MKBT - Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Sajtóanyag a Pál-völgyi-barlangrendszer (Szépvölgyi-barlangrendszer) feltárásáról

E-mail Nyomtatás PDF

A Szépvölgyi-barlangrendszer megismerése

Sajtóanyag - 2011. december 14.

A ma már 28,6 km hosszban ismert barlangrendszer első része a Pál-völgyi-kőfejtő legmagasabb pontján nyíló Harcsaszájú (Déry)-barlang lehetett a múlt század legelső éveiben. Ebből a barlangból évszázadnál hosszabb ideig csak egy 300 méteres, viszonylag cseppköves szakaszt ismertünk.

A Pál-völgyi-barlang első szakasza kőbányászat közben nyílt meg 1904-ben, ami hamarosan 1200 méter hosszban vált ismertté. Nem sokkal később, a mai bányatalp elérésével megnyílt a Bagyura-, a Hideg-lyuk- és a Kis-Hideg-lyuk-barlang is. Ezek közül csak a Hideg-lyuk ért el jelentősebb: 170 méteres hosszúságot. Könnyen lehet, hogy több összekötő járat is volt a barlangok között, amiket azonban a befoglaló kőzettel együtt a bánya letermelt. 100 évvel ezelőtt a természetvédelem még sokkal gyengébb lábakon állt…

A további feltárásokra évtizedeket kellett várni. A Szépvölgyi út túloldalán, a Mátyás-hegyi-kőfejtőben a múlt század harmincas éveiben egyre-másra kerültek elő a kisebb üregek. A négy barlangbejárat egy rendszerbe torkollott, amit a háború alatt Futura-óvóhelybarlangnak neveztek. Ebből kiindulva tárták fel a Tűzoltó-barlangot, majd 1948-ban a Centenáris-szakaszt. Azután is történtek kisebb-nagyobb felfedezések, így a Mátyás-hegyi-barlang hossza az ezredfordulóra már meghaladta az 5,1 km-t.

A Pál-völgyi-barlangban 1980 végén indultak újra a kutatások. Gyors ütemben több száz méteres szakaszt fedeztek fel, azóta is kitartó munkával kb. 15,4 km-re növelték a barlang ismert hosszát. Szinte minden évre jutott újabb feltárás. A legjelentősebb 1994-ben volt, a Jubileum-szakasz felfedezése.

A következő nagy eredmény 2001 végén született, amikor több évtizedes álom beteljesüléseként sikerült felfedezni a Pál-völgyi-barlang és a Mátyás-hegyi-barlang között az összekötő járatot.

Az ezredforduló utáni években irányult a figyelem a Pál-völgyi-kőfejtő évtizedekig „elhanyagolt” kisebb barlangjai felé. 2008-ban sikerült az áttörés a Harcsaszájú-barlangban, majd több éves munka után 2009-ben a szomszédos Hideg-lyukban. Hamarosan mindkét barlang elérte a 3 km-es hosszúságot. 2010 tavaszán fedezték fel a két barlang között a két összekötő járatot, és az egységes rendszer hossza hamarosan elérte a 8,1 km-t.

Ettől kezdve a kutatások arra irányultak, hogy a Mátyás-hegyi-Pálvölgyi-barlang alkotta rendszert hogyan lehetne „összekötni” a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlang rendszerével. Ez természetesen nem mesterséges összekötést jelent, hanem meglévő, de eltömődött jártok feltárását, kitisztítását.

A Harcsaszájú- és a Bagyura-barlang, ill. a Kis-Hideglyuk-barlang között az összeköttetés már régen ismert volt. Utóbbiban az újonnan feltárt részek végpontján sikerült megtalálni a kapcsolatot a két nagy rendszer között, amin az első kutatók 2011. december 11-én sikerrel „átkeltek”.

Így „létrejött” Magyarország leghosszabb barlangja, amelynél az Aggtelek-Jósvafői Baradla-barlang még a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlanggal együtt is 2,5 km-rel rövidebb!

A kutatók biztosak benne, hogy a területen még sok-sok kilométernyi, eleddig ismeretlen járat vár felfedezésére. A termálkarsztos barlangokra - mint amilyen ez a rendszer is - jellemzőek a szűk átjárók, amiket csak hosszas, tervszerű kutatással lehet megtalálni és kitisztítani. Közvetlen anyagi támogatás hiányában azonban a feltárások csak a kutatók szabadidejében, saját költségükre történnek.

Most azonban önzetlen munkájuk révén hazánk lett egy páratlan értékkel gazdagabb!

Módosítás dátuma: 2012. január 04. szerda, 21:43