Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója

Rejtek-zsomboly

Egyéb névváltozatok: Mudrán-lyuk, Hide-out pothole; Szilvástetői Rejtek-zsomboly

A barlang le van zárva!! A leszálláshoz külön engedély szükséges az ANP-tól.

Mélység:  -74 m

Hossz: kb. 150 m

Legnagyobb horizontális kiterjedés: 68 m

Beszerelés: 40 méter biztosítókötél, vagy 20 + 10 + 40 m kötél az új rész bejárásához.

Megközelítés: Az Alsó-hegynek a Szögliget és Bódvaszilas községek közé beékelődő déli kiszögellésén, a Kis-fennsík a Szilvás-tető elnevezésű részén található, mintegy 410 m tszf. magasságban. A bejárat Szögliget felől megközelíthető, egy ellaposodó gerincen van, amely dél felé a Csendes-völgybe, északra pedig egy terjedelmes töbörbe lejt. Megtalálni a bokros, átláthatatlan terepen igen nehéz.

Bejárási útmutató: A bejárat viszonylag szűk szakasszal kezdődik, amely 5 m mélységben kezd kitágulni, ahol létra segítségével juthatunk le az első kis terembe. A legfelső szűk rész omladékos, felszakadt kürtő jellegű, a kis teremben már megfigyelhetők oldás-formák, és megjelennek az első cseppkőképződmények is, bár a mennyezet még töredezett, omladozó. A továbbvezető járat a termecske felső részén nyílik, ahol egy 12 m hosszú létrán mászhatunk le a zsomboly folytatásába.

Ez a szakasz hasadékjellegű, amit a közepe tájékán átívelő sziklahíd is bizonyítani látszik. A falakat egyre dúsabban borítják a cseppkövek, és megjelennek a borsókövek is, amelyek azonban semmiben nem különböznek (méret, gazdagság) az Alsó-hegy más zsombolyaiban található borsókő képződményektől.

Ezen a szinten megjelenik egy párhuzamos, ám az eddigi hasadékirányokra merőleges elhelyezkedésű járat is, az Iker akna, amelyben már viszont igen dús a bekéregzés, és itt található egy 70 cm-es cseppkőzászló is, amely érdekesen korrodálva van, és helyenként borsókő is települt rá. Ebből a szakaszból is vezet út a mélyebb részekre, azonban a létra a következő aknába az előzőleg leírt teremből nyílik, a terem aljából, szűk nyílással. Az itt következő létra hosszú, és végig teljesen szabadon lóg, így a biztosítókötél használata indokolt lehet. A fent említett két hasadék mintegy 30 m-s mélységben egyesül, s innen kezdve kifejezetten tágas az akna: 44 m-s mélységben egy nagy párkány mellett haladunk el, ahol a szelvény némileg összeszűkül, és az eddigi fő hasadékiránnyal 40^o-os szöget bezáró új irány jelenik meg. A létráról 54 m mélységben léphetünk le, ahol kettéválik az akna, a két ág egyre szűkül, és 61,5, ill. 62,5 m-re a bejárat szintje alatt eltömődve véget érnek. Ez a harmadik szakasza a barlangnak az egész területhez viszonyítva páratlan képet mutat: a falakat rendkívül vastag, dús borsóköves bekérgezés fedi,  gyakran az omlások is vastagon be vannak kérgezve: Nem lehet olyan óvatosan mozogni, hogy ne tegyünk kárt valamiben. Sajnos a kiépítők is valamilyen érthetetlen oknál fogva, talán ezen az éppen legfontosabb szakaszon spóroltak a létrával, s így az a rész rohamosan pusztul. Ez a tény indokolja a barlang lezárását és a látogatások számának korlátozását.

1974-ben az Iker-aknából kiindulva a Meteor Tektonik csoportjának kutatói egy szűk lyukon átbújva, egy magas, vízszintes jellegű szakaszba a Xilophon-folyosóba jutottak. Ez a szűkületet utáni 6-8 m-s letörést követő fossszilis barlangfolyosó amely helyenként teremmé bővül egy újabb, párhuzamosan lefelé vezető, borsókővel dúsan díszített aknához vezet, amelynek talppontja ma a zsomboly legmélyebb szakasza (-72 m). Ennek az aknának a látogatása képződményeinek védelme érdekében csak különlegesen fontos kutatási indokok esetén lehetséges!

Egyéb információk: A barlangot Zemlényi József bódvaszilasi lakos mutatta meg a Vörös Meteor barlangkutatóinak, akik 1958-ban tárták fel a régi részeket 62 méteres mélységig.

A barlang genetikájával, képződményeivel a szakirodalom bőségesen foglalkozik, itt ezeket a vitákat nem ismertetjük.