MKBT - Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Alapszabálya

E-mail Nyomtatás PDF

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

Alapszabály


I. Az Egyesület neve, székhelye, jelvénye

1. §. (1) Az Egyesület neve: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (továbbiakban: Társulat, rövidítve: MKBT). Angol elnevezése: Hungarian Speleological Society. Német elnevezése: Ungarische Gesellschaft für Karst- und Höhlenforschung.

(2) A Társulat a magyar karszt- és barlangkutatás érdekképviseleti, szakmai-tudományos, koordinációs, információs szervezete.

(3) A Társulat székhelye: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Működési területe Magyarország.

(4) Jelvénye: vízszintes, piros-fehér zöld sávokra osztott, ívelt oldalú pajzs, fehér sávjában fekete kiterjesztett szárnyú denevér. A pajzs két oldalán babérág, felette fehér szalagon MKBT felirat.


II. A Társulat célja

2. §. (1) A Társulat célja az alábbi tevékenységek folytatása:

a) az 1. §. (2) bekezdéséből fakadó feladatok széleskörű ellátása,

b) a karsztvidékek és barlangok feltáró és egyéb kutatását (például tudományos vizsgálatokat, térképezést, fotó- és filmdokumentációt) végző személyek és szervezetek érdekvédelme, érdekképviselete, támogatása

c) a karsztvidékek és barlangok bejárásának, megismerésének, feltárásának, tudományos kutatásának szervezése, az eredmények ismertetése és elismertetése, hasznosítása,

d) a környezet-, illetve a természetvédelem, ezen belül is a karsztvidékek és barlangok védelme, a hatóságokkal, nemzeti park igazgatóságokkal, önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel együttműködve,

e) a karsztvidékek és barlangok megismertetésével, kutatásával, feltárásával kapcsolatos oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatok ellátása,

f) a barlangok bejárásával, barlangi túrázással (a továbbiakban együtt: bejárásával) kapcsolatos tevékenységek szervezése, folytatása, oktatása, különös tekintettel az ifjúság barlangjárással kapcsolatos tevékenységének elősegítése,

g) a barlangoknak, mint a természeti és kulturális örökség különleges tárgyainak a megóvásában való közreműködés,

h) hasonló célú hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés,

i) közreműködés a barlangokkal összefüggő egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységekben, illetve azok szervezése,

j) együttműködés állami, önkormányzati, egyéb szervekkel, kiemelten a környezet-, természetvédelmi, mentő és katasztrófavédelmi szervekkel,

k) a karszt- és barlangkutatással kapcsolatos magyar nyelvi szókincs óvása és gyarapítása,

l) a karszt- és barlangkutatás irodalmi és tárgyi emlékeinek gyűjtése, kezelése és közkinccsé tétele,

m) a barlangok kutatásával, bejárásával, bemutatásával, kapcsolatos tevékenységek természet- és balesetvédelmi módszereinek fejlesztése, ezek megismertetése, a hazai gyakorlatba átültetése,

n) a Társulat céljaival összefüggésben konferenciák, tanulmányutak, találkozók, kiállítások szervezése és lebonyolítása, kiadványok készítése és kiadása.

(2) A Társulat tevékenységével olyan közhasznú tevékenységeket, illetve közfeladatokat lát el, amelyről állami szervnek, vagy a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodnia, többek között:

a) közhasznú tevékenység keretében a karsztvidékek és barlangok megismerésének, feltárásának, tudományos kutatásának szervezésével, megvalósításával a Társulat elősegíti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének megvalósítását,

b) a karsztvidékek és barlangok megismerésében és védelmében való közreműködésével a Társulat elősegíti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 48-51. § és 61.-63. §-ai, valamint a 13/1998. (V.6.) KTM rendelet végrehajtását,

c) közhasznú tevékenység keretében a Társulat barlangi túravezető és kutatásvezető képzést szervez és bonyolít le, a 13/1998. (VI. 6.) KTM rendelet szerint,

d) a Társulat közreműködik a barlangokkal összefüggő egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységekben, illetve szervezi azokat, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 48. § (6)-(7) bekezdése alapján, és a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 4. és 11. pontja alapján,

e) közhasznú tevékenység keretében az 2. §. (1) a)-i) pontokban meghatározott tevékenysége során a Társulat elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősége megvalósítását a 2003. évi CXXV. törvény 31. § (1)-(2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§-a alapján.

(3) A Társulat céljainak megvalósítása érdekében, ezekkel összefüggő vállalkozási tevékenység folytatására jogosult. A vállalkozási tevékenység a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetheti. A Társulat gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, kizárólag az (1) bekezdésben megfogalmazott céljainak, és (2) bekezdésben megfogalmazott közhasznú tevékenységének megvalósítására fordítja.

(4) A Társulat

a) váltót, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki,

b) vállalkozásának folytatásához közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,

c) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja,

d) befektetési tevékenységet nem folytathat.

(5) A Társulat tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait honlapján nyilvánosságra hozza.

(6) A Társulat, mint politikai pártoktól független szervezet, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és ilyen tevékenységet nem támogat, a politikai pártoktól anyagi támogatást nem kap, nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A választásokon országgyűlési vagy önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, mások által állított vagy független jelöltként induló képviselőjelöltet nem támogat.

(7) A Társulat közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe veheti. A nem közhasznú szolgáltatások igénybevételének feltételeit és módját a Közgyűlés határozza meg.


III. A Társulat tagsági formái, keletkezése, megszűnése

3. §. (1) A Társulat természetes személy és szervezeti tagokból áll. Természetes személyek rendes, ifjúsági, tiszteletbeli, és pártoló tagok lehetnek. A szervezeti tagok rendes és pártoló tagok lehetnek.

(2) Rendes tag az a nagykorú, cselekvőképes személy, aki a Társulat céljaival egyetért, az Alapszabály írásbeli belépési nyilatkozatával elfogadja, az éves rendes tagdíjat megfizeti. Tiszteleti tag az a rendes tag, akit érdemei alapján az Közgyűlés az Elnökség vagy az Érembizottság javaslatára tiszteleti taggá választott. A tiszteleti tag tagdíja az éves rendes tagdíj 10%-a. A Társulat Címzetes Elnöke olyan rendes tag, aki a magyar barlangkutatás előbbre vitelében elévülhetetlen érdemeket szerzett és a Közgyűlés az Elnökség vagy az Érembizottság javaslata alapján Címzetes Elnökké választotta. E funkciója élethosszig tart, és csak lemondás vagy elhalálozás folytán szűnik meg. A Címzetes Elnök tagdíjfizetésre nem kötelezett.

(3) Ifjúsági tag az a 14. életévét betöltött kiskorú, aki a Társulat céljaival egyetért, az Alapszabályt írásbeli belépési nyilatkozatával elfogadja. Belépési nyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát csatolni kell. Tagdíja az éves rendes tagdíj 50%-a.

(4) Rendes tag és ifjúsági tag felvételéről az Elnökség határoz, elutasító döntés ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezéssel élni.

(5) Tiszteletbeli tag olyan személy lehet, aki a 2. §. (1) alatt felsorolt tevékenységek terén kimagasló eredményeket ért el, vagy a Társulat munkáját hosszú időn át jelentősen elősegítette, és a Közgyűlés az Elnökség vagy az Érembizottság javaslata alapján tiszteletbeli taggá választotta.

(6) Szervezeti tag az a szervezet lehet, amely a Társulat céljaival egyetért, Alapszabályát a szervezeti tagok belépési nyilatkozatának aláírásával elfogadja, és a Társulattal való együttműködésről – beleértve a vagyoni hozzájárulást is – megállapodást köt. Szervezeti tagok felvételéről az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés dönt.

(7) Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki írásbeli nyilatkozatában kifejezi, hogy a Társulat céljaival egyetért, és azt a tárgyévi rendes tagdíj mértékét meghaladó vagyoni hozzájárulással támogatja. Ez alapján a Társulat nyilvántartásba veszi.

4. §. (1) A tagsági jogviszony megszűnik:

a) kilépéssel,

b) felmondással,

c) kizárással,

d) elhalálozással (szervezeti tag megszűnésével),

e) a 3. § (6) szerinti megállapodás megszűnésével.

(2) Kilépési szándékát a tag írásban jelentheti be az Elnökség bármely tagjának. A kilépés tényét a bejelentést követő elnökségi ülés jegyzőkönyvébe tudomásulvétellel, határozathozatal nélkül be kell jegyezni. A kilépés időpontja a kilépési nyilatkozat az Elnökség tagja általi kézhezvételének napja.

(3) A tagsági jogviszony megszűnése felmondással

a) Tagdíjfizetési késedelem esetében, a Társulat ügyvezető titkára 15 napos határidő kitűzésével a 25. § szerint felszólítja a tagot kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség a következő ülésén határozathozatallal felmondja az érintett tagságát, és a döntésről a tagot a 25. § szerint tájékoztatja.

b) Felmondás esetén a tagsági jogviszony, valamint a Társulatban viselt tisztség megszűnik. Az elmaradt tagdíj utólagos befizetése esetén a felmondással törölt tag tagsági jogviszonya helyreáll, ez azonban nem vonatkozik a megszűnt tisztségre.

(4) A tagsági jogviszony megszűnése kizárással:

a) A tag jogszabályt, az Társulat Alapszabályát, vagy valamely testületének határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – bármely tag vagy testületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le.

b) Kizárási eljárás lefolytatására – a (4) c) szerinti tisztességes eljárást biztosító fegyelmi vizsgálatot követően – az Elnökség vagy bármely tag javaslata alapján kizárólag a Közgyűlés jogosult.

c) A kizárásra irányuló indítványról az érintett tagot az Elnök a 25. § szerint írásban tájékoztatja. Az értesítésben fel kell sorolni azokat a körülményeket, amelyek indokolják a kizárását a tagok sorából és lehetőséget kell ad a tagnak, hogy 30 napon belül válaszolhasson az értesítésben foglaltakra. Amennyiben a tag válasza megfelelő, úgy az Elnökség az eljárást lezárja. Amennyiben válasza nem kielégítő vagy egyáltalán nem válaszol, úgy az Elnökség 3 tagú fegyelmi bizottságot hoz létre, amely meghallgatja a tagot és döntési javaslatot készít a Közgyűlés részére. A fegyelmi bizottságnak nem lehet tagja az Elnökség tagja.

d) A kizárási határozatot a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Közgyűlés döntésének meghozatala előtt az érintettnek lehetőséget kell biztosítani, hogy az ügyre vonatkozó álláspontját, védekezését előadhassa. A kizárási határozat tartalmazza a kizárás tényét, indoklását és a jogorvoslati záradékot. A kizárási határozatot az érintettnek igazolható módon kézbesíteni kell.

e) Az érintett a kizárási határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat jogorvoslatért.

(5) Az együttműködési megállapodás felmondását bármely fél kezdeményezheti.


IV. A tagok jogai és kötelezettségei

5. §. (1) A Társulat minden tagját megilleti a Társulat által nyújtott nem közhasznú szolgáltatások, kedvezmények igénybevételének joga, részt vehet a Társulat rendezvényein, tevékenységében, megilleti a véleménynyilvánítás joga.

(2) A Társulat rendes tagjai tagok önkéntes társulásán alapuló szervezeti formákat hozhatnak létre, illetve azok tevékenységében részt vehetnek. A rendes tagnak (ideértve a tiszteleti tagot és Címzetes Elnököt is) szavazati joga van és bármely testületbe, tisztségre választható. Elnökségbe, Felügyelőbizottságba, Érembizottságba csak olyan tag választható, aki legalább három éves folyamatos tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A Társulat ifjúsági tagjának szavazati joga van, de tisztségre nem választható.

(4) A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség és a Közgyűlés ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható.

(5) A Társulat szervezeti tagjának képviselői – az együttműködésről szóló megállapodásban meghatározott létszámban – részt vehetnek a Társulat rendezvényein a rendes tagokat megillető kedvezményekkel, és megilleti őket a véleménynyilvánítás joga. A szervezeti tag a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik, amelyet képviselője (egy fő) útján gyakorol. A szervezeti tag tisztségre választható, a megbízatását képviselője útján látja el.

(6) A Társulat pártoló tagja, tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség és a Közgyűlés ülésein, de szavazati joga nincs és tisztségre nem választható.

(7) A Társulat által nyújtott nem közhasznú szolgáltatások, illetve rendezvények esetében kedvezmény annak a természetes személynek adható, aki a szolgáltatás nyújtásakor, vagy a rendezvény kezdetének időpontjában a Társulat tagja.

6. §. (1) A természetes személy és szervezeti tagok kötelezettsége a Társulat Alapszabályában foglaltak betartása, a vállalt feladatok ellátása, továbbá a tagdíj megfizetése a tiszteletbeli tag és a Címzetes Elnök kivételével.

(2) A pártoló tagok és szervezeti pártoló tagok kötelezettsége a vállalt vagyoni hozzájárulás, továbbá – szervezeti pártoló tag esetében - az együttműködésről szóló megállapodásban foglaltak teljesítése.

7. §. (1) A tagdíj naptári évre szól és tárgyév február utolsó napjáig teljesítendő.

(2) A tagdíjak és kedvezmények mértékét, a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Közgyűlés határozza meg.


V. A Társulat szervezeti felépítése, a testületi szervekre és más testületekre vonatkozó általános szabályok

8. §. (1) A Társulat vezető testületi szervei:

a) Közgyűlés,

b) Elnökség.

(2) A Társulat egyéb testületi szervei:

a) Felügyelőbizottság,

b) Érembizottság.

(3) A társulati tagok önkéntes társulásán alapuló szervezeti formák:

a) szakosztály,

b) kutatócsoport.

(4) A Társulat testületi szervei egyéb - az Alapszabályban nem említett - állandó vagy eseti bizottságokat, valamint szerveket, tisztségeket hozhatnak létre, meghatározott feladatok ellátására.

9. §. (1) A Társulat vezető szervei és más testületi szervei döntéseiket általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozzák. A Közgyűlés titkos szavazási módot kizárólag kizárási eljárás, a Társulat vezető tisztségviselőinek, valamint a Felügyelőbizottság, az Érembizottság elnökének és tagjainak megválasztása vagy visszahívása kérdésében való döntéshozatal során állapíthat meg. Az Alapszabály 8. § (2)-(3) bekezdése szerinti szervezetek saját ügyrendjükben, valamint a testületek tagjai – egyszerű szótöbbséggel – bármely ügyben megállapíthatnak titkos szavazási módot vagy a döntéshez kétharmados, vagy háromnegyedes minősített többséget, vagy egyhangúságot. Szavazategyenlőség esetén a javaslat újbóli megvitatása után a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a döntést elvetettnek kell tekinteni.

(2) Személyét érintő kérdés eldöntésében az érdekelt személy nem vehet részt.

(3) A 8. § (1) és (2) bekezdés szerinti testületi szervek indokolt esetben a testületi ülés megtartása nélkül is hozhatnak határozatot, kivéve a Közgyűlést.

a) A testületi ülés nélküli határozathozatalt a testületi elnök a határozat tervezetének a testületi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. Ha bármely testületi tag a határozat-tervezet kézhezvételétől számított három naptári napon belül az ülés megtartását kívánja, a testületi ülést össze kell hívni.

b) A testületi tagoknak a határozat-tervezet kézhezvételétől számított nyolc naptári napon belül meg kell küldeniük szavazatukat a testület elnöke részére. Ha a szavazásra jogosult a szavazatát a határidő lejártáig nem küldte meg, vagy szavazata nem állapítható meg egyértelműen, szavazata automatikusan érvényes és tartózkodásnak számít.

c) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három naptári napon belül a testület elnöke megállapítja a szavazás eredményét és azt az Alapszabály 9. § (5) bekezdés szerint nyilvántartásba veszi és kihirdeti. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja. A szavazás eredményének megállapításakor az Alapszabály 9. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Valamennyi testületi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni.

(5) A Társulat vezető szervei és más testületi szervek döntéseiről (határozatairól) a Társulat testületenkénti nyilvántartást (Határozatok Könyve) vezet.

(6) A nyilvántartások tartalmazzák a döntések (határozatok):

a) meghozatalának időpontját,

b) tartalmát, valamint, ha végrehajtási feladatokat is tartalmaz, a végrehajtás időpontját és a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

c) a határozat személyi, tárgyi, időbeli hatályát.

(7) A Társulat tagja kérheti a Közgyűléstől

a) az Elnökség döntésének,

b) az Érembizottság javaslatot elutasító döntésének

c) a Felügyelőbizottság nem Közgyűléssel kapcsolatos döntésének

felülvizsgálatát. A kérést a Felügyelőbizottságon keresztül lehet benyújtani. A Felügyelőbizottság köteles a panaszt kivizsgálni és a kérelmet valamint saját álláspontját a soron következő rendes Közgyűlés elé terjeszteni.

(8) A Társulat tagja kérheti a bíróságtól a Közgyűlés által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy Alapszabályba ütközik.

(9) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

(10) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.


VI. A Társulat tisztségviselőire és vezető tisztségviselőire vonatkozó általános szabályok

10. §. (1) A Ptk. 3:77 § értelmében az Elnökség tagjai minősülnek vezető tisztségviselőnek. Megbízatást betöltő tisztségviselőnek minősülnek a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai, az Érembizottság elnöke és tagjai (a továbbiakban a vezető tisztségviselő és a megbízatást betöltő tisztségviselő együtt: tisztségviselő).

(2) Tisztségviselő az a nagykorú, természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, és aki a Társulat rendes tagja vagy szervezeti tagjának képviselője. A tisztség betöltésének feltétele továbbá a megbízatást elfogadó nyilatkozat aláírása.

(3) A tisztségviselő feladatait, a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. A szervezeti tag megbízatását képviselője útján látja el.

(4) Vezető tisztségviselői tisztség betöltésének kizáró okai:

a) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

b) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

c) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(5) A tisztségviselői megbízatás megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) a tisztségviselő halálával,

e) a tisztségviselő tagsági jogviszonyának megszűnésével,

f) egyéb kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(6) A Közgyűlés által választott tisztségviselők megbízatása 4 évre szól, de legfeljebb a következő esedékes tisztújításig. Az időközi választáson megválasztott tisztségviselők megbízatása is lejár a következő esedékes tisztújítással. A megbízatás időtartama legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, de a teljes megbízatás időtartama nem haladhatja meg az 5 évet. A választott tisztségviselők, testületi tagok a választó testület által határozattal visszahívhatók, ha a testületi üléseken három egymást követő alkalommal – kellő indok nélkül – nem vesznek részt. A második indokolatlan távollétet követően a Társulat elnöke vagy főtitkára írásban tájékoztatja a mulasztót a várható jogkövetkezményekről.

(7) A tisztségviselők az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhatnak.

(8) Összeférhetetlenségi vagy kizáró ok bekövetkezése esetén az Elnökség az érintett személyt 15 napon belül igazolható módon, megfelelő határidőt kitűzve, a megbízatás megszüntetésének terhével felhívja a kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok megszüntetésére. Amennyiben az érintett a felhívásnak nem tesz eleget, az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozatban állapítja meg a megbízatás megszűnését.


VII. Összeférhetetlenségi szabályok

11. §. (1) A Társulat vezető szerveinek vagy más testületi szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít (nem minősül előnynek a Társulat cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társulat által tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, megfelelő cél szerinti juttatás),

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társulatnak nem tagja,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(2) A szavazásra nem jogosult tagot a határozatképesség és a szavazati arány megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, póttagja az a személy,

a) aki a Társulat más testületi szerveinek tisztségviselője, a szakosztályok, illetve az egyéb szervek (8. §. (4) bekezdés) tisztségviselője,

b) a Társulattal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a Társulat cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Társulat által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

12. (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társulat vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társulatot előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.


VIII. A Közgyűlés

13. §. (1) Közgyűlés a Társulat rendes és ifjúsági tagjaiból, valamint szervezeti tagjainak egy-egy képviselőjéből álló legfelsőbb döntéshozó testületi szerve, a Társulatot érintő minden kérdésben döntést hozhat. A Közgyűlésen a tiszteletbeli és pártoló tagok tanácskozási joggal vehetnek részt. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés). Össze kell hívni a Közgyűlést akkor is, ha azt az Alapszabályban foglalt körülmények indokolják (rendkívüli közgyűlés).

(2) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) a Társulat Alapszabályának megállapítása, módosítása,

b) a Társulat Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása, módosítása,

c) a Társulat Elnökének, az Elnökség tagjainak, valamint a Felügyelőbizottság, illetve az Érembizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása,

d) az Elnökség által hozott határozatok elleni fellebbezés elbírálása,

e) a Társulatnak más társadalmi szervezettel való egyesülésének, oda történő belépésének vagy onnan kiválásának elhatározása,

f) a Társulat feloszlásának kimondása, rendelkezés a társulati vagyonról és a végelszámoló kijelölése,

g) az éves költségvetés és munkaterv, továbbá az előző évről szóló számviteli és szakmai beszámolók elfogadása,

h) tiszteleti tag, tiszteletbeli tag és a Címzetes Elnök megválasztása,

i) kizárási eljárás lefolytatása és tag kizárása,

j) tagdíjak fajtáinak, mértékének és a kedvezmények feltételeinek megállapítása,

k) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társulattal munkaviszonyban áll,

l) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társulat saját vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

m) a jelenlegi és korábbi Társulati tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

n) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

o) szervezeti tag felvétele,

p) döntés mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály, illetve a vonatkozó törvények a Közgyűlés hatáskörébe utalnak.

14. §. (1) A közgyűlés nyilvános, azon a tagokon kívül, a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottakon és az Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyeken túl bárki részt vehet.

(2) A 13. §. (2) g) pontjában meghatározott éves beszámolókat, valamint a közhasznúsági mellékletet az Elnökség készíti elő és terjeszti a Közgyűlés elé. Elfogadásához a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(3) Szavazásra jogosultnak az a tag tekinthető, aki éves tagdíját (tagdíjhátralékát) a közgyűlés megkezdéséig rendezte. Minden szavazásra jogosult tagnak egy szavazata van. Szavazni személyesen vagy szavazásra jogosult meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazásnak az Alapszabály mellékletében megadott mintával megegyezőnek kell lennie. Egy személy legfeljebb 5 másik tagot képviselhet.

15. §. (1) A közgyűlést az Elnökség a közgyűlés időpontját legalább 30 nappal megelőzően, írásban, igazolható módon – a 25.§ szerint – hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a Társulat nevét és székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyszínét és napirendjét, és a határozatképtelenség esetén összehívandó megismételt közgyűlés időpontját.

(2) Rendkívüli közgyűlés esetén az (1) bekezdésben megjelölt határidő 15 nap.

(3) A közgyűlés tisztségviselőinek (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, két jegyzőkönyv hitelesítő tag) személyére az Elnökség javaslatot tesz. Azokat minden alkalommal a Közgyűlés választja meg.

(4) A Társulat Alapszabályának módosításához, új Alapszabály elfogadásához, a Társulat céljának módosításához, valamint a Társulat megszűnéséről szóló döntéshez a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.(5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésekről (határozatokról) szóló szavazások számarányát.

(6) A Közgyűlés által hozott határozatokat be kell jegyezni a Határozatok Könyvébe, amelyből azok tartalma, időpontja, hatálya megállapítható.

(7) A Közgyűlés határozatképes, ha a 14.§ (3) bekezdésében megjelölt, szavazásra jogosult tagok legalább 50 %-a + egy fő jelen van.

(8) Határozatképtelenség esetén a közgyűlést el kell halasztani és 15 napon belüli időpontra – azonos napirend mellett – ismét összehívni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül akkor minősül határozatképesnek, ha a tagok erről az eredeti meghívóban tájékoztatást kaptak, így távolmaradásuk jogkövetkezményeinek ismeretében dönthetnek a részvétel kérdésében.

(9) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 15 napon belül a tagok és a Társulat szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(10) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(11) Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(12) A Közgyűlés a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozhat határozatot, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

16. §. (1) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha

a) a jogszabály szerinti testületi működés minimális feltételei megszűntek, vagy ha azt

b) a Felügyelőbizottság indítványozza,

c) a rendes tagok 20 %-a írásban, a cél megjelölésével kéri,

d) az Elnök vagy az Elnökség kétharmada meghatározott célból indítványozza,

e) a felügyeleti szerv indítványozza.

(2) A rendkívüli közgyűlést a kérelem (indítvány) benyújtásától vagy a testületi döntés meghozatalától számított 60 napon belüli időpontra kell összehívni.

 

IX. Elnökség

17. §. (1) A Társulat ügyvezető szerve a Közgyűlés által választott Elnökség.

Tagjai:

a) Elnök,

b) Főtitkár,

c) 7 elnökségi tag.

(2) Az Elnökség feladatai:

a) Az Elnökség szervezi, koordinálja, irányítja a Társulat tevékenységét, biztosítja a társulati szervek működését, közvetlen kapcsolatot tart fenn más szervezetekkel, elősegíti a hazai, külföldi és nemzetközi együttműködést.

b) határoz természetes személy tagok felvételéről,

c) javaslatot tesz tiszteleti és tiszteletbeli tag, és a Címzetes Elnök személyére,

d) jóváhagyja a szakosztály létrehozását és megállapítja megszűnését,

e) dönt az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben, valamint mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a Társulat más testületének, szervének hatáskörébe.

18. §. (1) Az Elnökség üléseit a szükséghez mérten, de évente legalább 4 alkalommal tartja. Szükséges az elnökségi ülés összehívása abban az esetben is, ha azt az Elnökség legalább két tagja írásban kéri. Az Elnökség alakuló ülését a tisztújító közgyűlést követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

(2) Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet és véleményt nyilváníthat, a döntéshozatalban azonban csak az Elnökség tagjai vehetnek részt. Az Elnökség bármely tagja kérheti a nyilvánosság kizárását valamely napirendi pont tárgyalásáról. A nyilvánosság kizárásához az Elnökség jelenlévő tagjai kétharmadának egyező szavazata szükséges.

(3) Az Elnökség ülésének állandó meghívottjai:

a) a Címzetes Elnök,

b) a Felügyelőbizottság elnöke,

c) a szakosztályok vezetői,

d) további állandó meghívottakat az Elnökség külön határozatban állapíthat meg.

(4) Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Jelenlétnek minősül az infokommunikációs eszközök (video konferencia, pl. skype) útján való részvétel is. Ennek tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

(5) Határozatképtelenség esetén a megismételt ülést 15 napon belüli időpontra azonos napirendi pontokkal kell összehívni, s az a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

19. §. (1) Az Elnök képviseli a Társulatot a hatóságok és harmadik személy felé. Összehívja a közgyűlést és az elnökségi üléseket, ezeket vezeti, ellenőrzi a határozatok előterjesztését és végrehajtását, gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének hitelesítéséről. Önálló kiadmányozási és utalványozási joga van, önállóan és teljeskörűen képviseli a Társulatot. A Főtitkárral együtt felel a Társulat jog- és Alapszabály szerinti működéséért, gazdálkodásáért és a határozatok végrehajtásáért.

(2) A Főtitkára összefogja az Elnökség tevékenységét, irányítja a Társulat által munkaviszonyban foglalkoztatott személy(ek) tevékenységét. Az elnökségi ülések napirendjét és határozati javaslatait előkészíti, gondoskodik azok testületi üléseken történő előterjesztéséről. Önálló kiadmányozási és utalványozási joga van, önállóan és teljeskörűen képviseli a Társulatot. Az Elnökkel együtt felel annak jog- és Alapszabály szerinti működéséért, gazdálkodásáért és a határozatok végrehajtásáért. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a Társulat vezető testületi szerveinek.

(3) Az Elnökség ügyvezető titkárt alkalmazhat. Az ügyvezető titkár a Társulat adminisztrációs-regisztrációs feladatainak ellátása mellett gondoskodik a Társulat irodájának működtetéséről. A testületi szervek ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(4) A Társulatnál munkaviszonyban álló nem vezető tisztségviselő személyek tekintetében a munkaviszony létrehozásával, megszüntetésével, a munkabér és bérjellegű kifizetésekkel (jutalom, prémium stb.) kapcsolatos munkáltatói jogokat a Társulat Elnöksége, az egyéb munkáltatói jogokat a Főtitkár gyakorolja.


X. Felügyelőbizottság

20. §. (1) A Felügyelőbizottság a közhasznú tevékenységet ellátó Társulat felügyelő szerve, elnökét, 2 tagját, valamint 1 póttagját a Közgyűlés választja.

(2) A Felügyelőbizottság ellenőrzi a Társulat működését és gazdálkodását, ezen belül alapvetően

a) a Társulat Alapszabály szerinti működését és

b) a Társulat vagyonkezelését és gazdálkodását.

(3) A Felügyelőbizottság a (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a Társulat tisztségviselőjétől,, más testület tagjától jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást, a Társulat munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társulat könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(4) A Felügyelőbizottság elnöke vagy bármely tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(5) A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető testületi szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a Társulat működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b) a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(6) Az intézkedésre jogosult vezető testületi szervet a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testületi szerv összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.

(7) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(8) A Felügyelőbizottság a Társulat vagyonkezelését általában félévenként megvizsgálja, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, bizonylatokat, könyveket, egyéb iratokat megvizsgálja és vizsgálatának eredményéről jelentést terjeszt a Társulat vezető testületi szervei elé.

(9) Az ellenőrzési jog gyakorlásának biztosítása érdekében a Felügyelőbizottságot minden testületi ülésre meg kell hívni.

(10) A Felügyelőbizottság üléseit annak elnöke a 25. § szerint írásban, az ülés időpontját 15 nappal megelőzően hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetében az ülés összehívására bármelyik felügyelőbizottsági tag önállóan jogosult.

(11) A Felügyelőbizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(12) A Felügyelőbizottságot általában az elnöke képviseli, de az elnök egyes ügyekben vagy ügycsoportokban a Felügyelőbizottság más tagját is kijelölheti a képviseletre.

(13) A Felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

(14) A Felügyelőbizottság póttagja a vezető szervek döntése nélkül a Felügyelőbizottság rendes tagjai sorába lép, ha a bizottság bármely tagjának e jogállása megszűnik.


XI. Érembizottság

21. §. (1) Az Érembizottság a Közgyűlés által választott elnökből és 4 tagból álló testület.

(2) Feladata a kiemelkedő teljesítmények elismertetése, javaslattétel a társulati érmek és oklevelek, egyéb elismerések odaítélésére, és a döntést követően a közgyűléseken vagy a Társulat rendezvényein történő átadása.

(3) Az Érembizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, munkáját az Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Érem- és Oklevélszabályzat alapján végzi.


XII. Szakosztályok

22. §. (1) A szakosztály a Társulaton belül, valamely szakterület művelőiből a szakmai munka eredményesebb végzésére alakult, legalább 5 rendes tagot magába foglaló szervezeti forma.

(2) Szakosztály létrehozásáról legalább 5 tag dönt és az Elnökség jóváhagyása szükséges a létrejöttéhez.

(3) A szakosztály munkáját a tagjainak sorából a tagok által választott vezető(ség) irányítja, koordinálja.

(4) A szakosztályok munkájukról az Elnökséget a tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatják.

(5) A Szakosztály megszűnik, ha:

a) a megszűnését a tagok kétharmados szótöbbséggel elhatározzák, melyet ez Elnökség tudomásulvétellel határozatba foglal,

b) Alapszabályt sértő tevékenység miatt, a Felügyelőbizottság javaslatára az Elnökség a megszüntetésről dönt,

c) a 22. § (4) szerinti beszámolót az Elnökségnek a 25. § szerint küldött felszólítására sem készíti el.


XIII. Kutatócsoport

23. §. (1) Az ország területén működő, barlangkutatói, barlangbejárási tevékenység folytatására létrejött, természetes személy tagokból álló szervezetek, kollektívák kérhetik a Társulatnál történő nyilvántartásba vételüket, ha legalább 5 társulati tagjuk van.

(2) A kutatócsoportoknak tevékenységükről a tárgyévet követő év február 15-ig írásban jelentést kell leadniuk.

(3) A kutatócsoport tagjai közül csoportvezetőt választ, akin keresztül a Társulat a kutatócsoporttal kapcsolatot tart.


XIV. A Társulat működésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok

24. §. (1) A Társulat működése az Alapszabályban meghatározottak szerint nyilvános.

(2) A Társulat vezetői szerveinek a döntéseit (határozatait) a Társulat honlapon és a Tájékoztatójában – a testületi ülést követő legközelebbi számban – nyilvánosságra kell hozni. Azokat a döntéseket, amelyek egyes személyekre vagy társulati szervekre vonatkoznak, a közvetlenül érintett számára – a döntés meghozatalát követő 8 napon belül - a 25. § szerint kézbesíteni kell.

(3) A Társulat közhasznú működésével kapcsolatban mindenkit megillet a keletkezett iratokba történő betekintés joga. Az Elnökség az iratbetekintést a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az Elnökség határozattal megtagadhatja az iratbetekintési jogot, ha a jogosult a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy a felhívás ellenére sem tesz írásbeli titoktartási nyilatkozatot. Ha a jogosult az iratbetekintési jog megtagadását indokolatlannak tartja, első fokon a Közgyűléstől, másodfokon a Fővárosi Törvényszéktől kérheti az Elnökség kötelezését a kért iratok bemutatására. Az Elnökségnek az iratbetekintést a Társulat irodájában, mint az iratmegőrzés helyén kell biztosítania, legkésőbb a bejelentéstől számított 8 munkanapon belül. Nem nyilvánosak a személyes adatot, üzleti titkot tartalmazó iratok, illetőleg azok, amelyek kizárólag belső használatra készült, döntéselőkészítő dokumentumok.

(4) A nyilvános iratokba bárki betekinthet a Társulat irodájában, a nyilvánosan meghirdetett félfogadási időben. A nyilvános iratokról – költségtérítés mellett – másolat készíthető. A betekintés, illetve az esetleges másolat készítés az ügyvezető titkár jelenlétében történhet. A félfogadás időpontját, valamint a másolat készítés költségtérítésének mértékét az Elnökség határozza meg.

(5) A Társulat közhasznú és a Közgyűlés által meghatározott nem közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe veheti. A Közgyűlés erről szóló döntését a Társulat honlapján és Tájékoztatójában meg kell jelentetni, és a Társulat irodájában is közzé kell tenni. A szolgáltatások igénybevétele – ha a szolgáltatás jellegéből más nem következik – a Társulat irodájában történik.

(6) A Társulat Tájékoztatóját a természetes személy tagok, a pártoló tagok, valamint a szervezeti tagok egy példányban, az elektronikus címet megadó tagok elektronikus formában kapják.


XV. Vegyes rendelkezések

25. § (1) Az egyes testületek és a Közgyűlés írásbeli összehívásának, és egyéb írásbeli értesítésnek módjai lehetnek:

a) A Társulat tagnyilvántartásában szereplő elektronikus levelezési címre küldött elektronikus levél, legalább 24 óra időkülönbséggel történő kétszeri küldéssel.

b) Elektronikus levelezési címmel nem rendelkező, vagy műszaki hiba miatt elérhetetlen elektronikus postafiókkal (az a) szerinti mindkét küldési kísérletről megkapott hibaüzenet esetén) rendelkező tagok esetén tértivevényes ajánlott küldeményben.

c) A Társulat honlapján történő felhívással. Személyi kérdésekben a társulat honlapján történő közlés, mint értesítési forma nem használható.

(2) A Társulat internetes honlapot tart fent és üzemeltet:

a) A honlap címe jelen alapszabály elfogadásakor: http://www.barlang.hu, a honlap nyelve elsődlegesen magyar.

b) A honlap címét az Elnökség, műszaki szükségesség esetén megváltozathatja.

c) A Társulat egyes rendezvényekhez, eseményekhez, kiadványokhoz további honlapokat hozhat létre.

d) A Társulat további, idegen nyelvű honlapokat is létrehozhat.

26. §. (1) Az Alapszabályban nem részletezett és alapszabályi rendelkezést nem igénylő szervezeti, működési és eljárási kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza.

(2) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és jogállásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), valamint a mindenkor hatályos és vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadóak.

(3) Az egységes szerkezetben elfogadott Alapszabály 2016. május 21-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2016. február 6-án elfogadott Alapszabály hatályát veszti.

(4) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásainak megfelelően módosított jelen Alapszabályt a Társulat 2016. május 21-én megrendezett Közgyűlése fogadta el.

(5) Az Alapszabály 2016. május 21-i módosítását megelőzően megválasztott tiszteletbeli elnök megnevezése és jogállása Címzetes Elnökre módosul.

(6) Az Alapszabály 2016. május 21-i módosítását megelőzően megválasztott tiszteletbeli tagok megnevezése és jogállása tiszteletbeli, illetve tiszteleti tagra módosul az Alapszabállyal egyidejűleg elfogadott Közgyűlési határozat szerint.

 

Dr. Leél-Őssy Szabolcs

Elnök

 


Kelt: Budapest, 2016. május 21.

 

 Záradék:

Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások hatályos tartalmának. A módosított alapszabályt az Társulat 2016. május 21. napján megtartott Közgyűlése fogadta el.

 

 Dr. Leél-Őssy Szabolcs

Elnök

 

 

 

1. számú melléklet az Alapszabály 15. § (3) bekezdéséhez

Meghatalmazás

Alulírott, ……………………………………………………………………………………………… (olvasható név), a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.) szavazati joggal rendelkező tagja

………………..……  (tagsági igazolványszám)

………………………………………..………………………………………………..…………  (születési hely, idő)

…………………………………………………………………………………………..…………  (lakcím)

korlátozás nélkül meghatalmazom

………………………………………………………………………………………………………… (olvasható név) tagtársamat, aki jelenleg ugyancsak rendelkezik szavazati joggal, hogy a Társulat 20……. ………………………………………. …….. napján …………. órára összehívott közgyűlésen engem képviseljen, a nevemben szavazzon és mindazon egyéb jogokat gyakorolja, amelyek engem, mint tagot a közgyűlésen megilletnek. E meghatalmazás érvényes az esetleges határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre is.

A meghatalmazott személyi adatai:

………………..……  (tagsági igazolványszám)

………………………………………..………………………………………………..…………  (születési hely, idő)

…………………………………………………………………………………………..…………  (lakcím)

A Meghatalmazó és Meghatalmazott is tudomásul veszi, hogy a Meghatalmazott képviseleti jogkörében eljárva nem szavazhat, illetve leadott szavazata érvénytelen, ha a Meghatalmazóval szemben az Alapszabály összeférhetetlenségről szóló 12. § (1) bekezdésében rögzített kizáró ok áll fent.

Kelt ……………………………………..………, 20……. ………………………………………. ……..

………………………………………….

meghatalmazó

A meghatalmazást elfogadom:                                                               ………………………………………..

meghatalmazott

Előttünk, mint tanúk előtt:

………………………………………..………………………………………………..………… (olvasható név)

………………………………………..………………………………………………..………… (születési hely, idő)

…………………………………………………………………………………………..………… (lakcím)

……………………………………………..………… (aláírás)

…………..…….………………………………..……………………………………..………… (olvasható név)

………………………………………..………………………………………………..………… (születési hely, idő)

…………………………………………………………………………………………..………… (cím)

……………………………………………..………… (aláírás)

 

Módosítás dátuma: 2016. november 14. hétfő, 14:21