MKBT - Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Vulkánszpeleológiai Kollektíva

E-mail Nyomtatás PDF



Az 1985 óta tevékenykedő kollektíva 1992. március 17-én vált hivatalosan az MKBT szakosztályává és azóta is folyamatosan működik. Az alapító levélből idézve a Vulkánszpeleológiaiai Kollektíva célja „általában a nemkarsztos barlangok komplex vizsgálata, az e barlangokhoz kapcsolódó résztudományok lehetőségekhez képest való művelése, a vulkánszpeleológia iránt érdeklődők összefogása, valamint tapasztalatgyűjtés és –átadás céljából a hasonló profilú hazai és külföldi közösségekkel a kapcsolat ápolása és a témakör eredményeinek ismertetése.”



A kollektíva magját egy 18 fős kutató gárda adja a következő személyekkel:

Buda László,
Eszterhás István,
Ferenczi Balázs,
Fodor Tivadar,
Gadányi Péter
(Gádoros Miklós †),
Gönczöl Imre,

Gönczöl Tímea,
Gyurman Csaba,
Kalicza Edina,
(Kalicza Tibor †),
Luppej Nóra,
Mocsári Attila,
Prakfalvi Péter,

Sívó Zsuzsanna,
Szabó Andrea,
Szabó Géza,
Szarka Gyula,
Szentes György,
(Szobonya Károly †),
Tarsoly Péter,

akikhez a több mint 25 éves tevékenység során egy-egy feladat elvégzéséhez alkalmasint összesen mintegy 250-en csatlakoztak.

A kollektíva meghatározó tevékenysége a nemkarsztos barlangok katasztere-zése, melyhez évente ún. vulkán-szpeleológiai táborokat szerveznek az ország legkülönbözőbb nemkarsztos barlangvidékein. Eddig már 30 ilyen tábor volt. 1985-ig 119 nemkarsztos barlangról volt hosszabb, vagy rövidebb ismertetés, említés. A kollektíva kataszterező tevékenysége révén máig (2016-ig) 1026 nemkarsztos barlang vált ismertté Magyarországon. Az ismertetett barlangok döntő többségéről a részletes leírásokon túl gazdag térkép- és fénykép-illusztráció is készült. E kataszter minden érdeklődő számára tanulmányozható a < http://nonkarstic.geo.info.hu > honlapon.

A kollektíva ugyan nem a barlangok feltárására jött létre, de óhatatlanul ebbe a témakörbe is belekapott és e melléktevékenység során 53 barlangban történtek feltárások (pl. Csörgő-lyuk, Pulai-bazaltbarlang, Halász Árpád-barlang, Betyár-barlang stb.) összesen 1153 m hosszúságban.

Kidolgozásra került a nemkarsztos barlangoknak egy újabb genetikai rendszere. E rendszerbe három új, a kollektíva által definiált genotípus is került, úgymint a konzekvenciabarlangok (pl. a Szilvás-kő 34 barlangja), a fumarólabarlangok (pl. a Kámori-rókalyuk), a lúgos oldódás által keletkezett barlangok (pl. a legyesbényei Fuló-hegy 10 barlangja.). Magyarországon ezeddig ismeretlen barlangtípusokat sikerült találni, mint a falenyomatüregek (Nógrádszakál mellett), vagy egy tafonit (a Tihanyi-félszigeten).

Több, hazánkban korábban ismeretlen barlangi képződményt (szilikátcseppkő, biogén opálpizolit, izingeritkorong stb.) találtak és írtak le. Ki lett dolgozva a nemkarsztos barlangok képződményeinek rendszere, melyben 52 féle képződmény lett leírva. Foglalkoztak az alacsonyhegységi barlangok eljegesedésének feltételeivel a hazai öt kisebb, vulkanikus kőzetben kialakult jégbarlang (Szent György-hegyi Kis Sárkány-jégbarlang, a bánhorváti Damasa-szakadék jégverme stb.) kapcsán.

A Sopron melletti Ferenc-barlang homokkőben A hazai nemkarsztos barlangok élővilágából meghatározásra került 209 állatfaj, köztük néhány kuriózum is, mint a magyar vakbolharák (Niphargus hungaricus), a sárga egérbogár (Leptinus testaceus), a barlangi kaszáspók (Holoscotoleman jaqueti) stb. Számottevő paleontológiai lelet csak a meszes homokkő alkotta barlangokból került elő, ahol a mész fosszilizáló hatása érvényesült (pl. a Seybold-barlangból az óriás hörcsög, a Betyár-barlangból a barlangi medve stb.). Magyarországon Vulkánszpeleológiai Kol-lektíva kutatja a rendkívül érdekes, élő barlangi képződményeket, a gyökér-sztalagmiteket.

Magyar vakbolharák a Borha-völgyi-táróból

Eddig 18 nemkarsztos barlangból kerültek elő régészeti leletek. A legrégebbiek a legyesbényei Fuló-hegyi Nagy-barlangban feltárt neolit leletek. Jelentős bronzkori leletegyüttes került elő a kapolcsi Pokol-likból és a mátrai Gyula-barlangból. Több nemkarsztos barlang szolgált védelmi helyként (Asztag-kő barlangjai, Lélek-lyuk stb.), illetve kultikus helyként (a tihanyi, a nagymarosi és a szentkúti barlangmonostorok, az istenmezejei Sziklakápolna stb.). Eddig 52 nemkarsztos barlangokhoz kapcsolódó monda is lejegyzésre került.

Vulkánszpeleológiai Kollektíva különböző mélységű kapcsolatokat ápol külföldi szervezetekkel, intézményekkel. E kapcsolatok segítségével szervez expedíciókat a Föld legjelentősebb vulkánbarlangos vidékeire (Kanári-szigetek, Szicília, Izland stb.).


A kollektíva tagjai többnyire jelen vannak a nemkarsztos barlangokkal foglalkozó nemzetközi tudományos összejöveteleken, ahol egyrészt meghallgatják mások kutatási beszámolóit, másrészt számot adnak saját eredményeikről. Az UIS Pszeudokarszt Bizottságának 12 éven át volt elnöke a kollektíva vezetője, Eszterhás István.

A Vulkánszpeleológiai Kollektíva tevékenységének eredményeit eddig 5 önálló kötetben, 25 évkönyvben, 192 szakmai tanulmányban jelentette meg. Ez utóbbiak különféle hazai és külföldi szaklapokban, tanulmánykötetekben kerültek közlésre és az interneten szinte valamennyi megtekinthető. A kollektíva tagjai közül Eszterhás István „Vass Imre-érmet”, „Kadić Ottokár-érmet”, MKBT tiszteleti tagságot (Budapest), Explorers Club” tagságot (New York), „A 21. század kiemelkedő természetkutatója” elismerést (Cambridge), illetve díszpolgárságot (Isztimér) és Buda László megyei természetkutató elismerést (Salgótarján) kapott.

Eszterhás István

Kapcsolat: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Vulkánszpeleológiai Kollektíva

2012. április 5.

Az 1985 óta tevékenykedő kollektíva 1992. március 17-én vált hivatalosan az MKBT szakosztályává és azóta is folyamatosan működik. Az alapító levélből idézve a Vulkánszpeleológiaiai Kollektíva célja „általában a nemkarsztos barlangok komplex vizsgálata, az e barlangokhoz kapcsolódó résztudományok lehetőségekhez képest való művelése, a vulkánszpeleológia iránt érdeklődők összefogása, valamint tapasztalatgyűjtés és –átadás céljából a hasonló profilú hazai és külföldi közösségekkel a kapcsolat ápolása és a témakör eredményeinek ismertetése.” A kollektíva magját egy 18 fős kutató gárda adja a következő személyekkel:

Buda László,

Eszterhás István,

Ferenczi Balázs,

Fodor Tivadar,

Gadányi Péter (Gádoros Miklós †), Gönczöl Imre,

Gönczöl Tímea, Gyurman Csaba,

Kalicza Edina,

(Kalicza Tibor †), Luppej Nóra,

Mocsári Attila,

Prakfalvi Péter,

Sívó Zsuzsanna,

Szabó Andrea,

Szabó Géza,

Szarka Gyula,

Szentes György, (Szobonya Károly †),

Tarsoly Péter,

akikhez a több mint 20 éves tevékenység során egy-egy feladat elvégzéséhez alkalmasint összesen mintegy 240-en csatlakoztak.

A kollektíva meghatározó tevékenysége a nemkarsztos barlangok katasztere-zése, melyhez évente ún. vulkán-szpeleológiai táborokat szerveznek az ország legkülönbözőbb nemkarsztos barlangvidékein. Eddig már 26 ilyen tábor volt. 1985-ig 119 nemkarsztos barlangról volt hosszabb, vagy rövidebb ismertetés, említés. A kollektíva kataszterező tevékenysége révén máig (2011-ig) 923 nemkarsztos barlang vált ismertté Magyarországon. Az ismerte- Tábortűz a rostallói táborban (1993)

tetett barlangok döntő többségéről a

részletes leírásokon túl gazdag térkép- és fénykép-illusztráció is készült. E kataszter minden érdeklődő számára tanulmányozható a < http://geogr.elte.hu/nonkarstic > honlapon.

A kollektíva ugyan nem a barlangok feltárására jött létre, de óhatatlanul ebbe a témakörbe is belekapott és e melléktevékenység során 48 barlangban történtek feltárások (pl. Csörgő-lyuk, Pulai-bazaltbarlang, Halász Árpád-barlang, Betyár-barlang stb.) összesen 1076 m hosszúságban.

Kidolgozásra került a nemkarsztos barlangoknak egy újabb genetikai rendszere. E rendszerbe három új, a kollektíva áltan definiált genotípus is került, úgymint a konzekvenciabarlangok (pl. a Szilvás-kő 34 barlangja), a fumarólabarlangok (pl. a Kámori-rókalyuk), a lúgos oldódás által keletkezett barlangok (pl. a legyesbényei Fuló-hegy 10 barlangja.). Magyarországon ezeddig ismeretlen barlangtípusokat sikerült találni, mint a falenyomatüregek (Nógrádszakál mellett), vagy egy tafonit (a Tihanyi-félszigeten).

Több, hazánkban korábban isme-retlen barlangi képződményt (szilikátcseppkő, izingeritkorong stb.) találtak és írtak le. Foglalkoztak az alacsonyhegységi barlangok eljege-sedésének feltételeivel a hazai öt kisebb, vulkanikus kőzetben kialakult jégbarlang (Szent György-hegyi Kis Sárkány-jégbarlang, a bánhorváti Damasa-szakadék jégverme stb.) kapcsán.

A Sopron melletti Ferenc-barlang homokkőben

A hazai nemkarsztos barlangok élővilágából meghatározásra került 208 állatfaj, köztük néhány kuriózum is, mint a magyar vakbolharák (Niphargus hungaricus), a sárga egérbogár (Leptinus testaceus), a barlangi kaszáspók (Holoscotoleman jaqueti) stb. Számottevő paleontoló- giai lelet csak a meszes homokkő alkotta barlangokból került elő, ahol a mész fosszilizáló hatása érvényesült (pl. a Seybold-barlangból az óriás hörcsög, a Betyár-barlangból a barlangi medve stb.). Magyar-országon Vulkánszpeleológiai Kol-lektíva kutatja a rendkívül érdekes, élő barlangi képződményeket, a gyökér-sztalagmiteket.

Magyar vakbolharák a Borha-völgyi-táróból

Eddig 15 nemkarsztos barlangból kerültek elő régészeti leletek. A legrégebbiek a legyesbényei Fuló-hegyi Nagy-barlangban feltárt neolit leletek. Jelentős bronzkori leletegyüttes került elő a kapolcsi Pokol-likból és a mátrai Gyula-barlangból. Több nemkarsztos barlang szolgált védelmi helyként (Asztag-kő barlangjai, Lélek-lyuk stb.), illetve kultikus helyként (a tihanyi, a nagymarosi és a szentkúti barlangmonostorok, az istenmezejei Sziklakápolna stb.). Eddig 23 nemkarsztos barlangokhoz kapcsolódó monda is lejegyzésre került.

A Vulkánszpeleológiai Kollektíva különböző mélységű kapcsolatokat ápol külföldi szervezetekkel, intézményekkel. E kapcsolatok segítségével szervez expedíciókat a Föld legjelentősebb vulkánbarlangos vidékeire (Kanári-szigetek, Szicília, Izland stb.). A kollektíva tagjai többnyire jelen vannak a nemkarsztos barlangokkal foglalkozó nemzetközi tudományos összejöveteleken, ahol egyrészt meghallgatják mások kutatási beszámolóit, másrészt számot adnak saját eredményeikről. Az UIS Pszeudokarszt Bizottságának 12 éven át volt elnöke a kollektíva vezetője, Eszterhás István.

A Vulkánszpeleológiai Kollektíva tevékenységének eredményeit eddig 5 önálló kötetben, 20 évkönyvben, 169 szakmai tanulmányban jelentette meg. Ez utóbbiak különféle hazai és külföldi szaklapokban, tanulmánykötetekben kerültek közlésre és az interneten szinte valamennyi megtekinthető. A kollektíva tagjai közül Eszterhás István „Vass Imre-érmet”, „Kadić Ottokár-érmet”, MKBT tiszteleti tagságot (Budapest), Explorers Club” tagságot (New York), „A 21. század kiemelkedő természetkutatója” elismerést (Cambridge), illetve díszpolgárságot (Isztimér) és Buda László megyei természetkutató elismerést (Salgótarján) kapott.

Kapcsolat: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Eszterhás István

Módosítás dátuma: 2016. november 10. csütörtök, 10:12