A Vértes-hegység a Dunántúli-Középhegység középső részén: a Bakony- és Gerecse-hegységek között terül el. A töréses szerkezetű röghegység túlnyomóan dolomitos kőzete miatt sokkal kevésbé karsztosodott, mint a Dunántúli-Középhegység többi része. Néhány kisebb barlang a hasadékok mentén aprózódott kőzetben alakult. A hegység ÉK-i végében kis foltban található dachsteinmészkő. Középső részét helyenként eocénkori nummulinás mészkő borítja.
A kisebb üregek mellett jelentős karsztos szakadékvölgyek alakultak, mint pl :a festői Mária-szakadék, a Fáni-völgy és a Csókakői-Várvölgy.
A barlangok közül legjelentősebb a:
A csákvári Báracháza-barlang
A Csákvár-Lovasberény közti medence szélén, a Csákvár-Mór-i út északi oldalán a hegység gerincéből kiugró nyúlvány oldalán három nyílás tátong. A bejáraton baloldali, délnyugati sziklára vésve római feliratnyomok vannak, amelyeket Rómer Flóris a következőkben fejtette meg:
„Dianae sacrum,
Marcus Aurelius Constantinus, Veteranus, exceptor praefecti et optio balneari
praetaris, votum solvit merito.”
A három nyílás közül a délnyugati és északnyugati repedés csak rövid, pár méteres üreg, a középső a tulajdonképpeni bejárat, amely alacsony folyosón át közlekedik az északnyugati üreggel.
A barlang főága kb. 20 m hosszú, befelé kissé emelkedik, irányát többször változtatja. Helyenként cseppkőkérgezés borítja a sziklát.
A barlangot 1924-ben Láng István kezdte kutatni, majd Kadic O. és Kretzoi ásatták. Nevezetessége, hogy itt találtak először hazánkban barlangban harmadkorú (szarmata) állati csontmaradványokat. (Hipparion.)
Oroszlánkői-barlang
Kis kőfülke a Vértes ÉNy-i szélén Oroszlánytól 6 km-re DK-re. Az Oroszlánykői várrommal szemben kis dolomitrög sziklás peremén nyílik kb. 350 m tszf. magasságban. Hossza 2 m, szélessége 4 m, magassága 1 m. Leél-Össy szerint a dolomit erős aprozódása hozta létre, a víz oldómunkájának csak másodlagos szerepe volt.
A tatai
Angyalforrás-barlang
Nem tartozik már a Vérteshez, de a barlangot kialakító karsztvíz vízgyűjtőterülete a Vértes, ezért említjük meg itt ezt a csak legújabban feltárt barlangot. Bejárata a tatai Népparkban fakadt Angyalforrás kráterében nyílt meg, amikor a forrás vízszintje az 1960. évi tatabányai fokozott bányavízemelés következtében két méterrel lejjebb szállt. A mészkőbreccsában alakult barlang kb. 20 m átmérőjű lapos kupola, amelynek alját 2-4 m mély víz borítja. Jelenleg innen nyerik a város részére az ivóvizet.
Kisebb barlangok vannak még a Fáni-völgyben a patak felett 10-12 méterrel, a Szárazér-völgyben, a Csókakői-vár mellett (Kőlyuk) és Kápolnapusztán (Jenőlyuk.)