NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM
BÜKKI NEMZETI PARK
MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT

A MISKOLCI EGYETEMI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁS RÉSZTVEVŐI, ESEMÉNYEI, EREDMÉNYEI
1964-1984.

(A 20 éves szervezett miskolci egyetemi barlangkutatás tiszteletére rendezett "Oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének tudományos eredményei" c. konferencia hivatalos kiadványa.)

Szerkesztette:
dr. Lénárt László

Írták:
Borbély Sándor, Czipó Ferenc, Csató István, Haniss Béla, dr. Lénárt László, Lévay Tibor, Majoros Zsuzsanna, G. Nagy Tibor

Miskolc, 1984. szeptember 13-16.

Kiadta: Nehézipari Műszaki Egyetem
A kiadásért felelős: dr. Romvári Pál rektorhelyettes
Készült: A szirmabesenyői Bükkalja Mg. Tsz. Nyomdarészlegében
ISBN: 963 01 5681 4
Megjelent: 1984. szeptember
Példányszám: 400
Felelős szerkesztő: dr. Lénárt László
Grafika: Szombathelyi Györgyné
Engedélyszám: 48605

Elektronikus válozat: Kovács Attila - 2001.

M o t t ó :

A barlangkutatás
sportalapú,
emberformáló közösségben végzett
tudományos tevékenység.

 

A 20 éves szervezett miskolci egyetemi barlangkutatás alkalmából rendezett

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI

c. konferencia szervezőbizotsága:

Védnök:

Dr. Czibere Tibor akadémikus, tsz. vez. egy. tan., az NME rektora

Elnök:

Dr. Somfai Attila tsz. vez. egy. tan. (NME Földtan-Teleptani Tsz.)

Titkár:

Dr. Lénárt László egy. ts. (NME Földtan-Teleptani Tsz.)

Tagok:

Dr. Pethő Szilveszter egy. tan. (NME Bányamérnöki kari TDK Elnöke)
Dr. Nébli Vendel egy. doc. (NME Fizikai Tsz.)
Dr. Bartucz Ferenc igazgató (BNP)
Hazslinszky Tamás főtitkár (MKBT)
Németh Alajos egy. adj. (NME Bányaműveléstani Tsz.)
Varga Ferenc geológiai felügyelő (BNP)
G. Nagy Tibor diákvezető (NME KHSzCs)

Konferenciánkat a rendező szerveken kívül anyagilag és erkölcsileg támogatták:

A Nehézipari Műszaki Egyetem (NME)

·        Ásványelőkészítési Tanszéke

·        Ásvány- és Kőzettani Tanszéke

·        Bányaműveléstani Tanszéke

·        Fémtani Tanszéke

·        Fizikai Tanszéke

·        Földtan-Teleptani Tanszéke

·        Geodéziai és Bányaméréstani Tanszéke

·        Vegyipari és Automatizálási Főiskolai Kara (VAFK)

·        Bányamérnöki Kar Tudományos Diákköri Tanácsa

·        Tudományos Diákkör Karszthidrológiai Szakcsoportja (TDK KHSzCs)

·        Központi Könyvtára

·        Közművelődési Bizottsága

·        Bélyeggyűjtő Köre

Az Országos Magyar Bányászati-Kohászati Egyesület (OMBKE) Egyetemi Osztálya
A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) Északmagyarországi területi Szervezete
A Magyar hidrológiai Társaság (MHT) Északmagyarországi Területi Szervezete Hidrogeológiai Szakosztálya
A Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club (MEAFC)
A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
A Miskolci Alpin Club (MAC)

Az NME barlangkutató csoportjainak vezetői

NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport

Patronáló tanszék és képviselője:

Csoportvezető:

Tanárvezető:

Diákvezető:

MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport

Csoportvezető:

NME VAFK Barlangkutató Csoportja

Csoportvezető:

A miskolci egyetemi barlangkutatók névsora

Listánkon minden olyan barlangkutatót igyekeztünk feltüntetni, aki:

  1. a szervezett miskolci egyetemi barlangkutatás megindulása előtt bekapcsolódott a városi szervezésű barlangkutatásba, vagy
  2. a Nehézipari Műszaki Egyetem Tudományos Diákköre Karszthidrológiai Szakcsoportja (TDK KHSzCs) tagja, ill. volt tagja, vagy
  3. a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztálya (később Szakcsoportja) volt tagja, vagy
  4. a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar Barlangkutató Csoportja tagja, ill. volt tagja, vagy
  5. valamely csoporthoz rendszeresen járt barlangot kutatni, de nem volt (vagy végzettek esetében már nem volt) tagja a felsorolt csoportoknak, vagy
  6. olyan egyetemi oktató, nem oktató dolgozó, hallgató, aki a megjelölt egyetemi barlangkutató csoporton kívül végzett (végez) barlangkutató tevékenységet.

(Az első négy csoportot a felsorolásban "fejezetcímekkel", az 5. csoportot *-gal, a 6. csoportot pedig **-gal jelöltük. Meghalt kutatótársainkra a + utal.)

A nevek esetében a "dr." jelet csak abban az esetben alkalmaztuk, ha a fejezetcímben jelzett időben már jogosan használhatta. Ugyanezen ok miatt a nőket általában leánykori nevükön tüntettük föl.

1963-ig

Bán István, Cső Bien Lin, Fülöp András, Füst Antal, Hamar György, Király Péter, Oswald György, Papp Gyula, Somfai Attila, Somlóvári László, Szepessi József, Tóth József, Várhegyi Pál, Várszegi Sándor, Zsellér György

TDK 1964-67.

Almási József, Balogh Tamás, Berkes István, Bucher József, Czipó Ferenc, Eördegh Szabolcs, Ferenczi László, Garab Kinga Valéria, Gyulyás Ferenc, Haniss Béla, Koncsek Béla, Kuchta Gyula **, Láner Olivér, T. Lengyel Ferenc, Lengyel Zoltán, Liptai Edit **, Majoros Zsuzsanna **, Mészáros Károly **, Nébli Vendel, Németh Alajos, Nyers József, Pák István, Pozsgai Gyula, Stauderer József, Szekszárdi József, Szép Attila, Szigligeti Antal, Szilágyi Zsombor, Tassy Mihály, Tihanyi László, Tokár Ferenc **, Tóth László, Veres Vilmos, Vidra Kálmán, Vincze Tamás, Zámpory Vilma **

TDK 1968-73.

Almási József, Balás László, Balogh Iván, Berkes István, Bíró Dénes, Bodri Gyula, Bucher József, Csodó Mária, Csorba János *, Czipó Ferenc, Dienes Endre, Eördegh Szabolcs, Firbás Miklós *, Gulyás Ferenc, Gulyás Sándor, Haniss Béla, Harsányi Árpád, Hartai Éva, Kapitány Gabriella *, Keresztes György *, Kiss Péter, Koncsek Béla, Kormos László, Kozák Miklós, Kuchta Gyula **, Legeza Miklós, Lengyel Zoltán, Lénárt László, Madarasi András, Magyari Dániel, Majoros Zsuzsanna **, Mészáros Károly ** +, Nagy Géza, Nagyistók Ferenc, Nébli Vendel, Németh Alajos, Nyers József, Ötvös Károly, Pák István, Pápa Antal, Pethő Ágnes *, Pethő Gábor, Pozsgai Gyula, Pusztafalvi Győző, Rakoczai László *, Recskó Mária, Réber Anikó *, Román Árpád, Sámsoni Zoltán, Sebestyén István, Stauderer István, Szablyár Péter, Szakácsi József, Szakonyi István, Szekrényi Gábor, Szekszárdi József, Szeremley Géza, Szeremley Szabolcs, Szép Attila, Szilágyi Zsombor, Szombathy Zoltán, Szunyogh Gábor, Tassnády Péter *, Tassy Mihály, Tihanyi László, Tímár Zoltán, Tóth László, Tóth Péter, Tulák László +, Ujj Tamás *, Újszászi József, Vidra Kálmán, Vígh Ernő **, Vincze Tamás, Virág Ágnes, Virág Zoltán, Wodala János *, Zámpory Vilma

TDK 1974-78.

Almási László, Ács Katalin *, Ádám Ilona, Babos Árpád *, Balás László, Bock János, Bodri Gyula, Bodrogi Marilla, Dankó Zsolt, Delmagijn Henmedhev, Dienes Endre, Fehér Ernő, Ficsór Lajos, Germán Erzsébet **, Gombkötő László, Grill József, Gyalog Éva *, Kardos Béla, Kárpáti István, Kelemen Zoltán, Kovács Gábor, Kovács Lajos, Lévay Tibor, Lőrincz György, Majoros Ferenc **, Mester Ágnes *, Németh Alajos, Olasz József, Pataki András, Rancz Balázs, Sebestyén István, Simon Ernő, Somodi László **, Szabó Miklós **, Szalkó József, Szaló József, Szombathy Zoltán, Tassnády Péter *, Tóth Sándor, Törös Endre, Újszászi József, Vajda Ilona, Váci Gyula, Vágvölgyi Tamás, Várszegi Zsuzsanna, Virág Ágnes, Virág Zoltán, Veres Lajos, Zámpory Vilma

TDK 1979-81.

Csernyák Attila, Detre László, Fehér Ernő, Ficsór Lajos **, Garai István, Gédra Ferenc, Gombor László, Hernádi Béla **, Kazinczy Gábor, Lénárt László, Maginecz János, Miklós Gábor, Nagy István, Öveges István, Prakfalvy Péter, Radeczky János, Simon Ernő *, Simon Gabriella, Spielmann Attila, Szabó József, Szabó Zsuzsanna, Szerencsi László, Tóth István, Vajda Ilona *, Varga Zsuzsanna, Várszegi Zsuzsanna, Virág Zoltán, Veres Lajos, Vöröskői István, Zergi István

TDK 1982-84.

Borka Attila, Csató István, Debreceni Ferenc, Dobolán Jenő *, Fehér Ernő *, Ficsór Lajos **, Gábris Tibor, Guba István, Győrffy Ágnes, Kiss Kános **, Komjáti Miklós, Kóra Károly **, Landi Miklós, Lénárt László dr., Lévay Tibor *, Miskolczi Rita, Nagy István, G. Nagy Tibor, Németh Csaba, Nonn Ferenc, Pordán Lajos, Schneidler Judit, Simon Ernő *, Somogyvári Rudolf, Soós Zsolt, Spanyol József, Szabadkai Béla **, Vajda Ilona *, Varga Károly, Varga Zsuzsanna, Veres Lajos *, Veres Zoltán, Viszkoh János

Marcel Loubens 1967-71.

Balás Anna, Balás László, Balogh Tamás, Bodri Attila, Bodri Éva, Bodri Gyula, Buris Mária, Csorba János, Csontos János, Eördegh Szabolcs *, Ertsei Ágnes, Földi Zsolt, Gyöngyi László, Gyurkó Barnabás, Gyurkó Erzsébet, Gyurkó Péter, Hájer Klára, Hevesi Attila, Ivanovics Iván, Ivanovics Kálmán, Jaczkó Barnabás, Jurek Sándor, Kavrán Ferenc, Kelen Gábor dr., Kiss Attila, Kiss Erzsébet, Komlóssy Attila, Kordos László *, Koroknay József, Kuchta Gyula, Kutas Tamás, Láner Olivér, Lénárt László, Liptai Edit, Majoros György, Majoros Zsuzsanna, Mezei Ferenc, Molnár Gyula, Nyitrai Péter, Ócsay László, Palitz Noémi, Serbán Gabriella, Soltész Ágnes, Szabó Károly, Szenthe István, Szeremley Géza, Szeremley Szabolcs, Szomorú Zsuzsanna, Tokár Ferenc, Vincze Ferenc, Zámpory Vilma

Marcel Loubens 1972-78.

Balás Anna +, Balás László, Balogh Iván, Balogh Tamás, Barcza Szabolcs dr. *, Bányász Margit, Bodri Attila, Bodri Éva, Bodri Gyula, Burdiga Ottó, Csatlós Lóránd, Csontos János, Csorba János, Czanik Erzsébet, Czetli Teréz, Dienes Endre, Emánuel T. György, Erdei Péter, Farkas Miklós, Fáy Márton, Fehérváry Béla, Franczóczki Anna, Gajdosi István, Gonda Gyula, Gyöngy László, Gyurkó Péter, Hajdú Mária, Hájer Klára, Hamvas Béla, Hevesi Attila dr. *, Hevesi Béla, Iglóvári Tibor, Kardos Béla, Kasza István, Kelen Gábor dr., Kiss Attila, Kiss Attiláné, Kormos László, Kovács Zsolt, Kuchta Gyula, Láner Olivér, Leskó Péter, Lénárt László, Major Zsolt, Majoros Zsuzsanna, Máriássy Ferenc, Máté Mária, Mázik Erzsébet, Mélypataki Zoltán, Murányi Ferenc, Palitz Noémi, Pápa Antal, Paszternák Gábor, Pethő Gábor, Plihál Katalin *, Rakonczai László, Réber Anikó, Répási Lajos, Regéczy Ágnes, Sebestyén István, Somodi László, Szabó József, Szabó Károly, Szalai Ferenc, Szenthe István, Szeremley Szabolcs, Szilvási Ágnes, Szombathelyi Györgyné, Szombathy Zoltán, Szombati Márta, Szombati Veronika, Tapasztó Sarolta, Tassnády Péter *, Téglás Judit *, Tokár Ferenc, Tóth Zoltán, Trajter Tamás, Újszászi József, Vigyó János, Vincze Ferenc, Virág Ágnes, Virág Zoltán, Wodala Gabriella, Wodala János, Zámpory Vilma

VAFK 1976-82.

Balogh István, Benedek József, Bíró Ferenc, Bódi János, Bodnár Zsolt, Bukta Anna, Czipó Ferenc, Dragony Barnabás, Horváth István, Hunkó József, Kristón József, Nagy Attila, Nagy Tibor, Nébli Vendel dr., Ressely Tünde, Székely István, Téglási Mária, Tóth Károly, Tőkés Attila, Viszlai Tibor

Az NME barlangkutatásának története

Az egyetemi barlangkutatókat két csoportra oszthatjuk. Túlnyomó többségük az egyetemi csoportok valamelyikében tevékenykedett, kis hányaduk pedig az egyetemen kívüli csoportoknál. (Csoportjainkban is szép számmal voltak "külső csoporttag" barlangkutatók.)

Csoportjaink vezetőiről, tagjairól már szóltunk. E fejezetben történetünket adjuk, csoportonként.

Az NME Karszthidrológiai Szakcsoport tagjai általában az öt éves egyetemi képzést befejezve más tájára kerültek az országnak. Emiatt kevés azoknak a száma, akik - akárcsak a táborok idejére, de - rendszeresen visszajönnek közénk, folytatni a megkezdett munkát, pl. befejezni a megindult új feltárást. A csoport tehát néhány évenként megújul.

Tagjaink átlagon felüli tevékenységét az I. táblázatban foglaltuk össze, évenként feltüntetve a kutatási jelentések alapján az összesen 123 legaktívabb tagunkat. A tudományos diákköri, valamint publikációs munkásságukra a későbbiekben önálló fejezetekben térünk vissza.

A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztály (később Szakcsoport) inkább barlangjárást folytatott, mégis pl. a Létrási-Vizes-barlang tudományos tevékenységük alapján tartozik ma Magyarország szakmailag legjobban kutatott barlangjai közé. Tagjai között volt egy állandó "mag", e körül cserélődött a csoport másik része.

A 62 legaktívabb tagunknak a kutatásainkban való részvételét - leszállásszámban - a II., az általunk vezetett leszállásoknak a barlangonkénti bontását a III. táblázatban adjuk meg. Mérésekről, tudományos eredményekről elvétve szólunk, mert azok a kéziratok felsorolásánál és az irodalomjegyzékben jól nyomonkövethetők.

Az NME VAFK Barlangkutató Csoportja székhelytől távolabb, a tornaszentandrási Esztramos-hegyen folytat barlangkutató tevékenységet. Kutatásaikat rendkívül nehéz körülmények között, elsősorban természetvédelmi céllal, főleg a mészkőbányában végzik. Munkájukat a bányászkodás és a természetvédelem feloldhatatlannak látszó ellentéte hátráltatja.

Az átlagon felüli aktivitás kutatási jelentések alapján készült. Ez esetenként hiányos, de gyakorlatilag az egyetlen olyan hiteles adattömeg, mely a valóságot többé-kevésbé jól megközelíti.

A karsztkutatásainkról itt külön nem emlékezünk meg, mert azok a különböző dolgozatokban, publikációkban egyértelműen nyomonkövethetők.

Ezek után nézzük - csoportonként, röviden - csak a tényeket!

Az NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport tevékenysége 1964-1984 között

(Haniss Béla, Lévay Tibor, Csató István és G. Nagy Tibor feldolgozásai alapján szerkesztette dr. Lénárt László, lektorálta Balogh Tamás, Láner Olivér és dr. Nébli Vendel)

1964-ig

Egyetemünk barlangkutatói a szervezett egyetemi barlangkutatás megindításáig a város barlangkutató csoportjaiban (DVTK, MHT, illetve Borbély Sándor vezetésével az István-barlangban) végeztek kutatási munkákat. Említést érdemelnek térképező munkáik, pl. a Vártetői-barlangban vagy a Soproni-hegység barlangjaiban, faunagyűjtő és fotózási tevékenységük a Szeleta- és a Nagykőmázsavölgyi-zsombolyokban, illetve a Bolhási- és a Jávorkúti-víznyelőbarlangokban. A miskolci tudományos barlangkutatás első nagy eseménye a Magyar Hidrológiai Társaságnak a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Nehézipari Műszaki Egyetemen szervezett hidrológusképző tanfolyama volt 1953-54-ben. Az órák negyede a gyakorlati és elméleti barlangtudománnyal foglalkozott.

1964

Egy sikeres vizsga estéjén néhány egyetemi hallgató és tanáruk úgy döntött, hogy éjszakai barlangtúrát szerveznek a Kecske-lyukba. A kirándulás után a túrát vezető Nébli V. és a túrán résztvevő Garab K., Eördegh Sz., Gulyás F., Haniss B., Szekszárdi J., Szigligeti A. és Cser A., elhatározták, hogy egyetemi barlangkutató csoportot alakítanak. Tervüket az egyetem vezetői elfogadták, s erkölcsi és anyagi támogatást is ígértek.

1965

Az egyetemen megalakult a barlangkutató csoport NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport néven. A csoport vezetője Nébli V., a patronáló szere a Fizikai Tanszék lett. A kutatási munkákhoz anyagi, szellemi és eszköz segítséget adott az egyetem, melyet eredményesen használt fel a csoport. Az ezévben végzett munkát elsősorban a tapasztalatszerzés és a felszerelés (elsősorban kötélhágcsók) készítése jellemezte. A csoport túrákat szervezett a Bükk és az Aggteleki-karszt barlangjaiba, s megkezdte az István-barlangban a kutatómunkát. Ebben Borbély S. támogatta a csoportot, aki a munkánk hivatalos elismertetéséhez is segítséget nyújtott. Sajnos a csoport létének elismeréséig még néhány év eltelt.

1966

A csoport helyzete megszilárdult az egyetemen, a támogatás rendszeressé vált. Ebben az évben született az első barlangos TDK dolgozat. Folytatódtak a bejáró túrák és megkezdődtek a komolyabb István-barlangi munkálatok. A Borbély S. nevére kiállított kutatási engedély "védelmében" csaknem minden hétvégén dolgoztak, s általában a szombat éjszakát is a barlangban töltötte a csoport. A csoport dr. Vértes L. kérésére kéthetes tábort szervezett a Szeleta-barlang ásatásában való részvételre, illetve a barlang őrzésére. Az MHT-ból kivált barlangkutatók csaknem kivétel nélkül beléptek a csoportba. Munkájukat eredeti tevékenységük folytatásaként, saját terveik alapján végezték.

1967

A csoport első hivatalos, egyetemen kívüli elismeréseként az Országos Természetvédelmi Hivatal kutatási engedélyt adott az István- és Zsivány-barlangokra és az István- (ma Király Lajos) zsombolyra. A megindult munkálatok közül kiemelkedett az István-barlangban végzett tevékenység. Itt a barlangi idegenforgalom körjárattá alakítása lehetőségeinek tanulmányozása, esetleges megoldása, a barlangban felhalmozott törmelék eltávolítása és új szakaszok feltárása volt a cél. (A munka fontosságát az Országos Idegenforgalmi Tanács az Északmagyarországi Intéző Bizottságon keresztül anyagi támogatással ismerte el.) Az István-barlangban a munka több munkahelyen, így a Vasas-aknában, a Vizes-ágban, a Fekete-teremben, a Hova-ágban és a Pokolban folyt. A szűk, vizes, esetenként levegőtlen munkahelyeken végzett tevékenység komoly technikai eszközök (szivattyú, szellőztető berendezés, villanyárammal való ellátás, stb.) bevezetését tette szükségessé. Számottevő eredményt a Vizes-ág kb. 60 méternyi új szakaszának feltárásával, a Pokol kiácsolásával és bontásával, illetve a körjárat létrehozásához szükséges külszíni és barlangi mésérek elvégzésével értek el. A csoport patronáló szerve a Bányaműveléstani tanszék lett. Az NME TDK KSzCs igen jó kapcsolatot alakított ki a DVTK Herman Ottó, illetve az eddig a TDK KSzCs-ben tevékenykedő, ez évben szerveződött MEAFC Marcel Loubens barlangkutató csoportokkal. Előbbivel rendszeres közös kutatásokat végeztek az István- és az István-lápai-barlangban, utóbbi pedig - tábori élelmezésben való segítség ellenében - a Pokol-beli munkákban vett részt. (A TDK-ból a MEAFC-ba való átlépés után.)

1968

Folytatódtak az István-barlangi munkák, s megkezdődtek egy, a TDK-DVTK által szervezett, közös, kéthetes istván-lápai-barlangi föld alatti tábor előkészítési munkálatai. E tábor fő célja az István-barlang és az István-lápai-barlang közötti összeköttetés keresése volt. (A DVTK akkori vezetője Balogh T. elkötelezett híve volt a miskolci barlangkutatók közös munkavégzésének. Sajnos e munkát egyes társadalmi szervek és egyetemen kívüli barlangkutató csoportok vezetői jelentősen hátráltatták.)

1969

Az NME TDK KSzCs és a DVTK Herman Ottó Barlangkutató Csoport közös munkahelyen, közös felszereléssel dolgozott a továbbiakban is, de a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztállyal is szoros volt a kapcsolat. Az István-barlang, István-zsomboly (ma Király-zsomboly), István-lápai-barlang, Zsivány-barlang mellett a Vártetői-barlangban folytak feltáró, felmérő és állagbiztosító munkák a bejárások mellett. Folytatódtak az István-lápai tábor előkészítő munkálatai. A felszerelések leszállítása után azonban meghiúsult a tábor: a DVTK a szokástól eltérően csak barlangbejárási engedélyt kapott, s ez kutatási munkát nem tett volna lehetővé, másrészt egy külső barlangkutató csoportnak a nem kellő szakértelemmel végzett ácsolatfelújító munkája nyomán, a barlang hónapokon át hozzáférhetetlenné vált. Ezévben kezdődtek a heti, rendszeres munkamegbeszélések, valamint a csoport feltáró és tudományos tevékenységének a legkülönbözőbb fórumokon való ismertetése.

1970

Az István-lápai-barlang ácsolatának felújítása után lehetőség nyílt a felszerelés (sátor, gumimatracok, hálózsákok, stb.) kihozatalára. Sajnos elég siralmas állapotban kerültek elő. Ebben az évben a DVTK megszüntette barlangkutató csoportját. Emiatt a DVTK és a TDK "NME TDK Herman Ottó Barlangkutató Csoport" néven - a több éves közös munka logikus következményeként - egyesült. Megalakult az MKBT Miskolci Területi Osztálya, melynek vezetőségében az NME TDK KSzCs-t Szeremley Sz. képviselte.

1971

A munkát ismételten az István-barlangra és környékére (Golgota-barlang, Soltész-kerti-barlang, István-oldali-üregek) koncentráltuk. Elsősorban a Pokolban, a Golgotában bontottunk. Az István-zsombolyban az előző évi tábor bontási munkálatai és egy szerencsés törmelékmozgás nyomán felfedeztük a belső termeket. (Az első bejárás után a barlangot Király Lajos erdőmérnökről neveztük el, aki az MTESZ elnökségi üléseken következetesen támogatta a barlangkutatókat.) Felújítottuk az István-lápai-barlang ácsolatát, behágcsóztuk, telefonkábelt építettünk be, megkezdtük a térképezését és fotóztunk benne. A bükki barlangokban tett túrák után a nyári táborban megkezdtük az Egyetem-töbri bontást, ahol tíz méternél mélyebb aknát ástunk és rendkívül impozáns, szakszerű fenyőácsolatot készítettünk. A Szepessy-barlang szifontava vízszintjének mérését a VITUKI megbízásából a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztállyal közösen végeztük.

1972

A csoport hagyományossá vált munkahelyein dolgozott. Legtöbbet a Király-zsomboly ún. Vietnami-szifonjában és a Soltész-aknában (Szinva-parti-mésztufabarlangban) bontott. Feltártunk a mészkő-tufa határon egy forrásszájat, de a Soltész-barlangba nem jutottunk be. Az István-lápai-barlang fő járatainak térképeit is ekkor készítettük el. A csoport első választott diákvezetője Balás L. lett.

1973

Folytattuk az Egyetem-töbri bontás munkálatait. Kicseréltük az István-lápai-barlang lejárati aknájának ácsolatát, az aknarendszer legnehezebben járható részebe vaslétrákat építettünk be, felújítottuk a telefonkábelt, s megkezdtük a mellékjáratok térképezését. Felmértük a Soltész-barlangot és a Soltész-aknát, valamint az Idegenforgalmi Hivatal megbízásából az István-barlangot. A Szinva-völgyben a nyári hatalmas esőzések karsztárvizet okoztak. Az alulról feltörő víz részben az István-barlang bejáratán ömlött kifelé. A mésztufakúp üregei sem tudták az árvizet levezetni, s alulról feltörték az országutat. (Komolyabb károk azért nem lettek, mert a Soltész-akna biztonsági szelepként működött, mintegy fél méter magas buzgárjával.)

1974

Folytattuk a hagyományossá vált területünkön a munkálatokat. A Soltész-akna az újabb karsztárvíz esetén ismételten biztonsági szelepként működött, majd a Vízművek lezárta, lehetetlenné téve benne a munkát. Egykori csoporttagunk, Szeremley Sz., megszervezte az alakuló Bükki Nemzeti Park területén az első Országos Természetvédelmi Tudományos Diákköri Tábort, melyen egyetemünk barlangkutatói közül 15 fő, és a Geofizikai Tanszék oktatói közül hárman vettek részt. Év végén a csoport komoly létszámgondokkal küszködöt, de végül az elsőévesekből egy igen aktívan dolgozó, a táborokba ma is visszajáró, komoly barlangkutatást végző csapat jött össze. Diákvezetőnek a harmadéves Szombathy Z.-t választották, aki akkor már MKBT tag volt. A Fiatal Hidrogeológusok II. Találkozóján Lénárt L. tartott sikeres előadást diplomatervéből.

1975

A nyári tábor során négynapos föld alatti táborra került sor az István-lápai-barlangban Ősszel az Tekenős-völgyben új bontásba fogott a csoport, melynek eredménye a 163 m mély dolomitbarlang, a Fekete-barlang sikeres feltárása lett. A csoport két tagja a Marcel Loubens Szakcsoport kutatóival rimaszombati barlangkutatók vezetésével szlovákiai barlangtúrán vett részt. Az NME TDK KSzCs új diákvezetője Lévay T. lett, aki kérte a csoport felvételét az MKBT-be. A XII. OTDK Műszaki Szekcióján több barlangos dolgozattal vettünk részt, s ott Lénárt L. fődíjat kapott. Pécsen az Ifjú Szakemberek Ankétján a Balás L. - Balogh I. - Pethő G. és a Pethő G. - Újszászi J. szerzők tartottak díjnyertes előadást.

1976

A "szokásos" téli tábort a Mecseki Karsztkutató Csoporttal együtt szerveztük a Fekete-barlang továbbkutatására. Elkészült a barlang térképe és leírása, mely alapján Olasz J. tollából megszületett az első TDK-s szakpublikációnk a Karszt és Barlangban. Sajnos a tavaszi hóolvadás vizei a bejáratot beomlasztották. A nyári táborban a soproni erdészek voltak a vendégeink, s ekkor sikerült az Egyetem-töbörben két-három vékony kutatónak mintegy 30 méter mélységig lehatolnia. Ősszel a Fekete-barlang bejáratának kibontását kezdtük meg, melyet a következő év tavaszán fejeztünk be.

1977

A téli tábor alatt elsősorban az István-lápai-barlang kutatását folytattuk. A mellékjáratok térképezése mellett szifonkerülő járatokat is kerestünk, részben sikerrel. A Fekete-barlang kutatása is fokozott erővel folyt. Ezen belül külszíni geodéziai és geofizikai felméréseket is végeztünk. A létrástetői Fenyvesréti-patak medrében feltártuk a 18 m mély Szendvics-barlangot. Elkészítettük az István-lápai-barlang lezárási terveit és a Borsodi Szénbányák segítségével megkezdtük az új bejárat nyitásának munkálatait. A csoport a Mecseki Karsztkutató Csoport és az Alba Regia Barlangkutató Csoport néhány tagját látta vendégül az év során. A szervezet miskolci barlangkutatás 25 éves évfordulójára Lévay T. készített első ízben fennmaradt, összefoglaló csoportbeszámolót.

1978

A Fekete-barlang munkálatai során jelentős új járatokat tártunk fel. Emellett folyt a tudományos feldolgozás és a barlang bejárásának megkönnyítése. A Király-zsombolyban a "Kút"-ban továbbbontottunk. A táborunkat teljes egészében az István-lápai-barlang új bejárata és egy védő beton támfal elkészítésének szenteltük. (Az állagbiztosítást az Országos Természetvédelmi Hivatal megbízásából végeztük.) Munkánkat sokan megcsodálták. Ősszel rendeztük meg az egyetem különböző szervei és az MKBT segítségével a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos TDK találkozóját, nagy sikerrel. (A találkozó két hivatalos kiadványa osztatlan sikert aratott.) A találkozóra és közvetlen utána összesen 6 db TDK dolgozat készült el a csoport munkáiból. Előadással Kárpáti I., Lénárt L., Lévay T., Olasz J., Simon E., Somodi L., Veres L. és Virág Z. szerepelt. Az MKBT Országos Vándorgyűlésén a Marcel Loubens Kupáért kiírt barlangi ügyességi versenyen a TDK-MEAFC vegyes csapat harmadik helyezést ért el, s mint ilyen, ez a legjobb helyezésünk a mai napig is. A Szepessy-István-lápai-barlang közötti egyik bontásunkat siker koronázta, s 20 m mélységig feltártuk a Sziklás-tebri-barlangot.

1979

A csoport az 1978-as jelentésével megnyerte az MKBT Cholnoky-pályázatát, s a feltárásaiért megkapta a Vass Imre Oklevelet. A nyári tábor újabb sikeres feltárást hozott: az LKM dolomitbányájától keletre feltártunk egy újabb komoly dolomitbarlangot, melynek a Balekina nevet adtuk. A fő járat elmérése és lefotózása is megtörtént.

1980

Befejeztük a Balekina-barlang térképezését és elkészítettük a geológiai feldolgozást. Ezekből fotódokumentációval illusztrált kiállítást rendeztünk a Bányamérnöki Kar Kollégiumában. A Fekete-barlangban folytattuk a térképezést és elkészültünk az Ember-teremi labir felmérő munkálataival. A Szepessy- és az István-lápai-barlangok között - az Egyetem-töbör alatt - új bontást kezdtünk. A 15 m mély bontást kútgyűrűkkel biztosítottuk - első ilyen a Bükk-hegységben - és "Háromfejű Emberdenevér" névre kereszteltük. Tevékenységünkről az egyetemen és azon kívül is több alkalommal diavetítéssel egybekötött előadáson számoltunk be. Csoportunkból öt fő néhány napot a világhírű Optimista-gipszbarlangban töltött, egy orosz kutatócsoport vendégeként, föld alatti táborban. Ezévben is megrendeztük téli és nyári táborunkat.

1981

A tagság csaknem teljes kicserélődése miatt komoly problémák támadtak a csoport fennmaradása körül. Ismét az elsősökre építve - kik között több tapasztalt Cholnoky-csoportbeli is volt - újultunk meg. Ennek ellenére az esztendő az erő- és tapasztalatgyűjtés jegyében telt el, G. Nagy T. diákvezető irányításával. A XV. OTSK Műszaki Szekcióját egyetemünk rendezte. Itt a Földtudományi Alszekción belül - rész-alszekcióként - 7 szpeleológiai előadás hangzott el. Egyetemünket Veres L. és a Miklós G. - Várszegi Zs. szerzőpár képviselte. (Rendezvényünket az MKBT a Karszt- és Barlangkutatók II. Országos Találkozójaként ismerte el és támogatta.) Spielmann A. csoporttagunk jól sikerült kiállítást állított össze, s csoportunk a találkozóra gazdag terepi programot biztosított.

1982

Folytattuk a Háromfejű Emberdenevér-barlang bontását, melyben 30 m-ig jutottunk. A Fekete-barlangban újabb részeket tártunk fel. A siófoki Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport 16 tagját kalauzoltuk a Bükk barlangjaiban. A "30 éves a szervezett miskolci barlangkutatás" c. rendezvényen aktívan vettünk részt. Felszerelésünket számottevő új kötélmennyiséggel és mérőeszközökkel egészítettük ki. Ezek "kipróbálására" több túrát szerveztünk a Vecsembükki-zsombolyba és a Meteor-barlangba. Az év során három munkatábort szerveztünk.

1983

Szokásos munkahelyeinken folytattuk a barlangi bontásainkat, járatokat biztosítottunk, térképeztünk és barlangi geológiai vizsgálatokat végeztünk. (Ez utóbbiakat egyhetes hivatalos termelési gyakorlat keretében.) Tagjainknak több előadásból álló szakmai továbbképzést tartottunk. Megrendeztük a megszokott téli és nyári táborunkat, mely utóbbira sok régebbi csoporttag is eljött. A szegedi XVI. OTDK-n Csató I. vett részt a csoport történetét és szakmai tevékenységét feldolgozó dolgozatával. Az István-lápai- és a Szepessy-barlangokban a debreceni ATOMKI-val radonmérési programot indítottunk, melynek keretében havonta cseréltük és ma is cseréljük a detektorokat.

1984

A Fekete-barlang legújabb részeinek geodéziai-geológiai feldolgozásából sikeres TDK dolgozat született G. Nagy T. tollából. A Szamentu-barlangot és környékét Nagy I. és Kovács B. pihenőcentrumnak kívánná kiépíteni egy BMTE pályázatra beadott - sikeres - dolgozatában leírtak szerint. A csoport készül az ősszel megrendezendő "Oktatási intézményekben folyó karszt- és barlangkutatás tudományos eredményei" c. konferencia megrendezésére. A konferencia kiadványához az anyaggyűjtést 1984. május 1-én lezártuk.

I. táblázat

Az NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport átlagosnál aktívabb kutatói

(A kutatási jelentések alapján, vendégeket is feltüntetve, összeállította: G. Nagy Tibor)

 

1968

1969

1970

1971

1972

Almási József

+

 

 

 

 

Berkes István

+

+

 

 

 

Bucher József

+

+

 

 

 

Czipó Ferenc

+

+

+

+

+

Csodó Mária

+

 

 

 

 

Eördegh Szabolcs

+

+

 

+

+

Haniss Béla

+

 

 

 

 

Koncsek Béla

+

 

 

 

 

Kottmann Mária

+

 

 

 

 

Láner Olivér

+

+

 

+

+

Magyari Dániel

+

 

 

 

 

Nébli Vendel

+

 

 

 

 

Szakonyi István

+

 

 

 

 

Szekszárdi József

+

+

 

 

 

Szekrényi Jenő

+

 

 

 

 

Szilágyi Zsombor

+

 

 

+

+

Tihanyi László

+

 

 

 

 

Vidra Kálmán

+

+

 

 

 

Koncsek Tamás

 

+

 

 

 

Lengyel Zoltán

 

+

 

 

 

Pák István

 

+

 

 

 

Szép Attila

 

+

 

 

 

Szeremley Géza

 

+

+

 

 

Szeremley Szabolcs

 

+

+

+

+

Törőcsik Magdolna

 

+

 

 

 

Wodala János

 

+

 

 

 

 

 

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

Balogh Iván

+

+

 

 

 

 

 

Balás László

+

+

+

+

+

+

 

Bíró Dénes

+

+

 

+

+

 

+

Dobó Pál

+

 

 

 

 

 

 

Bodri Gyula

+

+

+

+

+

 

 

Csorba János

+

+

+

+

 

 

 

Kántor Anna

+

 

 

 

 

 

 

Legeza Miklós

+

 

 

 

 

 

 

Nagy István

+

 

 

 

 

 

 

Pápa Antal

+

+

+

+

 

+

 

Szomorú Zsuzsanna

+

+

 

 

 

 

 

Asztalos Gábor

 

+

 

 

 

 

 

Asztalos Miklós

 

+

 

 

 

 

 

Dienes Endre

 

+

+

+

 

 

 

Hartai Éva

 

+

 

 

 

 

 

Kardos Béla

 

+

 

 

 

 

 

Kiss Péter

 

+

 

 

 

 

 

Lénárt László

 

+

+

 

 

 

 

Madarasi András

 

+

 

 

 

 

 

Majoros Zsuzsanna

 

+

 

 

 

 

 

Pethő Gábor

 

+

 

 

 

 

 

Sámsoni Zoltán

 

+

 

 

 

 

 

Sebestyén István

 

+

+

+

 

 

+

Szekrényi Gábor

 

+

+

 

 

 

 

Szikszai Tibor

 

+

+

 

 

 

 

Szombathy Zoltán

 

+

+

 

+

+

+

Zámpory Vilma

 

+

 

 

 

 

 

Újszászi József

 

 

+

+

 

 

 

Csontos János

 

 

 

+

 

 

 

Firbás Miklós

 

 

 

+

+

 

+

Keresztes György

 

 

 

+

 

 

 

Kormos László

 

 

 

+

+

 

 

 

1973

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

Virág Zoltán

+

+

+

+

+

+

+

+

 

 

 

Balás Anna

 

+

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lévay Tibor

 

+

+

+

+

+

+

 

 

 

 

Nándori Gyula

 

+

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Olasz József

 

+

+

+

+

+

+

 

 

 

 

Rancz Balázs

 

+

+

+

+

+

+

 

 

 

 

Simon Ernő

 

+

+

+

+

+

+

 

 

 

 

Tassnády Péter

 

+

+

+

 

 

 

 

 

 

 

Tassnády György

 

+

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bodrogi Marilla

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

 

Gombkötő László

 

 

+

+

+

+

 

 

 

 

 

Halpert Dezső

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

 

Kárpáti István

 

 

+

+

+

+

+

 

 

 

 

Kelemen Zoltán

 

 

+

+

+

 

+

 

 

 

 

Szaló József

 

 

+

+

 

 

 

 

 

 

 

Tóth Sándor

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

 

Veres Lajos

 

 

+

+

+

+

 

 

 

+

+

Balázsovits István

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

Bock János

 

 

 

+

+

+

+

+

 

 

 

Bodrog József

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

Emergling Gábor

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

Grill József

 

 

 

+

+

+

+

 

 

 

 

Gyalog Éva

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

Kovács Gábor

 

 

 

+

+

 

 

 

 

 

 

Perlaky István

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

Tőrös Endre

 

 

 

+

+

 

 

 

 

 

 

Varga Gyula

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

Gábor György

 

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

Kovács Lajos

 

 

 

 

+

+

+

 

 

 

 

Nagy István

 

 

 

 

+

+

+

+

 

+

+

Pólai József

 

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

Prakfalvi Péter

 

 

 

 

+

 

 

 

 

 

 

 

 

1978

1979

1980

1981

1982

1983

Csernyák Attila

+

+

+

+

+

 

Fehér Ernő

+

+

+

+

+

 

Spielmann Attila

+

+

 

 

 

 

Várszegi Zsuzsa

+

+

 

 

 

 

Bari Zsuzsanna

 

+

 

 

 

 

Gombor László

 

+

+

+

 

 

Gábor Miklós

 

+

 

 

 

 

Horváth Attila

 

+

+

 

 

 

Kucsébszky Artúr

 

+

+

 

 

 

Lovas Gábor

 

+

 

 

 

 

Miklós Gábor

 

+

 

 

 

 

Németh Lajos

 

+

 

 

 

 

Riedl István

 

+

 

 

 

 

Rónaszéki László

 

+

+

 

 

 

Szerencsi László

 

+

 

 

 

 

Tóth István

 

+

+

 

 

 

Öveges István

 

 

+

 

 

 

Varga Ferenc

 

 

+

 

 

 

Zombor István

 

 

+

 

 

 

Béres István

 

 

 

+

 

 

Csató István

 

 

 

+

+

 

Debreceni Ferenc

 

 

 

+

+

+

G. Nagy Tibor

 

 

 

+

+

+

Pordán Lajos

 

 

 

+

+

+

Spanyol József

 

 

 

+

+

+

Schneidler Judit

 

 

 

+

+

+

Somogyvári Rudolf

 

 

 

+

+

+

Gábris Tibor

 

 

 

 

+

+

Guba István

 

 

 

 

+

+

Landi Miklós

 

 

 

 

+

+

Veres Zoltán

 

 

 

 

+

+

Komjáti Miklós

 

 

 

 

 

+

Viszkoh János

 

 

 

+

 

 

A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztály (1972-től Szakcsoport) tevékenysége 1966-1978 között

(Összeállította: dr. Lénárt László, lektorálta: Majoros Zsuzsanna)

Csoportunk jogelődje az 1952. június 30-án megalakult Magyar Hidrológiai Társaság Miskolci Csoportja Zsombolykutató Munkabizottsága, illetve későbbi nevén MHT Borsodi Csoport Karsztvízkutató Szakosztálya. Az MHT-tól, az ott végzett 14 évi sikerekben igen gazdag tevékenység után 1966. június 29-én a barlangkutatók személyi okok miatt kiváltak.

1966

Az MHT-ból kivált csoport tagjai az NME Tudományos Diákköre Karszthidrológiai Szakcsoportjába léptek be, és ott az addigi kutatási területüknek és szokásaiknak megtartása mellett végezték tovább munkájukat. Feltárták a Létrási-Vizes-barlang Patyolat-ágát és a Vértes-ágat.

1967

Mivel a csoport jelentős része nem volt egyetemi hallgató vagy dolgozó, ezévben a MEAFC-hoz lépett át, s ott Barlangkutató Szakosztályként folytatta tevékenységét. A nyár folyamán a csoport felvette a Marcel Loubens nevet, s ettől kezdve az MKBT e néven ismerte el és tartotta nyilván a csoportot. A TDK-val rendkívül jó munkakapcsolat alakult ki, mely az egyetemhez való tartozásunk során végig fennmaradt. A heti gyűléseink időtartamára - napjainkig tartóan - állandó helyiségünk lett a TIT Kazinczy Klubjában. A TITI keretében megindítottuk a "Karszt és Barlang Szabadegyetemet", mely tíznél több sorozatot ért meg. Két lengyel kutatót láttunk vendégül, valamint négy fő látogatta meg a Zakopane környéki barlangokat. A csoport feltárta az Örvénykői-visszafolyó barlangját a Szeremley-testvérpár vezetésével. A Szamanentu-barlangnak elnevezett gyönyörű üregrendszer felmérése megindult. A Létrási-Vizes-barlangban átbontottuk a Maxi-szűkületet és a Dög-szifont. Több mint egy évtizedes munka után sikerült feltárni a Speizi-barlangot.

1968

Két NDK-beli barlangkutatót kalauzoltunk Létráson. A Létrás-tetőre kért kutatási engedélyt megkaptuk. Az István-barlangban A TDK számára "bérmunkát" végeztünk, cserébe táborozási hozzájárulást kaptunk. Megtartottuk az első létrás-tetői barlangász ügyességi versenyt, valamint a karácsonyi szünetet kihasználva öt fő ötnapos föld alatti táborozáson vett részt a Szepessy-barlangban.

1969

A csoport tagjai elvégzik az első barlangi elsősegélynyújtó tanfolyamot, dr. Kubassy László mentő főorvos vezetésével. Létrehoztuk az Északmagyarországi Barlangi Mentőszolgálatot. Első "próbamentésre" a Létrási-Vizes-barlangban került sor. Röviddel később a Meteor-barlangban szerencsétlenül járt Lakatos László felszínre hozásában öt fővel vettünk részt. Az év folyamán nyolc lengyel és öt olasz barlangkutatót kalauzoltunk a létrási barlangokban. A Létrási Munkásházban betörő járt, jelentős mennyiségű felszerelést vitt el. (Sajnos tevékenységét többször megismételte.) Az Északmagyarországi Intézőbizottság Természetvédelmi Szekciója foglakozott a megye barlangkutatásának helyzetével, fejlesztési lehetőségeivel. Megjelent első szakcikkünk a Karszt és Barlangban Majoros Zs. tollából.

1970

A dorogi barlangnapon egy fővel vettünk részt. A Speizi-barlang környékén talajmechanikai kutatófúrásokat végeztünk a további bontások kijelölésére. Feltártuk a Kis-fennsíkon a Húsvét-zsombolyt. Megalakult az MKBT Miskolci Területi Osztálya. Titkára Majoros Zs. lett, aki egyben a csoportot is képviselte.

1971

A VITUKI kérésére a két egyetemi csoport megkezdte a Szepessy-barlang szifontava vízszintjének rendszeres észlelését. Az MKBT felhívására csepegésmérési vizsgálatokat kezdtünk a Létrási-Vizes-barlangban. A méréseket - megszakításokkal - ma is folytatjuk. Az MKBT MTO-on belüli ellentétek hátráltatták a kutatási munkát. Előzetes geofizikai vizsgálatok után feltártuk a Létrási-Vizes-barlang IV. bejáratát.

1972

Az erdészet számára tűzvédelmi megbízást vállaltunk a létrási részre. Nyári ötnapos földalatti tábort szerveztünk öt fő részvételével a Szepessy-barlangban. Egy-egy NDK, kanadai és francia barlangkutatót láttunk vendégül Létráson, s tőlünk egy fő volt egy NSzK-beli nemzetközi barlangkutató táborban. Feltártuk a Létrási-Vizes-barlangban a Papp Ferenc-ágat és a Kis-fennsíkon az Ypönkaql (Sólyomkúti 2. sz.) barlangot.

1973

Ismételt elsősegélynyújtó tanfolyamot tartottunk (főleg új tagjainknak) a barlangi mentőszolgálat keretében, dr. Kubassy. L. vezetésével. Az alsóhegyi nemzetközi barlangkutató táborban 11-en vettünk részt. Kaukázusi terepgyakorlaton öt egyetemi barlangkutató megnézett egy komolyabb forrásbarlangot kb. 200 m hosszan. A csoport tagsága számára kiírt második barlangász dalpályázat győztese a mai "Barlangász Himnusz" lett. (A dal eredeti címe "A csend világa" volt.) 14 zsaganyi (lengyel) barlangkutató volt a vendégünk Létráson, s hozzájuk 4 fő látogatott el a téli táborukba. Az év során a csoport mérési eredményeit felhasználva négy TDK dolgozat született az NME-n.

1974

A rimaszombati barlangkutatók vendéglátását első alkalommal négyen élveztük. Viszontlátogatásra három fővel jöttek. Felelőtlen turisták felgyújtották a Létrási Arborétumot. A komolyabb erdőtüzet tűzőreink akadályozták meg az erdészek vezetésével. A B.A.Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal számára első alkalommal végeztük el az István-barlang kopogózását. A miskolci barlangnapon három fővel vettünk részt, valamint bekapcsolódtunk a következő évi, ismételten Miskolcra tervezett barlangnap szervezési munkálataiba. 11 barlangra kértünk és kaptunk kutatási engedélyt az OTVH-tól. Közös lengyel-román-magyar expedíciót szerveztünk a romániai Szlelek-barlangjába és környékére. Tőlünk nyolc fő vett részt, s a lengyeleket visszafelé Miskolcon vendégül láttuk. Az őszi esőzések árvizet okoztak az István-barlangban. Az iszaptalanítást és az ismételt kopogózást mi végeztük el. A Létrási-Vizes-barlangban végzett kutatások eredményeiből Lénárt L. diplomatervet állított össze az NME-n.

1975

A MEAFC-tól első alkalommal kaptunk évi 3000,-Ft-os pénzbeli támogatást. Az MKBT szervezésében szpeleológiai előadássorozatot indítottunk az MTESZ-ben. A VITUKI szerződést köt a MEAFC-al a Létrási-Vizes-barlangban végzendő csepegésmérésekre. A heti mérésekért évi 20.000,-Ft-ot kaptunk. Négy alkalommal, összesen húsz kutatónk volt lengyel és cseh nemzetközi barlangkutató táborokban. A VITUKI vízösszefüggés-vizsgálata keretében csoportunk a Szinva-völgyi forrásokból történő vízmintavételezést végezte. Bontás közben Szenthe I. beszorult a Borókás-tebri Róka-lyukba. A szerencsés kimenetelű mentésben 11 fő vett részt, valamint a mentőállomás dolgozói a felszínen. Az MKBT barlangnapra állandó barlangi ügyességi verseny rendezése érdekében Marcel Loubensről elnevezett kupát ajánlott fel csoportunk. A vándorkupa elnyeréséért ma is évente 10-15 csapat verseng. A XX. Országos Barlangnap fotó- és diapályázatán csoportunk első és harmadik, illetve különdíjat nyert. Emellett ez volt az első barlangnap, melynek lebonyolításában csoportunk nagy részt vállalt. Az első Marcel Loubens kupáért kiírt barlangi ügyességi versenyt a Létrási-Vizes-barlangban rendeztük. A Király-zsombolyban a TDK-sok egyik leszállása után kiakadt egy kötél, nem tudtak visszajönni. Tízfős mentőosztagunk rövidesen a felszínre segítette a lentrekedteket. A debreceni MHSz könnyűbúvárai merülést hajtottak végre a Létrási-Vizes-barlang tavában, melyhez csoportunk helyszíni segítséget nyújtott. Éves jelentésünkkel az MKBT-ben Cholnoky-díj második helyét nyertük el, megosztva. A "Baradla 150" nemzetközi konferencián előadással vettünk részt.

1976

Két lengyel, egy belga nemzetközi barlangkutató táborban, egy cseh nemzetközi fotótúrán és egy törökországi lengyel expedícióban összesen 11-en vettünk részt. Az utóbbi expedícióban résztvevő Erdei P. tiszteletére a lengyelek az egyik újonnan feltárt barlangot Magyar-barlangnak nevezték el. Nyolc lengyel és három NSzK-beli kutatót láttunk vendégül Létrás-tetőn. A csoportunk első alkalommal látogatott el a Tési-fennsíkra, négy fővel. Az ország egyik legjobb barlangkutató csoportjával - az Alba Regia Barlangkutató Csoporttal - fenntartott igen szívélyes kapcsolatunk ezidőben kezdődött. A rendőrséggel együtt a Bükkben két elcsavargott gyereket kerestünk, akik - levelük szerint - "inkább elvonulnak barlangokba lakni". A Herman Ottó Barlangkutató Csoport vezetőjének, Mészáros Károlynak (és fiatal társának) barlangi balesetét vizsgáló csoportba minket is bevontak. Folytattuk a csepegésméréseket a VITUKI számára. Az MKBT Északmagyarországi Területi szervezete titkárának Lénárt Lászlót választották. A XXI. Országos Vándorgyűlésen, Pécsen, 13 fővel vettünk részt. Az MKBT által szerezett fotókiállításra két szerző egy-egy színes képét fogadták el. A Marcel Loubens Kupáért három csapatot indítottunk. A B.A.Z. meggyei Idegenforgalmi Hivatal megbízásából az Anna-mésztufabarlang teljes biztonsági felülvizsgálatát végeztük el, valamint felmértük a barlangot. A "Barlangok védelme" MKBT rendezvény szervezési munkáinak nagy részét csoportunk végezte. Csoportunk kezdeményezésére az MKBT Északmagyarországi Területi Szervezete keretében a szervezett miskolci barlangkutatás 25 éves évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepség előkészületeit megkezdtük. (A befejezése nem egészen terveink szerint alakult.) Nyáron feltártuk az Útmenti-zsombolyt, majd elkészítettük a térképét is. Ugyanezen időben tévedésből újra feltártuk a valakik által lezárt Lusta-völgyi-zsombolyt.

1977

A B.A.Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal számára az István-barlangban kopogóztunk, lemostuk az Óriás-vízesést és lezártuk a Kutya-lyukat. A VITUKI számára folytattuk a csepegésméréseket. A Tési Országos Vándorgyűlésen (barlangnapon) 27 fővel vettünk részt és megnyertük a barlangi bontóversenyt. A brnoi, európai szocialista államok kutatóiból álló nemzetközi barlangkutató találkozón 9 fővel vettünk részt. Emellett Svájcban hárman, Legyelországban ugyanannyian, Bulgáriában - lengyel kutatókkal - ketten jártak. Nyári nemzetközi táborunkban belga, cseh és lengyel kutatók 19 fővel jelentek meg. Táboron kívül három rimaszombati és néhány lengyel kutatót láttunk vendégül. A 25 éves szervezett miskolci barlangkutatás tiszteletére rendezett miskolci, országos szervezésű ünnepség résztvevőinek több mint egyharmadát adta csoportunk. Csoportunk jogelődje megalakulásának 25. évfordulóján, Létráson, 135 fő jelent meg. Emléklappal, valamint az erre az alkalomra elkészült, csoportunk első önálló kiadványával tettük emlékezetessé a találkozót. Csoportunk éves jelentését - első alkalommal - évkönyv formában állítottuk össze.

1978

Esetenként működési feltételeink javítására a barlangkutatástól eltérő, fizetett tevékenységet folytattunk, mint pl. ezévben a tokaji Tisza-híd alatti vízvezeték megjavítását végeztük el. A Nemzetközi Karszthidrológiai Szimpóziumon előadtuk a csepegésmérési adatainkból nyert elképzeléseinket. A NME és az MKBT által rendezett Karszt- és Barlangkutatók I. Országos TDK Találkozója megrendezésében csoportunk is részt vett. Somodi L. az Országos Természetbarát Fotópályázaton szerepelt szép sikerrel. Bódvaszilason a 404-es barlangból történt mentésen csoportunkból 8 fő vett részt. Munkájukról rendkívül elismerően nyilatkoztak a kutatót végül felszínre segítők. Az MKBT pilisszentkereszti vándorgyűlésén 12 fővel jelentünk meg. A Marcel Loubens Kupáért kiírt barlangi ügyességi versenyen a TDK-MEAFC vegyes csapat harmadik helyezést ért el, ez a mai napig a legjobb helyezésünk. Feltártuk és felmértük a Lilla-(Romvár-)barlangot. Mivel zömmel azok vettek rézt a munkában, akik utóbb átmentek a Bányász Barlangkutató Csoportba, így a barlang kutatási lehetőségét is átadtuk. Feltérképeztük a Lusta-völgyi-zsombolyt. A csepegésméréseket felfüggesztettük, mert a VITUKI nem vette át az adatokat, belső átszervezéseik miatt. Lengyelországban két alkalommal egy-egy fő, a brnoi nemzetközi barlangkutató táborban két fő, romániai lengyel-magyar expedícióban három kutatónk vett részt. Az év folyamán három lengyel, két belga és egy román kutatót kalauzoltunk Létráson. A MEAFC megszüntette a Természetjáró Szakosztályát és így az alpinistákkal együtt el kellett jönnünk az egyetemről.

1978 után

Csoportunk 1979-től Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület néven folytatta tovább addig végzett tevékenységét, elsősorban Létrás-tetőn. Az egyetemi barlangkutatás 20. évfordulójának rendezvényeibe bekapcsolódva kívántuk megköszönni az egyetem 12 éven át nyújtott segítségét.

II. táblázat

A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport átlagosnál aktívabb kutatóinak terepi tevékenysége

Kutatási jelentések alapján, csak az évi 12 leszállásnál többet feltüntetve

(Összeállította: dr. Lénárt László)

 

1967

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

Majoros Zsuzsanna

33

23

25

32

33

31

61

20

 

29

30

38

Vincze Ferenc

40

20

 

12

 

12

12

 

 

15

17

13

Gyurkó Péter

24

47

31

14

 

 

 

 

 

21

19

16

Tokár Ferenc

39

17

30

13

 

 

 

 

 

15

29

 

Kiss Attila

18

19

 

23

33

 

 

 

 

14

18

 

Csontos János

17

16

 

 

36

 

 

19

 

16

20

 

Zámpory Vilma

43

40

28

21

47

22

29

14

 

 

 

 

Gyöngy László

17

 

21

 

 

 

14

35

 

 

 

 

Szomorú Zsuzsanna

30

 

 

12

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiss Erzsébet

28

13

14

22

 

 

 

 

 

 

 

 

Komlóssy Attila

33

43

27

27

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeremley Szabolcs

27

40

20

25

 

 

 

 

 

 

 

 

Földi Zsolt

45

53

30

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Láner Olivér

35

32

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeremley Géza

28

26

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Balás László

15

 

 

 

 

45

13

 

 

 

 

 

Gyurkó Erzsébet

25

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Liptai Edit

39

18

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hájer Klára

23

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezei Ferenc

 

16

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ivanovics Iván

 

25

38

16

 

 

 

 

 

 

 

 

Ivanovics Kálmán

 

20

25

 

25

 

 

 

 

 

 

 

Szabó Károly

 

 

22

44

36

 

 

 

 

18

 

 

Balogh István

 

 

13

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kavrán Ferenc

 

 

18

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Koroknay József

 

 

 

54

26

 

 

 

 

16

12

 

Serbán Gabriella

 

 

 

22

27

 

 

 

 

 

 

 

Gyurkó Barnabás

 

 

 

14

31

 

 

 

 

 

 

 

Csorba János

 

 

 

 

 

15

38

 

 

27

13

 

Lénárt László

 

 

 

 

 

60

62

27

20

48

49

47

Mélypataki Zoltán

 

 

 

 

 

12

 

 

 

 

36

40

Burdiga Ottó

 

 

 

 

 

13

 

 

 

37

18

 

Emánuel T. György

 

 

 

 

 

17

 

 

14

 

 

 

Bodri Gyula

 

 

 

 

 

43

32

 

 

 

 

 

Pápa Antal

 

 

 

 

 

27

12

 

 

 

 

 

Virág Zoltán

 

 

 

 

 

34

38

 

 

 

 

 

Virág Ágnes

 

 

 

 

 

27

50

 

 

 

 

 

Balás Anna +

 

 

 

 

 

12

 

 

19

 

 

 

Szombathy Zoltán

 

 

 

 

 

23

38

 

 

 

 

 

Szalai Ferenc

 

 

 

 

 

 

12

 

 

 

 

 

Bodri Éva

 

 

 

 

 

 

25

 

 

 

 

 

Sebestyén István

 

 

 

 

 

26

41

15

 

 

 

 

Erdei Péter

 

 

 

 

 

28

 

15

16

36

14

 

Kormos László

 

 

 

 

 

 

58

20

 

 

 

 

Gajdosi István

 

 

 

 

 

 

21

 

 

 

 

 

Iglóvári Tibor

 

 

 

 

 

 

23

 

 

 

 

 

Szabó József

 

 

 

 

 

 

 

20

 

15

21

17

Szenthe István

 

 

 

 

 

 

 

 

38

 

 

 

Szombati Veronika

 

 

 

 

 

 

 

 

15

 

 

 

Fáy Márton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21

 

 

Tóth Zoltán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

22

19

 

Gonda Gyula

 

 

 

 

 

 

 

 

 

39

18

 

Kasza István

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19

53

25

Hajdú Mária

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17

 

 

Hamvas Béla

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13

 

 

Máriássy Ferenc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15

25

Hevesi Béla

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

20

Trajter Tamás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17

 

Somodi László

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

33

16

Répási Lajos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12

17

Vigyó János

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

48

Fehérváry Béla

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

30

 

1967

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

III. táblázat

A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport barlangkutatási tevékenysége kutatási jelentések alapján

(Összeállította: dr. Lénárt László)

Kutatási jelentések száma (db)

 

1967

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

Összesen

Létrási-Vizes-barlang

35

40

58

79

78

101

187

64

53

76

76

34

881

Szepessy-barlang

10

33

20

18

44

39

26

17

4

13

7

11

242

Speizi-barlang

38

113

6

18

6

2

8

4

3

-

1

-

99

Kismogyorós-barlang

12

4

6

5

8

5

13

1

1

3

3

7

68

Szamentu-barlang

3

10

2

-

3

4

3

-

-

1

-

-

26

Tuskós-barlang

8

30

20

3

-

-

3

1

-

-

-

-

65

Cubákos-barlang

-

-

-

-

5

-

4

3

1

4

3

7

27

egyéb hazai barlang

16

24

7

14

18

11

20

36

47

86

60

62

401

külföldi barlang

-

-

-

-

-

-

-

-

-

11

40

35

86

külszíni munka

9

11

7

12

6

10

5

9

2

42

23

27

163

Összesen

131

165

126

149

168

172

269

135

111

236

213

183

2058

Leszállásszám (fő) *

770

690

549

612

571

849

969

500

509

532

801

571

7923

* Az értéket kb. 5-tel szorozva kapjuk a barlangban töltött órák számát.

Az NME VAFK KFSC Barlangkutató Csoportjának tevékenysége 1976-1984 között

(Összeállította: Czipó Ferenc, lektorálta: dr. Nébli Vendel)

1976

A barlangkutató tevékenységünket felszerelés beszerzésével és a hallgatók barlangkutató kiképzésével kezdtük. A hallgatók szervezése úgy történt, hogy hétvégeken egy-egy tanuló-csoport részére szerveztünk barlangbejáró túrákat. Ezeken a túrákon kisebb munkavégzés is történt. Minden csoportból 2-3 embert érdekelt a barlangkutatás, és ezek után rendszeresen kijártak az esztramosi barlangokba. Ezév végére csoportunk létszáma 15 fő körüli volt. Ekkor ideiglenes szállásunk egy bányaépület munkásszállása volt. Ez a kényszerű együttműködés a bányával rendkívül megnehezítette tevékenységünket, annál is inkább, mert a bánya folytatta jól bevált taktikáját, azaz a feltárult üregeket a bányászok a szó szoros értelmében kirabolták, majd a lehető leggyorsabban berobbantották. Ezzel pótolhatatlan természeti értékeket tettek tönkre és tesznek a mai napig is.

1977

A munka beindulását követően ebben az évben nagyjából megkaptuk azt a támogatást, melyet az OKTH biztosított az esztramosi barlangokra. Ez azt jelentette, hogy a barlangkutatói tevékenységet folytató hallgatók munkaruha-szerű felszerelést kaptak és az étkezési költségükhöz is hozzá tudtunk járulni. Készítettünk 2x20 méteres kötélhágcsót, beszereztünk biztosítóköteleket, és az alapfokú barlangászképzés mellett fokozottabb szintű képzést is tudtunk nyújtani. Megkezdtük a Rákóczi-barlang omladékos részeinek rendbehozatalát, és barlang részletes bejárását a feltárási munka terveinek kidolgozása céljából.

1978

A Rákóczi I. barlang bejárati ajtaját átépítettük, és megkezdtük a barlang további feltárását. A munkák során több új fülkét fedeztünk fel, amelyekben a képződmények eredeti állapotban vannak. Föltérképeztük a barlangot. Hozzákezdtünk a Surrantós-barlang bejárásához. Tekintettel arra, hogy a barlangok többsége karsztvízszint alatt is folytatódik, a városi MHSZ Könnyűbúvár Szakosztályával közösen megkezdtük az erre alkalmas hallgatókból könnyűbúvárok kiképzését, és ennek eredményeként hat csoporttag eredményes könnyűbúvár vizsgát tett. A televízió is érdeklődni kezdett az esztramosi barlangok iránt, illetve munkánkkal kapcsolatban. Előkészületeket tettünk két forgatócsoporttal is riport, illetve természetjáró film készítésére. Az év vége felé a Földvári-barlangba betörtek és megrongálták a bejárati ajtót, amelyet nem kis munkával néhány napon belül helyreállítottunk.

1979

Az előző évi okok miatt tevékenységünket elsősorban új járatok feltárására koncentráltuk. Márciusban meglátogatott bennünket Halász Árpád elvtárs, a Minisztertanács Gazdasági és Beruházási főosztályvezetője. Megtekintette a Földvári-barlangot, ahová ideiglenes világítást építettünk ki. Tevékenységünkkel nagyon meg volt elégedve, s az OKTH-n keresztül egy hónapon belül 300 ezer Ft-ot utalt át a Múzeum számlájára azzal a kikötéssel, hogy ezt a pénzt Esztramosra kell fordítani. A nyár folyamán átépítettük a Földvári-barlang világítását. Júliusban két televíziós stábot is fogadtunk. A Rockenbauer-stáb a "Kék túra" sorozathoz forgatott a Földvári- és a Rákóczi-barlangban. A Vitray-stáb pedig a nagy közönségsikert és méltó felháborodást kiváltó "Kincs, ami nincs" c. riportfilmet forgatta a Földvári-barlangban, illetve környékén.

1980

Elkezdtük a Rákóczi-barlang tárójából nyíló "repedésrendszer" feltárását. A nehézségek ellenére 50 m szintkülönbséget sikerült elérni. Porméréseket végeztünk a Rákóczi-barlangban, amelynek eredményeként arra a megállapításra jutottunk, hogy a barlanghoz vezető táró ajtaját hermetikusra kell átalakítani.

1981

Elvégeztük az ajtó átalakítását, és újabb porméréseket végeztünk. A mérések bizonyították, hogy a barlang porterhelése gyakorlatilag megszűnt. Tovább folytattuk a repedésrendszer feltárását.

1982

Hozzákezdtünk a Surrantós-barlang feltérképezéséhez és itt is elkezdtük a porméréseket.

1983

A Rákóczi-barlang táróiban folytatott feltárás egy helyen eredményre vezetett és egy 50 méter hosszú járatot sikerült feltárni. A további feltárás folyik. Befejeztük a Surrantós-barlang térképezését.

Karszt- és barlangkutatási témájú kéziratos dolgozatok

(dr. Lénárt László)

E fejezetben olyan tudományos tevékenységekről szólunk, melyeknek a "végterméke" egy (vagy néhány) példányban elkészített tudományos értékű dolgozat, a melyeket aztán jobb (ritkább) esetben publikációkká módosítottak szerzői. Sajnos, az e nélkül "raktárba tett" anyagok ritkán kerülnek elő mint alapadat, azaz más számára nemlétezővé válnak.

A teljes elfelejtést szeretnénk megelőzni azzal, hogy ezen dolgozatok legfontosabb adatait összegyűjtöttük és közrebocsátjuk. A TDK dolgozatok, diplomatervek, doktori értekezések esetében rövid ismertetőt is írunk - ellensúlyozandó az 1-3-as példányszámot.

Az ipari kutatási jelentések 6-10 példányban készültek, általában több szervhez kerültek, így felhasználási esélyük lényegesen jobb.

A jelzett dolgozatok az egyetem tanszékein csaknem kivétel nélkül fellelhetők.

A különféle szervekhez beadott egyéb, a témánkba illő pályázatokról mi is csak a legrövidebb információkat tudjuk adni.

Tudományos diákköri dolgozatok

Összeállításunkat tanévenként, azon belül a dolgozatírók szerint alfabetikus sorrendben adjuk meg.

Több esetben egy-egy adat (pl. pontos dátum, konzulens neve, annotáció, stb.) hiányzik. Ennek oka lehet az, hogy a dolgozat elveszett, de voltak pl. konzulens nélküli dolgozatok is.

A *-al megjelölt dolgozatok OTDK-n is részt vettek, kiemelkedő helyezésüket a csoportok történeténél közöltük. (Ugyanitt hivatkozunk a különböző társadalmi szervek előadóülésein elhangzott előadásokra is, melyeknek TDK volt az alapja.)

A TDK dolgozatból született publikációra külön nem térünk ki, az az irodalomjegyzékünkben jól azonosítható.

T. Lengyel Ferenc - Veres Vilmos
Tranzisztoros hordozható salinométer
(Konz.: Nébli Vendel egy. adj.)
1965/66. I. félév

A szerzők a karszt- és barlangkutatásban is jól hasznosítható ellenállásmérő kapcsolási rajzát, és használati utasítását készítették el.

Eördegh Szabolcs
Karszthidrológiai viszonyok fizikai vizsgálata
(Konz.: dr. Fáy Gyula tsz.vez. egy. doc.)
1966/67. II. félév

A dolgozat a fizikai eredményeknek a barlangi viszonyok között történő méréstechnikai hasznosításával foglalkozott.

Liptai Edit - Majoros Zsuzsanna
A barlangok morfológiájára ható tényezők vizsgálata
(Konz.: Kossuth Gáborné egy. adj.)
1967/68. I. félév

A szerzők a barlangot létrehozó geológiai folyamatok rekonstruálására nagyszámú kőzetmintán végeztek mechanikai és kémiai vizsgálatokat. Eközben meggyőződtek arról, hogy a barlang formájának alakulása komplex folyamat, melynek intenzitása maximális a hatótényezők (a kőzet aktív felülete, szoros összefüggésben a repedezettséggel; oldható és oldhatatlan elegyrészek aránya; a barlangban folyó víz vegyi agresszivitása és a benne sodort törmelék koptató ereje) optimális egybeesésekor.

Szeremley Géza - Szeremley Szabolcs
A karsztos denudáció és az akkumuláció viszonya a lillafüredi forrásmészkő képződése szempontjából
1968/69. I. félév

A szerzők a lillafüredi mésztufakúp keletkezésének példáján keresztül a karsztos lepusztulás és a kiválás fizikai-kámiai feltételeit elemezték. Ezen belül részletesen kitértek a mésztufabarlangok keletkezésére.

Horányi István
Elektromos vízszintmérő szonda változó vízszint mérésére
1970/71. I. félév

A műszaki gyakorlatban számtalanszor felmerül részletproblémaként az időben változó vízszintek mérésének problémája. A nagy periódusidejű vízszintváltozások mérésére és regisztrálására számos, megfelelő pontosságú műszer használatos, a kis periódusidejű változásokat viszont nem tudjuk kellő pontossággal regisztrálni. A dolgozat ezen utóbbi területen használható mérőműszert mutat be.

Lénárt László
Csepegésvizsgálat *
1972/73. II. félév

A dolgozat szerzője az egyetem Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoportja által a Létrási-Vizes-barlangban mért csepegéshozamokat elemzi. A hozamokat összeveti a kőzettani-földtani viszonyokkal, a csapadékkal, a mérőhelyeknek a felszíntől való távolságával, valamint a mérési módokkal. Megállapítja a mérőhelyeknek a hóolvadásra való reagálását, a téli és nyári időszak különböző hozamváltozásait. Végezetül a mérések továbbfejlesztésére is javaslatot tesz.

Lénárt László
Barlangi üledék vizsgálata
1972/73. II. félév

A szerző a Létrási-Vizes-barlang két üledék-profiljának rétegeit vizsgálta meg. Szemcseeloszlás, víztartalom, savban oldhatóság (karbonát) anyagvizsgálata, szemcsealak - mint a koptatottságot, annak mérhetőségét lehetővé tevő érték - valamint a szervesanyag-tartalom voltak méréseinek tárgyai. A dolgozatíró a fenti adatsorokból egyrészt az egyes rétegek jellemzőit állapította meg, lehetővé téve a vizsgált profilok rétegeinek azonosítását, másrészt ezekből az adatokból a föld alatti víz munkájára vont le következtetéseket.

Lénárt László
Bükki barlangokból származó üledékminták összehasonlító elemzése *
1973/74. I. félév

A szerző 11 bükki barlang 29 mintáját vizsgálta meg. A makroszkópos mintaleírás után laboratóriumi környezetben a minták szemeloszlását, víztartalmát, karbonáttartalmát, szervesanyagtartalmát, agyagásványtartalmát, kőzettani összetételét, valamint a szemcsék koptatottságát állapította meg. A továbbvezető út kijelölésénél a szerző leírja, hogy módszere a koroláshoz, a vízgyűjtő terület lehatárolásához, karszthidrológiai összefüggések feltárásához adhat segítséget.

Lénárt László
Csepegésvizsgálat, hőmérséklet- és légnyomásmérés a Létrási-Vizes-barlangban
1973/74. I. félév

A Marcel Loubens barlangkutató csoport által mért barlangi csepegés, hőmérséklet, légnyomás, légnedvességi észlelési sorozat leírása, grafikus ábrázolása. A mérések kritikai vizsgálata, értékelése, a mérési sorozatokból levonható természettudományi, méréstechnikai tanulságok, valamint az észlelési sorozat bővítésére és pontosítására tett javaslatok összesítése.

Újszászi József - Pethő Gábor
Barlangkutatás rádiókip módszerrel
(Konz.: dr. Takács Ernő egy. tanár)
1973/74. II. félév

A mérés a felszíni rádiófrekvenciás geofizikai kutatómódszerek egyike, mely távoli, nagy és állandó teljesítményű műsorszóró adó, esetleg adók terét használja fel földtani kutatásra. A rádiófrekvenciás tér földtani szerkezettő függő komponenseinek barlangokkal való kapcsolatát vizsgálja a dolgozat. A dolgozatot a szerzők nagy sikerrel adták elő a Magyar Geofizikai Egyesület által szervezett "Ifjú szakemberek ankétján", 1975-ben, Pécsett.

Kormos László
Üregkutatás geoelektromos módszerrel
(Konz.: dr. Ferenczy László egy. adj.)
1974/75. I. félév

A barlangoknak (üregeknek) a felszínről történő kimutatása igen régóta keresett területe a barlangkutatásnak. A szerző a módszer elvi alapjait ismertetve ad hasznos összeállítást a felszínközeli üregek közvetett úton, felszínről való kimutatási módjára.

Balás László - Balogh Iván - Pethő Gábor
Szeizmikus refrakciós mérések a Bükk-fennsíkon
(Konz.: Ormos Tamás egy. ts.)
1974/75. II. félév

A dolgozat a szerzők által a Bükk-fennsíki töbrök egyike agyagkitöltés-vastagságának meghatározása céljából végzett sekélyrefrakciós mérések leírását, az adatok feldolgozását, az eredmények földtani értelmezését, valamint tapasztalataik alapján a soronkövetkező mérésekkel kapcsolatos javaslataikat tartalmazza. A dolgozatot a szerzők nagy sikerrel adták elő a Magyar Geofizikai Egyesület által szervezett "Ifjú szakemberek ankétján", 1975-ben, Pécsett.

Lévay Tibor
Barlangtérképészet *
(Konz.: Horváth Ferenc egy. ts.)
1975/76. I. félév

A dolgozat a barlangtérképezés egy új módszerének elméleti és gyakorlati kivitelezésével foglalkozik. A barlangot egy sokszögvonalra fűzi fel, és a sokszögvonal jellegzetes pontjaiban azonos irányú függőleges metszeteket vesz fel. A metszetek ismeretében a barlang köbtartalma egyszerűen számítható. A metszetek alapján tetszőleges síkban a barlang térképei megrajzolhatók.

Szombathy Zoltán - Román Árpád
Vízkémiai vizsgálatok a Garadna-völgyben
(Konz.: Kossuth Gáborné egy. adj.)
1976/77. I. félév

A dolgozat a Garadna-patak vizének kémiai vizsgálatával foglalkozik. A kutatás célja a (pH, lúgosság, Ca++, Mg++, HCO3-, vízkeménység, SiO2, Cl-, SO4--, K+, Na+, Sr+ tartalomra történő elemzések esetében) vízminőségváltozás nyomonkövetése a forrástól a Hámori-tóig. A szerzők a patak vizéből és a hozzáfolyó patakok, illetve források, kutak vizéből összesen 14 helyen vettek és elemeztek vízmintákat.

Miklós Gábor - Várszegi Zsuzsanna
A bükki Vesszősgerinci-barlang földtani, tektonikai, hidrológiai és klimatológiai viszonyai *
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1978/79. I. félév

A dolgozat első részében a barlang földtani, kőzettani, tektonikai viszonyait mutatja be, majd vázolják az ezen viszonyok alapján meghatározott genetikai fejlődésvonalat, ill. a kialakult morfológiai formakincset. A barlang változatos kitöltésanyaga külön részben kerül tárgyalásra. A barlang hidrológiai és klimatológiai viszonyainak tisztázása után a dolgozat rövid őslénytani és biológiai fejezettel zárul.

Olasz József
Karszthidrológiai vizsgálatok a Bükk-hegység ÉK-i részén, a felső-anizuszi mészkősávban
1978/79. I. félév

A szerző egy viszonylag jó ismert terület adatainak szintetizálására vállalkozott dolgozatában. Az irodalmi adatokat a saját megfigyeléseivel egészítette ki, s a geológiai, hidrogeológiai, morfológiai adatokat együttesen értékeli.

Simon Ernő
A tekenősi Fekete-barlang geológiai felépítése és genetikája
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1978/79. I. félév

A dolgozat egy eddig szakmai szempontból ismeretlen karsztterületről ad geológiai, tektonikai, hidrogeológiai információkat 165 m felszín alatti mélységig a komplex szpeleológia tárgykörében. Az elvégzett vizsgálatok alapján a szerző genetikai összefüggésekre is felhívja a figyelmet.

Veres Lajos
A Király Lajos-barlang vizsgálata
(Konz.: Lénárt László egy. ts., Kossuth Gáborné egy. adj.)
1978/79. I. félév

A dolgozat a címben jelzett karsztobjektum igen részletes földtani vizsgálatával foglalkozik. Feldolgozza az eddigi leírásokat, majd a szerző az elvégzett kőzettani, geológiai, őslénytani, tektonikai vizsgálatok alapján genetikai következtetéseket von le. Mivel a barlang gyakorlatilag száraz, így hidrogeológiai ismertetése érintőleges.

Virág Zoltán
Az István-lápai-barlang
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1978/79. I. félév

A dolgozat a Bükk-hegység olyan részéről ad geológiai, hidrogeológiai leírást, ahonnan eddig ilyen adatok nem álltak rendelkezésünkre. A földrajzi hely és a feltárástörténet rövid leírása után a geológiai viszonyok térképhez kötött értékelése adja a dolgozat gerincét. A karsztobjektum sajátosságai miatt a hidrogeológiai fejezet is bő és adatszerű.

Bock János
Orosz-magyar, magyar-orosz szpeleológiai kifejezések gyűjteménye
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1979/80. I. félév

Az élet minden területén tapasztalható a nemzetközi kapcsolatok erősödése, s ez megfigyelhető a barlangkutatás területén is. A hazai általános és szakszótárakban a barlangokkal kapcsolatos kifejezések nem mindig találhatók meg. Ez az összeállítás tartalmazza a leggyakrabban előforduló, nem az általános szókincshez tartozó szavakat is. A kiindulásnak felhasznált anyag a Slovensky Kras-ban 1975-ben megjelent "Ruszko-szlovackij szpeleologicseszkij szlovar" alapján készült.

Veres Lajos
A bükki barlangokról és sziklaalakzatokról származó információk adatlapos beszerzése, lyukkártyás tárolása és számítógépes feldolgozása *
(Konz.: Lénárt László egy. ts., Tóth Béla egy. ts., Kiss Dénes tsz. mérn.)
1979/80. I. félév

A dolgozat a Bükki Nemzeti Park területén lévő barlangok és sziklaalakzatok adatainak ODRA-1304-es számítógépen, FORTRAN-1900-as nyelven történő adatbank jellegű elhelyezésével és visszakeresésével foglalkozik. Az itt közölt adatrögzítés és kiválasztás előnye a hagyományos kézi vizuális és perem-lyukkártyás, valamint gépi adattárolással szemben, hogy nem kívánja a kódok elhelyezésének szabályosságát, azaz a kódokat bármilyen sorrendben és mennyiségben (a meghatározott számig) vezethetjük fel az adatkártyákra.

Miklós Gábor
Egymással kapcsolatban álló karsztforrás és víznyelő hordalékának összehasonlító elemzése
(Konz.: dr. Wallacher László egy. adj., Lénárt László egy. ts.)
1980/81. I. félév

A dolgozatban a Szivárvány-víznyelőbarlangból és a Sebes-forrásbarlangból származó mintákat vizsgált a szerző. A mintavételi helyek leírása után a vizsgálat pontosságának matematikai valószínűségszámítási modelljét állította fel. A mintaanyag frakciókra történő szétválasztását a részek vizsgálata követte. A szemcsék anizometriáját, koptatottságát, valamint a kvarcszemcsék morfológiai jellemzőit állapította meg. A szerző a dolgozat végén a szemcseelemzések hasznosságát állapította meg a gyakorlati barlangkutatásban.

Simon Gabriella
Német-magyar barlangászati szótár
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1980/81. I. félév

A nemzetközi szpeleológiai irodalom nyomonkövetésének elengedhetetlen feltétele a nyelvismeret mellett az idegen és a magyar szaknyelv összevetése is. A dolgozat a német szpeleológiai szakirodalom felhasználásához nyújt nagy segítséget.

Szabó Miklós
A trópusi karszt formakincse kubai példákkal
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1980/81. I. félév

A szerző a trópusi karszt mienktől lényegesen eltérő formakincsét ismerteti személyes tapasztalatok alapján. A szövegben leírt megállapításait fényképekkel és metszetrajzokkal illusztrálja, mely utóbbiakat a már meglévő irodalomból vette át.

Miklós Gábor
Francia-magyar szpeleológiai kisszótár
(Konz.: Csabainé Németh Ágnes nyelvtanár, Lénárt László egy. ts.)
1981/82. I. félév

A dolgozat közel 600 szavával, kifejezésével a francia nyelvű barlangtani szakirodalom tanulmányozásához nyújt segítséget. Emellett részben felöleli a rokontudományok (ásványtan, kőzettan, földtan, hidrogeológia, stb.) néhány jellegzetes kifejezését is.

Miklós Gábor - Szalóky Judit
Angol-magyar szpeleológiai kisszótár
(Konz.: Lénárt László egy. ts., Réti Almée nyelvtanár)
1981/82. I. félév

A dolgozat segítséget nyújt az angol nyelvű barlangtani szakirodalom tanulmányozásához, a fordításhoz. Összefoglalja a leggyakoribb szavakat, kifejezéseket (szám szerint mintegy 700-at) nemcsak a barlangtan tudományában, hanem a hozzákapcsolódó geológiai, szerkezetföldtani, hidrogeológiai, ásvány-kőzettani, meteorológiai, stb. területeken is.

Csató István
A Nehézipari Műszaki Egyetem karszt- és barlangkutatásának története, feltáró és tudományos munkájának ismertetése *
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1982/83. I. félév

A dolgozat első része az egyetem keretében folyt barlangkutatás történetét, s ehhez kapcsolódva az feltáró munkákat írja le. Közben kitekintést tesz az egyetemen kívüli, városi, területi, országos szintű barlangkutatásra is. A második rész az egyetemi barlangkutató fő profiljával, a tudományos kutatómunkával foglalkozik. Ezután összegezi az elért eredményeket, javaslatot tesz a jövőbeni kutatásra, s végül az egyetemi barlangkutatásra vonatkozó bibliográfiával zárul a dolgozat.

Csató István - Viszkoh János
A lillafüredi Anna (Petőfi Sándor) édesvízi mészkőbarlang földtani, kőzettani feldolgozása
(Konz.: Lénárt László egy. ts.)
1982/83. II. félév

A szerzők a felszín és a környezet leírása után a lillafüredi édesvízi mészkődomb strukturális jegyeit mutatják be, majd a mésztufabarlang kőzeteinek a petrográfiai, genetikai leírása következik, kőzettípusokba sorolva. Megfigyeléseiket a barlang térképét felhasználó vízszintes szelettérképeken és földtani metszeteken ábrázolták.

Miskolczi Rita
A Nyírádi Bauxitbánya víztermelésének hatása Tapolca környékére, kiemelten a Tavas-barlangra és a Malom-tóra
(Konz.: dr. Lénárt László egy. ts.)
1983/84. II. félév

A dolgozat a depressziós tér terjedésével, a Tapolcai-medencében bekövetkezett változásokkal, a források hozamának fokozatos csökkenésével, kiemelten pedig a Tavas-barlang és a Malom-tó sorsával foglalkozik.

G. Nagy Tibor
A tekenősi Fekete-barlang Kristály-tavi-ágának geológiai leírása
(Konz.: dr. Lénárt László egy. ts.)
1983/84. II. félév

A dolgozat a tudományosan még nem kellően feldolgozott Fekete-barlang egy új részének részletes kőzettani, földtani, tektonikai viszonyait és genetikáját elemzi.

Diplomadolgozatok

A földtani-vízföldtani oktatás során a karsztvíz felhasználásával, beszerzésével, az ellene való védekezéssel is foglalkozunk. A tanultaknak "alkotó módon való visszakérdezése" sok esetben karsztvízzel vagy tudományos barlangkutatással foglalkozó diplomaterv formájában történik. (Elsősorban az előbbi a jellemző témánkon belül, de az utóbbira is akad néhány példa.)

A diplomadolgozatokat nappali, régebben és elvétve levelező tagozatos hallgatók készítették, melyek témáját a Földtan-Teleptani Tanszék adta ki. (A dolgozatok a tanszéken megtalálhatók.)

A néhány éves hidrogeológus mérnökképzés során - a második diploma érdekében - készített záródolgozatok között több foglalkozott karsztvizes kérdéscsoport megoldásával. (A hidrogeológus szakmérnöki záródolgozatok szerzőit *-al jelöltük meg.)

A dolgozatokat évenként, azon belül szerzők szerinti névsorban közöljük.

Reményi Miklós
Mánfai vízterület hidrogeológiai viszonyai
1956.

A víztípusok között szereplő karsztvizek részletes elemzésével foglalkozik a szerző, vízellátási szempontból.

Stvertecky Mária
Az ajkai kőszénmedence bányavizeinek hidrogeológiája
1959.

A szerző a területen található fedő és fekü karsztvizek eredetével, minőségével, vízszintjével, nyomásával, a vízbetörésekkel foglalkozik. Ezek alapján javaslatot készített a vízveszély elhárításának módjára és a kitermelt víz felhasználására.

ifj. Schönviszky László
Melegvizek feltárási lehetősége az É-Mecsek vidékén, különös tekintettel Sikonda gyógyfürdő távlati fejlesztésére
1960.

A szerző a terület különböző víztípusait vizsgálta meg. A karsztvizek minőségének, mennyiségének megismerése alapján a kitermelés módját is megadja.

Szűcs József
Dorog környéke perspektivikus területeinek hidrogeológiai viszonyai
1960.

A terület geológiai-hidrogeológiai feldolgozása után a víztípusokat, ezen belül kiemelten a karsztvizeket elemzi a szerző. Összefüggést keres a csapadék és a karsztvízszint, az erózióbázis és a karsztvíztározórendszer között, majd a karsztvízbetöréseket elemzi, s javaslatot ad a feltárásokra a vízveszély ismeretében.

Tamáshidy László
Az ajkai medence padragi területének földtani és hidrogeológiai viszonyai
1960.

A földtani áttekintés után a fekü és fedő karsztvizekkel külön foglalkozik a szerző. A karsztvíz mennyiségének, mozgásának, utánpótlásának meghatározása után a védőrétegek kialakítására tesz javaslatot.

Liptai Edit
A délborsodi karsztforrások, és vízellátási célra történő felhasználásuk lehetőségei
1968.

A bükki karsztforrások egy részének részletes elemzése vízellátási célból, kiemelve a lehetséges és javasolt forrásfoglalásokat.

Kiss Attila
A csordakúti medence eocén kori barnakőszéntelepének hidrogeológiai adottságai
1970.

A dolgozat szerzője a vízföldtani viszonyok alapján az egyes földtani tömbök várható átlagos karsztvízhozamának és a maximális karsztvízbetöréseinek meghatározásával foglalkozik.

Styavina Ilona
Ivóvízbeszerzési lehetőségek Zirc és a környezetében lévő nyolc község részére a dudari szénbányákat veszélyeztető karsztvízből
1970.

A jól karsztosodott triász mészkő és dolomit által tárolt karsztvíz fekü- és fedőoldali vízveszélyt jelent a fent említett bányákban. A vízveszély elhárítása céljából kiemelt karsztvíz hasznosítási módját adja meg a dolgozat.

Lugosi Katalin
A mányi karsztvízsüllyesztő-rendszer tervezése
1972.

Vízvédelmi alapállású dolgozat, melyben a jelzett terület karsztvizének süllyesztési módjait, lehetőségeit vizsgálja.

Svéda Klára
A Bélkő vízföldtani viszonyai és vízbeszerzési lehetősége
1972.

A karsztos környezet földtani viszonyainak rögzítése után a terület részletes karsztvízföldtani viszonyairól olvashatunk. Ezután a környék forrásainak leírása, a foglalás tapasztalatai és a vizek minősége bemutatása következik. A szerző az alapos elemző munka után a vízkivételi mű terveit is elkészítette, három alternatívát véve figyelembe.

Kozák Miklós
Karsztvízfeltárási lehetőségek a Baradla-barlang bejárata közelében
1973.

A terület karsztos formakincsének részletes leírása után a vízföldtani viszonyok igen alapos és elmélyült feldolgozása következik. A szerző az eddigi tapasztaltok alapján elemzi a további kutatás lehetőségeit, perspektíváit, valamint a tervezett kút költségvetését is elkészítette.

Szűcs Irén
A tatabányai XV/c vízakna üzembehelyezésével várható vízszintváltozások hatása a szomszédos XIV/a akna leművelésére és a tatai karsztforrásokra
1973.

A szerző a terület részletes karsztföldtani leírása után a karsztvizek hidrogeológiai vizsgálatával foglalkozik. A karsztvízszintnek az eredeti, majd a bányászat hatására bekövetkezett változását is rögzíti. A vízszintsüllyesztés hatásait részletesen elemzi, részben a bánya termelése és víztelenítése, részben a környező forrásokra vonatkozóan.

Farkas Sándorné *
A nyírádi aktív vízszintsüllyesztés számított és valóságos távolhatásának eltérése
1974.

A dolgozat a bánya által létrehozott depressziót és vízhozamot veti össze a számított értékkel, majd az eltérések okainak elemzése alapján szerzett új földtani, tektonikai, vízháztartási következtetések összefoglalását is megadja.

Lénárt László
A Létrási-Vizes-barlang környezetében lévő mészkőösszlet hézagtérfogata és áteresztőképessége
1974.

A dolgozat a címben jelzett bükki barlangban folyó földtani, hidrogeológiai mérések, megfigyelések részletes feldolgozását adja meg. Alapvetően az első, amatőr barlangkutató csoport által végzett barlangi csepegésméréseket dolgozza fel. Ezen belül a hozamokat, a késleltetést, a vízminőséget vizsgálja, összefüggéseket keresve a földtani, morfológiai, klimatológiai, növényborítottsági és hidrológiai adatok között.

Szeremley Géza
A patárhegyi terület vízföldtana és vízvédelme
1974.

A dolgozat a terület karsztvizeinek részletes feldolgozását adja meg, elsősorban vízvédelmi célból.

Geszler Ödönné *
A budapesti hévforrások dinamikája
1976.

A szerző a földtani környezet leírása után a főkarsztvíz áramlási rendszerével, utánpótlásával, hidraulikai paramétereivel, hőmérsékletével, vegyi összetételével igen részletesen és összefoglaló módon foglalkozik. Ezek után a források, kutak vizsgálatából nyert ismereteket rendszerezve a hévíztermelés várható nagyságát elemzi, figyelembe véve a bányászati műveleteket is.

Jáki Rezső *
A Nagyegyházi-medence bányászati vízvédelme
1976.

A szerző a földtani áttekintés után részletesen foglalkozik a különböző karsztvizek hidrogeológiai viszonyaival. A vízvédelem lehetséges módjainak meghatározása után megadja az emelendő vízhozamokat és a környezetre gyakorolt hatását. Végezetül javaslatot tesz a felszínre hozott víz elhelyezésére és hasznosítására.

Majoros Zsuzsanna *
A forrásvölgyi tározó hidrogeológiai viszonyai
1976.

A dolgozat egy karsztos területen létesítendő tározó kialakításának kérdéskörével foglalkozik, messzemenően felhasználva az eddigi előzetes vizsgálatokat és saját földtani-barlangkutatói ismereteit.

dr. Sárváry István *
A hévízi forrás és a bányászat
1976.

A dolgozat a Hévízi-tó jelenével és jövőjével foglalkozik. Közismert, hogy a bányák víztelenítése a Hévízi-tó létét erősen fenyegeti. A szerző a veszélyeztetés mértékét, a védelem módjait, lehetőségeit határozza meg, számolva a jövőben várható hatásokkal is.

Sebestyén István
Az iszkaszentgyörgyi bauxitterület főkarsztvízszint-süllyesztésének vizsgálata
1976.

A dolgozat a bányászkodás hatására bekövetkezett karsztvízszintváltozással és szerteágazó hatásával foglalkozik.

To Duy Keng
Vízvédelem a mányi medencében
1976.

A terület karsztvízszintjének süllyesztésével, illetve az aktív karsztvízvédelemmel foglalkozik a szerző.

Almásdi László
A mányi lejtősakna víztelenítésének feladatterve
1978.

A szerző elemzi a különböző mészkő- és dolomitrétegek vizeit, majd vízvédelmi tervjavaslatot mutat be.

Bakk Sándor
Veszprém város vízellátása
1978.

A karsztvízbázisú városi vízellátást elemzi a szerző a távlati vízigények kielégítése céljából. Ezen belül részletesen kitér a közel-távoli, illetve a távoli vízigények kielégítési módjára.

Bányász Margit
A Bükk-hegység kitermelhető vízkészlete
1978.

A földtani felépítés után a hidrogeológiai viszonyok, a vízháztartás részletes feldolgozását találjuk. A szerző az utóbbi keretében az utánpótlódással, a karsztvízszinttel, a vízkivételi helyekkel, majd a még kitermelhető vízkészlettel foglalkozik.

Csiszár Irén
A mányi központi beszállóakna vízvédelmi terve
1978.

A dolgozatban a karbonátos képződményekben tárolt és mozgó karsztvíz mennyiségére, más vízfajtákkal való kapcsolatára kapunk választ, valamint a kitermelt víz hozamának és a depresszió időben-térben történő kiterjedésére.

Szombathy Zoltán
Eger, Vár-Várhegy környékének hidrogeológiai vizsgálata, különös tekintettel a vízháztartás vizsgálatára
1978.

A terület vizeinek leírásában a karsztvizek leírása súlyának megfelelően szerepel.

Dankó Zsolt
A tervezett mányi főfeltáró létesítmények hidrogeológiai viszonyai
1979.

A szerző karbonátos kőzetekben elhelyezkedő karsztvizek mennyiségét, más vízfajtákkal való kapcsolatát elemzi. Az eddig tapasztalt vízbetörések alapján előrejelzést ad a mélyítés során várható vízhozamokra.

Dienes Katalin
A nagyegyházi medence vízvédelmi terve
1980.

A dolgozat részletesen ismerteti a terület vízföldtani adottságait, ezen belül kiemelten a mészkőben és dolomitban elhelyezkedő karsztvizek összetételét, utánpótlódási viszonyait. Az ismeretességnek megfelelően tér ki a víztelenítés nagyságára és módjára.

Szögedi Judit
Vízvédelem célszerű módszerének kiválasztása a mányi lejtősaknapárnál
1980.

A téma feldolgozása során részletesen elemzi a mészkőben és a dolomitban tárolt és ott mozgó víz jellemzőit. Végezetül a kitermelésük módjára ad javaslatot.

Tóth József
Mány-Kelet szénmedence hidrogeológiai viszonyai
1980.

A dolgozat területén lévő különböző karbonátos kőzetek vizeinek elhelyezkedését, mennyiségét, más vízfajtákkal való kapcsolatát elemzi igen sokoldalúan. Végezetül a vízveszély elhárításának módját is megadja.

Sow Souleymane Daouda
A Komjáti-medence kitermelhető vízkészlete
1981.

A terület geohidrológiai viszonyainak feldolgozása során igen részletesen elemzi az Északborsodi-karsztból történő karsztvíz-hozzáfolyást, illetve a karsztba való betáplálást.

Vojtilláné Szabó Zsuzsanna
A Bükk földtudományi természetvédelmi értékeinek értékelése és ismertetése
1982.

A szerző a témába illő földtani-vízföldtani értékek (források, barlangok, bányafalak, stb.) leírásával, védelmük módjával, bemutathatóságával, valamint értékelési problémákkal foglalkozik.

Lukács Judit
A Nagyegyházi Bányaüzem bauxittelepének vízvédelme
1983.

A dolgozat részletesen ismerteti a terület vízföldtani adottságait, ezen belül a karbonátos kőzetek vizeinek elhelyezkedését, összetételét, utánpótlódási viszonyait. Ezek alapján tér ki a vízemelésre, illetve a víztelenítésre.

Egyetemi doktori értekezések

Bán Miklós
Hévíz-tároló kőzeteink ásvány-kőzettani és kőzetfizikai tulajdonságai, valamint a hévizek vízminősége közötti kapcsolat néhány kérdése, különös tekintettel a hévizek sókiválásaira
1982.

A dolgozat tárgyalja a hazai hévizek víztároló képződményeit, azok ásvány-kőzettani és kőzetfizikai sajátosságait, illetve a hévizek vegyi összetételének kialakulását a víz-kőzet egymásrahatás figyelembevételével. A vízkőkiválások ismertetésénél néhány jellegzetes hazai vízkőkiválási mintaanyag ásvány-kőzettani feldolgozásának eredményeit mutatja be, beleértve a korszerű vizsgálati módszerekkel (termikus analízis, röntgendiffrakciós eljárás) kapott adatokat is.

Lénárt László
A Létrási-Vizes-barlang komplex barlangtani vizsgálata
1984.

A dolgozat a Bükk-hegység tudományosan egyik legjobban kutatott barlangjában végzett sokéves kutatómunka eredményét foglalja össze. A szerző a vizsgálatai nyomán részletesen leírja a barlang vízgyűjtő területének morfológiai, geológiai-tektonikai, hidrogeológiai és klimatológiai viszonyait. Ezt követően a barlang morfológiai, geológiai-tektonikai, őslénytani, vízföldtani, vízkémiai, klimatológiai, radiológiai és részben biológiai ismertetését adja, majd a külszíni és barlangi viszonyok összefüggését elemzi. (Mindezt évtizedes bejárási, mérési tapasztalat alapján, több száz elemzés és több ezernyi mérési eredmény, valamint a barlang feltárás- és kutatástörténetének ismeretében.) A dolgozat egy amatőr barlangkutató csoport (Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport, illetve ma Egyesület) kitartó és rendszeres adatgyűjtő, illetve az adatgyűjtésben nagyfokú segítséget nyújtó munkája alapján született meg, az egyetem szakmai támogatását is élvezve.

Ipari kutatások zárójelentései

Az egyetem oktatói, kutatói szívesen végeznek ipari megbízásos munkát. Ezek sorában - a minket érdeklő témán belül - elsősorban karsztvízkutatással kapcsolatos jelentéseket találunk, de barlanghasznosítási célú vagy a barlangkutatás eredményeit felhasználó feldolgozás is előfordul.

Összeállításunkat az első megrendelés időrendjében, azon belül a témavezetők alfabetikus sorrendjében adjuk meg.

Tartalmi összefoglalót a viszonylag könnyebb hozzáférhetőség miatt nem közlünk, ellenben feltüntetjük a megbízó szervet, a témavezetőt és tanszékét, a legfontosabb munkatársakat (beosztás nélkül) és az egyetemi témaszámot, melyek alapján az összeállítás könnyen azonosíthatóvá illetve kikereshetővé válik.

Néhány esetben a megbízó társadalmi szerven keresztül, vagy közvetlenül fordult az egyetemi oktatóhoz, a munka elvégzése ügyében. Az ilyen, általában kis volumenű vagy rész-feladatok, elvégzését fejezetünk második részében közöljük, tartalmi kivonat nélkül.

Az egyetemi barlangkutató csoportok megbízásos munkáit a történeti részben már ismertettük.

A) Egyetemünkön keresztül végzett kutatások

Miskolc építésföldtani térképezése (I-VII ütem)

Megbízó:

Központi Földtani Hivatal

Témavezető:

dr. Juhász József egy. tan. (Földtan-Teletani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Szabó Imre, dr. Wallacher László, Fuchs Péter, Simkó Ilona, Hajdú Lajosné dr.

Témaszámok:

34-V-1/1969; 155-V-4/1971; 154-V-6/1972; 50-V-2/1973; 39-V-2/1974; 149-V-13/1975; 153-V-10/1977

 

Bélapátfalvi vízkutatást előkészítő geofizikai mérések

Megbízó:

Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet

Témavezető:

dr. Csókás János tsz. vez. egy. tan. (Geofizikai Tsz.)

Munkatársak:

dr. Takács Ernő, dr. Ferenczy László, dr. Gyulai Ákos, Kristóf László

Témaszám:

23-VII-2/1972

 

A Bükk-hegység keleti részének hidrogeológiai térképezése (és folytatásai)

Megbízó:

Központi Földtani Hivatal

Témavezető:

dr. Egerer Frigyes egy. doc. (Ásvány- és Kőzettani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Juhász András, Goda Lajos, Namesánszki Károly, Fehérvári István, Tulák László, Rozslay István

Témaszámok:

209-II-8/1974; 142-II-3/1975; 307-II-9/1975; 305-II-7/1976; 56-II-1/1977; 11-II-1/1978; 93-II-8/1979

 

A tornaszentandrási mészkőbánya földtani kutatása

Megbízó:

Kohászati Alapanyagkészítő Vállalat

Témavezető:

dr. Molnár Pál egy. adj. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Témaszám:

200-V-7/1974

 

Veszprém város építésföldtani térképezése (I-IV ütem)

Megbízó:

Központi Földtani Hivatal

Témavezető:

dr. Juhász József egy. tan. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Szabó Imre, dr. Wallacher László, Fuchs Péter

Témaszámok:

165-V-14/1975; 53-V-4/1976; 125-V-9/1977; 38-V-5/1978

 

Tornaszentandrási mészkőelőfordulás felderítő fázisú kutatása

Megbízó:

Központi Földtani Hivatal

Témavezető:

dr. Molnár Pál egy. adj. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Témaszám:

31-V-4/1977

 

A Bódva-völgy határmenti szakasz felszín alatti vízkészletének meghatározása

Megbízó:

Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság

Témavezető:

dr. Juhász József egy. tan. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatárs:

Jeneyné Jambrik Rozália

Témaszám:

272-V-23/1977

 

A Bükk-hegység keleti részének szintetizáló hidrogeológiai vizsgálata

Megbízó:

Magyar Állami Földtani Intézet

Témavezető:

dr. Egerer Frigyes egy. doc. (Ásvány- és Kőzettani Tsz.)

Munkatársak:

Goda Lajos, dr. Juhász András, Namesánszki Károly, Fehérvári István

Témaszám:

11-II-1/1978

 

Tornaszentandrási mészkőkutatás összefoglaló földtani jelentése

vMegbízó:

Központi Földtani Hivatal

Témavezető:

dr. Egerer Frigyes egy. doc. (Ásvány- és Kőzetteani Tsz.)

Munkatársak:

Namesánszki Károly, Fehérvári István

Témaszám:

193-II-12/1978

 

A Nagyegyházi bányaüzem vízvédelme megoldásának elvi meghatározására vonatkozó tanulmány

Megbízó:

Bányászati Kutató Intézet

Témavezető:

dr. Juhász József egy. tan. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatárs:

Jeneyné Jambrik Rozália

Témaszám:

49-V-6/1978

 

A Dunántúli Magyar Középhegység vízháztartási vizsgálata

Megbízó:

Bányászati Kutató Intézet

Témavezető:

Dr. Juhász József egy. tan. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Wallacher László, Jeneyné Jambrik Rozália, Lénárt László, Bán Miklós

Témaszám:

267-V-21/1978

 

A Miskolc-Tapolcai Vízmű Olasz-kútjának környékén kb. 1 ha-nyi területen a mészkő felszín és a mészkő-üregesség részletes geofizikai felmérése az Olasz-kút vízutánpótlódásának vizsgálata céljából

Megbízó:

Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási vállalat

Témavezető:

Dr. Csókás János tsz. vez. egy. tan. (Geofizikai Tsz.)

Munkatársak:

dr. Steiner Ferenc, dr. Gyulai Ákos, Kiss Dénes, Hursán László, Ormos Tamás

Témaszám:

275-VII-17/1978

 

A víz-kőzet kölcsönhatás metodikai vizsgálata

Megbízó:

Magyar Állami Földtani Intézet

Témavezető:

dr. Egerer Frigyes egy. doc. (Ásvány- és Kőzettani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Juhász András, Goda Lajos, Fehérvári István, Namesánszki Károly

Témaszám:

272-II-22/1979

 

Veszprémi agglomeráció mérnökgeológiai térképsorozatának elkészítése

Megbízó:

Központi Földtani Hivatal

Témavezető:

dr. Juhász József egy. tan. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Szabó Imre, Zerginé Savanyú Katalin

Témaszám:

125-V-5/1979

 

Miskolc településcsoport általános rendezési tervnek mérnökgeológiai vizsgálata

Megbízó:

Városépítési Tudományos Tervező Intézet

Témavezető:

dr. Némedi Varga Zoltán egy. doc. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Wallacher László, Lénárt László, Hajdú Lajosné, Bán Miklós, Jeney Árpád

Témaszám:v259-V-10/1979

 

 

Noszvaj-Forrókút hidrogeológiai védőövezetének meghatározása

Megbízó:

Heves megyei Vízmű Vállalat

Témavezető:

dr. Juhász József egy. tan. (Földtan-teleptani Tsz.)

Munkatárs:

Lénárt László

Témaszám:

253-V-7/1979

 

A tornaszentandrási kőbánya művelési rendszerének felülvizsgálata és a kőzetjövesztés technológiájának továbbfejlesztése

Megbízó:

KOKÖV-BÉM

Témavezető:

dr. Zámbó János tsz. vez. egy. tan. (Bányaműveléstani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Bohus Géza, dr. Földesi János

Témaszám:

61-IV-5/1980

 

A Cement- és Mészművek kőbányáiban szükséges robbantástechnikai és környezetvédelmi kutatások

Megbízó:

CEMÜ

Témavezető:

dr. Zámbó János tsz. vez. egy. tan. (Bányaműveléstani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Bohus Géza, dr. Földesi János

Témaszámok:

128-IV/1980; 7-IV-1/1981; 61-IV-4/1982; 18-IV-2/1983

 

Miskolc középfokú vonzási körzete természeti tényezőinek regionális feldolgozása

Megbízó:

Központi Földtani Hivatal

Témavezető:

dr. wallacher László egy. adj. (Ásvány- és Kőzettani Tsz.)

Munkatársak:

Hajdú Lajosné, Lénárt László, Bán Miklós

Témaszám:

58-II-4/1980

 

A lillafüredi mésztufabarlang geológiai feltárása

Megbízó:

B.A.Z. megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala

Témavezető:

Lénárt László egy. ts. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatárs:

Szabó Imre

Témaszám:

125-V-9/1981

 

DÉLKŐ bányavállalatok üzemeiben szükséges robbantástechnikai és környezetvédelmi kutatások

Megbízó:

DÉLKŐ

Témavezető:

dr. Zámbó János tsz. vez. egy. tan. (Bányaműveléstani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Bohus Géza, dr. Földesi János

Témaszámok:

25-IV-2/1981; 43-IV-2/1982; 17-IV-1/1983

 

Az országos vízgeokémiai térkép adatbázisának víz-kőzet kölcsönhatás metodikája alapja

Megbízó:

Magyar Állami Földtani Intézet

Témavezető:

dr. Egerer Frigyes egy. doc. (Ásvány- és Kőzettani Tsz.)

Munkatársak:

dr. Juhász András, Goda Lajos, Fehérvári István, Namesánszki Károly, Simig László

Témaszámok:

32-II-3/1982; 157-II-5/1983

 

A kácsi-sályi karsztforrások hidrogeológiai védőidomának meghatározása

Megbízó:

Északmagyarországi Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat

Témavezető:

dr. Juhász József egy. tan (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatársak:

Zerginé Savanyú Katalin, dr. Szabó Imre

Témaszám:

69-V-3/1982

 

A miskolc-tapolcai Olasz-kút fő vízadó karsztjárata egyes pontjai függőleges vetületének felszíni kitűzése a tervezett II. sz. aknakút optimális helyének meghatározása céljából

Megbízó:

Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat

Témavezető:

dr. Csókás János tsz. vez. egy. tan. (Geofizikai Tsz.)

Munkatársak:

dr. Gyulai Ákos, Ormos Tamás, Hursán László

Témaszám:

187-VII-7/1982

 

A lillafüredi Anna-mésztufabarlang és a fölötte húzódó mésztufabarlang összelyukasztási terve

Megbízó:

B.A.Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal

Témavezető:

Lénárt László egy. ts. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatárs:

dr. Szabó Imre

Témaszám:

8-V-3/1983

 

Kiegészítő vizsgálat Noszvaj, Forró-kút hidrogeológiai védőövezetének meghatározásához

Megbízó:

Heves megyei Vízmű Vállalat

Témavezető:

dr. Juhász József egy. tan. (Földtan-Teleptani Tsz.)

Munkatárs:

Lénárt László

Témaszám:

129-V-11/1983

B) Közvetlenül, vagy társadalmi szerveken keresztül végzett kutatások

Szakvélemény a bükk-hegységi Borókás környékének hidrogeológiai viszonyairól
A megbízó az MKBT Északmagyarországi Területi Osztályán keresztül a VITUKI volt.
A témavezető Mészáros K. és Szlabóczky P., a munkában - többek között - Lénárt L. és Majoros Zs. is részt vett.

A Bükk-fennsíkon lévő Menyecske-töbör feltárási (kutatási) és anyagvizsgálati eredményének értékelése (I-II. ütem, 1981. és 1982.)
A megbízó a Környezetvédelmi Intézet Barlangtani Osztálya volt, az MKBT Északmagyarországi Területi Osztályán keresztül.
Témavezető dr. Juhász A., a munkában - többek között - Lénárt L. és dr. Gyurkó P. is részt vett.

Az esztramosi Földvári-barlang képződményeinek vizsgálata (1981.)
A megbízó az OKTH Északmagyarországi Felügyelősége volt, a munkát dr. Wallacher L. végezte el.

A miskolci barlangkutatás története és a miskolci kutatók publikációinak jegyzéke (1982.)
A megbízó a Bükki Nemzeti Park volt, a munkát Lénárt L. végezte el.

A miskolc-tapolcai Várhegyi felhagyott mészkőbánya természetvédelmi területté és geológiai parkká való átalakítása (1982.)
A megbízó az OKTH Északmagyarországi Felügyelőségén és a MFT-n keresztül a Központi Földtani Hivatal volt.
A témavezető Szlabóczky P., a munkában - sokakkal együtt - Lénárt L. is részt vett.

Különböző pályázatokon való részvételünk

(dr. Lénárt László)

Egyetemi pedagógusnapi, ill. Alkotó Ifjúsági pályázatok

Az MKBT Kataszteri pályázata

Lénárt L.: A lillafüredi István-barlang és kutatástörténete 1914-1981 között (1982.)

Az MKBT Cholnoky pályázata

Az MKBT fotópályázata

Az MKBT "Barlangok világa" fotókiállítása, 1976.

Az Osztrák Barlangkutatók I. Nemzetközi Fotópályázata, 1977.

Az MHT Ém.-i Ter, Szerv. Hidrogeol. Szako. Ifjúsági pályázata

MFT. Ém.-i Ter. Szerv. pályázata

A B.A.Z. megyei Természetvédelmi Egyesület "Természeti értékeink hasznosítása" pályázata

Az egyetemiek karszt- és barlangkutatással foglalkozó tudományos, ismeretterjesztő és információs publikációinak irodalomjegyzéke

(dr. Lénárt László, Borbély Sándor, Majoros Zsuzsanna)

Az összeállításba minőségileg igen különböző anyagok kerültek bele: az akadémia által kiadott könyvtől a szak- és ismeretterjesztő folyóiratokon át a napilapokig minden olyan, ami a karszt- és barlangkutatás tágan értelmezett profiljába tartozónak véltünk.

A szerzők már homogénebb közeget képviselnek: mindazok, akiket az "egyetemiekhez" lehet számítani az összeállításban felsorolt anyaguk megírásakor.

Végezetül azon miskolci egyetemi barlangkutatókkal, barlangkutatással, annak eredményeivel kapcsolatos írásokat gyűjtöttük össze, melyeket egyetemen kívüliek publikáltak.

Az alkalmazott rövidítések

Besz. az MKBT ... évi tev.-ről

Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat ... évi tevékenységéről

BMTE Évk.

A B.A.Z. megyei Természetvédelmi Egyesület Évkönyve

Bors. Földr. Évk.

Borsodi Földrajzi Évkönyv

Bors. Műsz-Gazd. Élet

Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet

Bors. Szle.

Borsodi Szemle

DH

Déli Hírlap

ÉM

Északmagyarország

Hidr. Közl.

Hidrológiai Közlöny

Hidr. Táj.

Hidrológiai Tájékoztató

Karszt és Bg.

Karszt és Barlang

Karszt és Bgkut.

Karszt- és Barlangkutatás

Karszt és Bgkut. Táj.

Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató

Magy. Geof.

Magyar Geofizika

MÁFI ÉJ.

MÁFI Évi Jelentés

MF

MKBT Műsorfüzet

Vízügyi Közl.

Vízügyi Közlemények

A) Saját publikációink

B) A velünk foglalkozó publikációk

Válogatott térképek a miskolci egyetemi barlangkutatók munkái közül

(dr. Lénárt László)

Összeállításunkba belevettük mindazon barlangtérképeket, melyekhez valamilyen formában közünk volt. Így feltüntettük azokat a barlangokat (térképeikkel), melyeket

A válogatásban elvként szerepelt az is, hogy a barlang bükki viszonylatban nagysága vagy tudományos értéke miatt számottévő legyen.

Összeállításunk térképei saját formanyomtatványunkon szerepelnek. Ezen a legfontosabb adatokat tüntettük fel, melyek az azonosítást, ill. a publikációból való visszakeresést lehetővé teszik.

A kataszteri egységeket mindenütt feltüntettük, de azon belüli, a barlangra utaló számot csak ott, ahol azokat az MKBT megadta.

A térképeken szereplő számokkal megjelölt barlangok:

  1. Vártetői-barlang
  2. Tapolca, Várhegyi felhagyott bánya barlangjai
  3. Anna-mésztufabarlang
  4. Soltész-kerti-mésztufabarlang
  5. Lengyel-(Gyurkó-lápai-)barlang
  6. Szamentu-barlang
  7. Sólyom-kúti-barlang
  8. Lilla-(Romvár-)barlang
  9. Alabástrom-barlang
  10. Fekete-barlang
  11. Cubákos-barlang
  12. Balekina-barlang
  13. Kismogyorós-barlang
  14. Jávorkúti-víznyelőbarlang
  15. Bolhási-víznyelőbarlang
  16. Útmenti-barlang
  17. Létrási-Vizes-barlang
  18. Ikertebri-barlang
  19. Speizi-barlang
  20. Spirál-barlang
  21. Szepessy-barlang
  22. Sziklás-tebri-barlang
  23. Háromfejű-Emberdenevér-barlang
  24. István-lápai-barlang
  25. István-barlang
  26. Király Lajos-zsomboly
  27. Vesszős-oldali-zsomboly
  28. Lusta-völgyi-zsomboly

Mi, egyetemi barlangjárók - barlangkutatók ...