Nyerges Attila - Nyerges Miklós - A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója

Bába-völgyi II. sz.-víznyelõbarlang

Egyéb névváltozatok: Bábavölgyi-barlangrendszer, Bódvaszilasi-cseppkõbarlang, Szádvári 2.sz. víznyelõ barlangja.
Kataszteri száma:  5452/2

Hossza: 70 m

Mélysége: -22 m

Legnagyobb horizontális kiterjedés: 29 m

Bejárat tszfm: 353 m

GPS: N 48 32,780' E 020 40,644'

Térképek – alaprajz, hosszelvény (Nyerges M. - MAFC)

Megközelítés: Szögligetről a Bába-völgyön keresztül a fennsík felé haladva, a Bába-völgyi I.sz.-víznyelő után, mintegy 50 méterrel továbbhaladva a völgyben számos mély vízmosástól körülvéve találhatjuk a kis sziklafal tövében nyíló, nem túl tágasnak mondható bejáratát.

A 70 m hosszú, -22 m mély időszakos víznyelőbarlang. Felső-triász hallstatti, helyenként tűzköves mészkőben alakult ki. Felfedezése bontással, 1957 augusztusában történt. A barlang bejárati szakasza omlásveszélyes. Víznyomjelzéses vizsgálat alapján az elnyelt időszakos vízfolyások a Borz-(Lakatos-) forrásban jelennek meg.

Bejárási útmutató: A lejtős omladékos bejárati nyíláson becsusszanva hamar elérjük az első szűkületet, amely leginkább csak a hosszú lábbal megáldottaknak ad okot némi gondolkodásra. Ezután egy egyre magasodó, omladékkal boritott talpú folyosón haladhatunk, amely végén már állva szemlélhetjük az egyre nagyobb számban előforduló cseppkőképzõdményeket. Itt egy elágazáshoz érkezünk: lefelé haladva egy hasadékjáratot követhetünk, melyet omladéktömbök osztanak több szintre. Átlagszélessége 0,6-1 m. Ennek alján némi törmelék alá bebújva, egy kis fülkéből, még mintegy 2 métert kúszhatunk egy igen agyagos kis kuszodán a barlang 22 méter mélyen levő mélypontjáig. Ha az elágazásnál felfelé indulunk, jóval komfortosabb élményben lehet részünk: Egy agyagdombot megmászva egy cseppkövekkel dúsan díszített szakaszba juthatunk, ahol 1 m-nél nagyobb állócseppkő is szerepel a látványosságok között. A domb tetején egy kisebb, hasadékszerű, felfelé harapodzó kürtő is található, amelyből feltehetőleg a lábunk alatt található anyag is származik. Befelé továbbhaladva a járat magassága egyre csökken, majd néhány méter után szerteágazik. Lefelé egy egyre szükülő, majd agyagos feltöltõdéssel végetérõ rész halad, míg felfelé az omladéktömbök között lehet keresni még térképezhető járatszakaszt.