Dénes István:

Székelyföldi barlangvilág

 

T3 Kiadó Sepsiszentgyörgy 2002.

120 oldal, 14 színes, 24 fekete-fehér fénykép, 8 ábra, 18 barlangtérkép, 8 helyszín-rajz, 3 térképmelléklet.

Kapható korlátozott számban a Társulat Titkárságán. Ára: 1400 Ft.

 

 

 

A CSEND VILÁGÁRÓL

 

A székelyföldi barlangokról írott könyvében Dénes István geológus, barlangkutató hű marad magához: miként a föld alatti világ számos szegletébe elsőként vagy az elsők között lépett be, úgy kötete is igazi fejezetnyitás az erdélyi szpeleológiai irodalomban. Székelyföldet barlangászként senki nem kutatta, leltározta, dokumentálta eddig oly következetességgel és kitartással, mint a szerző; a precíz, megbízható leírás mögött számlálatlan a felszín alatt, avagy a karsztvidék mészkőformációi között töltött órák, napok, hetek, évek száma.

Dénes István kötete több, mint hiánypótló munka: egyrészt biztos igazodási pontot kínál a természet s a barlangok szerelmesei számára, másrészt újabb feltárásra csábít. A hétköznapoktól élesen különböző, testetlelket igénybe vevő erőpróba áll a könyv sorai mögött; csak az avatottak tudják, hogy egy barlang térképezése, kutatása évekbe telik - az almási barlang járatainak pontos rajza csak téli s nyári táborok sokasága után kerülhetett papírra. A kiadvány tudományos értéke mellett talán a lezáratlan barlangászkaland emberi vetülete a legfontosabb, hiszen a szerzővel együtt több tucatra tehető azok száma, akik az évek során együtt járták ezt a világot a földfelszín alatt és fölött, dolgoztak a szerényen meghúzódó részleteken, akiknek nemcsak együvé tartozást, közös örömet, de életformát is jelentett a barlangászat.

Lapozza hát kíváncsisága és igénye szerint a Székelyföld Nap nem látta arca iránt érdeklődő ezt a nem mindennapi könyvet. Nem csupán a borszéki tájak és az ismertnek tűnt Nagy-Hagymás hegység ismeretlensége, a Hóvirág-barlang ékességeinek megbecstelenítése, a vargyas-völgyi Csudálókőnek és környékének történelem adta patinája, az Orbán Balázs-barlangról a Fekete István által elkészített első térkép kalandos sorsa villan az Olvasó elé; a kutatástörténeti adalékok valójában túllépnek Székelyföld határán, és az egész Kárpát­medence barlangászatának kezdeteire nyújtanak rálátást, természeti és kulturális örökségünk egységére. És bár bizonyságot nyert, hogy az almási barlang mégsem rejti Dárius mesés kincsét, szomorkodásra nincs okunk: kárpótlásként Dénes István magabiztosan kalauzol a szülőföld örök éjszakába rejtett tájaira, a csend világába.

 

Mózes László