Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója

Moszkítós-barlang

Szinonima: T/2, Moszkítós-zsomboly
Helye, kataszteri száma: Aggteleki karszt, Alsó-hegy, 5452
Hossza: 87 m
Mélysége: -51 m
Tengerszint feletti magassága: 475 m

Megközelítése: Az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 197o-ra 900 km-re található a Bak Antal töbörben, kb. 475 m tszf. magasságban. A közeli Tektonik-zsomboly felett található, attól 60 m-re és 20-25 m-rel feljebb a töböroldalban.  A kék+ jelzésen Bódvaszilas felõl 2 km hosszú úton érhetjük el az út melletti első töbörben (ez Bak Antal töbre) még mielõtt elérnénk a fennsík peremét.

A bejárat bontása

 

A 87 m hosszú, kb. -51 m mély. Középső-triász wettersteini zátony mészkõben alakult ki. Bejárata bontás során nyílt meg 1997 -ben (MAFC). A bejáratot teljesen kitöltő kő eltávolítása után az I-akna tetejéig vált ismerté, ahol további beékelődött kövek zárták el a járatot. Ezek szétverése után le lehetett csusszanni a 6 m mély akna aljába, amit a felszínről behullott föld, talaj töltött ki (1998. III.). A mélypont bontása lassan haladt (1998 ). A bontás feletti hasadék szétvésésével azonban sikerült továbbjutni a lépcsőzetesen lefelé haladó részekbe. Újabb keskeny hasadék szűkülete következett, ami megint csak véséssel lehetett kitágítani. Ez késõbb a “Lánykalcitos Gyémántkapu” névre lett elkeresztelve a jellegzetesen csillogó cseppkõbekéregzés törmeléke miatt. A  szűkületen túl 4 m-el lejjebb megint egy kis terem és a továbbjutással bíztató, újabb vésendõ hasadék várt –23 m-en (1999 IV. ). A hasadék kibontása közben a terem egyetlen kis kürtõjén keresztül keskeny cseppköves kapura lettek figyelmesek a kutatók, amin keresztül sikerült a bontás alatti hasadék –24 m-es (Gilgames) aknájába beereszkedni (1999 VI.). Az akna aljában két hatalmas  kõtömb között egy keskeny járat kitágításával sikerült az akna alatti rövid (6-7 m-es) egykori vízlevezető járatába jutni (1999 IX. ). Jelenleg ez az agyagos járat alkotja a végpontot.

A Gilgames-akna

A Halál-hídja a vésett hasadékhoz

A bejárat szálköves keskeny hasadéka -5 m mélyen egy 2x3 m-es termecskébe torkollik, melybõl 4 m-nyi lejtõs kuszoda vezet az I-akna -6,5 m mély harangszerűen lefelé táguló hasadékaknába. Innen az akna oldalában vésett hasadékon át egy 8 méter magasba  felnyúló kürtõ alá lehet bebújni, ahonnan kis dombot alkotó bemosódott talaj mellett egy borsóköves hasadékon két 2 m-es lépcsőn át, érhetünk a Lánykalcitos Gyémántkapu hoz. A kibővített cseppköves-borsóköves hasadékon lebújva 4 m-el lejjebb egy 3x4 m-es terem található, aminek az alját a feltáráskor még a földes kitöltésbe mélyedt kicsepegési lyukak alkották. Jelenleg depózott  kőtörmelék képezi azt. A terem ÉK-i sarkában 3 m-el feljebb kis cseppköves kürtő oldalában lehet tovább követni a  cseppkőzászlókkal leszűkített hasadékot, ami 3 m után kitágul és a 24 m mély Gilgames-akna tetejére torkollik rá. Az akna 3 m-el  lejjebb kitágul és innen már az aljáig, tartja a 3x4 m-es átlagszelvényt. Az akna aljától 7-8 m-el feljebb körben egy határozott (0,5 m-s) sávban egy párkányszint látható, ami egy hajdani kitöltésszintjét jelzi. Az aknát végig szép cseppkőlefolyások, helyenként heliktitek  díszítik. Az alján két asztallapnyi kőtömb között le lehet bújni és egy keskeny eleinte függőleges, később lejtős, de kitáguló járatba  lehet elérni az üledékkel feltőltődött végpontot.

Lánykalcitos bontás – Surda

Az I. akna alulról  F

A barlang falait szépen oldott, karrosodott felületek, cseppkõlefolyások, függõ- és állócseppkövek, valamint borsókövek és  heliktitek díszíti. Aljzatát kõtörmelék és jellemzõen a felszínrõl nagy mennyiségben bemosódott talaj eredetû üledék alkotja. Az 24  m-es akna alján egy féltenyérnyi enyhén hajlott cseréptöredék hevert a cseppköves aljzaton, aminek egyik fele fekete, másik  rozsdabarna dísztelen felületet alkot. Az akna talpon még néhány kisemlõs csontjait (macskaféle ?) lehetett megtalálni.

A barlang formajegyei alapján, ahol a lépcsőzetesen mélyülõ aknák kialakulását tekintve egy inaktív víznyelőre utal , ami nagyon  érdekes, mivel bejáratát tekintve tipikusan zsomboly helyzetben van és sokáig úgy is kezelték kutatói. Mára már teljesen elveszítette  vízgyűjtő területét, de a töbörben 15 m-el lejjebb található Tektonik-zsomboly is hasonlóan a töböroldalában található, azonban az tipikusan a zsombolyok közé illő formajegyekkel bír.

Moszkítós-barlangban talált csontleletekrõl:

43 m mélységben Felis sp. (valamilyen macska ): 2 állkapocs fogakkal, borda, csigolyák. A rendelkezésemre álló összehasonlító anyag alapján valószínû, hogy házimacska csontjai, nem vadmacska csontok.

A gyûjtést végezte: Nyerges Attila

Idõpont: 1999. VI. Az összes anyagról elmondható, hogy nincs egyetlen olyan faj sem, amibõl jégkorszakra (pleisztocén) lehetne következtetni, a  maradványok minden bizonnyal holocén korúak, a háziállatok esetében valószínûleg maximum pár száz évesek.

Budapest 1999. XII. 10.Magyar Nemzeti Múzeum Õslénytár

Gasparik Mihály