Alapfokú barlangjáró tanfolyam vizsgatematikája (elmélet)

A törzsanyagot álló, az ajánlott kiegészítõ anyagot dõlt betûkkel szedtük. Figyelem! Az, hogy egy bizonyos téma itt kiegészítõ anyagként szerepel, még nem jelenti azt, hogy nem szerepelhet a vizsgán kérdésként! Az itt közölt anyaggal kapcsolatos minden észrevételt, tanácsot és kérdést szívesen veszünk.

Összeállította: Pizolit Barlangkutató Sportegyesület

Szabó Bors

 

I. TECHNIKAI ISMERETEK: EGYÉNI ALAPFELSZERELÉS

  1. Sorold fel az egyéni alapfelszereléseket!
  2. Melyek a karbidlámpák alaptípusai?
  3. Hasonlítsd össze az elektromos és a karbid üzemû világítást!
  4. Rajzolj le egy nyílt rendszerû karbidtartályt és ismertesd mûködését!
  5. Rajzolj le egy nyomáskiegyenlítõs rendszerû karbidtartályt és ismertesd mûködését!
  6. Rajzolj le egy levegõpumpás karbidtartályt és ismertesd mûködését!
  7. Rajzolj le egy vízbefecskendezõs karbidtartályt és ismertesd mûködését!
  8. Ismertesd a fõ- és a mellékvilágítással szemben támasztott követelményeket!
  9. A tervezett túraidõhöz képest mennyi ideig kell világítania a fõ illetve a mellékvilágításnak? Miért?
  10. Mit nevezünk kontakt zónának? Mi a jelentõsége és hogyan mûködik?
  11. A kontakt zónában milyen tárgy tartható? Miért?
  12. Milyen követelményeket támasztunk a sisakkal szemben?
  13. Milyen esetekben nyújt védelmet a sisak?
  14. Mit kell tartalmaznia az elsõsegélycsomagnak?
  15. Egy 6-8 fõs túrán legalább hány embernél kell lennie elsõsegélycsomagnak?
  16. Miért fontos, hogy minden túrázónál legyen elsõsegélycsomag?
  17. Mire való az izolációs fólia?

II. TECHNIKAI ISMERETEK: EGYÉNI KIEGÉSZÍTÕ ÉS KOLLEKTÍV FELSZERELÉSEK

  1. Melyek az egyéni kiegészítõ felszerelések francia technika alkalmazása esetén?
  2. Sorold fel a kollektív felszereléseket!
  3. Miért fontos a francia technika használatakor az egyes felszerelések (beülõ, melles, kantár, lépõszár) jó beállítása?
  4. Csoportosítsd az ereszkedõ eszközöket! Írj példákat is!
  5. Csoportosítsd a mászó eszközöket! Írj példákat is!
  6. Jellemezd a statikus és a dinamikus köteleket!
  7. Miben különböznek a barlangász és a mászó kötelek? Miért?
  8. Hány százalék a nyúlása a statikus illetve a dinamikus köteleknek? Mekkora terhelés esetén?
  9. Milyen esetekben alkalmazunk barlangban mászókötelet?
  10. Körülbelül mekkora a barlangász kötelek teherbírása (szakítószilárdsága)?
  11. Mennyi idõnként és hogyan kell tisztítani a köteleket?
  12. Milyen típusú és vastagságú kötelet kell alkalmazni kantárnak? Miért?
  13. Milyen típusú és vastagságú kötelet kell alkalmazni pruszikzsinórnak?
  14. Mi jellemzi a MAILLON RAPIDE karabinereket? Milyen alakúak?
  15. Milyen anyagból készülnek a karabinerek? Melyiket mi jellemzi?
  16. Milyen karabinerzárakat ismersz?
  17. Csoportosítsd a karabinereket alakjuk szerint!
  18. Mekkora terhelést képes roncsolás nélkül átadni egy PETZL mászógép a kötélnek?
  19. Miért különböznek egymástól a sziklamászó és a barlangász beülõhevederek?
  20. Melyik a hat leggyakrabban használt csomó? Melyiket mire használjuk?

III. TECHNIKAI ISMERETEK: BARLANGI TÚRA

  1. Csoportosítsd a barlangtúrákat nehézségük szerint!
  2. Mit nevezünk barlangtúrának?
  3. Mennyi a barlangi túra minimális létszáma? Miért? Milyen esetekben lehet ettõl eltérni?
  4. Milyen személyi feltételeket kíván meg a barlangtúra?
  5. Mi a barlangjárás három alapelve?
  6. Mit jelent a legnagyobb biztonság elve?
  7. Mi a célok és lehetõségek összhangjának elve?
  8. Mit jelent a túravezetõ egyszemélyi felelõssége?
  9. Melyek a túravezetõ illetve a túrázók jogai és kötelességei?

IV. TECHNIKAI ISMERETEK: BARLANGI BIVAK

  1. Mit jelent a barlangi bivak?
  2. Melyek a bivakfelszerelések?
  3. Ismertesd az egyes bivak felszerelésekkel szemben támasztott követelményeket!
  4. A pehely hálózsák miért nem alkalmas bivakolásra?
  5. Melyek a bivakhely megválasztásának fõbb szempontjai?
  6. Milyen ételeket célszerû bivakos túrára vinni?

V. TECHNIKAI ISMERETEK: AKNÁK, SZAKADÉKOK LEKÜZDÉSE

  1. Mi a megosztás? Miért alkalmazzuk?
  2. Minimum hány kikötési pontot kell használni aknakezdésnél?
  3. Milyen természetes és mestersége kikötési pontokat ismersz?
  4. Mi a bevezetõ szár szerepe?
  5. Miért kell megosztani a hosszú bevezetõszárakat?
  6. Megosztott bevezetõszáron hogyan kell közlekedni?
  7. Mi a feszes kötélhíd veszélye?
  8. Hogyan növelhetõ egy hosszú kötélhíd biztonságossága és biztonságérzete egyszerre?
  9. Mi az elhúzás szerepe?
  10. Miért célszerû megosztani a mély aknákat?
  11. Körülbelül mekkora az a minimális aknamélység, amelyet már célszerû megosztani?
  12. Körülbelül mekkora szakaszokra érdemes osztani a mély aknákat?

VI. BIZTONSÁGTECHNIKAI ISMERETEK: BIZTONSÁGTECHNIKA

  1. Mi a biztonságtechnika és mi a biztosítás?
  2. A biztosításnak milyen változatait ismered?
  3. Mi a defenzív biztosítás célja, mik lehetnek a hibái?
  4. Mikor kell alkalmazni defenzív biztosítást?
  5. Mikor kell alkalmazni önbiztosítást?
  6. Mely ereszkedõgépek használata esetén kell önbiztosítást alkalmazni?
  7. Miért nem lehet önbiztosítással használni a Stop ereszkedõ eszközt?
  8. Milyen eszközöket lehet használni önbiztosításhoz?
  9. Vízszintes kötélhídon miért nem alkalmas egymagában a mászógép (Poignée) biztosításra?
  10. Mi a különbség a statikus és a dinamikus biztosítás között?
  11. Milyen eszközökkel lehet alulról, illetve felülrõl társbiztosítani?
  12. Milyen esetben szabad statikus kötéllel biztosítani?
  13. Általában miért nem alkalmas biztosításra a statikus kötél?
  14. Mi a stand? Mikor kell alkalmazni?
  15. Kötélbe történõ beleeséskor mely tényezõktõl függ a kötélben ébredõ erõ nagysága?
    Melyik tényezõnek van kitüntetett szerepe és miért?
  16. Mi az esésviszony? Ismertesd részletesen a jelentõségét!
  17. Rajzolj példát 2-es esésviszonyra!
  18. Általában milyen értékeket vehet fel az esésviszony?
  19. Miképpen keletkezhet 2-nél nagyobb esésviszony?

VII. BIZTONSÁGTECHNIKAI ISMERETEK: BARLANGI VESZÉLYFORRÁSOK, ERÕFORRÁSOK

  1. Mit nevezünk objektív és szubjektív veszélyforrásoknak?
  2. Melyek az objektív veszélyforrások fõbb csoportjai?
  3. Ismertesd részletesen a klimatikus viszonyokkal összefüggõ veszélyforrásokat!
  4. Mit jelent a kötött visszatérés?
  5. Sorold fel a szubjektív veszélyforrásokat!
  6. Veszélyesebb-e éjjel barlangászni, mint nappal? Miért?
  7. Ismertesd a véletlen szerepét a szubjektív veszélyforrások között!
  8. Melyek az erõforrások fõbb csoportjai?
  9. Beszélj az információ és idõ erõforrások jelentõségérõl!
  10. Sorold fel az emberi erõforrásokat!
  11. Ismertesd részletesen az erõforrások elméletét!

VIII. BIZTONSÁGTECHNIKAI ISMERETEK: BARLANGI BALESETEK, MENTÉS

  1. Mit tekintünk barlangi balesetnek?
  2. Sorold fel a személyi sérüléses baleseteket!
  3. Sorold fel a továbbhaladási akadályos baleseteket!
  4. Bármely baleset esetén mi veszélyezteti leginkább a sérültet? Hogyan védekezhetünk ellene?
  5. Mi a barlangi mentés?
  6. Sorold fel a mentés szakaszait!
  7. Mit nevezünk társmentésnek?
  8. Melyek a társmentés jellemzõi?
  9. Mi a társmentés jelentõsége?
  10. Milyen telefonszámon riasztható a barlangi mentõszolgálat?
  11. Milyen információkat kell közölni a BMSZ riasztása során?
  12. Milyen szempontok alapján dönthetõ el, hogy a sérültet társmentés keretében felszínre lehet szállítani, vagy riasztani kell a Barlangi Mentõszolgálatot?
  13. Miért célszerû a Barlangi Mentõszolgálatot a Budapesti Rendõrfõkapitányság riasztási ügyeletén keresztül riasztani?

IX. BIZTONSÁGTECHNIKAI ISMERETEK: ELSÕSEGÉLY

  1. Mi az eszméletvesztés legfõbb veszélye? Hogyan hárítható el?
  2. Mit kell tenni eszméletlen sérülttel?
  3. Melyek a stabil oldalfektetés ellenjavallatai?
  4. Mit nevezünk sokknak?
  5. Mitõl alakulhat ki a sokk?
  6. Mit tehetünk a sokk megelõzésére, illetve hogyan csökkenthetjük súlyosbodását?
  7. Mikor gyanakodhatunk gerinctörésre?
  8. Hogyan állapítjuk meg a gerinctörést?
  9. Milyen ismertetõ jelei vannak az agyrázkódásnak?
  10. Milyen veszéllyel jár az agyrázkódás?
  11. Hogyan különböztetjük meg az ütõeres illetve vénás vérzést?
  12. Hogyan látjuk el az ütõeres és a vénás vérzést?
  13. Milyen hatás veszélyezteti a sérültet minden barlangi baleset esetén? Hogyan védekezhetünk ellene?
  14. Hogyan csökkentjük a kihûlés veszélyét?
  15. Mivel etetjük, itatjuk a súlyos sérültet az orvos megérkezéséig?
  16. Gerinctörés gyanúja esetén hogyan mozgatható a sérült?
  17. Ismertesd a végtagtörések ellátását!

X. TUDOMÁNYOS ISMERETEK: BARLANGOK ÉLÕVILÁGA

  1. Beszélj a barlangban élõ növényekrõl! Milyen csoportjait ismered?
  2. Mi a lámpaflóra? Mi okozza?
  3. Hogyan csoportosíthatjuk a barlangban megtalálható állatokat?
  4. Beszélj a barlangidegen állatfajokról! Írj példát!
  5. Beszélj a barlangkedvelõ állatfajokról! Írj példát!
  6. Mi jellemzi a barlanglakó állatfajokat! Írj példát!

XI. TUDOMÁNYOS ISMERETEK: BARLANGOK KLIMATOLÓGIÁJA

  1. Milyen szakaszokra bontható a barlang klimatológiai szempontból?
  2. Meddig tart a bejárati szakasz? Mi jellemzi?
  3. Mit nevezünk hidegpontnak?
  4. Mi jellemzi a barlangi szakaszt?
  5. Mi az örvénylési szakasz? Mi jellemzi?
  6. Milyen klímaelemeket ismersz?
  7. Mi határozza meg alapvetõen a barlangi levegõ hõmérsékletét? Milyen tényezõk befolyásolhatják még ezt?
  8. Általában milyen a magyarországi barlangok hõmérséklete?
  9. Mi okozza a barlangi huzatot? Mitõl függ iránya, intenzitása?
  10. Miért erõsebb a nagy légterû barlangokban a huzat?
  11. Mit nevezünk zsákhatásnak?
  12. Ismertesd a barlangok téli és nyári légáramlási viszonyait!
  13. Hogyan keletkeznek és hogyan „mûködnek" a jégbarlangok?

XII. TUDOMÁNYOS ISMERETEK: BARLANGVÉDELEM

  1. Hasonlítsd össze a világítóeszközöket környezetvédelmi illetve barlangvédelmi szempontból!
  2. Mire kell ügyelni a barlangban történõ étkezéskor?
  3. Mire kell ügyelni barlangi bivak esetén?
  4. Miért korlátozzák azoknak a barlangoknak a téli látogatását, melyekben nagyszámú denevér telel?
  5. Miért kritikus a denevér számára, ha téli álmából felébresztik?
  6. Körülbelül hány ébresztést képes túlélni egy denevér (egy tél alatt)?
  7. Mire kell ügyelni a barlangok lezárásakor?
  8. Milyen károkat okoz a barlang fényszennyezése?
  9. Mit ír elõ a természetvédelmi törvény a barlangok védelmérõl?

XIII. TUDOMÁNYOS ISMERETEK: BARLANG TÉRKÉPEZÉS

  1. Mi az azimut?
  2. Mi a deklináció?
  3. A barlangtérképeken mely járatszélesség szerepel?
  4. Mi a poligon, milyen adatok jellemzik az egyes poligonszakaszokat?
  5. Mi a barlangtérkép?
  6. Mi a hosszszelvény és mi a keresztszelvény?
  7. Mi a különbség a kiterített és a vetített hosszszelvény között?
  8. Hol célszerû felvenni a keresztszelvényt?
  9. Hogyan jelölik a térképek az egyes járatszinteket?
  10. Mit jelentenek az alábbi szimbólumok?
  11. Milyen adatokat kell feltüntetni barlangtérképeken?
  12. Mit nevezünk a barlang hosszának, illetve mélységének?

XIV. TUDOMÁNYOS ISMERETEK: BARLANG FÖLDTAN

  1. Csoportosítsd a kõzeteket keletkezésük szerint!
  2. Csoportosítsd az üledékes kõzeteket! Írj példákat!
  3. Csoportosítsd a magmás kõzeteket! Írj példákat!
  4. Hogyan keletkeznek a metamorf kõzetek? Írj példákat!
  5. Ismertesd a hegységképzõdés folyamatát!
  6. Mi a geotermikus gradiens? Mi okozza?
  7. Mit nevezünk kõzetnek?
  8. Mit nevezünk barlangnak?
  9. Sorolj fel karsztosodó és nem karsztosodó kõzeteket!
  10. Ismertesd a szingenetikus barlangképzõdés típusait!
  11. Ismertesd a posztgenetikus barlangképzõdés típusait!
  12. Mi a keveredési korrózió lényege? Mi a szerepe a barlangképzõdésben?
  13. Miért a mészkõ a legalkalmasabb barlangképzõdésre?
  14. Mi a tektonikus preformáltság szerepe barlangok kialakulásában?
  15. Mik a mészkõ oldódásának hatótényezõi?
  16. Mi a víznyelõ? Hol találhatunk víznyelõt?
  17. Ismertesd az eróziós barlangképzõdést!
  18. Ismertesd a korróziós barlangképzõdést!
  19. Hogyan keletkeznek az emeletes barlangok?
  20. Mi jellemzi a zsombolyokat? Mit tudsz a keletkezésükrõl?
  21. Rajzold le és nevezd meg a karszt fõ egységeit, típusait!
  22. Mit nevezünk erózióbázisnak?
  23. Jellemezd a mélykarsztot!
  24. Jellemezd a sekélykarsztot!
  25. Hogyan reagál egy mélykarsztból és egy sekélykarsztból táplálkozó karsztforrás a felszíni csapadékra?
  26. Milyen áramlási viszonyok jellemzik a mélykarsztot illetve a sekélykarsztot?
  27. Mi a jellemzõ üregképzõ hatás a mélykarsztban, a sekélykarsztban és a kettõ határán?
  28. Mi a sekély- és a mélykarszt határa?
  29. Hogyan keletkezik a víznyelõ, a töbör és a rogyás?
  30. Mi a katavorta illetve a szivornya?
  31. Mi a karr, hogyan keletkezik, melyek a típusai?
  32. Mi a polje, mi jellemzi a poljét?
  33. Milyen hatásokra válik ki a mész a karsztvízbõl?
  34. Miért képzõdik mésztufagát a karsztforrásoknál, és miért a vízeséseknél?
  35. Csoportosítsd a barlangi kitöltéseket!
  36. Mi a sztalagmit, sztalaktit és sztalagnát?
  37. Ismertesd a cseppkõképzõdés folyamatát?
  38. Sorold fel a cseppkövek fõbb típusait!
  39. Sorolj fel három hévizes kiválást, röviden ismertesd hogyan keletkeznek!
  40. Mi a szifon, a heliktit, a színlõ, a meander?

XV. TUDOMÁNYOS ISMERETEK: BARLANG FÖLDRAJZ

  1. Jelöld a térképen Magyarország fõbb karsztvidékeit!
  2. Sorold fel Magyarország 3 leghosszabb és 3 legmélyebb barlangját! *
  3. Sorolj fel Magyarországon üzemelõ idegenforgalmi barlangokat! *
  4. Sorolj fel olyan magyarországi barlangokat, melyekben nagyobb denevérkolónia telel! *
  5. Sorolj fel olyan magyarországi barlangokat, melyekbõl régészeti leletek kerültek elõ! *
  6. Írj egy-egy példát emeletes barlangra, zsombolyra, víznyelõre! *
  7. Írj egy-egy példát kristálybarlangra, vadózus barlangra, hévizes eredetû barlangra! *
  8. Nevezz meg olyan barlangokat, melyeknek befoglaló kõzete nem mészkõ! *

(* Minden barlangnál add meg, hogy melyik karsztterületen található!)