(2005 augusztus)

2004 október 20-án a késő esti órákban a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége tagszervezeteinek hosszú és kitartó munkája után végre megnyílt az út a Baglyas-1-es víznyelő végpontján. A mintegy 12 méter mélységben a nagytömbös omladékban - követve az utolsó vízfolyás nyomait és a Kab-hegyi viszonylatban igen erős huzatot - az utolsó patronokat is elhasználva értük el a szálkő járatot. Az összeékelődött kövek között kibontott szűkületen átbújva egy kisebb üregbe jutottunk, melyben 3-an fértünk el. Ebből az üregből északi irányban egy kb. 6 méter hosszú 3 méter széles terem nyílik. A terem szálkőben felharapódzott, a mennyezetről fél-egy méter vastagságú réteglapok szakadoztak le, melyek a terem alján hevernek. A több tonnás kőtömbök között átbújkálva több irányból közelíthetjük meg a végpontot, ahol szépen oldott szálkőfalak mellett a nagy tömbök között métereket le lehet látni.

22-én este a végponti omladékban tovább bontott a csapat, néhány méterrel lejjebb oldott aláhajló mennyezettel folytatódott a terem, melynek végén indul a szálkő folyosó. A végponton több métert előre lehet látni, a továbbjutást azonban a járattalpon felhalmozódott kavicsos finomszemcsés kitöltés akadályozza meg, de néhány méter után beljebb már tágabb járat látszik. Itt a huzat továbbra is élénk. A végponton a bontást a bontási hely előtt lévő veszélyes és kaotikus helyzetű omladék stabilizálásának kell megelőznie.

A barlang hossza meghaladta a 40 métert, mélysége közelíti a 20 métert.

Schafer István

(Gulyás Laci fotója a belyukadás utáni pillanatokat örökítette meg)

IV. BARLANGKUTATÓ TÁBOR AZ ALSZEGI-RÉTEN, ÚJABB JÁRATOKAT FEDEZTEK FEL A SZENTGÁLI KŐ-LIKBAN

 Immáron negyedik alkalommal szervezett barlangkutató tábort a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület a szentgáli Alszegi-réten. A tábor célja a Kő-lik barlang feltárásának folytatása volt. Az egyhetes kutatótáborban közel ötven fő részvételével folyt a feltáró munka. A tábor utolsó napján a kutatók több új termet fedeztek fel. A barlang mélysége ezzel megközelítette a 40 métert.

 A fokozottan védett Kő-lik-barlang eddig három nagyobb teremből és az azokat összekötő keskeny, magas hasadékokból és számtalan mellékjáratból állt. A barlang járatai az ún. átmeneti meszes dolomitrétegek tektonikus repedésrendszerében a keveredő karsztvizek zónájában alakultak ki. A barlang morfológiai képének meghatározó elemei a keskeny és magas hasadékok, folyosók.

 A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület 1999-óta végzi a barlang feltáró kutatását. 1999-ben a barlang lezárásának felújítására és a Bejárati-akna kitágítására került sor. 2000-ben barlang teljes hosszában kiépített drótkötélpályák, valamint a Bejárati-aknában elhelyezett létracsúszda segítségével jelentősen felgyorsult az üledék kitermelése. 2001. tavaszán az egyesület a barlang Alsó-terméből induló járatból egy új hasadék termet tárt fel, mely a Bagolyvár nevet kapta. Az Alsó-teremben mélyített 10 méter mély kutatóaknával a barlang mélysége akkor elérte a 30 métert.

 Az idei tábor fő célja az Alsó-terem aknájának mélyítése volt. A tábor utolsó napján a mintegy 35 méteres mélységben a mélyített aknából oldalirányban megnyílt egy járat, melyből légmozgás volt érezhető. A járatot kibontva 3 méternyi kúszás után a kutatók egy 6 méter hosszú 8 méter magas hasadékszerű terembe jutottak, melyből egy kisebb terem nyílott. A következő hétvégén egy réteglap mentén kialakult repedés átvésésével egy párhuzamos hasadékot sikerült feltárni. A járatokban cseppkövek nincsenek, nagyon szépek viszont az oldásos formák és kőzet kipreparálódott réteglapjai valamint a felfelé induló kürtők. A járatok további feltárását szűkületek és agyagdugók akadályozzák.

A most feltárt kb 40 méter új résszel a barlang jelenlegi hossza megközelíti a 270 métert. Az új részek kutatásának folytatásával még jelentős méretű barlangszakaszok feltárása várható.

Schäfer István

 Véget ért a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének kutatótábora a Kab-hegyen

 Sajnos, a rendkívül szervezett és kitartó munka ellenére komolyabb új feltárás nélkül ért véget a Bakonyi Barlankutató Egyesületek Szövetségének kutatótábora a Bakonyban. A több mint egy héten át nagy létszámokat mozgató, a Kab-hegy tetején  felállított tábor során a kutatók 5 fő célpont kutatását végezték:

1.      Öreg-kövesi víznyelőbarlang

2.      Zsófiapusztai-víznyelőbarlang

3.      Bujó-lik

4.      M1-s víznyelő

5.      Macska-lyuk mellett névtelen beszakadás

A Bujó-likban avégponti szűkület további tágítása szükséges, de úgy tűnik már belátni a folytatásba. A többi munkahelyen még nagy mennyíségű kitöltés vár eltávolításra. A tábort az EFFEKT zenekar és az Alligátorok szenzációs fellépése zárta.

 (A helyszinen szerzett információk alapján – Moha)

Szenzációs új feltárás a Bakonyban !

A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége évek óta nagy energiákat fordít a Zsófiapusztai-víznyelők kutatására. A húsvéti hosszú hétvége végre meghozta a várva-várt áttörést: mintegy 150 méternyi új járatszakaszba jutottak, amelyben egy helyen kellett további bontást eszközölni. A barlang jelenlegi mélysége 35 méter, a végpont egy agyagos-köves szifon, amelyben a kövek közül érezhető a légáramlás. A barlang méretei a bakonyi viszonyokohoz képest igen jelentős, helyenként 2 méter széles 8 méter magas járatokban haladhattak a felfedezők.

Részlet az új részek fő járatából

Forrás: Romhányi Balázs beszámolója

KAB-HEGY 2001 - nyári tábor

 Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége idei nyári táborát a Kab-hegy térésgében rendezte. A táborban mintegy 80 résztvevőt regisztráltak.

·        A kutatások elsődleges célpontja a Fortuna-barlang végpontján található szifon volt amelynek vízszintjét szivattyúzással csökkentették. Sajnos a megnyílt szifonjárat igen szűknek bizonyult, több helyen véséssel kellett tágítani az előrehaladás érdekében. Ilyen módszerekkel mintegy 10 métert sikerült továbbjutni 4 méter mélységet hozzáadva a barlang addig ismert vertikális kiterjedéséhez.

·        Komoly energiákat fektetek a régóta ismert kabhegyi Bujó-lik végpontjáról induló „szifonkerülő” járat vésőgéppel való tágításába. A munkák elsődleges ösztönzője hogy állítólag márt volt olyan ember aki túljutott ezen a szűkületen és lámpájával be nem világítható nagy tereket észlelt. A barlangban folyó munkát az időszakosan felgyűlő szén-dioxid is akadályozza.

·        Gigászi munkát végeztek a kirendelt markológépek a Zsófiapusztai 1.sz víznyelő töbrében. Hatalmas mennyíségű anyag eltávolítása és egy gigászi méretű ácsolat elkészítése után sikerült megtalálni az időszakosan aktív víznyelőből kivezető vízjáratot, amely bár el van tömödve de ígéretes bontési pont.

·        Folytatták a Baglyas-víznyelő bontását is.

·        A legkomolyabb eredményeket a táborban és az azt követő hétvégéken az Öreg-köves víznyelőben sikerült felmutatni. A sokadik bontási kísérlet során (lásd például Kab-hegy 96 tábor eredményei) most a szálkőben haladó Gyebu-aknát mélyítették, s a tábor utolsó napján annak alja ki is lyukadt. A ledobott kövek szabad járatot jeleztek amelybe a következő hétvégén sikerült bejutni. Az új járatok mintegy 60 méter mélységig vezettek, többek között egy 8 – 10 méter mély tágas aknán és egy szűk csőjáraton (Cső Áki!) keresztül. Ha a kétségtelenül a barlanghoz tartozó, bár éppen most omlás miatt nem átjárható Tahó-aknát is hozzászámoljuk a barlang mélysége jelenleg már meghaladja 70 métert, és a kutatók talán nem alaptalanul most már további folytatást remélnek!

(a táborban látottak és hallottak alapján: moha)

Kab-hegyi kutatások 2000-ben

         1999-ben alakult Bakonyi Barlangkutató Szövetség a 2000. évben is folytatta a Bakony hegységben található Kab-hegy karsztjelenségeinek kutatását. E munka célja a Kab-hegy bazaltláva által takart karsztterületén elméleti úton kimutatott barlangjainak feltárása. Ebben az évben a tavalyihoz hasonlóan három helyen próbáltunk szerencsét. E három hely feltehetően két különböző barlang feltárását eredményezheti. A Kab-hegy térségében az év folyamán négy alkalommal rendeztünk kisebb-nagyobb kutató táborokat, így összesen 18 munkanapot töltöttünk a területen. Legjelentősebb rendezvényünket is itt szerveztük meg, 9 napos kutatótábor formájában.

 Feltárásokat a következő pontokon végeztünk:

1.      Öreg-Köves víznyelő: Ebben a barlangban a veszprémi barlangkutatók Markó László vezetésével már az ötvenes évek végén megkezdték a kutatásokat. Ennek, illetve a nyolcvanas évek eleji Bakony Barlangkutató Egyesület által végzett kutatásoknak köszönhetően a barlang a kilencvenes évek elejére elérte a 230 m hosszat, illetve a 27 méter mélységet.  A rendkívül jól fejlett júra korú dachsteini típusú mészkőben kialakult tágas víznyelőbarlang kutatása kézenfekvő volt feltáró munkánk megkezdésekor. Az elmúlt egy évben a barlang hossza megközelítette a 300 métert. Jelenleg a tavaly feltárt barlangszakasz egyik oldal ágában kibontott kb. 8 m mély aknájának alján folyik a kutatás. A barlangban tapasztalható kitöltésviszonyok a járatok tágassága és az erős légmozgás jelentős járatok közelségét sejtetik. A barlang teljes hosszban sajnos jelenleg nem járható, mert 1999 tavaszi áradás kb. 20-30 m3/s hozamú patakja a barlang régi bejáratát a benne elhelyezett keretácsolattal együtt megsemmisítette. Idén a nyári tábor során a régi részek egy része is újra feltárult, a barlang jelenleg kb. 150 m hosszban járható.

2.      Zsófia-pusztai víznyelők:

A Zsófia-pusztai víznyelők kutatása a nyolcvanas évek elején kezdődött a Bakony Barlangkutató Egyesület nyomán. Akkor az 1. számú nyelő mélypontján kísérelték meg a barlangba való bejutást, sajnos sikertelenül. Ez a víznyelő az ország egyik legnagyobb víznyelőkapacitású karsztos mélyedése, jelentős nem karsztos vízgyűjtő területtel rendelkezik. A nyelő, illetve a feltételezett barlang felső triász dachsteini mészkőben alakult ki. Feltáró kutatását mi tavaly kezdtük el markológép bevetésével, és a veszprémi kutatók jóvoltából jelentős munkaórát befektetve végeztük mélyítését. Ebben a nyelőben a kitermelt nagymennyiségű kőzettörmelék és egy-két légréstől eltekintve még nem találtunk egyáltalában semmit.

A Zsófia-pusztai 2. számú víznyelő kutatását tudomásunk szerint előttünk még senki sem próbálta. 1999-es nyári táborunkon és az azt követő hétvégi munkákon az óriási kőtömbök között 8-9 m hosszban 5,5-6 m mélységig jutottunk. Sajnos a nyelőszáj idén tavaszra instabillá vált, és a az omladékba kibontott járatban is omlások következtek be. Ennek következtében döntöttünk úgy, hogy egy teljesen új, a végpontot megcélzó akna kibontását kezdjük meg a felszínről nyári táborunk alatt. Ennek mélyítése megtörtént, de az óriási omladék miatt még nem sikerült a régi végpont elérése. Munkánkat nehezítik az óriási kőtömbök, melyek tulajdonképpen a kitöltés nagy részét adják. A jelenlegi végpontokon erős huzat észlelhető, helyenként több métert előre látni.

Jövő évi kutatási tervünkben mindhárom karsztobjektum kutatása szerepel, az mellett, hogy ez év őszén sikeresnek tűnő kutatásokat kezdtünk meg a Vértes hegység déli részén a Csóka-hegy térségében.

 Polacsek Zsolt

ARCHIVUM

Kab-hegy '96 tábor eredményei

A Kab-hegy '96 barlangkutató tábor 1996 június 28. és július 7. között került megrendezésre. A tábornak összesen 46 regisztrált résztvevője volt (20 fő  Alba Regia, 11 Bakony Bgk. Egy., 4 Veszprémi Egy. Bgk. Egy., 2 MAFC, 2 BEAC, 1 Heliktit, 6 egyéni); az átlagos létszám naponta 17-25 fő között mozgott, ami 3 objektum kutatását tette lehetővé.

A BK (bazaltkarszt)-1/a sz. víznyelőben az impozáns szálkőfal (triász dachsteini mészkő) aljában mélyített kutatóakna a második napon egy erősen feltöltődött üreget ért, melynek jelentős méretű omladékzónájából több irányba is kitörési lehetőség kínálkozott. A járat mélypontja felé törve, az igen biztató légáramlást követve 21.6 méter hosszú és 8.3 méter mély barlangot sikerült a tábor végére feltárni, melynek továbbkutatása igen sokat ígér.  Az M-2-s víznyelő  A jelzésű tölcsérének mélypontján  3 méter mély kutatóaknát lemélyítve az egy szabadlégterű barlangjáratot harántolt. Az eocén mészkőben kialakult rövid járat a kutatóakna egyik oldalán mindvégig jelenlevő szálkőfalból nyíló 40-50 cm átmérőjű ablakon keresztül volt megközelíthető, s a további bontások eredményeképp a tábor végére a barlang mélysége meghaladta a 8 métert. A továbbkutatást a tábort folyamatosan sujtó esőzések hatására a végponton kialakult 1 méternél is mélyebb tó akadályozta. Az Öreg-köves-víznyelőben a jelenleg beomlott Markó-szakasz kibontására történt kísérlet, hogy azon keresztül a már ismert barlang végpontját megközelítve a feltárás folytatható legyen, azonban néhány műszak után világossá vált, hogy a hatalmas omladék miatt ez a cél az egész tábor energiáját felemésztené. Emellett folytatódott a közvetlenül a 17-s akna tetejére vezető, korábban már kibontott, majd újra beomlott bejárat ácsolatának cseréje, amely a tábor végéig 7 méter mélységig készült el. Komoly eredmény lenne, ha még idén sikerül a maradék 3 métert kibontani és biztosítani, hisz az így lehetővé váló kútgyűrűzéssel a barlang továbbkutatása hosszú időre biztosított lenne.

Németh Róbert - Nyerges Miklós