely magában foglalja a szervezett programokon való részvételt, a szombat esti vacsorát és a rendezvény kiadványát.
Túralehetőségek: Ferenc-hegyi-, Mátyás-hegyi-, Pál-völgyi-barlang.
Szombat estére dia- és videóvetítést tervezünk, amelyhez a bemutatnivalót mindenkitől szívesen fogadjuk.
A részletes programot és valamennyi egyéb tudnivalót a Tájékoztató következő számában közöljük.
A rendezvénnyel kapcsolatban érdeklődni lehet Kiss Attilánál.

KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS

2000. április 8-án, szombaton 10 órakor a Magyar Állami Földtani Intézet (Budapest, XIV. Stefánia út 14.) dísztermében.
Napirend:
1. Elnöki megnyitó
2. Főtitkári beszámoló
3. Ellenőrző Bizottság beszámolója
4. Alapszabálymódosítás
5. Közhasznúsági jelentés
6. 2000. évi munkaterv
7. 2000. évi költségvetés
8. Kitüntetések átadása
A küldöttközgyűlés nyílt, azon az MKBT bármely tagja résztvehet, szavazati joga azonban csak a küldötteknek van.

BESZÁMOLÓ A BARLANGKUTATÓK SZAKMAI TALÁLKOZÓJÁRÓL

Egyesületünk a Gerecse Barlangkutató Egyesület az 1998. évi miskolci Szakmai Találkozón szerzett tapasztalatok és nagyon kedvező benyomások alapján határozta el, hogy vállalkozik az 1999. évi rendezvény megszervezésére. A helyszín a tatabányai Szabó József Városi Középfokú Kollégium volt, ahol november 5-én, pénteken 17 órától fogadtuk a résztvevőket. A regisztrált résztvevők száma 120 fő volt, akik már érkezéskor kézhez kapták a Szakmai Találkozó kiadványát, mely 19 előadás rövidebb-hosszabb összefoglalóját tartalmazta. A kiadványhoz egyesületünk ajándékaként a Denevérek védelmében című színes prospektus egy-egy példányát is csatoltuk.
A hivatalos program november 6-án, szombaton reggel 9 órakor kezdődött. Dr. Korpás László, a Társulat elnöke köszöntötte a megjelenteket, ezt követően Börcsök Péter főtitkár számolt be a Társulat nehéz anyagi helyzetéről és a közelmúltban lezajlott székhelyváltozásról, majd dr. Dénes György tiszteletbeli elnök adott átfogó történeti áttekintést a Társulat korábbi irodáinak sorsáról. Ezt követően került sor az 1998. évi Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázat eredményhirdetésére (a részletes eredményt a Tájékoztató előző száma közölte). A díjakat Székely Kinga, a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Osztályának vezetője adta át.
A továbbiakban két rövid szünettel és egy hosszabb ebédszünettel megszakítva 18 előadás hangzott el. A vacsorát követően, éjszakába nyúló dia- és videoműsorok (6) bemutatására került sor. Ehhez jelentős technikai segítséget jelentett Simon Béla (DUALP) közreműködése, aki szinte az utolsó pillanatban intézte el egy videokivetítő helyszínre szállítását és működtetését.
A szombatot nemcsak az előadások napjának, hanem "sajtónapnak" is minősíthettük. A városi és megyei médiákat előzetesen tájékoztattuk a rendezvényről, így a Komárom-Esztergom Megyei Hírlap november 2-án és 4-én, a Komárom-Esztergom Megyei 24 ÓRA november 4-én rövid beharangozót közölt. A 24 ÓRA újságírója most Székely Kingával, Börcsök Péterrel, dr. Korpás Lászlóval és Juhász Mártonnal készített helyszíni riportot, s az anyag a lap november 7-ei és 8-ai számaiban jelent meg. Tudósítás hangzott még el az eseményről a tatabányai Radír Rádióban, valamint a tatabányai Közösségi Televízióban.
A részben az előadások kiegészítéseként, részben önálló anyagok bemutatójaként létrehozott poszterbemutatón 12 posztert tekinthettek meg az érdelődők.
A november 7-ei, vasárnapi program kissé módosult, dr. Leél-Őssy Szabolcs-Vigassy Tamás: Stabilizotópos vizsgálatok a Beremendi- és a Nagyharsányi-kristálybarlangokban című előadása az előadók távolléte miatt sajnos elmaradt. Helyette Juhász Márton: A Nagy-Pisznice barlangjai című diavetítéses előadását tekintették meg az érdeklődők.
A nem várt szabadidőt rögtönözve azért sikerült tartalmasan kihasználni, a nagyszámú érdeklődő részére rövid terepi programként földtani-barlangtani kirándulást vezettünk a közeli Kálvária-hegy eocén-triász feltárásainak és karsztos képződményeinek bemutatására.
Juhász Márton

MEGALAKULT A BAKONYI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE

Értesítjük a Társulat tagjait, hogy 1999 júniusában megalakult a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége. A szövetség tagságát négy kutatócsoport (Alba Regia Bgk.Cs., Veszprémi Egyetemi Bgk. Egy., Plecotus Bgk. Egy., Gerecse Bgk. Egy.), valamint a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat alkotja. Létrehozásával a tagcsoportok több éves együttműködése nyert szervezett formát.
A szövetség tisztségviselői:
Tiszteletbeli elnök: Dr. Markó László
Elnök: Scháfer István Zsolt
Elnökhelyettes: Kolláth János, Németh Róbert
Felügyelő Bizottság: Gyebnár János, Németh Tibor, Polacsek Zsolt
A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége életre hívását a közös kutatómunka és a hatékonyabb érdekvédelem igénye indokolta. Az utóbbi években világossá vált, hogy a Bakonyban érdemi kutatások csak elegendő létszám és megfelelő technikai háttér birtokában lehetségesek, ezek biztosítása azonban esetenként meghaladja egy csoport erejét. Ez a felismerés, valamint konkrét környezetvédelmi problémák felmerülése szükségszerűen a kutatócsoportok összefogásához, majd egy regionális szervezet létrehozásához vezetett.
A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége elsődleges feladatának a Bakony barlangkutatásának fellendítését tekinti. Fontosabb céljai, tevékenységi köre az alábbi pontokban foglalhatók össze:
- a Bakony karsztjelenségeinek megismerése, feltáró és tudományos kutatása, védelme, ismertetése népszerűsítése és hasznosítása,
- a Bakony területén működő barlangkutató csoportok tevékenységének összehangolása, kiemelt területek közös kutatása,
- közös programok és kutatótáborok szervezése, az ifjúság széles körű bevonása a karsztkutatásba,
- a barlangkutatás és a környezetvédelem népszerűsítése, kiadványok megjelentetése,
- a karsztkutatás tudományos és technikai hátterének megteremtése támogatások és pályázatok elnyerésével,
- a karszt- és barlangkutatással kapcsolatos környezet- és természetvédelmi feladatok ellátása, a barlangkutatás és a szövetség tagjainak érdekképviselete,
- a barlangkutatás szakmai feltételeinek biztosítása helyi tanfolyamok, vizsgák szervezésével, külső szakértők, szakemberek bevonásával,
- a kapcsolódó állami és más társadalmi szervekkel, gazdálkodó egységekkel való együttműködés.
A hatékony megvalósítás érdekében a szövetség komplex, minden részletre kiterjedő programot dolgozott ki Bakony 2000 néven. Németh Róbert

A PLECOTUS "ELMARADT" KUTATÓTÁBORÁNAK ESEMÉNYEI

Kutatócsoportunk 1999. december 27. és 2000. január 1. között tapolcai kutatási területén próbáltunk kutatótábort szervezni, ezért tagságunk jó része otthon maradt. A táborozás megspórolásának köszönhetően minden erőnket a bontásra fordíthattuk.
Fő célpontunk a Tavas-barlang volt, itt négy végponton is tudtunk dolgozni. Érdemleges eredményt a Batsányi-terem felső járatában értünk el. Ennek elszűkülő végpontját leküzdve, Mészárosné Hardi Ágnes és Tinn József sikeres újra feltárta a Nagykör és Kutas-Labirintus közötti légteres járatszakaszt, melyet eddig szifonok zártak el előlünk. Figyelemre méltó a Maximum-ág elején megbontott omlás is, ahol Nagy Eszter és Szilaj Rezső tüntette ki magát. Érdekessé teszi az itteni munkát, hogy egyes öregek állítólag még jártak az omlás túloldalán, és a Kórház-barlangon át jutottak a felszínre.
Az imént említett Kórház-barlang most alárendelt szerepet kapott, mindössze a Macska-ág északi jobb és bal végpontját bontottuk egyetlen napon. A bal oldali bontás rövidesen reménytelennek bizonyult, míg a jobb oldalunk jobb kilátásokkal kecsegtet. Itt Szőcze Lászlónak köszönhetően több métert jutottunk előre, és már egy tágabb, új járatba láthatunk át a végpont szűkületén keresztül.
Tinn József

BARLANGTÚRA A LAMPRECHTSOFEN-BEN

Három csoport szervezésében: FTSK, Gyöngyösi SE, Papp Ferenc, 2000. január 8-16. között újra a világ legmélyebb barlangjában túráztunk. A tavalyi túránkhoz képest a legnagyobb változás a barlang felső részeinek megismerése volt. A Lamprechtsofenhüttét maximálisan kihasználtuk, a tavalyi túrázókkal együtt 50 ember szállt meg a kétszintes barlangos házban. A nagy létszám miatt két lépcsőben váltották az emberek egymást, 12-én szerdán a fele csapat hazautazott és voltak akik akkor érkeztek. Egy szerencse Wartburg belefért a keretbe, ebben Juju és bérencei utaztak. Voltak akik egész hétre jöttek vagy legalábbis így gondolták, ez a társaság a loferi sípályán találkozott, utána pedig a Zell am See-i kórházban Borzsák Sárit kereste.
Most beszéljünk a barlang felső részeiről, amit bejárt a csapat nagy része. +300 m-ig már ismertük a lukságot ezért itt a haladás gyors volt, kb. négy óra alatt elértük a Turm (torony) járatrészt. Az 1999. május - júniusi tájékoztatóban megtalálhatjátok a barlang térképét. Ebben a labirintusos részben létrákon tudtunk haladni, mindegyik mellett ott volt a biztosító kötél. A Mondhalle-ban van egy elágazás, kötélhidak segítségével eljuthatunk a King-Kong akna tetejébe - szép vizes járat, a kőzete kellemes színekben pompázik. A létrákon továbbaraszolva érjük el a Spüli (mosogató tubus fedele) szűk és tócsákban nem fukarkodó lapítót. Kis csövecskék vannak elhelyezve a pangó vizekben, hogy ne kelljen a tócsán átkúszni. Az egyik tócsa azért kiszúrt a társaság magasabb embereivel, mivel törpejárásban kellett átkelni rajta úgy, hogy a combod ne érjen bele a vízbe. Nem sikerült, győzött a főte! A Superklamm (szupermászás) bejáratánál +505 m-en vagyunk, Cseszka méretű hasadékban kell leereszkednünk, ettől a szakasztól kötélen kell haladni először lefelé aztán felfelé, így tudjuk elérni a Tigerberg-Biwakot. Utána jön a barlang legrosszabb része egy veszélyes omladékos zóna, ha ezen áthaladtunk elérünk egy 20 m-es vízesést, mindenki oda volt érte. +600 m-en a Tümpelklamm-ban 250 m-es egyenes hasadékban, köteleken kellett araszolni. A Biwak III.-ban, Leóék találtak benzinfőzőt és hozzá középkori konzerveket, húszórás túrájuk alatt ez volt fő élelmük. Még ettől a helytől 300 m-t előre mentek így elérték az 1979-es térképünkön végpontnak jelölt +740 m magasságot a Riesenkogelschacht-ot. Videofilmet a Vakond csoport és Simon Béla jóvoltából készítettünk, Lampo 2-ik rész címmel.
Zsólyomi Zsolt

BESZÁMOLÓ A GÖPPINGENI BARLANGI MENTŐ SZIMPÓZIUMRÓL

Németországban, Göppingenben rendezték meg a Nemzetközi Barlangi Mentő Szimpóziumot. A nyolc napos rendezvény első felében a különböző országok képviselői cserélték ki tapasztalataikat, valamint bemutatták az általuk alkalmazott felszereléseket és technikákat. Könnyű barlangtúrák is színesítették a programot. Az előadások színvonalas, kötetlen formában zajlottak. Betekintést nyertünk a német tűzoltók és mentők munkájába is. A szimpóziumot a barlangi mentő szervezetek beszámolói zárták.
A konferencia szervezői sikerrel zárták a rendezvényt, a résztvevők új tapasztalatokkal és barátokkal gazdagodtak.
Szabó Dénes (Hőmérő)

VILÁGÖRÖKSÉG LISTÁN LEVŐ KÖZÉP-EURÓPAI BARLANGOK TALÁLKOZÓJA

1999. október 23-24-én a bécsi Természettudományi Múzeum szimpóziumot rendezett, amelyen Ausztria, Magyarország és Szlovénia színvonalas előadások, videofilmek és diavetítések keretében mutatta be az érdeklődő szakembereknek és nagyközönségnek a Világörökség Listára felkerült karsztos objektumait. Magyarországot hivatalos minőségben négyen képviselték (Aggteleki Nemzeti Park 2 fő, Környezetvédelmi Minisztérium 1 fő, MKBT 1 fő). Sajnálatos módon Szlovákiából nem vettek részt a találkozón. A rendezvény elsődleges célja a Világörökség objektumok idegenforgalmi népszerűsítésének fokozása, és esetleges közös programok kialakítása volt.
A rendezvény első estéjén a szlovén delegáció biztosította a jó hangulatot, amikoris helyi specialitásukat, a Karszton előállított füstölt sonkát, ehhez pedig Karszton termett vörösbort kínáltak a résztvevőknek. Második nap este az osztrákok vendégelték meg a résztvevőket a hallstatt-i sóbánya kelta-kori bányászainak eledelével, ez utóbbi kisebb sikert aratott.
F. N.

A GESS romániai barlangkutató és búvárszakosztály 1999. december 19-én rövid nosztalgiatúrát szervezett az Isverna helyiség határában található forrásbarlangba. A túra célja a Zöld-, Sárga- és Fekete-szifonok bejárása, fényképezés és vízalatti videofelvételek készítése volt. A szükséges előkészületek után Brankovits István (Galathea Búvárközpont) és jómagam a Fekete-szifonban tájékozódó jellegű merülést hajtottunk végre. Ennek eredményeképpen elértük a régi végponttól (365 m) a svájci Bolan által beúszott további 55 méterre lévő kötélvéget. Itt a vízmélység 30 m volt.
Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a szifonba két párhuzamos kötél van behúzva, ami életveszélyes.
A víz a nagy esőzések miatt erősen opálos, de a látástávolság szempontjából még így is megfelelő volt, kb. 6-10 m. Maximális mélység 42,8 m (380 m-nél). Az össz merülési idő 73 perc volt, ebből 22 perc dekó. A víz hőfoka 8 C°.
További merülések a magas vízállás, technikai okok és az idő rövidsége miatt legnagyobb igyekezetünk ellenére sem voltak lehetségesek.
A merülés előkészítésében és sikeres lebonyolításában igen nagy segítségünkre voltak román barátaink: Cristian Lascu, Florian és Mihai Baciu, akiknek ezúton is szeretném szívből jövő köszönetemet nyilvánítani.
Mogyorósi Gábor - GESS (Grupul de Explorari Subacvatice si Speleologice)

GORTANI 2000
A GORTANI TEAM ismét sikeres földalatti expedícióról tért vissza az elmúlt napokban a Michele Gortani-ból. Február 5-12. között egyhetes kutatómunkával közel 2000 m új járatot tártak fel, amelyet kb. 300 m-nyi eddig ismeretlen aknarendszer tesz változatossá. Az idő rövidsége miatt a feltárást félbe kellett szakítani. A következő számban részletesen beszámolunk a feltárás eredményeiről.
Börcsök Péter

ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK

Elnökségi ülés: 2000. január 10.
Kiegészítésekkel és javaslatokkal elfogadta a Társulat 1999. II. félévi tevékenységéről szóló főtitkári beszámolót és gazdasági beszámolót (1/2000).
Elfogadta a Társulat 2000. évi munkatervét (2/2000).
Elfogadta a 2000. évi Barlangnap előkészítéséről szóló tájékoztatást (3/2000).
Elfogadta a Barlangvilágítás konferencia szervezéséről szóló beszámolót (4/2000).
Elfogadta 43 fő új belépő tagfelvételi kérelmét (5/2000).
Egyetért a Solymári Bizottság aktivizálására vonatkozóan Szűcs Lászlótól érkezett javaslattal. Felhatalmazza Hazslinszky Tamást, a Solymári Bizottság volt vezetőjét, Börcsök Péter főtitkárt és Fleck Nóra ügyvezető titkárt, hogy készítsék elő a szükséges lépéseket (6/2000).

Társulatunk 1999. évben együttműködési megállapodást írt alá a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával. Jelenleg folyik a Balatonfelvidéki Nemzeti Park, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával kötendő együttműködési megállapodás előkészítése.

A társulati könyvtár rendezése
Társulatunk átköltözése a Szemlő-hegyi-barlang kezelőépületébe lehetőséget nyújtott arra is, hogy a könyvtárunkban az évtizedek során összegyűlt hazai és külföldi szpeleológiai és geológiai művek méltó helyet kapjanak. A nagyértékű gyűjteményhez kapcsolódó kezelési és megőrzési feladatok jobb ellátásához feltétlenül szükséges katalogizálási és nyilvántartási munkát ez évben kezdtük meg. A január-februári időszak a katalógus létrehozását megelőzően feltétlenül szükséges rendezkedéssel telt. A feldolgozáshoz a számítógépi háttér már rendelkezésünkre áll, a szükséges szoftver elkészülését e cikk megjelenésének idejére várjuk.
A munka teljes befejezéséhez valószínűleg két év szükséges, bár a katalogizálást végző csoport minden erejével arra törekszik, hogy a könyvtárat - legalább részben - korábban nyithassuk meg a tagtársak számára, ezzel hatékonyabbá téve a kutatók, barlangjárók és tanfolyami hallgatók munkáját, illetve felkészülését. A megnyitásig mindenki türelmét kérjük. Természetesen indokolt esetben, ha más közgyűjteményben nem hozzáférhető mű használata tudományos kutatáshoz, vagy szakdolgozat készítéséhez nélkülözhetetlen, lehetőséget nyújtunk a könyvtár korlátozott használatához. Ilyen esetben kérjük, hogy vegyétek fel a kapcsolatot Fehér Katalinnal, az MKBT Központi Irodáján keresztül.
Fehér Katalin, Janata Károly

Az elektronikus változatot készítette: Szenti Tamás, Dr. Nyerges Miklós,  2005