MÁTYÁS VILMOS

(1911 - 1986)

1986. július 2-án Sopronban elhunyt dr. Mátyás Vilmos erdőmérnök, a Soproni Erdészeti Tudományos Intézet Alpokalji Kísérleti Állomásának nyugalmazott kutatója. 1983-ban Társulatunkhoz fényképes rövid életrajzot küldött az alábbi megjegyzéssel:" Egyidőben Allodiatoris Irma kért hasonló adatokat de „szerénységből" nem adtam meg. Most a „Karsztosok" részére mégis megírtam, hogy tudják, ki „fia-borja vagyok!"

Mátyás Vilmos erdőmérnök, amatőr szpeleológus, szemenológus, tölgyrendszertani kutató, turista közíró, az Erdélyi Kárpát Egyesület aradi Czárán Gyula osztályának alapítója és főtitkára, a Bihar Turista Klub és a Brassói Turista Egyesület tagja Aradon, 1911. április 22-én született. Munkássága két részre osztható. Az egyik az erdészeti tudományos tevékenység, melynek eredményeit kb. 90 szakdolgozat és több könyv tükrözi. A másik a természetjárás, Erdély, Biharfüred természeti kincseinek feltárása, kutatása, közkinccsé tétele. „Turista opusza" az Erdélyben, a Biharországban, a Turisták Lapjában és a Turista Élet hasábjain megjelent írásaiból tevődik össze. Legfőbb művei a Biharfüred Környékének Kalauza, mely magyar és román nyelven jelent meg, valamint az Utazások Erdélyben című könyve, mely három kiadást ért meg. Cikke jelent meg az Oncsászai-csontbarlangról, az Eszkimó-jégbarlangról, a József főherceg-barlangról (1931, Erdély), a Szamosbazár új feltárásairól (1933, Erdély). Több írásában foglalkozott Czárán Gyula személyével, tevékenységével is.

Társulatunk életében nem vett részt, nem kapcsolódott be a magyarországi kutatásokba, de soha nem feledkezett el fiatalkori élményeiről, tapasztalatairól. A hetvenes évek végén összeállítást készített a Királyerdő barlangjairól, 1983-ban pedig az Erdélyiszigethegység barlangleltárát, valamint a „Ki is volt hát Czárán Gyula?" című dolgozatait küldte meg Társulatunknak. A barlangleltár mellékletét képező térképvázlatok (21 db) sajátkezű felmérésein alapulnak.

Az 1986. március-áprilisi Műsorfüzetünkben is meghirdetett előjegyzés alapján vártuk „Biharhegység útikalauza" című könyvének megjelenését, s helyette csak az elhunytáról szóló szomorú hír érkezett. Munkásságának eredményeit, írásait, kéziratait, térképeit nagy becsben tartva megőrizzük az utókor számára.