SCHŐNVINSZKY LÁSZLÓ

(1901-1979)

Október 10-én vettünk végső búcsút tőle a rákoskeresztúri új köztemetőben. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat részéről dr. Láng Sándor, a Társulat elnöke búcsúztatta. Ismertette életútját, munkásságát, érdemeit, s tolmácsolta azt a megrendülést, amelyet távozása okozott.

Szegényebb lett a magyar barlangkutatás. Laci bácsi, a mi felejthetetlen Laci bácsink elment. Nem mosolyog többet csendesen csöppnyi bajusza alatt, nem hunyorít cinkosan jóízű anekdóta elmesélése közben, nem igazít útba senkit többé egy - egy cédulával, névvel vagy évszámmal. Elment csöndben, halkan - úgy ahogy élt, dolgozott és tanított.

Budapesten született 1901. február 19-én. A Mester utcai felsőkereskedelmi iskolában érettségizett 1918-ban, majd a Székesfővárosi Könyvtár központjában helyezkedett el. 1919. március 1-én rendkivüli hallgatóként felvételt nyert a Budapesti Egyetem bölcsészeti karára, ahol általános állat-, növény-, ásvány- és származástant, rendszeres növénytant hallgatott, és állatbonctani gyakorlatot végzett heti 25 órában. Mint egyetemi hallgató, jelentkezett a Vörös Hadseregbe és részt vett a Salgótarján környéki harcokban is. Életben maradását - több társával együtt - egy sokat tapasztalt, jóindulatú tisztnek köszönhette, aki közvetlenül a katonai összeomlás előtt civilbe öltöztette és hazaküldte. A könyvtárban továbbra is dolgozhatott, de egyetemi tanulmányainak folytatásáról szó sem lehetett...

A természet iránti érdeklődése már diákkorában megmutatkozott. A Ferencvárosi Természetbarátoknál lett előszőr tag, majd 1918-tói kezdve egyre többet foglalkozik a barlangkutatással is. Rövidesen a Magyar Turista Egyesületbe távozik, s 1926ban már a Sasok központi tisztikarának tagja, könyvtárosa. Ebben az időben sokat foglalkozik hegymászással is. Bucsek Henrik visszaemlékezései szerint kiváló hegymászó volt, barlangkutató létére méltó társa bárkinek az akkori hegymászók közül. Vezető nélkül jutott fel társaival az Ortlerre (3902 m), a Gross Glocknerre (3797 m), járta be a Hochswab, az Aflenzer Staritzen, Ödsteinen és a Hochtor vidékét.

Ez idő tájt munkahelyén, a könyvtárban ismerkedett meg Biró Lajossal, a nemzetközi hírű Új- Guinea kutatóval, entomológussal és néprajzosa` Biró munkatársaként kezelte a fiatal kutatót, Laci bácsi pedig mindig nagy szeretettel emlékezett tanítómesterére, „Biró bácsira". Az idős tudós ösztönzésére és ismerettségei révén utazott 1929-ben Bulgáriába a Rila- és a Pirin-hegységbe. Útjának emlékét több csodálatos magashegyi fotó őrzi.

A 20-as évek közepe tájától barlangkutatói munkássága egyre inkább kiteljesedett. A Kőhátizsombolyt még Kadic Ottokár útmutatása alapján térképezte fel társaival, de ezt a munkát számtalan bükki zsomboly és víznyelő feltárásának és felmérésének vezetése követte. Kutatott a Baradla Styx- és Retek-ágában, aktív résztvevője a Pál-völgyi-barlang azon munkálatainak is, amelyek a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tették a Színháztermet, a Cseppkő-folyosót, és a „Kis körforgalmat". A Solymári-ördöglyukban társaival sok száz méter hosszú új járatot tárt fel és térképezett. Részt vett Kadic Ottokár több ásatásán is, így 1936-ban a Bükkben több mint egy hónapig dolgoztak együtt.

Barlangkutatói munkásságának talán legértékesebb, legjelentősebb lépéseit a 30-as évek elején tette meg. Ekkor látott hozzá a magyar barlangtani irodalom pótlásához, összeállításához. E vonatkozásban első nagyobb munkája 1934-ben jelent meg a Barlangvilág 4. kötetében. Elsősorban neki és a közelmúltban elhunyt dr. Bertalan Károlynak köszönhető, hogy a magyar barlangtani irodalom jegyzéke 1945-ig teljesnek mondható.

György és László fia segítségével még az 50-es évek végén, 60-as évek elején is nagy munkába fogott. Felmérték többek között a Szoplaki-ördöglyukat, a kiskevélyi Arany-lyukat, a Macskabarlangot, a Lom-hegyi-zsombolyt. Kiegészítette, javította a Legény-, Leány-barlang és a Solymáriördöglyuk térképét.

A Magyar Barlangkutató Társulat alapító tagja és 1926-tól sok éven át titkára volt. Ott találjuk az újraalakult Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat első tagjai között, majd már nyugdíjasként 1961 márciusától a Társulat irodavezetője, titkára, főtitkárhelyettese. Széleskörű barlangismeretével - mint a Bibliográfiai Bizottság vezetője - továbbra is a magyar barlangtani irodalom és barlangkutatás történetének feldolgozásán munkálkodott. Ez irányú munkájának értéke felbecsülhetetlen. Mint nyugdíjas könyvtárosnak - mert örök szerelme volt a könyvtár, a könyvek - első dolga volt a Társulat szakkönyvtára, a Bibliotheca Speleologica Hungarica megalapítása.

Elmondhatatlan érdemei vannak az 1965 decembere után válságos helyzetbe került Társulat biztos révbe vezetésében. 1966 és 1970 között a Társulat léte volt a tét és Laci bácsi korát meghazudtoló hévvel, fáradtságot nem ismerve kilincselt, kért, érvelt a magyar barlangkutatás érdekében. Nagy része volt abban, hogy a Társulatot az MTESZ végleg befogadta s a működéshez szükséges feltételeket biztosította.

Szerkesztőbizottsági tagja volt a Karszt- és

Barlangkutatás címen megjelenő évkönyvnek, a Karszt és Barlangnak, valamint a Tájékoztatónak,

de ami még ennél is fontosabb: aktív írója is. Szerény, csöndes ember volt, aki hallatlan lexikális és tárgyi tudását mindig készséggel bocsátotta a hozzáfordulók rendelkezésére.

Élete utolsó évtizedében egészsége nagyon megromlott, de a társulati iroda vezetéséről csak 1972-ben mondott le, amikor már a járás is nagyon nehezére esett. Otthon is dolgozott fáradhatatlanul, szívós eltökéltséggel. írta a magyar barlangkutatás történetét. Hallatlan nagy levelezésbe kezdett, s a szükséges anyag lassan kezdett összeállni... De befejezni már nem tudta. Néhány nappal halála előtt beszéltem vele, még tele volt tervekkel. Nehezményezte, hogy a tavaszi solymári barlangversenyre nem hívták meg. „Szívesen elmentem volna" - mondta... Aztán a hír: Schőnviszky László nyugdíjas könyvtáros, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteleti tagja, Herman Ottó éremmel kitüntetett kutatója 1979. szeptember 29-én elhunyt.

Hatvan évet dolgozott a magyar barlangkutatásért. Fájdalommal telve álltunk sírjánál: utolsó percéig alkotó megbecsült és szeretett életet vett el tőlünk a halál. Schőnviszky László munkássága kitörölhetetlen része a magyar barlangkutatás történetének. Emlékét legméltóbban munkája folytatásával őrizhetjük meg.

Lendvay Ákos

Schőnviszky László megjelent írásai

1. (SCHőNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: A Pálvölgyi-barlang huszonötéves jubileuma = Turist .L. 41. évf. p. 219. Bp., 1929.

2. (SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: A Bükk-hegységi barlangok kutatása. - Turist. L. 41. évf. p. 226. Bp. 1929. 3. SCHÖNVISZKY LÁSZLÓ: A werfeni jégbarlangban. = Pesti Napló, 1929. nov. I5. Bp. p. 21.

3. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A Kőháti-zsomboly. = Tourist. L. 42. évf. 11. szám p. 363-364. (térkép) Bp. 1930.

4. (SCHőNVISZKY LÁSZLÖ)-viszky: Bertarelli, L. V.Boegan, E.: Duemiln-Grotte... (Ism.) = Turist. L. 43. évf. p. 268. Bp. 1931.

5. (SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: Czoernig-Czernheusen (!), Ing. Walter: Die Höhlen des LandesSalzburg...

6. (Ism.) = Turist. L. 43. évf. p. 268. Bp. 1931. 7.SCH6NVISZKY LÁSZLÓ: Magyarország barlangjai. (Vetítettképes előadás címe.) = Turist. és Alp, 21. évf. p. 51. Bp. 1931.

7. (SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky A meziádi Czáránbarlang feltárása. = Turist. L. 43. évf. p. 271. Bp 1931. 9. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A Turisták Lapja és a barlangkutatás. = Turist. L. 43. évf. p. 265-266. Bp. 1931.

8. (SCHÖNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: A világ legmélyebb feltárt zsombolya... (Abisso Bertarelli). = Turist. L. 43. évf. p. 271-272. Bp. 1931.

9. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A víz szerepe a barlangok kialakulásában. = Turist. L. 43. évf. p. 262-264. Bp. 1931. 12. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A megkövesedett cseppek.

10. = Turist. L. 44. évf. p. 116-119. 2. ábra Bp. 1932. 13.(SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: Dr. Dudich Endre: Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke. . . (Ism.) = Turist, L. 44. évf. p. 125. Bp. 1932.

11. (SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: Dudich Endre dr.: Biologie der Aggteleker (!) Tropfenstcinhöhle „Baradla" in Ungarn... (Ism.) = Turist. L. 44. évf. p. 125. Bp. 1932.

12. (SCHBNVISZKY LÁSZLÓ-viszkY~ Tókos Károly: Kalauz az Aggteleki cseppkőbarlanghoz. Putnok: S. Tapody Á. kny. 1930. 10 0. (Ism.) = Turist. L. 44, évf. p. 125-126. Bp. 1932.

13. SCHÖNVISZKY LÁSZLÓ: Választmányi ülés 1932. évi február hó 9-én. (Jkvi, kiv.) = Barlangvil. 2. köt. 1-2. füzet p. 17. Bp. 1932.

14. SCHőNVISZKY LÁSZLÓ: Tisztújító közgyűlés 1932. évi februárius hó t6-án. (Jkvi kiv.) = Barlangvil. 2. köt. 1-2 füzet p. 17-18. Bp. 1932.

15. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A szentendrei Sasköi-barlang. (1933. máj. 22-i előadás jkvi kiv.) = Barlangvil. 4. köt. 1, füzet p 14. Bp. 1934.

16. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A magyar barlangtani irodalom jegyzéke. (Pótlások 1769-től 1925-ig.) = Barlangvil. 4, köt. 1. fűzet p. 18-24. Bp.,1934.

17. SCHŐNVISZKY LASZLÓ: A Magyar Barlangkutató Társulat... (1935. okt. 29-i választmányi ütése. Jkvi kiv.) Barlangvil. 5. köt. p. 64. Bp. 1935.

18. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A Magyar Barlangkutató Társulat... (1936. dec. 15-én választmányi ülést tartott. Jkvi kiv.) Barlangvil. 6. köt. p 78. Bp. 1936.

19. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A Pilis-hegység barlangjai. = Turist. L. 49. évf. 4. sz. p. 148-151. Bp. 1937.

20. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: A Bükk-hegység barlangjai. = Turist. L. 49. évf. 8-9, és 10. sz. p. 275-279., 332-334. Bp. 1937.

21. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ sen.-BÁNYAI JÁNOS: Üj barlangos könyvek. (Ism.) = Karszt és Barlang, 1962. 1. p. 38. Rp. 1962.

22. (SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: Termitbombás denevérek = Karszt és Barlang, 1962. 1. p. 40. Bő. 1962.

23. B.(alázs D.(énes)-M.(aucha L.(ászló)-SCH.(őnviszky L.(ászló): Külföldi barlangkutatók látogatásai Magyarországon. - Karszt és Barlang, 1962. 2. p. 50. Bő. 1962.

24. SCHŐNVISZICY LÁSZLÓ seb.: A világ legmélyebb barlangjai. = Karszt és Barlang. 1962. 2. p. 77-78. Bő. 1962. 28. (SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: Speleonosis, a „barlangi betegség" = Karszt és Barlang 1962. 2. p. 78. Bp. 1962. 29. BERTALAN KÁROLY-SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ sen.: Bibliographia Spelaeologica Hungarica 1931-1935 = Karszt és Barlangkutatás 4. évf. 1962. p. 87-131. Bp. 1965.

25. SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ: Szigligeti Ede és „Az aggtelekibarlang" = Karszt és Barlang, 1963. 1. p. I-6. (2 kép) Bp. 1963.

26. (SCHŐNVISZKX LÁSZLÓ)-viszky: Az olaszországi Spluga della Preta. . . = Karszt és Barlang, 1963. 2. p. 98. Bp. 1963. 32. (SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: Megdöntötték Michel Siffre földalatti rekordját = Karszt és Barlang, 1963. 2. p. 98. Bp. 1963.

27. (SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ)-viszky: Prehisztorikus kormot határoztak rneg (az amerikai Salt Cave-ből) = Karszt és Barlang, 1963. 2. p 89. Bp. 1963.

28. (SCHŐNVISZKY.LÁSZLÓ)-viszky: Sündisznók barlangban = Karszt és Barlang, 1963. 2. p. 89. Bp. 1963.

29. (SCHÖNVISZKY LÁSZLÓ)-s-y: Erdőtüzet és égő gabonatáblát oltottak a barlangkutatók. = Karszt és Barlangkut. Táj., 8. évf, p. 34. Bp. 1963.