MKBT TÁJÉKOZTATÓ 

2000 JANUÁR-FEBRUÁR

TÁMOGATÓINK!
A Társulat vezetősége ezúton fejezi ki köszönetét
dr. Leél-Őssy Szabolcs társelnöknek, aki 5000 Ft-tal, valamint Kiss Attilának, a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport vezetőjének, aki a Cholnoky-pályázaton elért első díj 10 %-ával, azaz 20 000 Ft-tal támogatta a Társulat működését.

ELŐADÁSOK
Január 17. (hétfő) 17 óra
Börcsök Péter: A Bátori-barlangtól a Michele Gortani-ig.
Január 26. (szerda) 17.00 óra
Nyerges Attila - Prépostffy Zsolt: A barlangok térképezését segítő POLYGON program bemutatása. (A program használata ingyenes.)
Január 27. (csütörtök) 16 óra
Dr. Keveiné dr. Bárány Ilona: Angliai karsztok különleges karrjai, a mészkőjárdák.
Január 31. (hétfő) 17 óra
Czirják Ferenc - Vajda Gábor - Zsólyomi Zsolt: Az FTSK Barlangkutató Szakosztály tevékenysége 1989-től napjainkig 1. rész.
Február 7. (hétfő) 17 óra
Czirják Ferenc - Vajda Gábor - Zsólyomi Zsolt: Az FTSK Barlangkutató Szakosztály tevékenysége 1989-től napjainkig II. rész.
Az előadások helyszíne a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének vetítőterme (Budapest, II. Pusztaszeri út 35.).

VI. LAKATOS KUPA

A MAFC Barlangkutató Csoport az idén is megrendezte a hat évvel ezelőtt életre hívott és azóta igen népszerűvé vált Lakatos Kupa barlangi versenyt és teljesítménytúrát. A vetélkedés helyszíne hagyományosan - és különleges topográfiája miatt valószínűleg megváltoztathatatlanul - az Alsó hegy. A résztvevő csapatoknak ebben az évben 9 óra állt rendelkezésére a Vecsem-forrástól rajtolva a kijelölt 36 (!) zsomboly felkeresésére és bejárására. A kevesebb helyismerettel bíró csapatok részére a Rendezőség idén is, mint mindig a zsombolyok bejáratának megtalálását részletes térképpel és feltűnő jelek elhelyezésével igyekezett megkönnyíteni. A versengés során a csapatok valamelyik tagjának épp megtalált zsombolyba leereszkedve az ott elhelyezett papíron aláírásával kellett igazolni, hogy ott járt. A nemes vetélkedés során a vállalkozó 15 csapat összesen 302 barlangtúrát tett. A győztes csapatnak a jelentős felszíni távolságok megtétele (ez csak futva lehetséges, ami slószban, overallban nem kis teljesítmény!) és a kisebb zsombolyok leküzdése mellett több mint 600 métert kellett megtennie kötélen a nap során. Még utolsó helyezett csapat is 100 méter fölé (azaz pontosabban alá) került.
Az idén legnépszerűbb túracélpontnak a Széki- és az Almási-zsombolyok bizonyultak, 12-12 csapat látogatta meg őket, míg a térképen nem jó helyen bejelölt Iker-zsombolyt mindössze két csapat kereste fel, az első és az utolsó helyezett. A csapatok és a Rendezőség dolgát jelentősen nehezítette az idei évben először tapasztalt bogárinvázió: a zsombolyokba behullott kiéhezett rovar hadak egyes esetekben egy nap alatt még az előzőleg kihelyezett ellenőrző lapok műanyagfóliáit is nyomtalanul eltűntették. Sok esetben a megrágott sáros lapokról igen nehéz volt a ráírtak azonosítása - az ilyen jellegű problémák kiküszöbölésére jövőre valamilyen újítást tervezünk bevezetni.
Érdekes képet mutat a verseny alakulása is: 12 óra előtt már eldőlni látszott az első három hely sorsa (1. Kajuma 344 pont, 2. Bakó Extra 337., 3. Bakó L. 296, 4. Szilasi f. 181., 5. CsCsCs 154), azonban a sorrend 3 óra előtt még távolról sem az volt a dobogón, ami a végén (1. Bakó E. 659., 2. Bakó L. 555., 3. Kajuma 529). A hajrában azonban a Kajuma megrázta magát és a maradék 14 zsomboly beszáguldásával megszerezte a kupát a 24 eFt-os első díjat és az 5 liter Unicumot (gyomorkeselyű).
Az eredményhirdetést követően közös vacsora és színvonalas rögbibemutató zárta az est programját, miközben többen is a "keselyűvel" hadakoztak.
Az idei versengés fő támogatója a GURU, a MI BARLANGÁSZBOLTUNK volt az MKBT és a MAFC mellett.

Az 1999. évi VI. Lakatos-kupa végeredménye

1. KAJUMA - (Kucsera M., Kunisch P., Hegedűs A.)
2. GUBACS BAKO EXTRA - (Kertész Á, Mezei P., Tisza L.) - szerencselovag kategória I. hely
3. GUBACS BAKÓ LIGHT - (Szabó D., Ganáry Z., Holló Z.)
4. Csússz Csiga Csússz, KRISTÁLY DEBRECEN - (Szórádi A., Kovács G., Illés É.) 
5. Szilasi fiúk -(Vadászi K., Károlyi P., Vass P.)
6. GSM Alvázszám - (Aradi G., Berki Gy., Ruzsics L.)
7. GURU - (Takács R., Nagy L. Balázs P.)
8. Papp Ferenc Junior 2 - (Csekő Zs., Borzsák K., Izápy J.) - női kategória győztese
9. Micimackó Sz. - (Vaspöry Sz., Kelemen A., Gyurin M.)
10. Micimackó Vahabiták (Barla R., Kovács F., Bándi N.)
11. Papp Ferenc Senior (Gazda M., Izápy B., Borzsák S.)
12. Papp Ferenc Junior 1. (Borzsák V., Pulai K., Izápy V.)
13. Borsod Sör (Török Á., Horváth L, Bocsor E.)
14. Guru Rükverz (Tóth Sz., Regős Sz., Gonda P.)
MLBE-KRISTÁLY vegyes (Botos Zs., Burdiga R., Halasi M.) helyezése a Rendezőség adminisztrációs hibájából ismeretlen, valahol a középmezőnyben végeztek becslésünk szerint. Ezért külön az ő elnézésüket kérjük!
A mellékelt táblázatokban minden csapattal egy sorban az az időpont van feltüntetve, amikor az egyes zsombolyokban lent jártak. A végeredmény a túrákért járó pontszámok (második sor a zsombolyok rövidített neve alatt) összesítésével alakult ki.

Nyerges Miklós

A BÉKE-BARLANG MÁSIK ARCA

Az Égi Dagonyánál 38 m magasságba mászva egy oldalfolyosóba jutottunk. Ez az ún. Légi-folyosó, ahol még további +19 m métert lehet egy hajdani vízbevezető hasadékrendszerben csigavonalszerűen szabadon felmászni. A kürtő maga még tovább folytatódik, de +20 m-el feljebb (P58) mennyezetet egy 2 m széles agyagdugó zárja le. A kürtő legmagasabb pontja és a felszínen a felette lévő, hosszan elnyúló töbör (200x100 m-es) mélypontja között a különbség csupán 1,5 m, ami nem azt jelenti, hogy ennyi választja el a felszíntől, mivel a kürtő teteje nem esik pontosan a töbör alja alá. Az Égi Dagonya kürtőjét két egymással „L” betű alakra emlékeztető módon kapcsolódó 1,5-2 m széles hasadék határozza meg. Az akna felső inaktív zónája is teljesen ép, szépen oldott, - helyenként karcosodott, éles felületeket mutat. Cseppkőképződmények nincsenek benne (kivétel a Légi-folyosó szakasza).
Az aknarendszer felmért hossza (poligon alapján): 228,83 m. Az +58 m-es magasságú kürtő legfelső pontja a Fő-ág patakjához képest +73 m-re van, amivel a Béke-barlang természetes szintkülönbsége is nagyobb lett: 97 m (-71 m, +26 m). A felmért hossza: 6802 m.

Összességében elmondható, hogy az Égi dagonya egy nagyon fejlett mára már inaktív nyelő rendszer, ami a barlang eddig megismert vízbefolyási pontjaitól ellentétesen, jellemzően vertikális, azaz: „zsombolyszerű". A 48 m magas Tavaszkürtő és a Fekete-zsák is egy-egy töbörhöz kapcsolódik, ill. annak oldalába futnak fel. Valószínűsíthető, hogy ezek is egy ősi vízbejutási pontját képezték a patakos Fő-ágnak. A barlangnak eddig átvizsgált szakaszán (a Mesterséges Főbejárattól a Kötélhágcsós-szifonig) nem számolhatunk összefüggő emeleti barlang-folyosókkal, hanem inkább zsombolyokhoz hasonlatos nagyobbrészt függőleges kiterjedésű járatok dominálnak.
NyergesAttila 


KAB-HEGYI KUTATÓTÁBOR ’99 Zsófiapuszta, 1999. július 10-18.
Az 1999 nyarán megalakult Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége egyik legfőbb célkitűzéseként a hegység feltáró kutatásának fellendítését, ennek gyakorlati megvalósításaként pedig közös kutatási területek létrehozását, és táborok szervezését jelölte meg. Az előzetes megbeszélések eredményeképpen a szövetség első tábora a Kab-hegy térségében, Zsófia-pusztán került megrendezésre 1999. július 10. és 18. között.
A tábornak összesen 56 fő regisztrált résztvevője volt (15 Alba Regia Bgk. Egy., 11 Veszprémi Egyetemi Bgk. Egy.; 10 Bakony Bgk. Egy.; 7 Tatabányai Bgk. Egy.; 4 Plecotus Bgk. Egy.; 9 egyéni), az átlagos napi létszám hétközben 10-16, hétvégén 28-33 fő között mozgott. A résztvevők túlnyomó részét a szövetség tagcsoportjai delegálták, de akadtak környékbeli érdeklődők is.
A potenciális helyszínek közül a Zsófiapusztai-víznyelők mellett fekvő, jelenleg ugaron levő magánterületre esett a választás, melyet elsősorban a tábor és az egyik munkahely egymáshoz való közelsége indokolt. A kutatandó objektumok kijelölésekor - távlati célokat is figyelembe véve - nem az elvégzendő munkálatok nagysága és technikai nehézsége, hanem a várható eredmények jelentősége volt a döntő szempont.
Az előzetesen kialakított munkaterv szerint a tábor ideje alatt a Zsófia-pusztai 1. sz. víznyelő teljes szelvényű bontását, ill. az Öreg-köves víznyelő-barlang bejárati aknájának stabilizálását, és a Markó-szakasz további feltárását terveztük. Bár az eredeti tervtől az intenzív nyári záporok és egy sikeres próbabontás miatt eltérni kényszerültünk, a tábor mégis eredménnyel zárult.
Az Öreg-köves víznyelőbarlangban a júniusi árvizek a bejárati aknát 6 m átmérőjű, tölcsérszerű beszakadássá változtatták, így további kutatások csak a Markó-szakasz két éve felszínre nyitott aknájában voltak elképzelhetőek. A csörlőállás kiépítésekor azonban ennek keleti oldalfala beomlott, és a befolyó törmelék eltorlaszolta a lefelé vezető utat. Biztonsági okokból a szálkőfal teljes hosszában, 2 x 5 méteres szelvényben kezdtük meg a bontást. A felszínközeli, néhol humuszos kitöltést mintegy 30 cm mélyen mészkő- és bazaltkavicsokkal kevert agyagos üledék váltotta fel, melyben lefelé haladva egyre nagyobb mészkőtömbök jelentkeztek. A stabilan álló, egymásnak feszülő tömböket meghagyva, a szelvény folyamatos szűkítése mellett a bontást az eltorlaszolt akna irányába folytattuk. 3 méteres mélységben előbb rályukadtunk a 6-os kürtőre, ill. egy kisebb oldakürtőre, majd eltávolítottuk a továbbjutást elzáró omladékot. Ezzel egyidőben a szálkőfal alatt laza törmelékkel feltöltött üreg nyílt meg, melynek kibontásával eddig ismeretlen járatrészbe sikerült bejutnunk.
Az új szakasz egy 1,5 m magasságig kibontott, kisebb kereszthasadékot harántoló átbújón érhető el. Formailag két részből, egy tágas, 4 m mély aknából, és a tetejéből induló szűk kürtősorból áll. Az egymásba nyíló kürtők az összeolvadási pontokon fülkeszerűen kiszélesednek, omladékkal boltozott főtéjük erősen megközelíti a bejárati szintet. A központi helyzetű tágas akna több vízjárat összeolvadásából keletkezett. Mélypontján a szálkőfal és a kitöltés között üregesedés tapasztalható, feltáró kutatása rendkívül bíztatónak látszik. Az újonnan felfedezett barlangrész egyes pontjait sztalaktitok díszítik. A járatok becsült összhossza 25 m, ezzel az  Öreg-köves-víznyelőbarlang hossza meghaladja a 230 métert.
A Zsófiapusztai 1. sz. víznyelőben az eddigi kutatások tapasztalatait figyelembe véve kezdtük meg a teljes szelvényű bontást. A felszíni humuszréteg eltakarításának munkálatait markológép végezte, de magában a nyelőben a nagy kőtömbök miatt sajnos neki sem sikerült számottevő eredményt produkálni. A fő célkitűzés így az árokperemi oldal szálkőfalának megkeresése lett. Erre a tábor ideje alatt már nem került sor, feltárult viszont a humuszréteg alatti agyagos-kőzettörmelékes összlet, amely reményeink szerint a szálkőzetet borítja.
A Zsófiapusztai 2. sz. víznyelő bontását a markológép hasznosításakor felszabadult, unatkozó kutatók kezdték meg próba-jelleggel. Az árokkal szemközti oldalon indított, 2 x 3 m átmérőjű kutatóakna mélyítését végig üregesedés és huzat kísérte, ezért a továbbiakban inkább ennek a feltárását szorgalmaztuk.
Változó méretű kőtömbök, és viszonylag kevés humuszos kitöltés kitermelésével az aknát 5 m mélységig hajtottuk le, itt azonban a további bontás már nem látszott célravezetőnek. Ezért 2 m mélyen oldalirányú kitörést kíséreltünk meg, melynek folyamán egy meredeken dőlő mészkőpad tárult fel. Az alatta induló lejtős, lapos járat ugyan még nem szálkőben képződött, de a vízfolyási nyomok már egyértelműen mutatják a továbbhaladás irányát. Az 5,6 m mélységig kibontott barlang feltáró kutatása ígéretesnek tűnik.
A tábor lebonyolításakor ismét igazolódott az a jól ismert tény, hogy a Bakony feltáró kutatásába máshol tevékenykedő csoportok a széles körű felhívás és ismeretterjesztés ellenére sem kapcsolódnak be. Ezt azonban ellensúlyozni látszik az a tény, hogy a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége keretein belül egy megfelelő szakmai tudással és technikai háttérrel rendelkező, a Bakony iránt elkötelezett kollektíva jött létre, amely a tábor folyamán mintegy 60 m3 kitöltés eltávolítását végezte el, ezzel bizonyítva ütőképességét.
Németh Róbert

MONTE CAVALLO-BARLANG
Az UTTE Szabó József, az FTSK és a Tolerancia Barlangkutató Csoport 1999. október 6-17. között túrát szervezett az olaszországi -677 m mély Monte Cavallo-barlangba. A sikeres túrán 38 fő vett részt, a szervező csoportokon kívül a Rózsadombi Kinizsi, Pybacs, Óbudai SE, Debreceni Kristály, Troglonauta, Myotis, Pizolit és Ariadne csoportokból, illetve egyéb alkalmi társulásokból. A barlangot a Klondike bejárattól az Osztrák útvonalon át jártuk be a végpontig. Október 7-én reggel indult egy 4 fős beszerelő csoport (Berecz László, Vass Péter, Mants Richárd és Hegedűs András), akik -350 m-ig beszerelték a barlangot, majd visszatértek a felszínre. Másnap Kunisch Péter, Kucsera Márton, Vida Szabolcs és Török Ágnes továbbszereltek, majd utánuk indult 8 fős túracsapatunk. -400 m-nél találkoztunk, innen együtt haladtunk a végpontra. A beszerelés során több mint 30 db új nittet fúrtunk, így a barlang most már egészen tűrhetően ki van építve. Október 10-én a csoport egy része hazatért, a többi 26 fő 13-17. között túrázott, illetve kiszerelték a barlangot.
Az alábbiaknak köszönjük segítségét: Aradi Gábor (szervezés), Márkus IstvánPrépostffy Zsolt (barlangleírás), BEAC (benzinmotoros fúró), Kucsera Márton (nittek), Berecz László (időjárás). A barlangról részletesebb leírást készítünk, pontos  (abb) kötélhosszakkal és beszerelési vázlattal, különös részletességgel a lehetséges eltévedési pontokra és árvízveszélyes helyekre.
A barlangnak ez az útvonala viszonylag könnyen bejárható, javasoljuk olyan társaságoknak, akik külföldi barlangokba szeretnének menni, de eddig még nem voltak, s nem tudják, hová menjenek. Akit érdekel, keressen meg bennünket. (A túrán sokat beszélgettünk arról, vajon hová megyünk nyaralni?)
Hegedűs András (Juju) - Gonda Péter (Gonzó) - Pintér Gábor(Pinti)

VÁLASZTMÁNYI HATÁROZATOK
Választmányi ülés: 1999. október 27.
A Választmány
- elfogadta a Barlangi Mentőszolgálatnak a Társulat szervezeti tagjai sorába való felvételét (8/1999);
- elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatot (9/1999, lásd a Tájékoztató végén).

CHOLNOKY JENŐ KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁSI PÁLYÁZAT 1999. ÉVI EREDMÉNYE

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat keretén belül működő barlangkutató csoportok, személyek által barlangokban végzett feltáró és tudományos munka dokumentálásának fellendítése, a dokumentáció színvonalának emelése, a KöM TvH Barlangtani Osztálya barlangnyilvántartási rendszerének fejlesztése, a KTM 13/98 évi rendeletében foglaltak teljesítése érdekében a KöM a Társulattal közösen 1999-ben is egyéni és csoport kategóriában meghirdette az immár hagyományos Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázatot.
A pályázat benyújtására meghirdetett határidőre egyéni kategóriában 4, csoportos kategóriában 20 pályázat érkezett be (az utóbbi kategóriában 2 pályázat nem felelt meg a kiírásnak).
A Választmány által is jóváhagyott 5 tagú Bíráló Bizottság (Székely Kinga, dr. Korpás László, Maucha László, Szablyár Péter, dr. Szunyogh Gábor) az alábbi döntést hozta:
Csoport kategória
I. díj - 200 000-200 000 Ft:
Alba Regia Barlangkutató Csoport (85 pont)
Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport (85 pont)
II. díj - 150 000 Ft:
Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület (82 pont)
III. díj - 100 000-100 000 Ft:
BEAC Barlangkutató Csoport (75 pont)
MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívája (73 pont)


Kiemelkedő tudományos tevékenységéért adható különdíj - 40 000-40 000 Ft:
Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület (25 pont)
Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület (20 pont).

Feltáró tevékenységért adható különdíj - 40 000 Ft:
Acheron Barlangkutató Szakosztály (20 pont).

Dokumentációs tevékenységért adható különdíj - 40 000 Ft:
Plózer István Vízalatti Barlangkutató Szakosztály (20 pont).

Egy-egy témában elért, 15-öt meghaladó, 20-at el nem érö pontszám alapján 20 000 - 20 000 Ft pénzjutalom:
Tudományos munkáért
Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület
Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport.

Egyéni kategória
A díj fokának meghatározása nélkül, 25 000 Ft pénzjutalom:
Rajczy Judit - Sváb Emese: A Béke-barlang vizének vizsgálata
15 000 Ft pénzjutalom:
Hazslinszky Tamás: Barlangi mondák, regék, hiedelmek
Könyvjutalom:
Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület.

A csoportos kategória eredményének összesítése:

FIGYELEM
2000. január 1-től a barlangkulcsok (Mátyás-hegyi-, Ferenc-hegyi-, Bátori-, Pilis-, Harcsaszájú-bg., Hideg-lyuk) a Szemlő-hegyi-barlang pénztárában vehetők fel. A Ferenc-, Bátori-, Pilis-barlang a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével. 
A kulcskiadás továbbra is a megszokott formában, túravezetői, ill. kutatásvezetői igazolvány, illetve az Igazgatóság engedélye alapján történik.
Barlangüzem

ÚJ FELTÁRÁS A LYUKAS-GERINCI ZSOMBOLYBAN

A Debreceni Búvárklub Barlangász Szakosztályának tagjai a Bükk hegységben, Bánkút térségében a Lyukas-gerinci-zsomboly feltáró kutatása során 10 méter teljes szelvényű bontás után 25 m mélységben egy törmelékkúp tetején át 1999. október 28-án bejutottak egy szép cseppkövekben gazdag terembe, melynek hossza kb. 17 m. Alján mészkőtörmelék és sárgásbarna agyagos kitöltés van, benne csontmaradványokkal.
A munkát megkönnyítette az egyedi tervezésű, saját konstrukciójú "köz-kösz adakozásból" létrehozott "önmászó" gáz- és benzinüzemű csörlőberendezés. Mindnyájan megtanultuk: "új csörlő, jól teker"
A zsomboly továbbtárása, térképezése folyamatban van. A csontokat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen vizsgálják.
Munkánkat támogatta a Karszt és Barlang Alapítvány, melyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki.
Czakó László, Horn István (Pihe) kutatásvezetők

A Spektrum TV november 22-i adásában mutatták be az „Élet a harmadik évezredben" című filmet, melyben a virtuális barlangról (is) volt szó. Franciaország déli partvidékén egy búvár felfedezett egy barlangot, melynek bejárata a tengerszint alatt 38 m-el nyílik. Kb. 150 m-nyi búvárút után légteres, cseppkövekkel díszített terembe ért, ahol 20 000 éves barlangi festményeket - kezek, bölények, PINGVINEK - talált. A további kutatás 3 halálos áldozattal járt, így úgy határoztak, a barlangot lezárják, de előtte elkészítik virtuális térképét, hogy bárhol bemutatható legyen. A térképezéshez egy lézer műszert használtak, mely percenként 100 pont helyzetét tudta mérni. Emellett a barlang teljes felületének több oldalról is elkészítették a videofelvételét, majd számítógép segítségével a kettőt összeolvasztották. Eredményként 
számítógépen a barlang térhatású filmje készült el, mely kívülről és belülről is láttatta a barlang térszerkezetét, ugyanakkor bármely képződménye bármilyen szögből megtekinthetővé vált. Lehet, hogy hamarosan újra térképezünk minden barlangot?
Sásdi László

November 16-án megjelent a "Tudás fája" című sikerlap 62. száma, melyben "Mészköves tájak" címen két oldalas karsztismertető írás olvasható. Miután elolvastam, nem állhattam meg, hogy ne ragadjak tollat, s ismertessem a köz számára a szakmai megállapításokat.
Rögtön az elején egy fotó alá azt írták, hogy mészköves tájon kialakult szakadék. A fotó egyébként egy számomra ismerős vidéken, Kappadókiában készült, s a szurdok riolittufában alakult ki. Ezt egyébként a MÁFI-ban néhány geológus a képre nézve azonnal igazolta, mondván, ilyen formák mészkőben nem keletkeznek. Megállapítja az író, hogy a mészkő nem oldódik vízben. Egy bekezdéssel lejjebb megtudjuk, hogy a mészkőben a függőleges törések, repedések az eredeti kalcittelepek kiszáradásának és összehúzódásának eredményeként jönnek létre. Az már csak hab a tortán, hogy végre megtudjuk: ha a barlangból a víz eltűnik a vízszint csökkenése miatt, betódul a levegő. Újabb magvas megállapítás, hogy a mészkő törésvonalait követő sziklafalak karsztformák, valamint, hogy a víznyelőkben és kőzetrésekben a víz lefelé folyik. A dolina keletkezésére kizárólag a beszakadásos módot ismerteti, s megállapítja, hogy a töbrök alján sokszor földalatti folyók bukkannak ki.
Érdekes megállapítás, miszerint a jégkorszak hidegebb és csapadékosabb időszakában azért alakultak ki az egykori folyóvölgyek, mert a víz a fagyott föld miatt nem tudott beszivárogni, s völgyeket mart magának a felszínbe... A trópusi toronykarsztok úgy keletkeznek, hogy a szomszédos dolinák tágulnak, s lassan a fennsík eltűnik.
A kislexikon részben a mészkőváltozatok taglalásánál megtudhatjuk, hogy a dolomit kalcium- és magnéziumkarbonátot tartalmazó mészkő, a forrásmészkő pedig folyó- és hévforrásvizek párolgása során kialakuló tömör mészkő, s ilyenből vannak a cseppkövek is (CO2-ről nincs szó).
No comment.
Sásdi László

Dr. Végh Zsolt, a Felügyelő Bizottság elnöke az alábbi nyilatkozat közlését kérte a Tájékoztatóban:
Tisztelt Főtitkár Úr !A Társulat évek óta rendelkezik e-mail-el és a legutóbbi időben vásárolt nagysebességű ISDN vonal az internet szolgáltatásainak igénybevételét még könnyebbé teszi. A tagság egyre nagyobb számban rendelkezik elektronikus postafiókkal vagy elérhetőséggel, aminek kihasználása jelenfős költségmegtakarítással járhat a Társulat számára. Mindezek figyelembevételével: kérem, hogy részemre minden olyan meghívót és kiadványt, amely elektronikus file-ban is rendelkezésre áll, a Társulat e-mail címemre küldjön és az ilyen esetekben lemondok a levélben történő értesítés igényéről.


A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Szervezeti és Működési Szabályzata

I. A vezető szervekre és más testületekre vonatkozó szabályok
1.1. Titkos szavazás. A vezető és egyéb szervek (Alapszabály 9.§. (1) és (2) bek) esetében a személyi ügyekben kell alkalmazni. Az egyéb szervezeti formák (Alapszabály 9. §. (3) bek) esetében ettől el lehet tekinteni.
1.2. Minősített többség. A határozatképességhez elegendő számban megjelent küldöttek ill. a választott tisztségviselők 2/3-ának szavazata szükséges - az Alapszabályban rögzítetteken kívül - a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Fegyelmi Szabályzat elfogadásához, módosításához
1.3. A Választmány nem választott tagjait - a Területi Szervezetek, Szakosztályok és kutatócsoportok képviselőinek nevét - a delegáló szervezet a tisztújítást, valamint az esetleges időközbeni változást követően írásban köteles közölni a titkársággal. Bármely delegáltat - akadályoztatása esetén - a delegáló szervezet vezetőjének eseti megbízólevelében megjelölt személy helyettesítheti.
A Választmányi ülések nyilvánosságát az ülések időpontjainak a Tájékoztatóban való közzétételével kell biztosítani.
1.4. Elnökségi ülés állandó meghívottjai tanácskozási joggal:
- a területi szervezetek képviselői
- a Felügyelő Bizottság elnöke és/vagy általa kijelölt bizottsági tagok
1.5 Választmányi ülés állandó meghívottjai tanácskozási joggal:
- a Felügyelő Bizottság elnöke és/vagy az általa kijelölt bizottsági tagok
- egyéb társszervek vezetői.
1.6. A választott testületek ülésének napirendje:
- az elnök akadályoztatása esetén a társelnökök között a levezetési jogot életkoruk alapján kell meghatározni (első a legidősebb), egyébként az Alapszabály előírásai érvényesek
- napirendi pontra a Társulat bármely tagja az ülésen javaslatot tehet, elfogadás esetén az egyebek napirenden belül tárgyalható, azonban az egyebek napirendi pont keretében csak döntéssel, szavazással nem járó ügyek tárgyalhatók;
- a Választmány elé kerülő, döntést igénylő kérdéseket, javaslatokat az Elnökségnek előzetesen meg kell tárgyalni.
1.7. A választott tisztségviselők helyettesítése:
- Az elnököt akadályoztatása esetén az általa felkért társelnök, ezek akadályoztatása esetén elnökségi tag helyettesíti. Ha ez megoldhatatlan, a helyettesítést a főtitkár látja el. A főtitkárt a főtitkárhelyettes, illetve a főtitkár által felkért elnökségi tag helyettesíti.
1.8. Szakosztályok, Területi Szervezetek és a kutatócsoportok éves tevékenységükről beszámolni kötelesek Az éves beszámolók titkárságra való beküldésének határideje a tárgyévet követő február 15. Ennek elmulasztása esetén az Elnökség felszólítja a mulasztást elkövetőt a hiány egy hónapon belüli pótlására. Ennek eredménytelensége esetén az Elnökség javaslatára a Választmány a szervezet működését felfüggesztheti - Alapszabály 28.§. (5) bek.-ben foglalt hátrányok érvényesítése mellett. Ha a hiányokat a felfüggesztést követő egy éven belül sem pótolják, a Választmány kimondja - a kutatócsoportok kivételével, mely esetben nem működő csoportnak nyilvánítja - a szervezet feloszlatását.
2. A Társulat ügyvitele
2.1. A Társulat székhelye:
- a Társulat irodájának helyéről, esetleges költözéséről az anyagi lehetőségek figyelembevételével az Elnökség dönt.
2.2. Levelezés. A beérkező (postás vagy személyesen átadott) leveleket az ügyvezető titkár iktatás után iratgyűjtőben helyezi el, melyeket a főtitkár legalább hetente egyszer átnéz és kézjegyével ellátva ráírja az ügyintéző nevét, az esetleges szükséges intézkedéseket és az elintézés határidejét. A végrehajtást a főtitkár ellenőrzi.
A kimenő levelek aláírására az elnök és a főtitkár külön-külön és együttesen is jogosult. Aláírási jogukat alkalmanként meghatározott ügyekben (rendezvények, csoportügyek, adminisztrációs jellegű ügyek, stb.) az elnökség tagjaira, ill. az ügyvezető titkárra esetenként vagy általánosan átruházhatja.
Az iktatószámmal ellátott kimenő levelek másolatát iratgyűjtőbe kell lefűzni. Az előzménnyel rendelkező - pl. beérkező levélre válasz - az előzmény iktatószámával, alátöréssel, kell iktatni.
Az elektronikus adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni, s az adatok archiválását külön melléklet szabályozza.
A tagsági és egyéb igazolványok aláírója az elnök, mely jogát alkalmanként vagy állandóan a társelnökökre vagy főtitkárra ruházhatja át.
2.3. Bélyegzők használata. A Társulatból kimenő valamennyi levelet a Társulat hivatalos bélyegzőjével kell ellátni. A bélyegzőt az ügyvezető titkár őrzi (a Társulat hivatalos helyiségében, elzárt helyen; s mindet olyan levelet lebélyegez, melyet a 2.2. pontban jogosult aláírók előzetesen aláírtak
2.4. Utalványozás. 1 millió forintig az elnök, a főtitkár egyedül utalványozhat, és 1 millió forint felett ketten együtt utalványozhatnak.
Számlakibocsájtásra értelemszerűen a fentiek alkalmazandók
2.5. Fogadóórák, tagok ügyintézési lehetőségei
A Társulat fogadóórákat minden héten szerdán 16,30-19 óra között tart, amikor tagdíjfizetésre könyv- és dokumentumtár használatára van lehetőség, valamint a Társulat tagjainak klubnapszerű együttlétére. A könyv- és dokumentumtár nyilvános, használata a Társulat tagjai számára ingyenes (tagsággal rem rendelkező személyek számára egyszeri vagy állandó használati díj állapítható meg). Sem könyv, sem egyéb dokumentum nem kölcsönözhető, csak a Társulat hivatalos helyiségében olvasható, de róluk térítés ellenében - a Társulat fénymásológépén másolat készíthető. A kéziratos csoport jelentések esetében a szerzői jogvédelemre vonatkozó szabályok betartása kötelező.
A fogadóórákon a Társulat elnöksége képviselteti magát, amikor lehetősége van a tagságnak ügyes-bajos dolgaikkal hozzájuk fordulni.
2.6. Kulcskezelés
- A Társulat helyiségei kulcsainak kezelését a főtitkár szabályozza.
2.7. Telefon
- A Társulat helyiségeiben levő telefonkészülékek (fax, e-mail) kizárólag a Társulat hivatalos ügyeinek intézésére használhatók. Külföldi hívás csak az Elnök, vagy főtitkár előzetes hozzájárulásával folytatható, nyilvántartási kötelezettséggel. A végrehajtásért az ügyvezető titkár a felelős.
3. Alkalmazottak kérdése
A Társulatnál az ügyvezető titkár állandó, főállású munkaviszonyban áll, feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Az egyéb Társulatot érintő feladatait a főtitkár határozza meg. Más személyekkel történő munkaviszony létesítésekor az Alapszabályban leírtakat kell figyelembe venni (24.§. (4).
4. Költségtérítés
4.1. A Társulat hivatalos ügyeinek intézése, vagy munka végzése esetén gépkocsi használatot illetve kiküldetést az elnök, vagy a főtitkár rendelhet el, és igazolhatja a vonatkozó kifizetés jogosságát.
4.2. Az Elnökség és a Választmány választott tagjainak, valamint az elnökségi és választmányi ülésre meghívottaknak - ha a hivatalos ülésre jönnek - a Társulat székhelye és bejelentett lakóhelyük közötti lehetséges legrövidebb útvonalra vonatkozó II. osztályú vasúti, illetve autóbusz jegyek árát a Társulat megtéríti.
4.3. Külföldi utak támogatásáról kizárólag az Elnökség jogosult dönteni.
4.4. A Társulat külföldi vendégeinek fogadásával kapcsolatos költségekről szükség esetén az elnök, vagy a titkár dönt, erről utólag a legközelebbi elnökségi ülésen kötelező beszámolni.
5. A Társulat nevének használata, képviselet
A társulat minden tagja, kutatócsoportja, szakbizottsága, területi szervezete jogosult a Társulat jelvényének használatára (ruházaton, használati tárgyakon). Levelezésen csak az MKBT tagja megjelölést, illetve választott tisztségét tüntetheti fel. Nyilatkozattételével, személyes megnyilvánulásával mindenkor köteles a Társulat érdekeit szem előtt tartani. A Társulat érdekeit sértő viselkedés, általános etikai normák megsértése kivizsgálást von maga után.
6. Rendezvények, kiadványok
6.1 Társulati (belföldi vagy nemzetközi) rendezvényt csak az Elnökség jóváhagyásával lehet rendezni. A rendezvény szervezőjét (szervezőbizottság vezetőjét) az Elnökség választja (hagyja jóvá).
6.2. Mások által szervezett (bel- vagy külföldi) rendezvényen társulati tag csak az Elnökség, elnökségi ülés hiányában az elnök vagy a főtitkár felkérése, megbízása ill. jóváhagyása birtokában képviselheti a Társulatot.
6.3. A Társulat hivatalos szervezeti értesítője az MKBT Tájékoztató, mely legalább kéthavonta jelenik meg, s tartalmazza az aktuális programokat, rendezvényeket a Társulat életével kapcsolatos hivatalos közleményeket, valamint rövid híreket és beszámolókat. A Tájékoztatót a titkárság szerkeszti, a szerkesztésért a főtitkár a felelős, aki az anyagot a nyomdába adás előtt szignálja.
A Társulat hivatalos szakmai folyóirata a Karszt és Barlang. Főszerkesztőjének személyét a Választmány választja. A szerkesztők számát és személyét a főszerkesztő határozza meg. A megjelenés gyakoriságát és példányszámát az Elnökség és a Szerkesztő Bizottság esetenként határozza meg.
A Társulat magas szintű tudományos folyóirata a Karszt- és Barlangkutatás, mely alkal-manként jelenik meg. Számonkénti főszerkesztőjét a Választmány választja meg.
7. Vállalkozási szerződések kötése
7.1. Árajánlatadást és szerződéskötést bármely társulati tag kezdeményezhet. Külső megkeresés esetén az Elnökség felkéri azokat a társulati csoportokat, illetve egyéni tagokat, akik előzetesen jelezték vállalkozási készségüket a bonyolításra. Az ajánlatadáshoz már ki kell töltenie a szerződéskísérő lapot (I. melléklet).
7.2. Kimenő árajánlatot vagy vállalkozási szerződést a témafelelős - leendő munkavezető - készíti elő. Az elnök és a főtitkár a felülvizsgálatot a 2. sz melléklet szempontjai szerint a szaktitkár tanácsai alapján végzi el, és egyben beszámoltatási és ellenőrzési joggal rendelkeznek. A Társulatban folyó minden munkáról az Elnökséget tájékoztatni kell.
7.3. A munkavezető teljes felelősséggel végzi és végezteti el a munkát. Tevékenysége során tisztában kell lennie a témához kapcsolódó valamennyi rendelettel és rendelkezéssel, azokat be kell tartania és tartatnia (munkavédelem, stb.)
7.4. A munka lebonyolításához szükséges anyagok, bérjellegű, és egyéb nem bérjellegű kifizetések igazolása a munkavezető jóváhagyásával, aláírásával történik, annak indokoltságát felhívásra igazolnia kell, fegyelmi felelősség mellett.
A fenti kifizetésekre a 2.4. pontban rögzítettek alkalmazandók.
7.5. A munkavezető a munka befejeztével utókalkulációt készít, melyen fel kell tüntetnie az összes ráfordítást és az eredményt.
8. Egyebek
Leltár (könyvtár, térképtár, dokumentumtár, álló- és fogyóeszköz), selejtezés, számvitel, pénzkezelés szabályozását a Számviteli politika tartalmazza.
Az SZMSZ elfogadása, módosítása a Választmány hatáskörébe tartozik.

LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT

DR. LEÉL-ŐSSY SÁNDOR EMLÉKÜLÉS
A Móricz Zs. Gimnázium és egykori Földrajz Szakkörének utódja, a Laokoón-csoport, valamint tanítványai 1999. október 15-én ünnepélyesen emlékeztek meg Dr. Leél-Őssy Sándor tanár úrról, a Szakkör negyven évvel ezelőtti alapítójáról, Társulatunk tiszteleti tagjáról és korábbi elnökségi tagjáról, s egyúttal javaslatot terjesztettek elő a „Dr. Leél-Őssy Sándor Emlékdíj” alapítására.

EÖTVÖS JÓZSEF KOSZORÚVAL TÜNTETTÉK KI DR. JAKUCS LÁSZLÓT
A Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA Elnöksége, kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként EÖTVÖS JÓZSEF KOSZORÚVAL tüntette ki dr. Jakucs Lászlót, a földrajztudomány doktorát, a JATE Természetföldrajzi Tanszékének nyugalmazott „professor emeritus” egyetemi tanárát. A kitüntetéssel az Akadémia Jakucs professzor úrnak „a geomortológia, különösen a karsztkutatás területén négy évtizeden át végzett tudományos munkásságát, a karsztbarlangok morfogenetikája eróziós modelljének nemzetközi viszonylatban is úttörőnek számító megalkotását” ismerte el. A kitüntetést 1999. november 3-án, az Akadémia székházának dísztermében adta át Dr. Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke. A kitüntetéshez szívből gratulálunk.
Dr. Korpás László

Az elektronikus változatot készítette: Szenti Tamás, Dr. Nyerges Miklós,  2005