A Gerecse a Pilishez hasonlóan nagyrészt karsztosodó kőzetekből épült. Fő kőzetanyaga a felsőtriászkori dachsteini mészkő, ezenkívül északi részein alsójurakori „vörösmárvány", déli részén felsőtriászkori dolomit is előfordul a nem karsztosodó képződményeken kívül.
A hegység karsztjelenségekben igen gazdag. Sok kisebb méretű barlangjának nagyrésze hévizes eredetűnek látszik. Ezenkívül kisebb dolinát, karrmezőt és víznyelőt is találunk. A Gerecse karsztosodását és barlangjait részletesebben Láng Sándor és Leél-Össy Sándor tanulmányozták.
A tatabányai Szelimlyuk
Tatabánya-Újváros fölött, a Kőhegy sziklás Ny-i oldalában nyílik hatalmas, messziről látható bejárata vízszintes mészkőpadok között. A barlang két hatalmas teremből áll, hossza kb. 40 m. Az első terem kupolája zsombolyszerűen felszakadt és a szabadba nyílik. A második terem kupolája felszakadófélben van, a zsombolyképződés itt jól tanulmányozható. Kessler H. 1934. évi sikeres próbaásatása nyomán Gaál I, a Nemzeti Múzeum megbízásából 1935-ben a barlang egész, 12 m vastag rétegsarát felásatta és a jégkorszak klímaingadozásának felbecsülhetetlen értékű bizonyítékait találta a löszbe zárt állati és megszenesedett növényi maradványokban. Ősrégészeti szempontból küIönösen a solutréi kultúra nyomait tartalmazó réteg gazdagsága tűnt ki.
A Lengyel-barlang
(Tatabányai Ördöglyuk.) A Szelimlyuktól kb. 1 km-nyire K-re, nehezen megtalálható helyen rejtőzik. A 25 m mély akna alján ferde folyosó és kisebb terem van. A barlang levegője nagyobb mennyiségű széndioxidot tartalmaz, kutatásánál ezért elővigyázatosság ajánlatos.
Bajóti Jankovich-barlang
Hatalmas nyílású bejárata az Öregkő meredek K-i sziklafalának déli végében, a völgytalp felett kb. 75 m, a csúcs alatt kb. 70 méterrel nyílik, mintegy 330 m A.f. magasságban. A 33 m hosszú barlang két teremből áll. A külső terem kupolája - a Szelimlyukhoz hasonlóan - a felszínre kilyukadt, a belső terem kupolája kb. 8 m magas vakkürtőben végződik. A barlang Leél-Össy szerint hévizes eredetű. Az 1910ben megindult ásatások (Hillebrand, Kormos, Szalay, Kadic) során igen gazdag őslénytani és ősrégészeti anyagot találtak.
Bajóti Baits-barlang
Az előbbitől néhány méternyire K-re nyílik a kb. 25 m hosszú, kétszintű vízszintes barlang. Az itt végzett ásatások is eredményesek voltak.
Bajóti Szalay-kőfülke
Kb. 6 m hosszú kőfülke a Jankovich-barlangtól néhány méternyire É-ra és 6 méterrel magasabb szinten. Több, hévízeredetű gömbfülkéje van.
Öregkői 1. sz. zsomboly
A Gerecse legmélyebb barlangja. Az Öregkő sziklás K-i oldalában a Jankovich-barlangtól É-ra kb. 80 méterrel, de alacsonyabb, kb. 300 m t.f. szinten, nehezen megtalálható helyen nyílik. Legnagyobb mélysége 40 m. Alján 25 m hosszú, erősen lejtő terem van. Eredetére nézve nem típusos felszakadt zsomboly, hanem hévízeredetű aknabarlang, amit a benne található, igen gazdag hidrotermális ásványi képződmények (barit, gipsz, aragonit), valamint a sok gömbfülke bizonyítanak. Kutatták Venkovits 1, és Leél-Össy S.
Öregkői II. sz. zsomboly
Az Öregkő meredek K-i oldalának É-i végében az Öregkői-forrás nyílik az I. sz. zsombolyhoz hasonló, de kevésbé mély és szűkebb keresztmetszetű barlang. Keskeny, 15 m hosszú vízszintes folyosóval kezdődik, amelynek végében 12 m mély, szűk függőleges hasadékot találunk, amelynek alját törmelék tömi el.
Tektonikus eredetű hasadék mentén kialakult hévizes eredetű aknabarlang. Nagy mennyiségű, de aprószemű baritkristály található benne. Aljában a levegő magas széndioxidtartalmú, ezért fokozott elővigyázatosság ajánlatos. Leél-Össy kutatta.
Pisznice-barlang
A Gerecse leghosszabb barlangja. A Nagypisznice (545 m) DK-i sziklás oldalában, lépcsőzetes dachstein mészkőpadok között nyílik nehezen megtalálható helyen kb. 460 m A.f. magasságban. Hossza 220 m, magassága 2-3 m. Egy szintben lépcsőzetesen megtörő főfolyosóból és több mellékágból áll. Hévizes eredetét gömbfülkéi és hatalmas kupolája bizonyítják. A barlangban nagy mennyiségű denevérguanót találtak, amelynek egyrészét kitermelték. Ma is sok ezer denevér lakja.
A bajnai Őrkő-barlang
(Öreglyuk.) Bajnától K-re 2 km-re az Örkő ÉK-i lábánál nyílik kb. 230 m A.f. magasságban. Hossza kb. 30 m. Vízszintes folyosókból és több kisebb melléküregből áll. Hillebrand végzett benne ásatásokat.
Nagysomlyói-barlang
A Dunaszentmiklóstól 2 km-nyire K-re emelkedő Nagysomlyó-hegy (424 m) meredek és sziklás K-i oldalában nyílik 390 m t.f. szinten. Vastagpados és lépcsőzetes dachsteini mészkősziklák között rejtőzik. Hossza kb. 30 m. Egyetlen egyenes folyosóból áll, amely a bejárat közelében vízszintes és elég tágas, beljebb meredeken emelkedik és összeszűkül, a végén kettéágazik. Kevés cseppkő található benne. Környékén még több kisebb barlang és kőfülke található.
Peskői-barlang
Kicsiny kőfülke a gerecsei Peskő-hegy (400 m) meredek és sziklás K-i oldalában 350 m magasságban. Hossza 4 m. Felette egy másik, hasonló jellegű kőfülke található.
A mogyorósbányai Kőhegy hasadékbarlangja
A Kőhegy tetején, a hegy ÉK-i peremének közelében egy elhagyott kőbányában rejtőzik. Az 1930-as években, kőfejtés közben fedezték fel ezt a barlangot, amely a többi gerecsei barlangtól eltérően nem triászkori mészkőben, hanem pleisztocénkori mésztufában alakult. Hossza közel 100 m. Típusos tektonikus eredetű hasadékbarlang egyetlen hosszú folyosóval, amelynek alját helyenként nagy mennyiségű törmelék fedi.
Hosszúvontatói-víznyelőbarlang
A dunaszentmiklósi Hosszúvontató 450 m pontja irányában délről nyíló völgyben 400 m t.f. magasságban van egy típusos időszakos nyelő 7 m-es homlokfallal, mely több négyzetkilométeres vízgyűjtőterület lefolyó csapadékvizét nyeli. Bejárata rendszerint el van torlaszolva.
Tekehegyi-barlang
A süttő-tardosi turistaút mellett a neszmélyi Tekehegy északi szikláiban - van ez a Fényes Elek (1848) által említett kétnyílású barlang. Egyik szűk, mély kürtő, a másik rövid, keskeny járat után termecskébe vezet, ahol 9 méternyire a bejárattól kis vízmedence van. A lakosság ;,Arany kút"'-nak nevezi.
Tardosi Gorbalyuk
A tardosi Gorbatető északi, meredek sziklás lejtőjének középmagasságában kb. 300 m-es szinten a Malomvölgybe vezető ösvénytől kissé nyugatra nyílik. Ferdén fekvő dachsteinmészkő réteglap mentén kialakult alacsony 12 m hosszú lyuk, keresztben álló, repedés mentén kifejlődött, 5 m hosszú pitvarral, ezen két szűk bejárattal. Érdekes rovarvilága van.