Szerkesztés alatt

2009. november 13-án, pénteken, a nap rossz hírének ellenére megérkezett az első búvár a Reménytelen-szifon boldogabbik oldalára. Mivel a szakmai napokon is bemutatott videó készítésénél már látszott a vízfelszín, reménykedve indultak neki a búvárok az akkor következő merülésnek. Ezzel a pillanatnyi tettel pont került egy 40 éves kutatási szakasz végére. A szifon belső oldalán lévő levegős üreg az "Apáink terme" nevet kapta, tisztelegve és emlékezve ezzel azokra a kutatókra, akik korábban próbálkoztak szárazon vagy a víz alatt egyaránt. Az első mérések alapján  a terem körülbelül 38 méter hosszú,  4–10 méter széles, viszont az az álom, hogy a Kossuth ismeretlen patakos járata kis vízeséssel érkezik a szifon másik oldalán lévő tóba, sajnos nem vált valóra. Az első megfigyelések alkalmával látszott néhány lehetőség a szárazon való továbbjutásra, de végül csak a felszín alatt találtuk meg az érkező víz útját. A terembe befolyó víz egy szűk, lefelé bukó járatból érkezik, így nagy valószínűséggel további hosszas hétvégéket tölthetünk majd a víz alatti szakaszok feltárásával, kezdetben a felhalmozódott üledék kitakarításával.

A jelenleg legfontosabbnak ítélt feladat a szifonban elhelyezett fix 8 mm-es vezetőkötél felmérhetővé tétele és annak minél pontosabb felmérése. Nem szeret-nénk tovább menni anélkül, hogy a hátunk mögött elhelyezkedő szakaszokról nincsen felmérés és megrajzolt térkép. Az ismétlődő merülések miatt egyre "otthonosabbá" váló szifon új szakaszai is elvesztették az ismeretlenség varázsát, ennek ellenére nem akarjuk elbízni magunkat és úgy tenni, mint ha nem történhetne velünk baj. További feladatokat jelent, hogy a felszínen is szeretnénk minél pontosabban meg-határozni  a szifon  elhelyezkedését a bejáratától a feltárt teremig,  ezzel  segítve a to-

további felszíni kutatásokat. A korábbi vízfestések tanulságai és a jelenlegi feltárás, valamint a következő felmérések talán lendületet adnak megint a barlang száraz részeibe való, más pontokon keresztüli bejutás keresésének is. A szifon az 1997-ben megismert részhez képest csak 50 méterrel lett hosszabb, a jelenlegi végpontig vezető út mégis sok-sok ember lelkes munkájának az eredménye. Aki részt vett benne valaha, és sikernek érzi a mostani állapotot, érezze a sajátjának is a régen várt szifon utáni termet, amely a további kutatások igen fontos kiindulópontja lesz.

 
A 2009. november 6–8. között Miskolcon megtartott rendezvényenek a házigazdája a Miskolci Egyetem volt, mivel az Egyetem az alábbi évfordulókhoz kapcsolódva örömmel adott helyet rendezvényünknek:
-a Műszaki Földtudományi Kar a 275. tanévét indította (az első tanév Selmecbányán indult az akkori bányászati-kohászati tanintézetben = Bergschule-ban)
-a Miskolci Egyetemet 60 éve hozták létre (Miskolcon, a Selmecbányáról Sopronba költöztetett bánya- és kohómérnöki karokra építve, kiegészítve a Gépészmérnöki Karral)
-a Műszaki Földtudományi Kar 50 éve működik Miskolcon (10 év alatt költöztették át Sopronból az újonnan létrehozott Nehézipari Műszaki Egyetemre)
-a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék 20 éves (mint önálló tanszék)
A rendezvény regisztrált résztvevőinek száma 101 fő volt.

A rendezvénysorozat november 6-án, péntek délután Vass Imre felújított sírkövének avatásával, ill. megkoszorúzásával indult. A Társulat által szervezett ünnep-ségen mintegy 20 fő vett részt a sárospataki református temetőben, ahol Székely Kinga mondott ünnepi beszédet, Ezt követően dr. Leél-Őssy Szabolcs a Társulat, Salamon Gábor az Aggteleki Nemzeti Park nevében helyezett el koszorút. A refor-mátus egyházközség az ünnepséget követően megköszönte Vass Imre emlékének ápolását. (A sírkő felújítását Kincses Júlia tiszteleti tagunk kezdeményezte, a fel-újításhoz a Társulat nyolc tagja, ill. az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága járult hozzá anyagilag is.)

Este  került  sor  a  Kovács  Attila  tiszteletére  rendezett  „Gömör–Partium–Bükk karsztjai és barlangjai” c. fotókiállítás megnyitására az Egyetem Galériájában, ahol Kovács Attila barlangfotóin kívül Szu-hai Sándor (Tenke, Erdély, Románia), Be-nedek László (Bátka, Szlovákia) és Lénárt László képei kerültek bemutatásra 5 napon keresztül. (A kiállítás megrendezését a Miskolci Egyetem anyagilag is támogatta.)

A kiállítás után Egri Csaba megkezdte a 3D-s vetítés-sorozatát amerikai, francia és magyar barlangokról, amit összesen 3-szor ismételt meg, nagyon nagy sikerrel. A   konferencia   előadásai   előtt   Patkó Gyula rektor megnézte a kiállítást, majd köszöntötte a rendezvény résztvevőit s néhány előadás meghallgatásáig körünkben maradt. A Konferencia és a Társulat kapcsolatát Leél-Őssy Szabolcs elnökünk vázolta fel, ill. a Társulat és a KvVM által kiírt Cholnoky-pályázat eredményeit Takácsné Bolner Katalin osztályvezető ismertette. A konferencián az alábbi előadások hangzottak el (a több részből álló előadásokat összevontuk):

• Barati Judit: A tudományos alapkutatásokat nehezítő tényezők
• Dobos Tímea: Guanótelepek által létrehozott foszfátásványok bükki barlangokból
• Hevesi Attila: Valamit a barkai fennsíkról
• Barati Judit: Barlangi denevérek hosszú távú megfigyelése és statisztika
• Magyar Ágnes–Horváth Anita–Lacza Rita–Ország János–Varga Edina–Dezső József: Pleisztocén kitöltések vizsgálata az Abaligeti-barlangban
• Perényi Katalin–Zih József: Föld alatti vizek vizsgálata a Pádison
• Kocsis Ákos: Működő víznyelők megfigyelése a Dunántúli-középhegységben 2009-ig: Dunazug, Pilis, Gerecse, Bakony
• Stieber József: A barlangi aeroszol összetételének többféle módszerrel történő nagy pontosságú elemzése; A Mátyás-hegyi-barlang Színház-termének légtér-terhelési próbája és annak tanulságai; A barlangi klímamonitoring állomások több mint 10 éves üzemeltetési tapasztalatai
• Sutányi Gergely: Légnyomjelzések és geofizikai mérések a Csévi-szirteken
• Pataki Róbert: A Kossuth - és a Rákóczi barlangok kutatásának 2009-es eredményei
• Piri Attila–Sűrű Péter: Nyelőtől a forrásig, a Sebes-források rendszere
• Bányai Andrea: Az Egerszalók-Demjéni hévízkutak vizéből történő recens kiválások
• Kovács Richárd–Slíz György: Újabb feltárások a Vacska-barlangban; A sikeres feltárások háttere, valamint további lehetőségek és távlati célok
• Fehér Katalin–Kiss Klaudia–Kiss Attila: Beszivárgó vizek vizsgálata a Rózsadombi-termálkarszton
• Kiss Klaudia: A Mátyás-hegyi-barlang beszivárgó vizeinek szennyezettsége
• Virág Magdolna–Mádlné Szőnyi Judit–Mindszenty Andrea: Természetes és antropogén hatások a Szemlő-hegyi-barlang csepegő vizeiben
• Juhász Eleonóra–Németh Ágnes–Lénárt László: Barlangterápia helye a komplex légzésrehabilitációban a hazai és nemzetközi irodalom áttekintése alapján
• Chorendzsák György: Házilagosan készíthető barlangi világító eszközök, új lehetőségek. Avagy a „sufnituning” reneszánsza és létjogosultsága napjainkban.
• Zentay Péter–Hajnal Ágnes: Ez lenne a Cote d'Azure? (Az első nemzetközi Grotte des Chamois kutatótábor)
• Szabó Zoltán: Térképezések Máltán és Krétán
• Leél-Őssy Szabolcs: Naica-barlang; Egri Csaba: Mammoth-barlang
• Szabó Lénárd: Új kutatási eredmények a Canin-fennsíkon
• Riskó Ágnes: Új-Zélandon jártunk
• Eszterhás István: Látogatás Surtur birodalmában; Magyar Barlangkutató Expedíció Izlandon
• Hegedűs András–Kiss Attila–Takácsné Bolner Katalin: Njegusi-Lovčen 2009 – a hetedik magyar expedíció eredményei
• Fedor Eleonóra: A miskolci karsztos hévízkutak
• Nagy József: Néhány bükki, Kiss-fennsíki forrás hozamadatainak összefüggése a csapadékadatokkal
• Lénárt László: Az Egerszalók-demjéni Termál-völgy karsztkútjainak összefüggés-vizsgálatai
• Szegediné Darabos Enikő: A Bükk hegységben és a Közép-Stájer Karszt területén lévő vízszint monitoring rendszerek összehasonlítása
• Németh Ágnes: A bükki figyelőkutak létesítésének és működésének története
• Hevesi Attila–Riskó Ágnes: Valamit az USA nemzeti parkjairól

(Pillanatnyilag az elhangzott előadások konferenciakötetben való megjelentetését szervezzük, mivel a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara a konferencia-kötet kiadásával is támogatja a rendezvényünket.)

Az előadások mellett az alábbi poszterek kerültek bemutatásra:

• Kraus Sándor: Kalcitlemezek; Takarítás a Szemlő-hegyi-barlangban
• Szabó Zoltán: Ghar Hassan (Málta), Gouvernéto (Kréta), Cool Goat (Kréta)
• Hazslinszky Tamás: Vass Imre sírjának felújítása

A 2009. november 6–8. között Miskolcon megtartott rendezvényenek a házi-gazdája a Miskolci Egyetem volt, mivel az Egyetem az alábbi évfordulókhoz kap-csolódva örömmel adott helyet rendezvényünknek.

– a Műszaki Földtudományi Kar a 275. tanévét indította (az első tanév Sel-mecbányán indult az akkori bányászati-kohászati tanintézetben = Bergschule-ban)

– a Miskolci Egyetemet 60 éve hozták létre (Miskolcon, a Selmecbányáról Sop-ronba költöztetett bánya- és kohómérnöki karokra építve, kiegészítve a Gépész-mérnöki Karral)

– a Műszaki Földtudományi Kar 50 éve működik Miskolcon (10 év alatt köl-töztették át Sopronból az újonnan létrehozott Nehézipari Műszaki Egyetemre)

– a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék 20 éves (mint önálló tanszék)

A rendezvény regisztrált résztvevőinek száma 101 fő volt.

A rendezvénysorozat november 6-án, péntek délután Vass Imre felújított sírkö-vének avatásával, ill. megkoszorúzásával indult. A Társulat által szervezett ünnep-ségen mintegy 20 fő vett részt a sárospataki református temetőben, ahol Székely Kinga mondott ünnepi beszédet, Ezt követően dr. Leél-Őssy Szabolcs a Társulat, Salamon Gábor az Aggteleki Nemzeti Park nevében helyezett el koszorút. A refor-mátus egyházközség az ünnepséget követően megköszönte Vass Imre emlékének ápolását. (A sírkő felújítását Kincses Júlia tiszteleti tagunk kezdeményezte, a fel-újításhoz a Társulat nyolc tagja, ill. az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága járult hozzá anyagilag is.)

Este  került  sor  a  Kovács  Attila  tiszteletére  rendezett  „Gömör–Partium–Bükk

Gyula rektor megnézte a kiállítást, majd köszöntötte a rendezvény résztvevőit s néhány előadás meghallgatásáig körünkben maradt. A Konferencia és a Társulat kapcsolatát Leél-Őssy Szabolcs elnökünk vázolta fel, ill. a Társulat és a KvVM által kiírt Cholnoky-pályázat eredményeit Takácsné Bolner Katalin osztályvezető ismertette. (Részletes ismertetésére a Tájékoztató 3. oldalán került sor.)

A konferencián az alábbi előadások hangzottak el (a több részből álló előadásokat összevontuk):

Barati Judit: A tudományos alapkutatásokat nehezítő tényezők

Dobos Tímea: Guanótelepek által létrehozott foszfátásványok bükki barlangokból

Hevesi Attila: Valamit a barkai fennsíkról

Barati Judit: Barlangi denevérek hosszú távú megfigyelése és statisztika

Magyar Ágnes–Horváth Anita–Lacza Rita–Ország János–Varga Edina–Dezső József: Pleisztocén kitöltések vizsgálata az Abaligeti-barlangban

Perényi Katalin–Zih József: Föld alatti vizek vizsgálata a Pádison

Kocsis Ákos: Működő víznyelők megfigyelése a Dunántúli-középhegységben 2009-ig: Dunazug, Pilis, Gerecse, Bakony

Stieber József: A barlangi aeroszol összetételének többféle módszerrel történő nagy pontosságú elemzése; A Mátyás-hegyi-barlang Színház-termének légtér-terhelési próbája és annak tanulságai; A barlangi klímamonitoring állomások több mint 10 éves üzemeltetési tapasztalatai

Sutányi Gergely: Légnyomjelzések és geofizikai mérések a Csévi-szirteken

Pataki Róbert: A Kossuth - és a Rákóczi barlangok kutatásának 2009-es eredményei

Piri Attila–Sűrű Péter: Nyelőtől a forrásig, a Sebes-források rendszere

Bányai Andrea: Az Egerszalók-Demjéni hévízkutak vizéből történő recens kiválások

Kovács Richárd–Slíz György: Újabb feltárások a Vacska-barlangban; A sikeres feltárások háttere, valamint további lehetőségek és távlati célok

Fehér Katalin–Kiss Klaudia–Kiss Attila: Beszivárgó vizek vizsgálata a Rózsadombi-termálkarszton

Kiss Klaudia: A Mátyás-hegyi-barlang beszivárgó vizeinek szennyezettsége

Virág Magdolna–Mádlné Szőnyi Judit–Mindszenty Andrea: Természetes és antropogén hatások a Szemlő-hegyi-barlang csepegő vizeiben

Juhász Eleonóra–Németh Ágnes–Lénárt László: Barlangterápia helye a komplex légzésrehabilitációban a hazai és nemzetközi irodalom áttekintése alapján

Chorendzsák György: Házilagosan készíthető barlangi világító eszközök, új lehetőségek. Avagy a „sufnituning” reneszánsza és létjogosultsága napjainkban.

Zentay Péter–Hajnal Ágnes: Ez lenne a Cote d'Azure? (Az első nemzetközi Grotte des Chamois kutatótábor)

Szabó Zoltán: Térképezések Máltán és Krétán

Leél-Őssy Szabolcs: Naica-barlang; Egri Csaba: Mammoth-barlang

Szabó Lénárd: Új kutatási eredmények a Canin-fennsíkon

Riskó Ágnes: Új-Zélandon jártunk

Eszterhás István: Látogatás Surtur birodalmában; Magyar Barlangkutató Expedíció Izlandon

Hegedűs András–Kiss Attila–Takácsné Bolner Katalin: Njegusi-Lovčen 2009 – a hetedik magyar expedíció eredményei

Fedor Eleonóra: A miskolci karsztos hévízkutak

Nagy József: Néhány bükki, Kiss-fennsíki forrás hozamadatainak összefüggése a csapadékadatokkal

Lénárt László: Az Egerszalók-demjéni Termál-völgy karsztkútjainak összefüggés-vizsgálatai

Szegediné Darabos Enikő: A Bükk hegységben és a Közép-Stájer Karszt területén lévő vízszint monitoring rendszerek összehasonlítása

Németh Ágnes: A bükki figyelőkutak létesítésének és működésének története

Hevesi Attila–Riskó Ágnes: Valamit az USA nemzeti parkjairól

(Pillanatnyilag az elhangzott előadások konferenciakötetben való megjelentetését szervezzük, mivel a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara a konferencia-kötet kiadásával is támogatja a rendezvényünket.)

Az előadások mellett az alábbi poszterek kerültek bemutatásra:

• Kraus Sándor: Kalcitlemezek; Takarítás a Szemlő-hegyi-barlangban
• Szabó Zoltán: Ghar Hassan (Málta), Gouvernéto (Kréta), Cool Goat (Kréta)
• Hazslinszky Tamás: Vass Imre sírjának felújítása

A szombati napon az ebédszünet-ben az érdeklődők (kb. 50 fő) megtekinthették a „Selmecbányai Emlék-könyvtár” könyveit, kiadványait, térképeit, az esti program pedig a Galériában egy „zsíroskenyér-party”-val indult, melyet a tanszékünk hölgy tagjai szervíroztak. (A több fajta zsíros kenyeret egy kis jó egerszalóki borral lehetett leöblíteni.) Akiket innen el lehetett csábítani, azok az alábbi vetítéseket tekinthették meg:

• Szilvay Péter: MKBT tanulmányutak 2009 – Ausztria, Szlovákia
• Tamasi Dóra–Huber Kilián: Hóesés a barlangban  avagy  gipszek  között Cantabria mélyén
• Ádám Bence: Kačna-barlang. A Karszt mélyén
• Katzer István–Putz Ádám: Virtuális barlangtúrák

Vasárnap pedig az előadások előtt az egyetem ásványgyűjteményét, ill. a 275 éves egyetem tiszteletére rendezett kiállítást tekintette meg a mintegy 50 főnyi érdeklődő.

Cantabria mélyén

Ádám Bence: Kačna-barlang. A Karszt mélyén

Katzer István–Putz Ádám: Virtuális barlangtúrák

Vasárnap pedig az előadások előtt az egyetem ásványgyűjteményét, ill. a 275 éves egyetem tiszteletére rendezett kiállítást tekintette meg a mintegy 50 főnyi érdeklődő.

Dr. Lénárt László