Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója

Éghajlat

Mérsékelten hûvös-nedves kontinentális éghajlatú kistáj, ahol az évi középhõmérséklet: +8.5 Co-nak felel meg és ehhez kapcsolódik az évi csapadékösszeg, ami: 690-710 mm között változik. Télen gyakori a 20 cm vastagságú hótakaró, ez átlagosan 50-55 napig marad meg. A fagymentes idõszak csak mintegy 160 nap (ápr.30 után, okt.5 elött). Nyáron a hõmérsékleti maximumok alakulása magasabb értékeket mutat a platórészek felett, mint az alacsonyabban fekvõ medenceképzõdményekben, amelyek éghajlata sokkal kiegyenlítettebb. A napsütéses órák száma meghaladja az 1800-at, ebbõl nyáron 700 óra körüli érték a valószínû. Fõként a nyugatias szelek a jellemzõek, de gyakoriak a helyi jellegû hegy-völgyi szelek is.

A barlangok bejárása szempontjából a terület éghajlati szélsõségei nem jelentenek közvetlen veszélyforrást (Pl: heves záporok, hirtelen hóolvadásból következõ intenzív karsztos beszivárgás, amit a barlangokban kisebb árvíz szerû jelenségek követnének).

Növényzet, talaj

A magyar vagy pannon flóratartományon belül az északi középhegységi flóravidék Tornense flórájába tartozik. A hegy legnagyobb részét erdõség borítja (80%). Potenciális erdõtársulásai közé a molyhos tölgyesek , cseres tölgyesek tartoznak (, melyeket fõleg bükk, tölgy, juhar, hárs, som... fák alkotnak). Kisebb területeket telepített, nem õshonos fenyvesek borítanak. A meredek lejtõket, fõleg a hegyet határoló oldalakat nagykiterjedésû karsztbokorerdõk, sziklagyepek és lejtõsztyeppek fednek be. Jelentõs még a rét és a legelõk részaránya (13%).

Gyakorlatilag egyetlen talajtípus, a triász mészkövön kialakult rendzina (99.2%) az uralkodó. Erre a durva vázrészek, sekély termõréteg és szélsõséges vízgazdálkodás jellemzõ. A töbrök alján, valamint a barlangokban gyakran megfigyelhetünk vörös agyagot (terra rossa).